Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

1966. MÁJUS 8., VASÁRNAP PEST MECTE» zJűrtap KIRÁLYOK NYOMÁN A látogató akar­va, akaratlan meg- ületődik; uralko­dók, történelmi nagyságok jártak itt, és töltötték pi­henőidejüket, vagy tárgyaltak gon­dokkal terhelten. A látogató a fel­tárt, s helyreállí­tott visegrádi pa­lotamaradvá­nyokban gyönyör­ködik. Élvezi a ki­váló időt, amely egyre több turistát hoz errefelé, ér­kezzék az határon innen, vagy hatá­ron túlról. Kétszer annyit, csak a megyében Sorsunknak lúj célja lett... ♦ ♦ ♦ ♦ Végre papíron is Jó, hogy hiánycikk Tiszta lappal Csupa nagybetű A jugoszláv katonai küldöttség - vidéken A jugoszláv néphadsereg hazánkban tartózkodó kül­döttsége — Ivan Gosnjak had­seregtábornok, nemzetvédelmi miniszter vezetésével — pén­teken Bács-Kiskun megyébe látogatott. Szombaton délelőtt a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár­ral ismerkedtek meg a dele­gáció tagjai. A vendégek meg­tekintették az egyes üzemré­szeket, a gyár szociális éte- sítményeit, többek között az ország egyik legkorszerűbb üzemorvosi rendelőintézetét, amely kisebb kórháznak is beillik. A delegáció tagjai elisme­réssel nyilatkoztak a látottak­ról, majd országjáró kőrútju­kat folytatva a néphadsereg egyik repülőalakulatához lá­togattak. Balafonszéplak Európai újságíró kerekasztal-konferencia Szombaton délelőtt európai újságíró kerekasztal-konferen­cia kezdődött Balatonszé-pla- kon. A nemzetközi újságíró- üdülőben, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének ren­dezésében. A konferencián 18 európai országból hatvanhá­rom újságíró vesz részt. A kon­ferencia három napig tart A Csepel Vas- és Fémművek az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron bemutatja újdon­ságát, a szétszedhe­tő kempingkerék­párt. Négy szorító­csavar meglazítá- sával a kormány és a nyereg ki­emelhető, sőt a vá­zat is két részre szét lehet szedni. Az így szétszereM kerékpár elfér egy 88x57x22 centimé­teres kézitáská­ban, amit a kerék­párral együtt áru­sítanak majd. A táskát a Rákospa­lotai Bőr- és Mű- anyagfeldolgozó Vállalat műbőrből többféle színben gyártja. A kempingke­rékpár kormányát és nyergét egyéb­ként nemcsak szétszedni, hanem szabályozni Is le­het, a vázm tágas­ság 14 és 22 coll között bármilyen méretre állítható, így 8 évestől fel­nőtt korig bárki használhatja. Az egésznek a súlya 16,3 kilogramm, s turisták számára igen előnyös. A sorozatwártást jö­vőre kezdik meg. A betűszavak korát éljük: KGV, FORTE, MGM, VlZEP, s nemrég új, ..csupa nagybe­tűs" sorakozik a többi megyei vállalat intézményei közé. ÉM. 25. sz. ÁEV — azaz: Építésügyi Minisztérium 25. sz. Állami Építőipari Vállalat. 1961 óta dolgoznak megyénk területén; most végre papí­ron, hivatalosan is szentesí­tették a gyakorlatot. A fejlődés gyors Ütemű Tóth Zoltánnal, a vállalat főmérnökével és Vasas Bélá­val, a termelési osztály veze­tőjével beszélgetünk. A válla­lat öt év alatt majdnem meg­kétszerezte termelését, s a növekedés kizárólag a megye területére korlátozódott; ma már évi 480—500 milliós össz- volumene háromnegyedét a megyében teljesíti. — A fejlődés rendkívül gyors ütemű volt, s ma is az, — mondja Tóth elvtárs. — Négy magasépítési főéyítésve- zetőségünk van a megye te­rületén, s csak saját létszá­munkat tekintve mintegy 1600 főt foglalkoztatunk Pest me­gyei építkezéseinken. Hangsú­lyozni kell, hogy a továb­biakban csakis Pest megyé­ben bővítjük tevékenységün­ket, növekvő tervfeladataink minden esetben megyei léte­sítményeket jelentenek. A megyeivé lett vállalat te­vékenységének ugrásszerű nö­vekedését egyetlen részadat is jól jellemzi: váci főépítés- vezetősége 1965-ben 60 mil­liós tervet teljesített, ebben az évben viszont majdnem a kétszeresét, 112 milliót kell elérnie! Rugalmas belső szervezet Nincs mód arra, hogy a vállalat egészét ismertessük, hiszen tevékenységében je­lentős szerepet játszik saját szerelőipari részlege; fontos feladatokat hajt végre un. kí­sérleti főépítésvezetősége, de azt hangsúlyozni kell: csakis a nagyfokú rugalmassággal, s ugyanakkor mégis kellő át­gondolással sikerült a növek­vő tervmutatókat teljesíteni. Így például nagy gondot for­dítottak a téliesítésre, az or­szág északi részéből kértek át munkásokat, s adtak nekik munkát télen, a fagyszabad­ság helyett. — Jó dolog, hogy sikerült „hiánycikké” tenni vállala­tunknál a belső, az építőipar­ban eléggé jellemző időszaki munkanélküliséget — mondja Vasas Béla. — Ez a magya­rázata annak is, hogy az utóbbi időben jelentősen csök­kent a vándormadarak száma, az emberek mind inkább ra­gaszkodnak a vállalathoz. A vállalat dolgozóinak mintegy hatvan százaléka há­rom évnél régebben van itt: nagy szó ez egy építőipari vállalatnál! Átadás: 1966-ban ízelítőt adni is nehéz, any- nyi jelentős építkezésen dol­gozik a vállalat: az Agrár­egyetem két kollégiumi épü­lete június végéig kerül át­adásra — az atlétikai Eu­rópa-bajnokság résztvevőinek egy csoportja lakik majd itt — s ugyancsak Gödöllőn, a Humán Oltóanyaggyár több létesítménye. Vácott augusz­tus végére átadják a 12 tan­termes gimnáziumot, ez év­ken átadásra kerül a labda­rúgópálya, befejeződik a Rá- di úti lakótelep építése — itt a vállalat verekedte ki, hogy előbbre hozhassák a befejezési határidőt! — s a FORTE-rekonstrukció kereté­ben folyamatosan adnak át — szerelésre — létesítmé­nyeket. Szentendrén két, tizennégy lakásos épület kerül átadás­ra, a MÉK zöldség-gyü- mölcsraktárának építését fe­jezik be, s a papírgyárban is eleget tesznek évi, re­Szénást Istvánná, Dabas: — Józsika, Ibolya, Istvánka, Er­zsébet ... a tizenegyedik másfél éves. A legidősebb maga is asz­szony. — Futja az erőből? — Milyen embernek néz engem? Három műszak terhét hordozza — jó kedvvel. VSfSSSSSSSSSSSSSS/SSSfSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSfSSSSSfSSSSfSSSSSSSSSSSSfSS/SSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSS/y'SSSSSSS/SSSSSSSSSSS/fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS///-SSSSSSSySrSSSSSA igazát, megfelelő munkakörét kiharcolni? Amikor ezt szó­vá tettem lemondóan legyintett: — Nem könnyű a mi dolgunk. A minisztérium egy esz­tendőre helyezett ki bennünket. Ha nagyon erősködünk utá­na vehetjük a kalapot... A termelőszövetkezet irodájában az elnököt kerestem. Szatmári Lászlóról érdeklődtem. — Nincs semmi kifogásunk ellene — mondta Ferencz János tsz-elnök a fiatal gyakornokról. — Szakmai tudása is megfelelő. Szorgalmas, keresi a munkát, olyan feladatokat is elvégez, amit másnak kellene! Meglepően jó vélemény, de még inkább éreztem az el­lentétet a fiatalember véleménye és az elnök által kiállított „bizonyítvány” között. — Kérték az üzemgazdászt, vagy úgy küldték a szövet­kezethez? ' — A járás ajánlotta, nekünk szükségünk volt rá, ide­fogadtuk — magyarázta az elnök, majd hozzátette: — Van nálunk jövője a jó szakembernek! Arról az oldalról próbáltam megfogni a dolgot, amit tu­lajdonképpen Szatmári László is kifogásolt — a munkakör, az üzemgazdásztól távol álló megbízatás. — Meghatároztuk a feladatát — mondta, s közben a fiók­ba nyúlt, egy gépelt papírt tett elém. — Itt van. Négy pontba gyűjtötték össze az üzemgazdász-gyakor­nok munkakörét: a statisztika vezetése, a gépek teljesítmé­nyének nyilvántartása, menetlevelek kezelése, végül az üze­mi tevékenység elemzése. Sorra vesszük mindegyiket, s ki­derül, hogy az érdemi munka, tehát az, amit a fiatal üzem­gazdász úgy érez, hogy ez lenne a feladata, bizony elma­rad. — Az első negyedévben értékelte a tejtermelési terv tel­jesítését — mondotta. — Nagy segítséget nyújtott ezzel. E nagy segítség azonban Szatmári Lászlónak nem került különösebb erőfeszítésébe: csupán két számadatot kellett egymással szembeállítania. Tovább kísérleteztem, hogy meg­tudjam, érti-e az elnök, hogy mi lenne a feladata az üzem­gazdásznak. A gépelt papír arról tanúskodott, hogy igen, amit mondott abból az derült ki, hogy nem. A szövetkezet gaz­dálkodására terelve a szót, néhány mutatót kértem, így — többek között — az egy holdra jutó termelési értékeket — az elmúlt esztendőről. Zsebnaptárába írt számadatok között keresgélt, majd másra fordította a szót. Lehet, hogy a vé­letlen játéka volt! , — Ha tehetséges, szorgalmas embernek tartja az üzem­gazdász-gyakornokot, miért nem bízza meg nagyobb felada­tokkal? — s elmondottam, hogy Szatmári László, kevésnek tartja azt amit végez. A tsz elnöke elismerte, hogy a szakemberektől kevés segítséget kap Szatmári László: Véleménye szerint, tudása magasabb szinten van, mint a középfokú technikumot végzett íőagronómusé. Csak egy kis gyakorlatot kellene neki szerez­nie. Azt csak úgy mellékesen érintjük, hogy neki tanács- akadémiája van, s mintegy tiz esztendőn keresztül a tanács­apparátusban dolgozott. — Vigyázni kell, nem szeretném, ha a főagronómus meg­sértődne amiatt, hogy a gyakornok olyan munkát végez, ami az ő hatáskörébe tartozik — válaszolt a kérdésre. A főagronómus önérzete feletti „őrködés” közben azon­ban a gyakornok nem kapja meg azt az alapvető lehetősé­get, hogy megismerje a gazdálkodás csínját-bínját, az egy esztendő alatt tapasztalatokat szerezzen. Szatmári László hogyan bizonyítson? Többé-kevésbé bebizonyosodott, amit a fiatal gyakornok állított — nincs lehetősége a szakma gya­korlati részének elsajátítására. De miért? Megkértem a tsz elnökét, mondja meg, ő maga hogyan látja, milyen a kap­csolata a tsz-ben dolgozó szakemberekkel. Hosszas magya­rázkodásba kezdett: tulajdonképpen becsüli őket, hagyja őket dolgozni, de amint mondta: — Kézben kell tartani őket! Példákat sorolt fel, a közelmúltban elkövetett agrotech­nikai hibákról, amelyek elsősorban a főagronómus tájéko­zatlansága miatt fordultak elő. — Részt vesz-e Szatmári László, mint szakember a ve­zetőségi üléseken? A fiatalemberen ugyanis mély nyomot hagyott, s önérzetében sértette meg a tsz elnöke, amikor ki­küldte az egyik vezetőségi ülésről. Jegyzőkönyvet vett elő, kerestük Szatmári László nevét —, de nem találtuk. Végül ezt a választ kaptam: — Ha olyan napirendet tárgyalunk, amiben érdekelt, akkor meghívjuk. Egy, az élet küszöbén álló szakember helyzetét, gondjait vetettem papírra, aki csendes, jómodorú, szorgalmas, s még csak „meg sem akarja váltani a világot” — bár az sem len­ne megvetendő — csupán a szakmát szeretné elsajátítani. A másik oldalon, a mindennapi élet ezernyi gondjába bete­metkezett tsz-vezető, aki talán még nem is gondolt arra, hogy milyen nagy felelősséget vállalt magára, a tsz, amikor gya­kornokot „fogadott”. Nem rosszindulatból szorul háttérbe a fiatal szakember —, hiszen fizetését is felemelték —, csak különböző meggondolásokból. Az ügy szempontjából azonban ez majdnem mindegy! Mihók Sándor Jakab Andrásné, Ocsa: — Nem érek rá sokat gondol­kozni, hogy mennyi dolog vár. Nem kell a szomszédba menni ér­te. — Tizenkét élet — nagyon sok. — Ha kettő hiányzik, már keve­sen Vagyunk. Nagyon erősen tartják a kis pénzt, hogy elég legyen a leg­szükségesebbre. Horváth Péterné, Sári: — Majd ha nagyobbacskák lesz­nek, tán könnyebb lesz. Most itt van ez a legcsöppebb, Balázska: egy hónapja érkezett. — Hány gyereknek szegik a ke­nyeret? — A kétkilós minálunk kis ci­pő. Ha jól megy, tán csak zsöm­le. A kis Balázs életjelt ad. Két fid, hét kislány figyeli a legkisebb testvér sorsát. Nagyváradi Istvánná, Kakucs: — Mit mondjak én? Hát nem bővelkedünk, van elég éhes kis száj. Nagykanállal kell kavargatnl az ebédet. — Győzik? — Nem mondom, sokat dolgo­zunk, de én a férjemmel együtt elégedett vagyok a sorsommal. A kilenc gyermek anyja, csak egyre gondol a szépen tartott ap­róságok mellett: tisztes, becsületes ember legyen mindegyikből. Foto: Gábor Kempingkerékpár konstrukciós kötelezettségük­nek. Ráckevén a járási párt- bizottság épületét, Bugyi községben az ötven gyerme­ket befogadó óvodát adják át rendeltetésének az épí­tők. Kezdés: most Minden területen ott ta­lálható a „huszonötös”, aho- ] gyan népszerűbben — és rövidebben — a vállalatot jelölik megyénkben. Tizen­egymillió forint értékben 36 mezőgazdasági vázszerkezetet készítenek el ez évben, gép­színek, gyümölcstárolók, ál­latférőhelyek célját szolgál­ják. És mi az, amit most kezdenek? Gödöllőn a Gyógy­áruértékesítő Vállalat raktá­rának, a mezőgazdasági gép- kísérleti intézet épületeinek, j a járási pártbizottság székhá- j zának építését. Vácott meg­kezdődik a négyszáz ágyas kórház, a kenyérgyár építése, a vállalat feladata a DCM mészművének elkészítése, s régi óhaj teljesül a Deákvár felé eső részen építendő nyolc­tantermes általános iskolával. Ha időben megkapják a terveket, megkezdik a szent­endrei turistaszálló építését, a járműfejlesztési program j keretében jelentős feladatok j várnak a vállalatra a Csepel j Autógyárban — s mindez! megint csak ízelítő abból, j hogy mi mindent kell elvé- 5 gezniök. : Felnőve a feladatokhoz ; v Tóth elvtárs azt fejtegeti, j hogy a főépítésvezetőségek, s > azok építésvezetőségei az el- ; múlt években jelentősen fej-! lődtek: a feladatok ugrássze-! rű növekedése a szervezettség,! s az irányítás színvonalának i egészséges emelkedését von-; ta maga után. * E változásoknak tudható i be, hogy míg V9C4-ben egy! fillért sem fizethettek nye- ] reségrészesedásként, az 1965. > évi eredmények alapján két \ hét nyereséget fizetett a vál-! lalat! » Egy példa — sok tanulság Sokféle teher nyomta őket, ] s most — mint mondják —! végre „tiszta lappal” kezd-! hették az esztendőt. Amit! még soha nem sikerült elér-! ni: az első nenyedévben évii tervük húsz százalékát teljesí- l tették, ami — az építőipar] körülményeit ismerve — nem-! csak példás eredmény, ha- ] nem egyben az évi terv túl- j teljesítésének is egyik biztosi- ] téka. Cél: az ismétlés Sok dologról kellene még szólni: arról, hogy a vállalat az elmúlt évben valamennyi ] tervmutatóját teljesítette, ja­vult a munka gazdaságossága; hogy egyetlen kiemelt bcru- : házásnál, s a lakásépítéseknél ;— ahogy Vasas elvtárs mond­ja — nem volt határidőmó- idosítás; hogy keresik a még i rugalmasabb, s gazdaságo- ; sabb módszereket. Ez évi feladataikat a párti IX. kongresszusa tiszteletére: indított munkavorseny fogja i össze: 1962-ben. a VIJI. kong-i resszus tiszteletére rendezett j versenyben a vállalat elnyer- ] te a kongresszusi zászlót, s Tóth elvtárs hangsúlyozza:] ebben az évben sem kisebb ] feladatot tűztek maguk elé. Az i ismétlést: ismét elnyerni aj kongresszusi zászlót! — Az átadási időpontok előbbre hozásával, a minőség javításával, a gazdaságosság fokozásával egyaránt ezt a szép, és ösztönző elismerést; kívánjuk elnyerni — mondja; a főmérnök. í Egész megyénk gazdagodé- i sát szolgálja e nemes célkitű-i ]zés, őszinte hát a jókívánság:] úgy legyen! Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom