Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-07 / 107. szám

«*r mecvki '&£h4tm 1966. MÁJUS 7., SZOMBAT r MIRE PEREGHET A PEREGIEK MŰSORA VÁRAKOZÁS NÉZŐKRE Ilyenkor este hét felé Kiskun- lacháza főtere is benépesedik egymásba karoló barátnőkkel, szabadságos kiskatonákkal és „majomszigetben” csoporto­suló fiúkkal. Az idősebbek restellnének az utcán ácsorog- ni —■ eltűnnek a neonfényes étterem üvegajtaja mögött. Vá­rakozás a levegőben, hiszen a hétvége betetőzése, a vasár­nap este hátravan még. A kultúrotthon zárva — a látogató csak hátulról, az ud­var felől tud bejutni a szín­padra, ahol a zenekar hango­lása és néhány fel-alá sétáló k'ry fogadja. Rajtuk kívül egyelőre semmi más nem mu­tat arra. mintha tíz perc múl­va kezdődne a plakátokon is h'rdetstt előadás: „Gyárfás Miklós Egérút című darabjá­nak színrevitele a Pereg ter­melőszövetkezetben fiatalok tolmácsolásában”. Beolvasztják o Magyarországot, a Békét és a Vértest Hét 50—60 esztendős öreg kiszolgált hajót és uszályt vontattak a dunaújvárosi ki­kötőbe. Ez volt az utolsó ví­zi útjuk, mert a hét jármű­vet, két uszályt és két kotró­hajót, valamint három von­tatót: a Magyarországot, a Békét és a Vértest beolvasz­tásra ítélték. A Dunai Vas­mű két uszályt, két kotrót és két hajót már szétbontott, szétvagdosott. Acélanyagukat martin acélműbe szállítják, ahol beolvasztják. A hét ví­zijárműből 685 tonna ócska­vasat kap az acélmű. (De legyünk hűek a való­sághoz és áruljuk el» hogy az este fellépő fiúk és lányok szüleinek van csak közük a tsz-hez. Hét óra már rég elmúlt, de a nézőtéren a karszala­gos jegykezelőn kívül egy lélek sincs. — Lehet, hogy el sem jön­nek? — kérdezi, csak úgy magától az egyik szereplő, Kovács Erzsébet, aki civilben óvónő Dömsödön. A többiek megnyugtatják: biztosan eljön mindenki, aki mozogni tud, hiszen nem cse­kély esemény a pereglek, a kiskunlacííázi alvégen lakók életében egy ilyen előadás. Mert lelkes kezdeményezes még csals akadna, de hely hiá­nyában mégis ritkán kerül sor efféle megmozdulásra. Sa­ját kultúrotthonuk nincs a pe- regieknek. (Vigasztaló, hogy már alapozzák.) A KlSZ-szer- vszetük helyisége túl kicsi.) Amúgyis többnyire zárva tart, mindössze egy hónapok óta rossz televízió búslakodik ben­ne. Igaz, van a Pereg Tsz- nek kultúrterme, nézőtérrel, színpaddal, ám ott csak akkor lehet valamit rendezni, ha a lacházi művelődési otthonban nincs semmi. Ha van, akkor a művelődési otthon nem ad j engedélyt a tsz-nek, nehogy az ] konkurenciát támasszon. Leg- ' utóbb például a peregi fiata- I lók betanulták Moliére Fösvé­nyét, de nem tudták hol elő­adni. Hajóstatisztika A Loyd’s Register hajóépí­tési kimutatása szerint! ;Japán tartja vezető helyét a világ hajógyártásában, az épülő, hajók tonnatartalmát tekint-' ve. Március végén a japán hajógyárakban épülő hajótér 3 251 897 bruttó regiszterton­nának felelt meg. Anglia a második helyen áll 1 383 356 tonna építés alatt levő hajótérrel. Nyugat- Németország 1 073 602 tonna épülő hajótérrel a harmadik helyre került. Svédország 880 178 tonnával a negyedik helyet foglalja el. Fél nyolc. A nézőtér még mindig üres. Végre! — bejött az első né­ző. Egy fekete fejkendős néni ül le várakozásteljes arccal az első sorba. Nagy öröm a függ'.'ny túlsó oldalán. Igaz, a néni mögött még vagy kétszáz szék üres. Utolsó simítás a díszleten, a maszkokon, jelmezeken. Miyel;,a darab kertben játszó­dik, gyorsan néhány, cserép virágot tesznek az előtérbe. Áz óvónő-színésznő ruhája fölé húz egy pongyolát. (Az unokanővéréé, aki csak nagy könyörgésre adta kölcsön — Tokióból hozta egy sportoló.) Barátnője, Répás Mária gyor­san még egy kis lisztet szór az egyik fiúszereplő fejére. Egy harmadik lány fekete ce­ruzával ráncokat rajzol az ar­cára. Közben a látogató megis­merkedhet a mai este másik előadógárdával, a Les che­mise noirs együttessel, mely­nek tagjai ráckevei gimnazis­ták. Francia nevüknek ellent­mondva, épp olyan inget vi­selnek, mint a többi szimpla állampolgár. Sebaj, mire el­kezdődik a tánc, kerül bizo­nyára fekete ing is. Hogy a Les chemise noirs együttes befusson, annak leg­nagyobb akadálya, hogy tag­jai — zenekari viszonylatban — szegények, mint a temp­lom egere. Felszerelésükből hiányzik a legfontosabb, a hangerősítő, amely ötezer fo­rintba kerül. Ennek hiányán bukott meg a lacházi fiatalok terve is, hogy hetente szesz­mentes, táncos klubestet ren­dezzenek. De a helyi földmű­vesszövetkezet raktárában ott porosodik egy hangerősítő, s ha sikerül kölcsönkapni, ak­kor mégis megtarthatják a Kiskun Étteremben az ifjúsá­gi teadélutánokat — így ösz- szegezi a zenekar vezetője gondjaikat és terveiket. Minden gond eloszlik azonban nyolc órára, mert akkorra a nézőtér is megtelik, és felgördülhet a függöny. Az előadás első per­ceiben, amikor rendreutasító pisszegés fogadja a későn, az­az még későbben jövőket, szereplők és nézők érezhetően együtt izgulnak, nehogy bele­süljön valaki. Aztán az egyik jelenetnél — a mama a kert­ben ül, látogató érkezik, aki ahelyett, hogy átszólna a ka­pu túlsó oldaláról, mintegy fél méter távolságból, meg­nyom egy irdatlan hangú csengőt — feloldódik a fe­szültség, mindenki nevet, be­érkezik az első nyíltszíni taps. Most már izgalommen­tesen pereghet a peregi fiata­lok előadása. P. A. MÁJUS (Gábor felv.) Lovas sajtótájékoztató Pál János, a Magyar Lovas­szövetség elnöke pénteken sajtótájékoztatón ismertette sportlótenyésztésünk legutób­bi eredményeit, valamint az idei évad hazai és nemzetközi MA BALLAGÁS A középiskolák nappali ta­gozatos negyedikes diákjai szombaton búcsúznak taninté- .zetüktől, tanáraiktól, diáktár- ' saiktól. OrszágSzerte ezen á napon tartják a hagyományos ballagási ürirlepségeket. A fő­városban és vidékén mintegy 50 000 érettségi, illetve képesí­tő vizsga előtt álló fiatal bal­lag. Újdonság, hogy a főváros-, ban, néhány tanintézet búcsú­zó növendékei ezúttal az esti órákban ballagnak lampio­nokkal, fáklyákkal. I ’astímap ORSZÁGOS KUTYAKIÁLLÍTÁS Negyvenkét fajtacsoportba tartozó háromszázhetven ku­tyát mutatnak be vasárnap a budapesti Ugetőpályán meg­rendezésre kerülő országos ku­tyakiállításon. A kiállítást tíz órákor nyit­ják meg a nagyközönség előtt A bírálatokkal párhuzamo­san érdekes munka kutya­bemutatókat, versenyeket ren­deznek, majd a rangsorolás végén kiosztják a hagyomá­nyos díjakat. Az ősz folyamán nagyszabá­sú rendezvényre kerül sor ugyancsak Budapesten: öt földrészről jönnek hazánkba a jellegzetes magyar kutyafajták tenyésztői a szeptember 8-án és 9-én megrendezésre kerülő Hungária kinológiai világkong­resszusra. lovas rendezvényeinek és lo­vastúráinak programját. Közölte többek között, hogy az idei hazai és külföldi ver­senyeken 480 sportlóval vesz­nek részt. A jelenleg működő 25 lovas­iskolában és különböző lovas­szakosztályokban klubokban több mint ezer sportlovast tartanak számon. Az immár hagyományos és a külföldi turisták körében igen népszerű lovastúrák idei programja minden eddiginél gazdagabb lesz. A tudományért és az emberiségért... A Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia elnöksége Rusznyák Istvánnak, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökének kimagasló tudo­mányos munkássága elisme­réséül A tudományért és az emberiségért arany emlékér­mét adományozta. MEGHALT dr. Nyíró Gyula professzor Dr. Nyirő Gyula, egyetemi tanár, a pszichiátriai klinika igazgatója, az orvostudomá­nyok kandidátusa, kiváló or­vos, a Magyar Népköztársa­ság Érdemérem arany foko­zatának tulajdonosa, számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja, a magyar pszichiátria egyik legkivá­lóbb képviselője, 71 éves ko­rában váratlanul elhunyt. ELHUNYT Móricz Zsigmond fivére Dr. Móricz Miklós, Móricz Zsigmond fivére, statisztikus, biográfiaíró, május 5-én, 80 éves korában elhunyt. Angolnás repülőgép A Ferihegyi repülőtérre pénteken délután megérkezett Angliából az a repülőgép, amely fedélzetén ötmillió an­golnaivadékot hozott Magyar- országra. A kígyószerű, rend­kívül szívós angolnákból a balatoni Halászati Vállalat négymilliót kap, a maradék egymilliót pedig az Országos Halászati Felügyelőség osztja el a Velencei-tóba, a Fertő­tóba, a Körösök és a Tisza holtágaiba, valamint a mis­kolci Kavicsbánya-tavakba. Siarvasmarhékat gázolt egy személyvonat Különös balesete volt pén­teken kora reggel a Székes- fehérvárról Komárom felé tartó személyvonatnak. A pá­lyatestet Nagyigmánd és Csámpuszta között szarvas- marhák lepték el. A csordát ejen a napon en­gedték ki először szabadtar­tásra a vasút melletti lege­lőkre, s a közelgő vonat zaja nagy riadalmat okozott az állatok között. Az ijedt szarvasmarhák összevissza rohangáltak a pályatesten, s bár a vonat vezetője lassított, öt állat kimúlt a kerekek alatt A mozdonynak csak a lök­hárítója görbült el, és 17 perc késéssel ba. futott be Komárom­Mezőgazdasági bútorszállító kocsik Az Ikarus székesfehérvári gyárában nagyobb sorozat bútorszállító gépkocsi ké­szült el. Egy-egy ilyen ko­csiba egy vagon bútor fér. A nyerges von tatós kocsik kö­zül harmincat az NDK-ba ex­portálnak, ötöt hazai haszná­latra adnak át. Ezeket a ko­csikat úgy képezték ki, hogy mezőgazdasági termékek szál­lítására is alkalmasak. Szabálytalan történet de azok rémült alázattal uta­sították vissza: — Kérem, én nem vagyok meggyőződve arról, hogy el tudnám látni ezt a nagy fel­adatot. Nem vállalhatom. De a Halál kötötte az ebet a karóhoz és így el kellett engedni szabadságra. Mese nincs. Két hétig senki sem halt meg a földön. Amikor visszajött szabadsá­gáról, még több postája volt, mint azelőtt, hiszen két hétig senkisem helyettesítette. — Nagyon köszönöm, hogy még nem jöttél értem. Vol­tam a cirkuszban, tavaly jobb volt, de azért te is megnéz­hetnéd. — Vegye tudomásul, hogy egy utolsó rongy, hazudós csirkefogó. Mit gondol, med­dig tart még a türelmem? A szomszédomtól, Tereska nénitől is kapott egy levelet. Tereska középkorú, őszes hajú hajadon volt, óriási bokákkal és mélyen érző szívvel. Te­reska néni nem volt beteg, jól működtek a belei, a gyomra is jó volt, jók voltak a fogai és még migrénje sem volt soha. Hogy most mégis levelet írt, annak oka az volt: Tereska néni szerelmes volt. Halálosan. A szerelem nagyon megkí­nozza az embert. Tereska né­nit teljesen kiborította meg­szokott életmedréből, irr^már megrögzöttnek vélt szokásai­ról is lemondott. Randevúra járt, ilyenkor felvette hagyo­mányos zöld kalapját, melyen diszkréten sárga szalag kígyó­zott. Orrát, melyet majdnem szépnek is lehetett nevezni — bepúderozta, szemöldökét megnyálazta és vastag boká­ját meghazudtoló könnyű léptekkel sietett a találkára. A Férfi özvegy volt, vasutas — a vasutasok füttyös kedé­lyeskedésével, bőbeszédű ud- varló, kinek minden levél­rezzenésről egy történet ju­tott eszébe. A szerelem egy fél évig tartott. Akkor a vas­utas elpártolt egy gömböly- ded, csoda-halászlevet főző özvegyasszonykához. Tereska néni ettől kezdve nem énekelt, nem incselke­dett a postással, nem púde- rezte orrát, nem evett. Sze­meit sárga udvar keretezte, tekintete bánatos volt. Ejh, de mit szaporítsam keservé­nek leírását... Tereska néni ekkor elővette szemüvegét, megnyálazta tintaceruzáját és hófehér levélpapíron — az egyhuszason, a drágábbikon — levelet irt a Halálnak. Kérte, hogy vigye el, mert neki már nem élet az élet, nincs miért felkelni és lefe­küdni. A Halál kicsit elgondolko­zott. Nem somolygott. Nem. Nem is csóválta a fejét. Csak gondolkozott. Mit tegyen. Egyszercsak elővette kerék­párját a fészerből, kis zseb­lámpáját és elindult Tereska nénihez. Becsengetett, jó erő­sen és hosszan, hogy a bána­tos szerelmes meghallja. Kicsit bosszús volt, hogy ezekkel az asszonynépekkel mindig baj van, s jó hegye­set köpött efeletti mérgében a küszöb mellé. Tereska néni rögtön megismerte, hogy honnan, ki tudja — szerintem ez már megérzés kérdése, beinvitálta á nappali szobá­ba, és hellyel, borral kínálta. Borozgatás közben elsírta ke­servét, s a Halál buzgón bó- lingatott, koccintott, és újra ivott. Jó két órai beszélgetés után felállt, érezte, hogy ko­ponyája szédül, lábcsontjai remegnek, és szemüregével két Tereskát látott a tűzhely mellett. Eldünnyögött valami köszö­netfélét, hogy nem felejtem el, meg ilyesmit. Régen nem jártam arrafelé, van annak már tíz éve is. Tereska azóta meghízott, ke­délye újra virul, de még a mai napig is emlegeti azt a hálátlan vendéget, aki azóta sem látogatta meg. A Halál nagyon pontosan dolgozott továbbra is, de ahányszor Te­reska néni levele került a kezébe, mindig elmosolyodott és félretette. Polgár Angela X A Halál nagyon pontosan X dolgozott. Az Isten ezért X többször is írásbeli dicséret- X ben részesítette. s § Pontosan járt, pontosan X könyvelte: ki meddig, hány X évig élt, pontosan végrehaj- ^ tóttá az előírásokat. X Feleslegesen nem írt fel- X jegyzéseket s nem zavarta a X Főnökét — a jónak és igaz- X ságosnak nevezett Istent — ^ minden kis csip-csup dolog- X gal. Reggel nyolckor kezdett, X bármilyen furcsa is — kerék- X páron járt, szemüvege volt és X könyökvédöje. X Az egész Mennybéli Köz- Xigazgatásban nem volt senki- X nek sem nagyobb postája, X mint neki. Két kisegítőt fel ^is vettek a levelek iktatásá- X hoz, mert naponta több mil- X Hó jött. Ezeket többnyire X öregek írták, szálkás, resz- X kető betűkkel. X — Te Halál hagyj még él- X nem. Nagyon szeretnék még ^ egyszer elmenni a cirkuszba X és megnézni a repülő kutyát. ^ — Kerem Uram, csak ad­X dig hadd éljek még, amíg uno- Xkám Istvánka 5. osztályba nem X megy, mert nem tudja egyedül Xtanulni az idegen nyelvet. § — Halál! Hol vagy már? S, Már nagyon várlak, de hívj fel, mielőtt jössz, hogy itthon találj. Telefonom: 888—888. — Mit vacakol annyit? Vagy jön, vagy elintézem én magam is. Választ türelmetlen jeligé­re. Néha írtak gyerekek is. — Halál bácsi! csak az anyukámat, bátyámat, Irma nénit ne vidd el soha ma­gaddal és engem se. tgérem Neked, hogy nagyon jó leszek és nem fogom többet kikötni Valeskáék macskáját a kor­láthoz. A Halál természetesen nem ért rá minden levélre vála­szolni. — Szombaton megyek, ké­szíttesd elő a temetésed. Több halasztás nincs. Mindig ilyen röviden irt, nem kertelt. Az Isten ezért még külön is sze­rette. — Szeretem, mert olyan ha­tározott munkaerő — mon­dogatta, miközben egy hordó feketét elkortyolgatott. A következő jubileumi ün­nepségen kitüntette, mint pótolhatatlan dolgozót. Hogy mennyire így volt, azt bizo­nyítja az is; nem tudott el­menni a Halál szabadságra, mert nem volt, aki tudta vol­na helyettesíteni. Az Isten több személyt is kijelölt erre, Toirpa TÖRÖK AGA KULACSA Ritka érdekes tárgy került elő a kiskunhalasi járás Tom­pa községében. Az úttörők vashulladékot szállítottak a MÉH-telepre, s a hulladékban különleges rézkulacsot találtak. A szakemberek megállapítot­ták, hogy a kulacs bizonyos Sahibal Selim el Hodzsa Musztafa agáé volt egykor. A rézkulacspt az iskolamúzeum­ban helyezték el. Analfabéta­statisztika Az UNESCO statisztikája szerint a világ lakosságának fele analfabéta. Franciaor­szágban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a lakosság két százaléka nem tud írni-olvasni. Tűzlemez Harmincperces zenés hanglemezt mutattak be a Belügyminiszté­rium klubjában a KGM tűzrendé­szet! osztályának csütörtöki sajtó- tájékoztatóján. A minisztériumok és az országos hatóságok tűzren- dészeti osztályainak megjelent képviselői elismerően szóltak a tüzrendészeti propagandát és ok­tatást elősegítő kezdeményezés­ről — a négyrészes hanglemezről — amely népszerű módon, zenei betétekkel hívja fel az üzemek és vállalatok dolgozóit a tűz elle­ni védekezésre. A hanglemezt — amelyet Vá­fcsonyi József, a Zománcipari Mü- t-ek tűzrendészetének vezetője ké- izített — a Hanglemezgyártó Val­idat hozza forgalomba, 50 forin- hs áron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom