Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
na r mecrt: t Kr/firtno 1966. MÁJUS 6.. PÉNTEK Május ‘20-ún í/í'/í'/óVí Hold—Nap randevú Május 20-án, pénteken derült idő esetén érdekes látványban lesz részünk — mondta Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia csillagvizsgáló igazgatóhelyettese. — Reggel, Budapestről nézve 9 óra 20 perc és 9 másodperckor a Hold a naptányér elé tolakszik, lassan végigvonul előtte és a két égitest képe csak 12 óra 1 perc 1 másodperckor válik újból szét. Persze, a lassúság csak látszólagos; ez alatt a 2 óra 40 perc és 52 másodperc alatt a Hold maga óránként több mint 100 000 kilométeres sebességével csaknem 270 000 kilométeres utat fut be. A két égitest látszólagos találkozása a napkorong jobboldali alsó negyedében következik be és bal oldali alsó negyedében ér véget. A napkorongot a nála kisebb hold- tányért természetesen nem tudja teljesen eltakarni. így még a fogyatkozás közepén is csaknem 30 százalék kilátszik majd belőle, mégpedig egy szarvaival lefelé forduló kifli formájában. A napfogyatkozás tehát nem lesz teljes, de ahhoz mindenesetre elég, hogy észrevehetően megváltoztassa a körülöttünk látható világot. Ez a kép nem hasonlít majd sem a hajnali szürkülethez, sem az alkonynak a vörös felé eltolódott színeihez. Az egész környezet egyhangúbbá válik, a színek elvesztik élénkségüket. A világosság is csökken: a fotósoknak négyszer akkora megvilágítási idővel kell majd dolgozniuk, mint a Hold—Nap randevú előtt és után. S ezt a csillagászati eseményt még a hőmérséklet is megérzi majd. Az eddigi tapasztalatok alapján biztosra vehető, hogy a napfogyatkozás idején legalább néhány fokkal kevesebbet mutatnak majd a hőmérők. Külföldi kiállításokon a magyar ipar termékei Májusban lesz a magyar ipar nagy seregszemléje, a Budapesti Nemzetközi Vásár. Emellett azonban a hónap folyamán számos külföldi kiállításon és vásáron is részt veszünk. Május 5—21 között rendkívül gazdag választékkal magyar hetek nyíltak Párizsban. Ma nyílik és 15-ig tart nyitva az egyik legjelentékenyebb észak-európai vásár, a göteborgi, melyen ugyancsak 6ok termékünket állítjuk ki. 13—22 között a friedrichshafe- ni vásáron a kiváló * magyar élelmiszerekkel ismerkednek meg a látogatók. Moszkvában 16—22 között mezőgazdasági gépkiállítást rendeznek, melyen ugyancsak részt veszünk. 18—30 között pedig Párizsban tartanak vásárt. A hónap utolsó napján nyílik a Páduai Nemzetközi Vásár, melynek szintén hivatalos részvevői leszünk. Talajtisztítás belvízzel A gyorsan olvadó hóból, hirtelen hulló sok esőből keletkező belvizek — mint közismert — csaknem minden esztendőben több-kevesebb kárt okoznak a mezőgazdaságban. Most kiderült; káros hatásuk mellett a belvizeknek van egy csöpp hasznuk is: megtisztítják, szinte „megfürdetik” a talajt. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon az idén nemcsak elvezették, hanem közben alaposan meg is vizsgálták a belvizet. A sokoldalú kémiai analízis — egyebek között — egy köbméter vízben 60 dekagramm ásványi sót mutatott ki. A Duna—Tisza közének északi Kompozíció — virágból A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán az idén először indítottak olyan fakultatív tanfolyamot, amelyen a leendő kertészmérnökök a virágkötészet és díszítőművészet elméleti és gyakorlati alapjait sajátították el. A hallgatók vizsgamunkáiból szakmai bemutatót rendeztek. Mintegy 50 virágkötészeti alkotást állítottak ki: vázába való és alkal- ^ ' mi csokrokat, virágtálakat, ^ koszorúkat, különféle virág- ^ kompozíciókat.------------------- ! r észéről februárban és márciusban összesen 45 millió köbméter vizet vezettek le, ami a számítás szerint 27 ezer tonna sót vitt magával a Dunába. Minthogy maga a csapadék csaknem azonos tisztaságú a desztillált vízzel, s nem tartalmaz semmiféle ásványi anyagot, nyilvánvaló, hogy a belvíz a talajból mosta ki ezt a nagy mennyiségű sót. Figyelembe véve a terület nagyságát, a belvíz minden egyes hold földet 270 kilogramm sótól tisztított meg. Növeli ennek a fürdetésnek — persze csak igen viszonylagos — értékét, hogy a kimosott sónak jelentős része szóda, vagyis sziksó. Az érintett terület ugyanis még nem ^ is olyan régen zömében szikes legelő volt, s bár a talajt azóta megjavították, a rizstelepek bőséges árasztóvizével „kimosták”, még most is hajlamos a szike- sedésre, s a kelleténél több szódát tartalmaz. Ebből, e káros többletből most a belvíz elvitt valamennyit, s ez ugyan „tiszta haszon”, de azért talajtisztításnak kissé drága volt... CSIZMA A televízióba Mikszáth- korabeli képviselő eljátszására hívtak be. Megismerkedtünk a darabbal, utána ruha- és csizmapróba következett. Az öltöztető serényen kikereste és rámadta a korhű ruhát. Azt rendben is találtuk. De a csizmával baj vöt. Már a hatodik párat próbáltuk, de egyiket sem tudtam felhúzni. Tanácstalanul néztem a derék öltöztetőre. Az széttárta karját és így sajnálkozott: „Művész úr, visszavesz- szük a behívót, mert színészben akad nagyobb, de csizmában nem.” G. I. REUMÁSOK MEKKÁJA Hazánk egyik gyöngyszeme Hévíz, néhány kilométerre a Balatontól. Minden, ami természet adta szép, itt megtalálható. Keletkezése körül évszázadok óta legendák keringenek. Mondták, hogy csoda folytán keletkezett. Egy római kisgyermek, a Caesarok leszármazottja élt itt sok száz évvel ezelőtt. A kis Flauvius béna volt. A birodalom orvosai és jósai kipróbáltak mindenféle gyógyszert, kuruzslást, ami csak abban az időben létezett, de hasztalan volt. A legenda szerint a kis Flauvius mégis meggyógyult, mert szerető dajkája addig imádkozott az istenekhez, amíg a földből előtört a gyógyító forrás. Persze, ez csak legenda. AVASI PINCEBOROZÓ A miskolci Avason pinceborozót nyitottak. A városiak és külföldi vendégek egyik kedvenc tartózkodási helyén, a belváros szomszédságában levő Avason középkori eredetű pinceágat alakítottak ki borozóvá. A pince falát a vendéglátóipar történetét megörökítő emblémákkal díszítették. A vendég megtudhatja belőlük, hogy több mint ezer borospince volt a középkor végén a város határában és a város már a XV. században bekapcsolódott a „magna vián”, a nagy úton keresztül a nemzetközi borkereskedelembe. Az első kocsmát 1700-ban nyitották. Abban az időben kedvelt borozója volt Miskolc népének a Koplaló kocsma, a Hóhér kocsmája és több más regényes nevű vendéglő. Elhelyezték az új borozóban a Vörös Rák Vendéglő cégérét is. A valóságot a tudomány mondja meg: mint a Balaton környékének több hőforrása, ez is vulkanikus erők működése közben keletkezett A világ egyik legnagyobb hőforrása Hévíz forrása és forrástava világhírű nevezetesség nemcsak nagy gyógyítóereje, hanem tudományos érdekessége miatt is. A tó 117 méter magasan fekszik a tengerszint felett, felszíne 10 katasztrális hold. Nem nagy, ha például a Balatonhoz viszonyítjuk, de vízbősége gazdag, a forrás 600—800 liter vizet ont magából másodpercenként. Hévíz hőforrása gazdagabb, mint az összes budai forrásé. A tó legnagyobb mélysége eléri a 37 métert. Rendkívül kellemes fürödni benne télen- nyáron, a víz hőmérséklete a leghidegebb napokban sem süllyed a 33—37 C fok alá. A gyógyító tó Nagyszerű lehetőségeket jelent ez a csodálatos tó: 32 üdülő 1554 ággyal várja a beutaltakat, gyógyulni és pihenni vágyókat. Hévíz nem csupán „egyműszakos” üdülőtelep: a meleg víz, a fűthető épületek megteremtik annak a lehetőségét, hogy télen is élvezhető legyen a gyógyvíz és éppoly remélhető a gyógyulás. Erényei közé tartozik az is, hogy mindössze néhány kilométerre van a Balatontól. Autóbusszal percek alatt megközelíthető. Jönnének is a beutaltakon kívül ország-világból ide, de egyelőre még kevés a szálloda. A kormányzat ismeri a gondokat és a megoldás érdekében történtek lépések. Hévíz fejlesztésére a következő ötéves időszakra jelentős beruházási terveket hagytak jóvá. Mindennap friss viz A tó azért is vonzza ily nagy számmal a fürdőzőket, mert vize 48 óránként teljesen kicserélődik Az Egészség- ügyi Minisztérium pályázatot hirdetett a tó környékének, partvonalának rendezésére és bővítésére. Köröskörül emeletes kabinsorok fogják majd el a szelet. Parkírozzák a környéket, még szebbé, még barátságosabbá teszik. Egy-egy nyári napon olykor Hévízen több tízezer ember is megfordul. A községi tanács, az Észak-balatoni Üdülési Igazgatóság elsőrendű gondjának tartja, hogy mind az itt üdülő gyógyulok, mind a látogató turisták kényelmét biztosítsák, szórakozási igényeit kielégítsék. Hévízről nem elég olvasni. Hévízre el kell menni, meg kell fürödni,a „csodatevő” tóban, hogy személyesen is tapasztalhassák: a gyógyulásról szóló legendának a valóság az alapja. R. I. Csajág Alulj • / p aro Nem vagyok felelős % A Balaton keleti partjához ^ közeli Csajágon szombaton ^ befejezték az állomás új, ^ korszerű aluljárójának az épí- § tését. Elvégezték az utolsó 5 műveleteket a vágányszabá- $ lyozási munkáknál is. A ^ csajági állomáson egymás ^ mellé telepítették a Veszp- ^ rém—Dombóvár és a Buda- ^ pest—Tapolca közötti vas- ^ úti pálya itteni szakaszát, ^ amely eddig 300 méter távol- ^ Ságban helyezkedett el egy- ^ mástól. Ezután az utasoknak ^ átszállásnál nem kell ezt a ^ hosszú távolságot megtenni | egyik szerelvénytől a má- § síkig. EGER Megyei főagronómusok tájértekezlete Egerben csütörtökön dél- előtt megkezdődött az alföldi s és az északi megyék főagronó- ^ musainak kétnapos táj érte- ^------- I — Modern gregorián. A ^ wimbledoni baptista temp - ^ lomban a házasodok je-je-ze- 5 nét kívánhatnak a hagyomá- $ nyos orgonamuzsika helyett. $ Olvasom a riportot, hogy a rendőrség elfogta Topi Arnold foglalkozás nélkülit, művésznevén Hasfel- metsző Jakabot, az alsó tízezer illusztris tagját, az éjszaka rémét. A riport részletesen leírja a nevezett viharos életútját. A nyájas olvasó az írásból megtudhatja, hogy bár igaz a tény, miszerint Arnold felmetszett néhány hasat, de ezzel szemben áll Buda bevétele, a szegény, szerencsétlen embertársunk mostoha gyermekkora, rossz szülei és az őt körülvevő társadalom jeges közönye. Apja durva, lelketlen ember volt, aki úgy próbálta beleverni a zseb- és hasfelmetszés tudományát, hogy az ifjú Arnold egy lecke után nyolc napig nyomta az ágyat. Eme sajátos pedagógia következtében Arnoldka eldurvult kissé, és bár vágyott a szere- tetre, de ezt nem kaphatta meg. Szeretett volna időnként odabújni édes jó anyukájához, de ez teljességgel lehetetlen volt’ miután az anyukához állandóan ideges férfiak bújtak, akik érthetetlen okok miatt nem hatódtak meg a gyermeki szeretet eme kedves megnyilvánulásain. Akadtak olyanok, akik az amúgyis gyengélkedő kisfiút helyben félhülyére verték. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy voltak közöttük derék, jó emberek is, akik egy tízest adtak Arnoldkának, hogy menjen el a Késdobálóhoz címzett vendéglátóipari üzemegységbe. Arnoldka még itt sem volt teljesen elveszett ember. Rendszeresen élénk szellemi tevékenységet folytatott. A második liter után azonban vitáik olyan hevesek lettek, hogy csak a rendőrség és a mentők megerősített alakulatai tudtak igazságot szolgáltatni. Arnold e vitákról vagy a kórházba vagy a börtönbe, súlyosabb esetekben a rabkórházba került. Egyszer aztán az egyik duhaj kedvű szénlehordó egyértelmű megjegyzést tett szeretett édesanyjára, amit Arnoldka nagyon a szívére vett. Nem volt felvágós fiú, de ez esetben felvágta a duhaj szénlehordó hasát. Tökéletes munka volt, apja biztos megdicsérte volna, ha látja. De nem látta. Éppen hosszabb időre meghívása volt az egyik állami fegyintézetbe. A kezdeti siker megszédítette a fiút és ezentúl kifejezetten a hasfelmetszés- re specializálta magát. Néhány esztendő után elnyerte a Hasfelmetsző Jakab büszke előnevet. Az elmondottakból kiderül, hogy bár Arnold nem teljesen hibátlan, de legalább ilyen mértékben hibás a társadalom is, melynek harminchat éve én is egyfolytában tagja vagyok. Ha időben felfigyelünk Arnoldkára,. ha nem vagyunk közönyösek és már abban az időben is magasabb a családi pótlék, akkor ma Arnoldka talán békés gebines, vagy sekrestyés. A cikkek méltán tesznek nekem is szemrehányást, hogy miért néztem behúnyt szemmel, hogyan rohan egy vérző szívű felebarátom a veszélybe. A hóna alá kellett volna nyúlnom és meggyőzni, hogy a hasfelmetszés helyett sportoljon. Fel kellett volna világosítani, hogy léha szórakozásainál sokkal nemesebb időtöltés, ha részt venne egy kultúrcsoportban, hiszen Arnold jó hangja közismert volt a környéken. Amikor rászállt a művészi ihlet, olyan meghatóan bömbölte bele az éjszakába, hogy volt neki egy fehérszárnyú bóbitás galambja, hogy még a szomszédos kerületekben is félreverték a harangokat. A cikk szerzője szerint oda kellett volna mennem Arnoldhoz, és szólnom, imigyen: — Nézze, kartársam. Tudja, hogy amit maga cselekszik, az elvben teljesen helytelen? Hát ilik ez? Még nem késő. Jöjjön el hozzánk. Ma este is remek társaságot hívtam össze. A tv-ben jó krimi lesz, sok gyilkossággal és megfelelő erkölcsi tanulsággal. Utána bokszmeccset közvetítenek, majd ismeretterjesztő filmet az alkoholizmus káros hatásairól. Kitűnő meggyborunk van, és a szomszéd áthozza a kislányát, aki a múlt héten bérmálkozott... Most is elfog a szégyen, ha rágondolok, hogy ezt a kötelességemet elmulasztottam. Persze, ön sem tette meg kedves olvasóm, ezért igazat kell adnia az újságírónak, hogy Arnold a társadalom, a mi közönyünk, kispolgári befeléfordulásunk áldozata. Enyhítő körülményként azonban engedtessen meg, hogy felhozzam: én gondoltam rá, hogy Arnold kartárs hóna alá nyúlok, de volt egy aggályom. Arnold 100 kiló, én télikabátban vagyok hatvanöt, ö nem jönne el a Népfront Klubba, ahol ragyogóan lehet eszmét cserélni, én viszont nem merek elmenni a talponállóba, mert egy jó ruhám van és félő, hogy össze- vérezik. Egyébként sem szeretem a törkölyt, és egy féldeci után öcskös- nek szólítanám a szeneskocsisok doyenjét is. Enyhítő körülményeim figyelembe vételével egyezzünk meg abban, hogy a felelősséget fele-fele arányban megosztjuk Arnold és köztem. Mint ahogy a nemrégiben elítélt Báj Miéiért sem vagyok százszázalékosan felelőssé tehető. Az igaz, hogy láttam őt a sarkon állni, de azt hittem, hogy buszra vár. Az is igaz, hogy láttam idősebb, kopasz urakkal sétálni, de hát ez minden polgárnak alkotmányosan biztosított joga. Az is valóság, hogy hallottam rossz híreket róla, de hát manapság any- nyi mindent beszélnek a népek. Ezeknek mindenki, akit egy férfiúval meglátnak, egy ... hogy is mondta a hivatalos jellemzés Micire? Értem én, kérem, hogy előbb kellett volna, amikor még az út elejém állt. Ezen az alapon megszólíthatnék minden fiatal lányt, aki idősebb urakkal sétál. És hátha az apja? Mert ez is előfordulhat ám! Hóná alá nyúlhatnék számtalan lastex-nadrá- gos ifjú amazonnak, akik hosszú hajú gitáros ifjakkal és tranzisztorom rádiókkal házibulikra vagy a Gellérthegy oldalába mennek. Igen ám, de hátha csak szeretik a zenét? Mert ilyen is van és nem mehet mindenki a Zeneakadémiára. Ezért eme lányok esetében sem vállalhatom a teljes felelősséget. Ez annál is inkább lehetetlen, mert magam is bűnös vagyok. A múlt héten nem volt kedvem bemenni dolgozni, ezért elmentem orvoshoz. Súlyos fejfájásra és szédülésre panaszkodtam. Sikerült. Az orvos kiírt. Egy hétre! Ekkor körülnéztem. Az utcán emberek mentek és jöttek, villamosok csilingeltek, mindenki sietett a dolga után. Rám senki sem figyelt. A járókelők közönyösen, sőt némelyek hidegen elnéztek a fejem fölött. Senkit nem érdekelt, hogy egy táppénzcsaló megy közöttük, aki'gálád módon az ő zsebükből lopja ki a pénzt. Itt kezdődött. Ekkor még meg lehetett volna állítani a lejtőn. Ha valaki odajön, ölébe veszi a buksi fejemet, és elmondja, hogy 1000 hozzám hasonló táppénzcsaló jogtalanul felvett pénzből hány lakás, hány tanterem épül, akkor még van r^ ény, hogy jobb útra térek. De senki sem jött. Szinte fojtogatott ez a részvétlenség, ez a kispolgári közöny. Hát lehetek én bűnös? Nem, barátaim, ha egyszer lebukom, vessék fel csak bátran, a társadalom felelősségét is, és lássák meg: áldozat vagyok ... Ősz Ferenc
