Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA EVtfOütfAM. 105. SZÁM i !)üü. M A -í 5í 5., CSUIORTÜK Lassan jelentkeznek 24 szakmában 50 tanulót tudna elhelyezni a KIOSl A védekezés most is kötelező Befejeződött városunkban a szarvasmarhák ragadós száj- és körömfájás elleni védőoltá­sa. Erről beszélgettünk dr. Faith István városi vezető fő­ül látorvossal. — Úgy értesültünk, bár nagy segítséget jelentenek a megelőző védőoltások, de meg­nyugtatóan nem küszöbölik ki a betegséget. Miért? — Elég bonyolult probléma, erre röviden és népszerű nyel­ven megfelelni nehéz, de meg­kísérlem. — Ma már csaknem köztu­domású, hogy a ragadós száj- és körömfájást vírus okozza, mégpedig olyan vírus, mely­nek immunbiológiai tulajdon­ságát illetően többféle típusa van. Ez a gyakorlat számára azt jelenti, hogy míg az egyes vírustípusok megjelenési for­májában teljesen azonos be­tegséget idéznek elő, ugyanak­kor az egyik típus okozta be­tegségen átesett állat a másik típus megbetegítő hatásával szemben nem válik immunis­sá, védetté. Az állatorvostudomány mai állása szerint legalább 5 főtípussal és mindegyik 3—3 altípusával kell szá­molni. Természetesen minden típus­sal szemben külön-külön oltó­anyagot kellene gyártani és az­zal 2—3 heti időközzel kellene az állatokat beoltani. Ez csak­nem lehetetlen. Mindezzel szemben Európában általában csak 3 típus szokott járványt előidézni és ezek közül is az esetek nagy részében a O jelzésű vírus. A jelenlegi oltá­soknál használt oltóanyag en­nek a típusnak a felhasználá­sával készült és ez ellen a tí­pus ellen biztosít körülbelül 6 hónapos védettséget. Komplikálja az oltással való védekezés lehetőségét e vírus spontán mutáló képessége, melynél fogva a járvány me­nete közben immunizáló tulaj­donságaiban megváltozik és most már az eddig általa meg- betegftett állatok a megvál­tozott tulajdonságú vírussal szemben ismét fogékonnyá válnak. Mindebből világosan kitűnik, hogy bár a ragadás száj- és körömfájás ellen, an­nak minden vírus-típusa el­len tudunk oltóanyagot készí­teni, az egy-egy alkalommal eszközölt oltás nem biztosít megnyugtató védelmet a be­tegséggel szemben. Fokozza az ügynek bo­nyolultságát, hogy a be­tegségen átesett állatok 8 hónapon keresztül képe­sek megbetegíteni a köze­lükbe kerülő át nem vé­szelt, még fogékony álla­tokat. Természetes a kérdés, hogy most már, a modern állator­vostudomány miért nem tudja felszámolni a sertéspestis, ta­konykor, tenyészbénaság, ba­romfipestis és még számos baktériumos és vírusos állat- betegség példájára ezt a rend­kívül nagy jelentőségű beteg­séget. Természetes egyúttal az is, hogy a védőoltások alkal­mazásán kívül szigorú állat­egészségügy-rendészeti intéz­kedéseket kell foganatosítani a betegség kártételeinek csök­kentése érdekében. A vala­melyest is kulturált állatte­nyésztéssel foglalkozó álla­mokban ezt a betegséget már nem a beteg állatok és az egészségesek kölcsönös érint­kezése terjeszti, hanem az em­ber. Ezért van szükség a kü­lönösen nagy létszámú állat- állományokon belül az állatok forgalmának szabályozására, és a személyi forgalom korlá­tozására. E törekvés különösen termelőszövetkezeteinkben okoz komoly nehézséget, mert míg az iparban 10 ezer forint nagyságrendű értékkel ren­delkező telep megbízható kerí­téssel van körülvéve, és leg­alább egy kapus őrzi, addig termelőszövetkeze­teink milliós értékű ál­lattenyésztő telepei telje­sen nyitva és őrizetlenül állnak. Az esetek nagy részében üzemszervezési okokból, tele­pülési viszonyokból eredően tanyaközpontokká válnak, ahová annak a területnek tag­sága naponta bejár, vagy azon legalább is átjár. A be­tegség behurcolásának fő ve­szélyét ez az állapot képezi — mondotta befejezésül dr. Faith István. (fehér) SZOMBATON HANGVERSENY Szombaton este 7 órakor a zeneiskola tanárai hangver­senyt adnak a művelődési házban. Műsoron Beethoven, Bartók, Chopin, Grieg, Liszt és Kodály művei szerepelnek. TANÁCSTAG BESZÁMOLÓJA Csütörtökön este 6 órakor a művelődési házban dr. Faith István tart tanácstagi beszá­molót. Kedden ötezer fej Csúcs a Szolnoki úti átvevőtelepen Tíz nap óta tart a salátaát- vétel. Naponta átlagosan har­mincezer fej salátát vesz át a telep. Az egyforintos átvételi ár változatlanul szilárd és a minőség napról -napra emelke­dik. Most már húsz-huszonöt dekás fejek érkeznek, de nem ritka a harminc-harmincöt de­kás gyönyörű saláta. Termelőink nagyon megbíz­hatóan szállítanak és az áru kifogástalanul érkezik — mondotta Takács Istvánná te­lepvezető. Maguk a termelők csomagolnak a földművesszö­vetkezeti dolgozók irányításá­val és ezért darabonként tíz fillért kapnak. — Szúrópróbaképpen ellen­őrizzük a csomagolást!. — je­gyezte meg Pethes Ferenc, aki a felvásárlási telepen a MÉK érdekeit képviseli. Nem volt arra példa, hogy valamelyik termelőnek az árut vissza kellett volna adni. Mit mond Takácsné a föld­művesszövetkezet részéről? — Minden jel arra mutat, hogy remekül teljesítjük a fel- vásárlási tervet. És mi a véleménye Pethes Ferencnek? — Biztosan teljesítjük ex­portkötelezettségeinket. Az NDK, Svájc a Német Szövetsé­gi Köztársaság és Svédország veszi át a salátát. Ami pedig hazai vonalon kerül értékesí­tésre, azt a fővárosba, vala­mint az ipari központokba és a bányavidékekre szállítjuk. A ' KlOSZ-kirendeltségen megbízott iparosok sorra láto­gatják a kisiparosokat, és a helyszín alapján igyekeznek tisztázni azt, hogy a város hány kisiparosa akar és tud ipari tanulót szerződtetni. — Érdekes — mondotta Pej János KlOSZ-titkár —, hogy felmérésünk szerint mi ötven ipari tanulót tudunk szerződ­tetni, és ez a szám pontosan megegyezik a kisiparosok igényével. összesen huszon­négy különböző szakmában tudunk arra érdemes, szorgal­mas fiataloknak elhelyezke­dést biztosítani. — A törvényes rendelkezé­sek értelmében a fiatalok je­lentkezésre való felhívása megtörtént. Ügy számoltunk, hogy legalább harminc fiatal szüleivel kötünk előzetes szer­ződést. Sajnálattal állapítom azonban meg azt, hogy a mai napig csak huszonkét fiatal jelentkezett. A tanulmányi át­lag jó közepes, csak egy-két kitűnőt találtunk. — Rendszeres pályaválasz­tási tanácsadást tartunk. Szí­vesen látjuk a fiatalokat, akikkel részletesen elbeszélge­tünk arról, hogy mire számít­sanak az iparban és mit vár­hatnak mint ipari tanulók. A pályaválasztási tanácsadónk ötven szakmát ölel fel, és nem egy van közöttük, amire vá­rosunkban is nagy szükség lenne. — A tanév befejezésével a fiatalok két heti próbaidőre mennek a műhelybe. A próba­idő elteltével nyilatkozik a mester, de gondosan meghall­gatjuk a szülőket és a tanulót is. Az összehangolt vélemé­nyek alapján aztán hamaro­san sor kerülhet a végleges szerződés megkötésére. Újabb négyes a lottón A 17. játékhéten újabb né­gyes találatot értek el váro­sunkban. A 5 793 097 számú ikerszelvénnyel 75 510 forintot nyert a boldog tulajdonos. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A színész. A hivatás meg­szállottjai. Szélesvásznú an­gol film. Főszerepben: Ken­neth More. Korhatár nél­kül megtekinthető. Kísérőműsor: Oxidia. Ezt neked is tudni kell. Előadások kezdete: fél hat és 8 órakor. SPORT Kosárlabda férfi NB II Kinizsi—DEAC 61:55 (37:33) Nagykőrös, 100 néző. Ve­zette: Perjési, Zékány. A Kinizsi igen nagy becs­vággyal küzdött az első perc­től kezdve. Az első percek szellemes, sziporkázó megol­dásai Hoffer és Varga ré­vén meglepték a debrecenie­ket is. A recept ez volt: Var­ga betört, hátrapöccintett a nyomában levő Hoffemek, aki nem hibázott, A 6. perc­ben 14:6, a 10. percben 24:14 pontos vezetéshez jutott a Kinizsi. A DEAC ekkor erő­sen rákapcsolt és a 15. perc­ben 27:27 pontállásnál ki­egyenlített. Az egyenlítés nem szegte kedvét a körösieknek, jó játékban újra előnyt sze­reztek és négypontos veze­téssel fordulhattak. A második félidőt Varga két kettős kosara vezette be. A játékidő 27. percében élté­re állt a mérkőzés. Heves küzdelemben a vendégek az utolsó öt percbe lépéskor, a 35. percben újra egyenlítet­tek (51:51), sőt egy perc múl­va 53:53 után egypontos vezetéshez jutottak (53:54). Ábrahám I egyenlítő bün­tetője (55:55) után másfél perc alatt már csak a Ki­nizsi ért el újabb kosarakat Padányi, Tóth és Ábrahám I révén és megszerezte idei első győzelmét. A mérkőzés nemcsak küz­delmes, de időnként színvona­las is volt. Mindkét fél részé­ről jócskán láthattunk szép támadásvezetésf," gyors, ötle­tes és korszerű akciót. A DEAC tértölelő, széleken ve­zetett lövésszerű passzokkal jelentett sok veszélyt. A Ki­nizsi jelentős magassági fö­lényét palánk alatt jól hasz­nosította, minden játékosa nagy akarással, jól játszott. Jól fogtak embert, zónában jól védekeztek. Különösen Pa­dányi, Hoffer, Abrahám 1. Tibor és Varga tetszett. Kosárdobók: Hoffer 16, Padányi 13, Varga 10, Abra­hám I 7, Tóth 6, Zsákai 4, Ábrahám II 3, Barta 2, A DEAC legjobb dobói: Pataki 22, Pogonyi 12, Szádetzky 11. Vívás A múlt héten Nagykátán szerepeltek ifjúsági vívóink. Szép eredménnyel tértek ha­za. 14—15 évesek kategóriájá­ban. Női tőr: 1. Zsikla Mária (N. Kinizsi). Férfi tőr: 1. György Endre (N. Kinizsi), 2, .Kecskeméti Jstyán (N. Ki­nizsi). Kard: 1. Kecskés Zol­tán (N. Kinizsi). 3. Pattan­tyús Péter (N. Kinizsi). Középiskolások kategóriá­jában 2 versenyzőnk indult Mindkettő magasabb kategó­riában indult s így az elért eredményük figyelemreméltó. Középiskolás kard: 7. Cs. Kovács László (N. Kinizsi). 8. Dónáth Dénes (N. Kini­zsi). Kötözik a paradicsomot ff/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSS/SSJS/S/SSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSS.'SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS' III. A „ZUG”, az „ÁL” kocs­mákat üldözték. A „szegény­ség” mozgalma megkezdő­dött az 1730-as években. Akkor Kalocsa András volt a vezetőjük. A panaszaikat írásba foglalva eljuttatták a magasabb szervekhez is. Az 1739-es pestisjárvány szüntette meg a harcot. A járványban a mozgalom har­cosai közül sokan elhaltak. A pusztító döghalál egy időre megfélemlítette az embereket, öt év múltán, 1745-ben kezdődött újra a harc. A nemesek magatar­tása adott okot a „zendü­lésre”. A földesúrnak fize­tendő adót egyesek nem fi­zették. A katonatartásra élelmet, lótápot nem ad­tak, közülük többen bort mértek tilalmasán, sőt az erdőt is vágatták jogtala­nul. A tisztségviselők kö­zül dézsmálták a közva­gyont. A fél határt maguk­nak foglalták le, ahol a gu­lyájuk, a ménesük járt. A tanács Beretvás Jánosnak 1753. május 10-én megenged­te, hogy ménesét a város ménesével egyesíthesse. A „szegénység” viselte az egész közterhet, mert az a 700 családfőre volt kivetve. 1765. ÁPRILIS 24-én tör­tént bíróválasztás alkalmá­val nyílt fellépés zajlott le Nagykőrösön. A „nép” panaszait küldöttség adta át a város vezetőségének. A kívánságaikkal azonban nem foglalkoztak, emiatt a kíil­Godány Mihály mozgalma Nagykőrösön döttek haragra lobbantak, husángokat kértek, hogy a tanács tagjait megverjék, a harangokat is félreverték, mely az egész nép lázadás­ra való felhívására tör­ténő jeladás volt. A „sze­génység” tagjai kevesen vol­tak jelen, vagy nem mertek támadni, így a tanács a ve­zetőket elfogatta és vasra verve Pestre, a vármegyé­hez küldte. A megye kihall­gatta és azzal bocsátotta el őket, hogy a panaszaikat írásba foglalják. Küldöttség érkezett Pest vármegyétől. A küldöttség meghallgatta a panaszkodókat és orvo­solta a sérelmeket és egyez­ségre bírta a szembenálló feleket. A „SZEGÉNYSÉG” vezé­rei, Godány Mihály, Gál Gergely, Nagy János, Ko- roknai János, Erdélyi Já­nos, Olasz István, Varga János, Győri Dávid, Czira Mátyás, Tóth András, Gye- nes Farkas János, Bene János kezet adtak, hogy nem lázadnak fel többet. Az ígéret 12 évig tartott, mert 1757-ben újból kezdődött a mozgolódás. Panaszokat ad­tak be a megyéhez, a föl­desurakhoz, a királyi sze- mélynökhöz. Panaszkodtak a nemesekre, hogy a közter­hek alól kivonják magu­kat, egyes tanácstagok visz- szaélnek a reájuk bízott hatalommal. Álkocsmát tar­tanak, a város kaszálóin saját jószágaik részére ka- száltatnak. A katonatartás­sal kapcsolatos kötelezett­ségeknek pénzben és ter­mészetben is eleget kellett tenni. A PANASZOK hatására újabb küldöttségek érkez­tek a megyétől, sőt a ki­rálynő is küldött embereket, akik kivizsgálták az ügyet. A vizsgálat eredményeként újabb intézkedések történ­tek. Újabb és részletesebb nyilvántartásokat készítet­tek két város által kezelt bevételekről, adókról. A nemesektől is megkö­vetelték a közterhek vise­lését. A bírót a nép vá­lasztotta, ettől az időtől fogva, két nemes és két nem nemes személy közül, akiket a tanács jelölt. A tanács és a „szegénység” között egyezséget hoztak létre, melyet felbonthatat­lannak nyilvánítottak. A sérelmeket jóvá tették. Ezek között volt, hogy a város tanácsa Godány Mihályt többedmagával vasra verve Pestre vitette. Egy Kalmár János nevű megyei had­nagy úgy megütötte Go- dányt, hogy a fél oldala összetört. A megye Godá- nyékat ebben az esetben is szabadon engedte. Godány- nak már nem tizenkét tár­sa volt, hanem tizenkilenc. A névsoruk a következő: Godány Mihály, Czira Ist­ván, Erdélyi János, Ko- roknai János, Németi Jó­zsef, Bene János, Karai Tóth András, Katona Ist­ván, Gyenes Farkas János, Nagy Ferenc, Nyerges György, Kuta István, Csók Mózes, Pap János, Csala Tóth János, Visontai Já­nos, Csönkös Mihály, Ko­vács Pál és Pécsi János. AZ EMLÍTETT szemé­lyek alkották az ellenta- o nácsot, mely ülésezett, sőt, s jegyzője is volt, Visontai János személyében. Vison­tai szegény nemes ember volt, akinek bizonyos adós­ság miatt a házát és a sző­lőjét elárverezte a tanács. A tanács és a „szegénység” közötti egyezség egyik pontja volt, hogy a „sze­génység” adósságát, mely 135 forintból állt, a ta­nács kifizeti, 100 forintot ki is fizetett, de a 35 fo­rintot már nem. Az 1757. évi lázongás egyik ered­ménye volt, hogy a város négy tizedéből két-két sze­mélyt jelöltek ki, akik az adókivetésnél a „szegénysé­get” képviselték. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) A térdig érő paradicsom már virágzik a Rákóczi Termelő­szövetkezet üvegházaiban. Sok tőn már dió nagyságú para­dicsom zöldell. Fehér Pálné és Orbán Mihályné kacsol- ják és kötözik a dús paradicsomtöveket Fehér felv.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom