Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

10 rear MEcrei k/fírlap 1966. MÁJUS 29., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A jogerős fegyelmi határozatról... A munkáltató bejelentési kötelezettségéről... A felmondási időre járó táppénzről... Megváltoztatható-e a jogerős íegyelmi határo­zat. P. D. ifcladi olvasónk sú­lyosnak tartja fegyelmi úton történő áthelyezését. A hatá­rozatot panasszal nem tá­madta meg, mert nem tudta időben beszerezni azokat a bi­zonyítékokat, amelyek ártat­lanságát igazolják. Olvasónk kérdezi: — milyen lehetősé­gei vannak, hogy igazát bebi­zonyítsa? A módosított Munka Tör­vénykönyve biztosítja új bizo­nyítékok (tények) esetén a már jogerősen lezárt fegyelmi ügyben új eljárás kezdemé­nyezését. Olvasónk utólag be­szerzett igazolásával bizonyí­tani tudja, hogy a kiküldetési rendelvényben felszámított költségei megfelelnek a való­ságnak. Mivel ezt korábban nem tudta igazolni, jogosult a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a területi mun­kaügyi döntőbizottsághoz for­dulni. A munkáltató felelőssé­ge, ha nem jelenti be dolgozóját a társadalom- biztosítási szervnél. Volt vadásztársasági tagok nevében intézett hozzánk T. J. tápiószecsői lakos levelet, írja, hogy a vadásztársaság egyik volt tagja látta el a vad- őri feladatokat, és ezért tisz­teletdíjat kapott. A vadőr fi­zette az OMBI-járulékot, a tár­saság pedig kiadta részére a bélyeget. A vadásztársaság 1048-ban megszűnt, a tagok egy: része, köztük a vadőr is elhunyt. Az özvegy pert indított a társaság volt tagjai ellen, mi­vel nem kapja a nyugdíjat. Olvasónk kérdezi: — köte- lezhetik-e őket bármilyen ősz- szeg megfizetésére annak el­lenére, hogy korábban minden társadalombiztosítási kötele­zettségüknek eleget tettek. A 32/1958. (V. 11.) Korm. sz. rendelet szerint az a munkál­tató, aki a dolgozó munkavi­szonyának bejelentését elmu­lasztotta és a dolgozó részére a nyugellátás a be nem jelen­tett munkaviszonyban töltött idő nélkül nem állapítható meg, az elmaradt járulékok, késedelmi pótlék, illetőleg bír­ság fejében megtérítést köteles fizetni, ha a biztosítási szerv a járulék kivetésére vonatko­zó jogát elévülés folytán már > nem érvényesítheti. A megté- ] rítés összege a nyugellátás; egyévi összegéig terjedhet. < Véleményünk szerint a le-! vélből kitűnően a társaság volt! tagjainak nem áll fenn meg- j térítési kötelezettségük, mert; hiszen rendesen fizették a be- > jelentett dolgozójuk után a já-> rulékot. Az özvegy azért nem > kapja a nyugdíjat, mert OMBI ! könyvét nem tudja felmutat- $ ni. A bírósági eljárás során a ! társadalombiztosítási szerv: igazolni fogja a bejelentést, és i annak alapján mentesülni; fognak a megtérítési kötele-; zettség alól. Valószínűnek tart- ; juk, hogy az özvegy más okból J kifolyóan nem kapja a nyugdí- 5 jat. | Felmondási időre jár-e 5 táppénz? M. J. ceglédi lakos írja, ; hogy a felmondási idő alatt ; megbetegedett. Kérdezi — jo- ; gosult-e a táppénzre? VÉGET ÉRT A RIGÓHEGYI VITA Nagymaros beépíthető területe lesz a hegy kendtelepnek szánta a Rigó­hegyet, általános rendezési terve belterületnek is jelöli. Éppen ezért a tanács közeli közművesítését is előkészítette már. m A szakszövetkezeti tagoktól vásárolt telkek tulajdonosai azonban hiába akartak épít­kezni, engedélyt sem kaphat­tak hozzá, mert megvásárolt tulajdonukat még csak a ne­vükre sem írták a telekkönyv­ben. Nem is írhatták, miután még a legutóbbi földrendezés során is mezőgazdasági ingat­lanként vették számba az egész hegyet. Hosszú évek óta hiába for­dultak bárhová a telektulaj­donosok, nem sikerült elin­tézni a vitás birtokjogi kér­dést. Csaknem száz embernek volt víkendtelke Nagy­maroson, de házat nem építhetett rá. Most azután a szobi járási tanács végrehajtó bizottsága, legutóbbi ülésén engedélyezte a határmódosítást, belterület­nek nyilvánította a Rigó-he­gyet. Ezután még csak néhány hivatalos formaság van hátra, aztán megindulhat a hegyen a víkendház-építkezés. Nagy­maros mezőgazdasági területe ezáltal azonban csak papíron lesz 23 holddal és 10 öllel ke­vesebb. DECEMBER 22: az „energetika napja“ Ezentúl minden évben de­cember 22-én a Szovjetunió­ban megünneplik az „energe­tika napját”. 1920-ban ezen a napon nyílt meg a szovjetek VIII. országos kongresszusa, amely elfogadta Oroszország villamosítási tervét, a Coelro- tervet. Jól vizsgázott az Optimatic — jön az Ascota A tsz-ekben is terjed a gépkönyvelés Optimatic 922 — így neve­zik azt a praktikus masinát, amely a ceglédi termelőszö­vetkezeteken kívül más közös gazdaságokban is jelesre vizs­gázott — s amely a hó végi zárás, a félévi vagy az eszten­dei mérleg elkészítéséhez ad nagy segítséget a számviteli dolgozóknak. A ceglédi Kos­suth Termelőszövetkezet köny­velői különösen nagy hasznát veszik ennek a gépnek, amely a fejszámoláshoz viszonyítva összehasonlíthatatlanul meg­gyorsítja a könyvelést, A mezőgazdasági ügyvitel­tervezés és a gépesítés fejlesz­tésével a Földművelésügyi Mi­nisztériummal együttműködve, évek óta a Pénzügyminiszté­rium Szervezési és Ügyvitelgé­pesítési Intézete foglalkozik. Az intézet kezdeményezésére került Ceglédre is könyvelő­gép, s az Optimaúc után most újabb gép, az Ascota 117-es kis könyvelőgép áll az érdeklődő gazdaságok rendelkezésére. A felmondási idő munkavi­szonynak számít. Erre az idő­re a betegségi biztosítási szol­gáltatások — táppénz, kórhá­zi kezelés — megilletik. Vi­szont ugyanarra az időre két­szeres juttatás nem jár. Amennyiben felmondási illet­ményét felvette, táppénzt azokra a napokra nem kap­hat. A felmondási idő letel­tével továbbra is jogosult azonban a biztosítási szolgál­tatásokra. A táppénzre és egyéb biztosításra ugyanígy jo­gosult az is, aki a munkavi­szony megszűnése, és az azt követő első vagy második na­pon betegszik meg. Más a helyzet, ha a mun­kaviszony megszűnését köve­tő harmadik és 15. nap között történik a megbetegedés. Eb­ben az esetben táppénz és egyéb biztosítási szolgáltatás a munkaviszony megszűnését közvetlenül megelőző hathó­napi folyamatos munkaviszony esetén jár. Ha azonban hathó­napi megszakítás nélküli mun­kaviszonyt igazolni nem tud, de három hónapot igen, akkor a biztosítási szolgáltatás — kórházi kezelés — legfeljebb 13 héten át megilleti. Táppénz ebben az esetiben nem jár. Ugyanígy jogosult a családtag is biztosítási szolgáltatásra. Dr. M. J. 1965- ben csökkent 1966- ban emelkedett a közúti balesetek száma Okozói: gyorshajtás, figyelmetlenség, ittasság Gépjárművezetők - igazolvány nélkül Beszélgetés a közlekedésrendészeti osztály vezetőjével Több száz igénylő másfél milliós kölcsön Pest megyében is bevált a háztáji hitel Üj rendszerű kölcsönakciót vezetett be a múlt év végén a háztáji gazdálkodás elősegíté­séhez az OTP és a SZŐ VOSZ. A hitelkedvezményt a háztáji gazdák vehetik igénybe, gyü­mölcstermesztéshez, telepítés­hez, állattenyésztéshez, kisgé­pek és felszerelések vásárlásá­hoz. A hitel összege általában 5000 forint, de indokolt esetben elérheti a 15 000 forintot is. A törlesztés­nél számításba veszik a beru­házás megtérülésének ütemét, s a kölcsönigénylők jövedel­mét. Amint az OTP Pest megyei fiókjánál és a MÉSZÖV ta­karékszövetkezeti osztályán el­mondották: a háztáji hitel be­vált. Megyénk huszonnégy ta­karékszövetkezete közül, eddig tizennyolctól kértek háztáji kölcsönt. December végén nyolc- százötvenezer forintot tett ki a kintlevő hitel összege, jelenleg másfél millió forintnál tart. Eddig körülbelül négy­százan vették igénybe — a legtöbben Ceglédbercei, Túra, Tápiógyörgye és Dömsöd kör­nyékén. Pest megye közlekedési és baleseti helyzetéről kértünk felvilágosítást Huszka János alezredestől, a főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya vezetőjétől. Az országszerte emelkedő közúti balesetek száma adta interjúnk aktuali­tását. — Megyénk földrajzi fekvé­sével együtt jár, hogy a fő- közlekedési útvonalak átha­ladnak rajta, s rendkívül nagy az átmenő- és idegen- forgalom. A nyilvánvaló elő­nyök mellett megvan ennek a hátránya is: a közúti balesete­ket, közlekedési szabálysérté­seket a megyeiek mellett nagy számban budapestiek, más vi­dékre valók és külföldiek kö­vetik el. Ez a tény pedig meg­nehezíti a közlekedési fegye­lem megszilárdításáért vég­zett nevelőmunkánkat. Tudni kell azt is, hogy Budapest után a mi megyénkben van a legtöbb gépjármű. — Mit mutat a baleseti statisztika? — 1965-ben bizonyos javu­lást az előző évhez képest, íme, néhány számadat: 1964- ben a halálos balesetek szé­pia 73 volt, 74 halottal; 1965- ben 72 baleset, 89 halottal; a súlyos baleseteké 599-ről ta­valy 533-ra, a könnyűeké 614- ről 556-ra csökkent; a csak anyagi károkat okozó balese­tek száma viszont 442-ről 565- re emelkedett. Végeredmény­ben az elmúlt évben kettővel kevesebb baleset történt, mint 1964-ben. Ennek a kismértékű mrssMsssssswMssswAmssssssssms* Fővárosi 3. sz. Építőipari Vállalat FELVESZ kiszolgáló segédmunkásokat, vízszerelő, kőműves és festő szakmunkásokat. Jelentkezés: Bp., Vili. kér., Csokonai u. 6. munkaügyi osztályon I csökkenésnek az értékét nö­veli az, hogy ugyanakkor Bu­dapesten 16,8 százalékkal, Ba­ranyában 31,2-vel, Hajdú-Bi- harban 67,1 százalékkal emel­kedett a balesetek száma. — A javulás — nálunk — idén is tart? — Sajnos, nem! Az év első négy hónapjában ismét emel­kedett, pedig a nyári nagy idegenforgalom még ezután kezdődik. — Vannak-e baleseti „gócok” a megyében? — Azt hiszem, annak ne­vezhetjük a budai járást, ahol tavaly 337, a ceglédit, ahol 353, a dabasit, ahol 209 és a monorit, ahol 208 közúti bal­eset történt. De baleseti góc-» nak tekinthetjük a 4-es szá­mú — ceglédi — főútvonalat is, amelyen tavaly a főútvo­nalak közül a legtöbb, 231 baleset következett be. — A különböző gépjár­művek közül melyik „ve­zet” a statisztikában? — „Holtversenyben” a mo­torkerékpár és a személygép­kocsi: 1964-ben a motorosok, tavaly a személyautósok kö­vették el a legtöbb balese­tet. De nagyon soknak a te­hergépkocsik és a kerékpá­rosok az okozói. — Hogy állunk a gyors­hajtással? — Rosszul! Az emiatt be­következett balesetek száma az 1964. évi 360-ról tavaly 425-re emelkedett! Sok sze­rencsétlenség forrása volt a j. figyelmetlenség és a gya- § korlatlanság is; 1965-ben 351 § balesetet okozott, s ^ — És az ittasság? ^ — A balesetet okozó jár­művezetők közül tavaly 218 ^volt az ittas, vagyis min­iden hatodik! Hozzá kell ten­gnem,- lrogy ez megyei át- §lag: a ceglédi és a nagy- ^kátai járásokban ez az arány ^ jóval magasabb. § — Az utóbbi két évben ^ országosan sok energiát ^ fordítottak a közlekedési ^ fegyelem megszilárdításá­ig ra. Pest megyében mi tör­^ tént? ^ — Alosztályunkat közleke- s désrendészeti osztállyá szer- § veztük át, s létszámban ^megerősítettük. Fokoztuk a ^ nevelőmunkát, a forgalom- $ szervező és -ellenőrző tevé­kenységet. 'Szoros kapcsola­tot teremtettünk a Baleset- ^ elhárítási Tanáccsal, az Űt- ^ügyi Igazgatósággal, a járási, ^városi és községi tanácsok­kal. A tanácsokkal együtt­működve több mint 500 ki­lométernyi útvonalat láttunk el útburkolati jelekkel, fes­téssel; kihelyeztettünk, illet­ve felújítottunk sok száz KRESZ-táblát. Befejeztük í forgalomszervezést a fő út­vonalakon, a járási székhe­lyeken, Vácott és Nagykő­rösön, s most Cegléden és Szentendrén dolgozunk. — Számíthatunk-e a köz­lekedési fegyelem megszi­lárdításában társadalmi erőkre? — Mind rendszeresebben. A legtöbb segítséget a csak­nem 700 főt számláló 56 ön­kéntes rendőri csoporttól kap­juk. Az iskolák környékén 25 úttörő közlekedési járőrcso­port segít nekünk a gyermek­balesetek megelőzésében. Ez évtől kezdve rendszeresen be­kapcsolódnak a helyi közleke­dés irányításába, ellenőrzésé­be a munkásőrök is. — Milyen tapasztalato­kat szereztek a forgalom­ellenőrzések során? — 1965-ben összesen 64 281 esetben kellett intézkednünk. Ezek közül csaknem 14 000 esetben olyan súlyos szabály­szegést tapasztaltunk, hogy feljelentéssel kellett élnünk, gyorshajtásért, ittasságért, sőt — 1182 személy esetében — amiatt, hogy nem rendelkez­tek vezető igazolvánnyal! — A szabályszegésen kí­vül mi okozta a legtöbb balesetet? — A gépjárművek rossz műszaki állapota. A tavaly végzett ellenőrzéseink során a megvizsgált járműveknek csaknem a felénél találtunk kisebb-nagyobb műszaki hibát, 95-öt pedig végleg ki kellett tiltanunk a forgalomból. Kü­lönösen rossz a helyzet a ter­melőszövetkezetekben: a von­tatók, munkagépek szervizét, javítását elhanyagolják, sok­szor a legelemibb biztonsági felszerelések nélkül, levizsgá- zatlanul engedik ki a közüli forgalomba. — Befejezésül szeretném felhasználni a sajtó nyilvános­ságát, hogy a fegyelmezett ál­lampolgárok segítségét kérjem a balesetek megelőzéséhez. Az anyákét, hogy tanítsák meg gyermekeiket az óvatos gyalo­gos közlekedésre, a szabályos kerékpározásra. A fiatalokét, hogy vigyázzanak a gyerme­kekre és az öregekre. A fel­nőttekét, hogy tartsák be és másokkal is tartassák be a közlekedési szabályokat. Az embernek egy élete van! Ny. É. Nem is hegy, csak meredek i domb voltaképpen a nagyma­rosi Rigó-hegy. Valaha szőlőt és mindenféle gyümölcsöt i termeltek rajta nagy fáradt- I sággal. Az egykori kultúrák­nak azonban ma már csak a nyoma látszik, itt-ott még valaki ugyan megkapál né­hány tőkét, de általában nem művelik a hegyoldalt. Azaz, idők folyamán szétszórtan több víkendház, nyári lak épült rajta, ezek körül persze kis kertek is vannak. Ügy látszott rövidesen be­épül az egész terület, annyi pesti vásárolt itt meg­lehetősen olcsón telket. Régtől fogva csupa kisebb, egy-két holdas parcellák tu­lajdonosai, nagymarosi gazdák kezén volt a hegy. Nagy ré­szük belépett a szakszövetke­zetbe, s magával vitte itteni földecskéjét is. Sok parcella birtokosa azonban már évti­zedek óta nem foglalkozik mezőgazdasággal, a községből is elköltözött. Akik ilyenektől vásároltak telket, minden aka­dály nélkül felépíthették ví- kendházukat. De két-háromszáz öles par­cellákban árúba bocsátotta darabka földjét majdnem mindegyik szakszövetkezeti tag is, és vevője akadt a leg- I többnek. Az adás-vételi ügy­lethez természetesen ki kellett kérni a szakszövetkezet hoz­zájárulását, amit minden eset­ben meg is adott, mert a 30—50 százalékos lejtőn fekvő sovány föld nagy­üzemi művelésre alkal­matlan. Maga a község, miután Nagy­maros üdülőhely, szintén ví­VIGYÁZAT: SZERELEM! Időszerű lenne ilyen plakátokkal óvni a könnyelműeket. Május, Cupido hónapja; sok embert ér a szerelem nyila. Az anyakönyvvezetők szerint is ez idő tájt kötik a legtöbb házasságot. Ez az esemény pedig nem próba, nem kísér­let — egész életre szóló egyezség... Ám azért ne féljünk, a szív — kiváltképp így májusban — sok ész-érvet sutba- vág. (Különben hogy lenne annyi esküvő?) Ez a menyasz- szony is most tartja főpróbáját a jelmezkölcsönzőben. S amint látjuk — ő már elégedett

Next

/
Oldalképek
Tartalom