Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

»66. MÄJDS 29.. VASÁRNAP •*««nr Mccrcf <c/£íriap Beszélgetés a békéről A szokatlan — kissé ta­lán idegenül hangzó — fo­galom kézzel fogható való­sággá vált csütörtökön a ceglédi járásban: a Haza­fias Népfront kezdeménye­zésére három községben különböző társadalmi réte­gek képviselői vettek részt ilyen beszélgetéseken. Rocséron az Üj Élet Tsz dolgozó parasztjai mond­ták el — olykor indulatos, olykor megható szavakkal — véleményüket az ame­rikai imperialisták szeny- nyes, agresszív vietnami háborújáról, s a Szovjet­unió — minden szabadság- és békeszerető nép által tá­mogatott — politikájáról. Mindannyiuk véleményét tolmácsolta a “2 esztendős Bartha Balázs, a Téli Pa­lota ostromának egykori résztvevője, amikor hang­súlyozta: szívesen dolgoz­nak többet, hogy elhárít­hassuk a vietnami agresz- szió kiterjesztését világhá­borúvá. Abonyban az értelmiség képviselői — orvosok, me­zőgazdászok, gyógyszeré­szek. pedagógusok — Al- bertirsán a földművesszö­vetkezet és a Vegyesipari ütsz dolgozói vettek részt a beszélgetésen. A ktsz tag­jai elmondották: egy va­sárnapi munkájuk bérét adták oda a vietnami há­ború áldozatainak megse­gítésére, de ha kell, újabb vasárnapi műszakokat vál­lalnak. A beszélgetés vé­gén arra kérték Csala László országgyűlési képvi­selőt, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnö­két és Laki Lászlót, a me­gyei iroda munkatársát: máskor is keressék fel őket ilyen őszinte, baráti hangú eszmecserére. Május végi számvetés GYERMEKNAP ......... S ZARBA SZÖKTEK A KALÁSZOSOK, SOKFELÉ MAR EMBERMAGASSÁGŰ A ROZS, MEGYESZERTE DÜS TER­MÉSSEL KECSEGTET A BCZA. ÉLMÉNY VÉGIGMENNI A HATÁRBAN, OLYAN SZÉPEK, BIZTATÓAK A SZÁNTÓ­FÖLDEK IS. Május végét mutatja a nap­tár, s a földművelők elégedet­ten állapíthatják meg: ha to­vábbra is ilyen marad az idő, jó esztendő lesz. Amíg azonban a termés csűrbe, zsákba, és magtárak­ba kerül, még nagyon sok a tennivaló. Befejezésnél tar­tanak a tavaszi munkák, s az aratás előtti lélegzetvételnyi pihenő jó alkalom a számve­tésre is. Milyen tapasztala­tokat lehet levonni az elmúlt hónapokból, mit csináltak rosszul a gazdaságokban, ho­gyan lehetett volna jobban ki­használni a lehetőségeket, s milyen tanulságokat kell fel­tétlenül figyelembe venni a küszöbönálló nagy nyári mun­kák megszervezéséhez? Ezt latolgatja az előrelátó gazda, ezt vizsgálták a minap a járási pártbizottságok me­zőgazdasági osztályvezetői is. Jámbor Miklós, az MSZMP megyei bizottságának titkára és dr. Bíró Ferenc, a megyei bizottság osztályvezetője, a tavaszi munkákat elemezve! megállapították: a kilátások j csakugyan kedvezőek, de még j jobak is lehetnének. Az idén j csaknem egy hónappal előbb í köszöntött be a tavasz. Ez j váratlanul és főleg készü- i letlenül érte a termelőszövet- ! kezetek töbségét. Bár az is igaz, hogy eléggé elhúzódtak a zárszámadási és a tervkészí­tési munkák — az időjárásban később beállt kedvezőtlenebb periódus is fékezte a lendü­letet. Sokan mégis a belvíz­gondokkal magyarázták a szán tás-vetés ben mutatkozó lemaradást. Mert bizony, né­hány helyen lassan, vonta­tottan haladt ez a munka. Kétségkívül nehézséget oko­zott a földeken összegyülem- lett csapadék meg a talajvíz — de ez a megye több mint félmillió holdnyí szántóterü­letéből csak ötvenezer holdat érintett. A valóság az, hogy jónéhány szövetke­zeti vezetőben úrrá lett a „majd ráérünk arra még” patópáli szemlélet. Cselekvés helyett, inkább csak tétováz­tak, vagy az esőt, vagy a talaj szikkadását várták. Ha egy- egy táblát meglepett is a víz, nem vonultak ki a gépek a szárazabb területekre, várták, hogy a belvíz felszívódjék. Így fordulhatott elő, hogy a gödöllői, a nagykátai, a ceg­lédi, de más járásokban is, még május 10-e körül akad­tak olyan ősszel mélyszán­tott táblák, amelyeket nem zártak le, nem végezték el raj­tuk a felületi munkát. A tavaszi késlekedést előse­gítették a múlt év őszéről el­maradt, áthúzódott tennivalók. A több mint 100 ezer holönyi mélyszántás, a 30 ezer hold lá­bon álló kukoricaszár, néhány gazdaságban a töretlen tengeri is. S ahelyett, hogy az össze­torlódott munkákat az egyes gazdaságok észszerűen, az esz­közök jobb igénybevételével igyekeztek volna meggyorsí­tani, belenyugodtak az általuk megváltoztathatatlannak ítélt helyzetbe: mondván, ekkora feladatokkal úgysem lehet megbirkózni. Eközben a gépek igénybevétele, még a legna­gyobb tavaszi munkacsúcsok idején is, alig érte el a 30—40 százalékot. Sokan a vezető szakemberek közül, az új gaz­dasági intézkedésekből eredő 'ftftgye&b öháÜóságot összeté­vesztették a tehetetlenséggel, nem egy esetben a hanyagság­gal. A lazaságoknak — a já­rási, de olykor a megyei irá­nyítószervek is tétlen szemlé­lői lettek. Csak ezzel magya­rázható, hogy a ceglédi, a rác­kevei és a nagykátai járásban, de Cegléd és Nagykőrös vá­rosban is, indokolatlanul nagy mértékű volt az elmaradás. Á monori járás közös gazdasá­gait is sújtotta a belvíz, mégis a körültekintő munkaszerve­zés megbirkózott a nagy tava­szi feladatokkal. Dicséretes lendülettel haladt a tavaszi munka a budai, a váci, a szo­bi, a szentendrei és a gödöllői járásokban. A kisebb-nagyobb tavaszi el­maradás vagy zökkenő ellené­re is általában elmondható, hogy a termelőszövetkezetek tagjai, vezetői többségükben nagyszerű munkát végeztek. A kedvező időjárás mellett az ő helytállásukról is tanúskodik a május végi határ. Ha a mezőgazdasági üzemek a tavaszi tennivalóknál nehe­zebb nyári munkákat eredmé­nyesen akarják elvégezni, meg kell szívlelniük az elmúlt hó­napok tapasztalatait Mi a legfontosabb tanulság? Az első és a leglényegesebb fettétele a sikernek, hogy a mezőgazdasági üzemeket ne érhesse váratlan meglepetés. Az idén, előreláthatóan — másfél-két héttel korábban érnek be a gabonák. Orszá­gosan mintegy 200 ezer hol­don, Pest megyében körül­belül 10 ezer holdon pusztí­totta ki a vetéseket a belvíz. Kenyérgabona-szükségletün­ket most is hazai termésből akarjuk fedezni. Márpedig a nagymérvű kiesést csak a hozamok javításával és a j veszteség nélküli, gondos be- : takarítással érhetjük el. Szükségtelen hangsúlyozni, írni minden múlhat az aratá- ;son. Ahhoz pedig, hogy határ­időre be lehessen takarítani a termést, gondosan fel kell ké­szülni. Ott cselekszenek he­lyesen, ahol már most szám­ba veszik a szövetkezet ve­zetői, mennyi gépi erő áll a gazdaság rendelkezésére, mek­Ösztöndíj, kollégiumi - mezőgazdasági tanulóknak tanulóbér, elhelyezés Hat esztendő leforgása alatt Pest megyében 1246 termelő­szövetkezeti fiatal szerzett mezőgazdasági szakmunkás­bizonyítványt Közülük ma már a legtöbben elismert tag­jai a gazdaságoknak, felelős­ségteljes beosztásban dolgoz­nak. Számításukat megtalál­ják, keresetük nagyobb, mint a szakképzettséggel nem ren­delkezőknek. örvendetes, hogy növekszik a fiatalok ér­deklődése a különböző mezőgazdasági szakmák iránt. Az 1966—67-es tanévben egyébként továbbfejlesztik a mezőgazdasági tanulóképzést. A képzési időt valamennyi szakmában három évre növe­lik, a legtöbb szakmában, szemben az eddigi hárommal, évi öt hónapra bővítik az elméleti oktatást. Az elméle­ti és a gyakorló gazdasági képzés idejére, a tanulmányi eredménytől függően, havi 180—360 forint ál­lami ösztöndíjat, a gaz­daságban végzett mun­káért tanulóbért fizet­nek. Ezenkívül minden olyan ta­nuló, aki nem az iskola szék­helyén lakik, kollégiumi el­helyezésben és ellátásban ré­szesül. \ művészet ösztöndíjasai Három évre szóló anyagi támogatást kapnak. A Művelő­désügyi Minisztérium döntése szerint, tiz fiatal műrész ka­pott Derkovits-ösztöndijat. Egy az ifjú mesterek közül: Meszlényi János szobrász, műtermében Kapuzárás előtt Lili a legszebb — Magnó a tenyérben Kétszázhúszezer kilométer — Elefántok hazája Még jóformán el sem röp­pentek a megnyitó szavak, s már arról kell beszélnünk, hogy zárja kapuit a vásár. Alig volt idő arra, hogy ezer­nyi és ezernyi ragyogó termék között alaposabban szét­nézhessen a szemlélődő. Most is csak találomra ragadhatunk ki néhányat a szenzációk kő-1 zül. Lili a legszebb — ezt ma már nem tagadhatja senki sem, a BNV könnyűipari pavilon­jában miniszteri szó jelen­tette, hogy a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat Lili ne­vű divatszövete vásári díjat kapott. A pamut-, len és mű­szál kombinációja rugalmas kikészítésű, tartós divatos anyagot szült. Több ezer négyzetmétert értékesít belőle a Szivár­vány Aruház. A magnó csodálóinak száma csak milliókban fejezhető ki idehaza is. De mennyire meg­bámulnák azt a tenyérben el­férő kis hangrögzítő berende­zést, amelyet a japán pavilon­ban mutattak be. Láthattuk a 12 tranzisztoros négy sávon működő táskarádiót, s a bőr megtévesztően hű műanyag­utánzatát. öt és félszer az egyenlítő — ilyen hosszúságot futott be a kitüntetett Warszava gép­kocsivezető. A lengyel kiállí­tók a hagyományokhoz híven most is megjutalmazták azo­kat a járművezetőket, akik lengyel kocsikkal hosszú uta­kat futottak be. A 220 ezer kilométeres re­kordot Szalatnai József a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok sofőrje állí­totta fel. Egzotikus zene, virággal zölddel dús tájak, fatörzseket döntő-emelő elefántok —, ezt varázsolja elénk a burmai kiállítási részleg. Munkatár­sunkat is szívesen fogadták, s beszámoltak arról, hogy Burma növekvő mennyiségben exportál rizst Magyarországra. És értékes termékük az igen tartós tikkfa. Magyarország valószínűleg gyógyszert és szerszámgépeket szállít' majd az idén először kiállító távol' országnak. Tolmácsuk egy Gödöllőn tanuló agráregyetemi diák. ö fordította le a beszélgetés befejezéseként ezt a kis bur­mai történetet: „nehéz össze­találkozni és együttmaradni, amikor az emberek nem ér­tik egymást. Nálunk két törzs, a burmai, és a sán él egy határon belül, de két nyelvet beszél. Egyszer az egyik, se­gítő szándékkal megkérdezte a másik cipekedőt, mit visz, hová tart? Az nem értette, s elrohant... Csak akkor lehet­nek segítőtársak, amikor el­mondhatták egymásnak gon­dolataikat ... így vagyunk mi a magyarokkal, s így szeret­nénk megértetni egymást, hogy segíteni is tudjunk egy­másnak .. t—gy. ELŐNYŐS HASZNOS LIBÁRA, KACSÁRA. PULYKÁRA KÖSSÖN SZERZŐDÉST A FÖLDMŰVESSZOVET.KEZETTEL liba után darabonként 15 kg takarmányjuttatás pulyka után 5 kg takarmányjuttatás előleg. kora rész jut az aratni való­ból a kézi kaszásoknak, mi­lyen váratlan meglepetései érhetik esetleg az egyes ha- tárrászeket. Rugalmas éí differenciált cselekvést, irá­nyítást kíván az idei nyár Kampánytervek nélkül, t munkák, eszközök összehan­golása nélkül, nem tudnál eredményesen megbirkózni í nyári feladatokkal a gazdasá­gok. Már most, ezekben í napokban gondoskodniok kell hogy valamennyi kombájnrí meglegyen a hozzáértő veze­tő és segédvezető, ne hiányoz­zék ember a traktor nyergé­ből sem, készenlétben állja­nak az aratópárok, időbér munkához láthassanak £ cséplőcsapatok, a szalmalehú­zó brigádok. Tavaly nyáror sok nehézséget okozott a ter­melőszövetkezetekben a jc együttműködés hiánya. Hiábs gyorsíthatta meg a búza levá­gását a kombájn, ha nem állt rendelkezésre elegendő vonta­tó, ami beszállította a ter­mést. Ezen a nyáron éppen a2 őszi munkák optimális idő­ben való befejezése és a jövő tavaszi tennivalók sike­res elvégzése érdekében — minden fontosabb feladatot határidőre kell teljesíteni. Augusztus 31-ig — s ez a megyei irá­nyító szervek határozott vé­leménye — el kell végezni a nyári mélyszántást. Ez pe­dig csak úgy teljesíthető, ha már az aratással egyidőben munkához látnak a szalma­lehúzó brigádok, nyomban rá­áll a tarlóra a traktor. Az elkövetkezendő hetek­ben, hónapokban nemcsak a munkákat végző dolgozókra, az aratást és a betakarításit irányító szakemberekre vár nagy feladat, hanem a terme­lőszövetkezeti pártszervezetek­re, a kommunistákra is. A kampánytervek elkészítésé­től kezdve, a különböző mun­kák elvégzéséig, ők is nagy Segítséget adhatnak az üze­meknek. \ Május végét mutatja a nap­tár, kedvez az idő, de a ter­més sorsa még nem dőlt el. Csak úgy számíthatunk gaz­dag aratásra, ha mindenki megteszi a tőle telhetőt a nyá­ri munkák sikeréért. Snlyán Pál ; Nemrég még a virágot az I édesanyáknak vittük. Május i első vasárnapján: a világon i mindenütt az édesanyákat kö- i szöntötték. Most meg, május utolsó vasárnapja: édességet, játékot, kirándulást, hintát, majálist, mókát, vagyis min­dent, ami mosolyt fakaszt, viszünk a gyermekeknek. A Nemzetközi Demokratikus Nószövetség felhívása nyomán 1949 óta mindenütt megünnep- lik a gyermeknapot. Mindenütt — de mindenütt másként. Nálunk birtokba veszik a gyerekek a ligeteket, parko­kat, a szabadtéri színpadok az ö mulatságukra játszanak. Ezen a napon hány városban és hány kicsi faluban kötik fel most az első kék és piros nyakkendőket a kispajtások! A földgolyóbisnak azonban vannak más oldalai is . ■. Szomorú és riadt gyermek- tekintetek, szemek néznek a fotográfus lencséjébe ezen a Foto: Regös. napon. Ha vidám gyermek­napról, a miénkről szólunk: e messzi, szomorú szemek köze is kell néznünk. Az ünnepi szónokok felso­rolása, ami ezen a napon el­hangzik: milyen volt a felnőt­tek gyermekkora, és milyen a mai gyermekeké, és azok az adatok, hogy mi mindent ad­tunk és adunk a gyermekek­nek, nem fejezhetik ki telje­sen a mai nap ünnepét. Mert a világon együtt ünnepeljük ma minden gyerek örömét, le­gyen bőre barna, sárga vagy fehér. Ez pedig a mi felelőssé­günk, a felnőtteké. A világon mindenütt. A gyermekek jö­vőjének. békéje megteremtésé­nek biztonsága. A gyermekek nevetésétől legyen ma hangos minden tér, terem! A gyerek- szemek tükrében a felelőssé­get érezzük érettük, világu­kért. Ezt nem feledhetjük egy pillanatra sem. (kőbányai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom