Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-26 / 123. szám
SZELMALOMHARC ? IHÉÍIIÍÉP ■ Áll Csemőben vitorla nélkül, néma magányában a szélmalom. S egy kicsit gazdátlanul is. Tervek, elgondolások születtek: mi legyen véle? Hallottunk róla, hogy lebontanak és Cegléden építenék újra — idegenforgalmi látványosságnak. Az álmatag ceglédi terv helyett — mint hirdetik — Nagykőrös tettre készül: maga építi fel a városi múzeum előtt. Jogi alapot formált magának: a harmincas években jó pénzen Nagykőrös város állította volt helyre az öreg szélmalmot. Indul hát a „szélmalomharc” a két testvérváros között? De jutott-e eszébe valakinek, hogy Csemőben is maradhatna a „csemői szélmalom”? Ugyancsak idegenforgalmi látványosságnak. Olcsóbb is volna, s — megfelelő propagandával — oda is kiruccannának a Ceglédet és Nagykőröst meglátogató turisták. pest meííyei hírlap KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 196«. MÁJUS 36., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött a hor$ő«zezon Petit Provencal — exportra T íz-tizen két napon belül jön az újburgonya Vegyszeres gyomirtás a legelőn Egy évre biztos védelmet nyújt a permetezés biztosítunk a legelő számára a káros gyomok ellen. (— ssi) Az elmúlt napokban az abo- nyi körzetből nagyobb meny- nyiségű zöldborsót vásárolt fel a MÉK, melyet Nyugat- Németországba exportált. A jászkarajenöi Új Barázda Tsz a múlt hét folyamán több mint 200 mázsa zöldborsót szállított a MÉK-nek. — A korai expressz borsó után megjelent már a Petit Provencal is, melyet teljes mennyiségben külföldi megrendelőinknek szállítottunk, — mondotta Írházi Gyula, a MÉK-kirendeltség vezetője. — A zöldborsón kívül egyébként nagyobb mennyiségű fehér karalábét vásáMedárd \ Megbízható é az esőprognózis ? Az elmúlt héten kivonultak n Pest megyei Növényvédő Állomás gépei az Alkotmány Termelőszövetkezetbe, hogy ötven katasztrális hold legelőn elvégezzék a vegyszeres gyomirtást. — A gyom, a gaz dédelgetett kedvence a természetnek. A szél hordja a magját, úton- útfélen kikel, rohamosan szaporodik — mondja Kákái István, a termelőszövetkezet elnöke. — Mohóságában elnyom minden hasznos növényt, ha nem törődünk a védekezéssel. — A legelőt is felverik a gyomos, tüskés növények, amik akadályozzák a jószágot a legelésben s az állatok a gyomot kellemetlen íze miatt' elkerülik. Itt van ‘ például' az erősen elszaporodott kutyatej, amelynek szárában keserű, tejszínű folyadék van és egyetlen állat meg nem eszi. — Az erőgép által vontatott permetezőgép szépen sorjára végighalad a területen. A szántóföldi permetezőt alakítottuk át erre a célra úgy, hogy a felszerelt karok öt métér szélességben szórják a védekező anyagot — Mennyit? — Holdanként kettőtől négy hektoliterig. — Ez a védekezés igen hasznos, még akkor is, ha a gyom örökre nem is pusztul el, de erre az évre feltétlenül védelmet fSSS/S/SSSS/SSS/S/SS/SSS/SSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/S/'SSSSSSSSSSSrrSSSSSSSfSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSfSSS/S^ A jelenség tudományos magyarázata a következő: Magyarország és a környező területek éghajlati viszonyai mellett tavasz végén, illetve nyár elején az időjárási fordulat főleg esőzésekben nyilvánul meg. Ennek az az oka, hogy miután Magyarország télen kevés napsütést kap, a föld felszíne lehűl. Tavasztól kezdve a nap mind magasabban és hosszabb időn át jár az égbolton, több és melegebb sugarat küld le hozzánk. Egyenlően süti a tengert és a szárazföldet. De ennek a kettőnek a melegfelvevő és megtartó képessége nem egyforma. Ebből származik az időjárási bonyodalom. Ugyanis a felmelegedett szárazföld átadja a meleget a fölötte levő légtömegnek. A meleg levegő kiterjed, köny- nyebb lesz és felfelé emelkedik, mintegy öt-tíz kilométer magasságig, onnan aztán az óceán felé áramlik. Helyébe bűvösebb légtömegek tódulnak az óceán felől. Ennek az a következménye, hogy a szárazföld fölött alacsony, az óceán fölött magas légnyomás támad. Ezeket a nyomáskülönbségeket légáramlatok egyenlítik ki. Az óceán felől hozzánk tóduló légtömegek felhőket ' hoznak magukkal, amelyekből aztán zivataros esők támadnak. így május második, vagy június első felében — esetleg valamivel későbben — nagyobb esőzések vannak, de ezeknek semmi közük a Me- dárd naRhoz. Magyarországon az-‘Utolsó hatvan esztendőben a leghosszabb esőzés 1914-ben volt, amikor 26 napon át esett az eső minden nap, de a mindennapos csapadék ritka jelenség. Tény viszont, hogy hazánkban a június mindig nagyon csapadékos, de ennek ellenkezőjére is volt példa, amikor a gabona megsínylette a júniusi szárazságok roltunk -fel az abonyi termelőszövetkezetektől. Az elmúlt héten 364 ezer karalábét továbbítottunk exportra az abonyi vasútállomásról. Meg kell említenünk azonban, hogy vasárnap hiába vártuk a termelőszövetkezetek karalábészállítmányait, pedig ezen a napon még legalább négy-öt vagonnal szállíthattunk volna külföldre. Ez az exportkiesés komoly bevételektől fosztotta meg a termelőszövetkezeteket, már csak azért is, mert karalábét ezután már csak belföldi piacra szállítunk. Hétfőn és kedden nyolc, illetve hétezer csomót, szerdán pedig tizenkétezer csomót továbbítottunk a fővárosba és más városokba. — Mi a helyzet földieper és a cseresznye felvásárlása terén? — Tegnapi híradásunk óta komoly felfutás van a földieper exportjában. Naponta átlagosan tíz- tizenkét mázsa földieper indul kirendeltségünkről a külföldi piacokra. A jabolai cseresznye viszont már túlérett és ezért csak a belföldi szállításra alkalmas. Nagyobb tételek felvásárlására számítunk viszont majd germersdorfi cseresznyéből. — Mikor jelenik meg az újburgonya a piacokon? — Raktárainkban jelenleg elegendő mennyiségű óburgonya áll rendelkezésre a lakosság ellátására az újburgonya megjelenéséig. Kirendeltségünk területén egyelőre még nem történt felvásárlás, azonban ha a szükség úgy kívánja — más területről hozunk újburgonyát a helyi piacra. Mindenesetre ígérhetjük a város lakosságának, hogy tíz-tizenkét napon belül az újburgonya is megjelenik a helyi piacon — fejezte be tájékoztatását a MÉK- kirendeltség vezetője. fzl.i Az ünnepi könyvhét műsora Már kedves hagyománnyá vált, hogy minden év májusának utolsó hetében a könyveket ünnepeljük. Az idén is sor kerül az ünnepi könyvhétre. Május 27-én, pénteken este fél nyolckor a városi Kossuth Művelődési Ház emeleti nagytermében mond megnyitót Patáid Ferenc városi és járási szakfelügyelő. A megnyitó szavak után az Ódry Árpád Irodalmi Színpad „Szívesen tapsoltunk” című műsorát mutatja be, amelyet öt év legsikeresebb előadásaiból állítottak össze. Ez alkalommal ismét színpadra lépnek a csoport régebbi tagjai is. Szombaton délután három órakor a városi-járási könyvtárban a hetedikes és nyolcadikos általános iskolai tanulók szellemi totójára kerül sor. Vasárnap délelőtt tíz órakor a városi Kossuth Művelődési Ház ismeretterjesztő szobájában ünnepi könyvkiállítás és könyvvásár kezdődik, amelyet a városi KISZ-bizottság rendez. Az új könyvekből összeállított bemutató június 5-ig tart nyitva. ,Kávéház" — kávéház nélkül Május 27-én: Tanácstagok beszámolója Gál Mihályné, a 76-os körzet tanácstagja 27-én este 7 órakor a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolában, Szelepcsényi Imre tanácselnök, az I-es körzet tanácstagja, ugyancsak 27-én, délután tél 6 órakor a városi tanács emeleti, 11-es szobájában, tanácstagi beszámolót tart. Toborzás, sorshúzás 1848-ban A toborzás szép mulatság volt. Szólt a Farkas Jóska cigánybandája a városháza előtt, válogatott jó táncos katonák verbunkot jártak, a nép összesereglett hirtelen. Ha belevaló legényt látott a káplár, csobolyóból kínálta vörösborral, az őrmester ke- zetnyújtott, az belecsapott, így lett belőle honvéd. Azzal az előnnyel, hogy maga választhatta meg a fegyvernemet. Volt egy másik módja is negyvennyolcban az újoncszerzésnek, a sorshúzás. Látványos, de nem derűs, idegfeszítő azok számára, akik nem szánták el magukat a katonaéletre. Abban az időben az országgyűlés megszabta a kiképzendők számát és megyénként kötelezte a tanácsokat bizonyos kirótt létszám kiállítására. Cegléden akkor kilencvenhárom sorköteles volt, a vármegye azonban, egy konkrét esetben, csak negyvenhetet követelt. Huszonkilenc már kezet adott különböző korosztályokból, tizennyolcat sorozni kellett. Ez pedig a következőképpen történt. Szoros abc-rendbe írták a tizenkilenc éveseket, de nem az A-n kezdték a húzást, hanem azon, amelyikre a sors jutott, úgy, hogy a bizottság az abc betűit egyenként papírdarabokra írta és beszórta a régóta ismert, bádog dohányos dobozba. Onnan Csizmadia Mihály bíró nagy figyelem közepette kiemelt egyet, felmutatta, a körülállók aztán megállapították, hogy a P. Akkor a névsor legelső P-betűs fiatalja kezdte a sorshúzást, számokkal. A betűket kirázták a dohánytartóból, helyette egytől kilenc -er, . romig számcédulákat helyeztek. A tanácsháza akkor földszintes épületekkel övezett udvarán zsúfolódott a fiatalság a szülőkkel, mátkákkal, testvérekkel, szemben a bizottmány asztalával. Szorongásos csend ülte meg a zárt udvart, a pusztázó hadnagyok becsukták a lóistálló ajtaját, nehogy dobbantás, nyerítés zavarjon, a városháza kapuját a darabontok már előzőleg bezárták a külső lárma elől. Egy írnok ment volna a belső árkádok alatt valami irattal át a másik szobába, az is megállt érdeklődve. A bíró hangosan szólította Pásztor Jánost. A zömök, gatyás fiú előlépett a tömegből az asztal elé. Kossuth-díjas írónk, hogy bizony helyesen cselekedett, amikor elfogadta a ceglédi meghívást; nem akárhova jött, hanem egy olyan városba, ahol még „Irodalmi Kávéház” is van. Egyébként időközben arra is rájöttem, hogy ez megint egy „ceglédi specialitás”. Igaz, nem sok köze van a tiszteletreméltó helyi hagyományokhoz, ez nem az „ezerjót” termő ceglédi homokból táplálkozik. Csupán azért neveztem „ceglédinek” mert végülis itt jött létre századunk e csodabogara: a kávéház — kávéház nélkül, „irodalmi kávéház” — — irodalom nélkül. Annak azonban örülnék, ha lenne a mi kis városunkban: irodalom — mégha kávéház nélkül is. Egyébként minden vállalatnak, gazdaságnak joga és lehetősége is van irodalmi esteket rendezni, írókat meghívni egy-egy szép és hasznos találkozóra közösségük irodalomkedvelőivel — az olvasókkal. S ha ez városunkban végre szokássá, „divattá" válna — mint erre követendő példát adott a Vendéglátóipari Vállalat — bizony annak igazán csak örülni lehetne. Ferencz Lajos Ujabb őszi tengeri hajókirándulások Az IBUSZ ez év őszén is szervez hajókirándulásokat a Földközi-tengerre. Szeptemberben és októberben három ilyen társasutazásra kerül sor a Völkerfreundschaft, illetve a Fritz Heckert nevű német üdülőhajókkal. Az egyik társasút résztvevői a Velence — Dubrovnik — Pireusz — Athén — Rhodosz — Isztambul vonalon hajóznak végig, a másik kirándulás Warnemündétől Le Havre-on, Tuniszon, Karthágón és Paler- món át vezet el Velencébe. A harmadik hajókirándulás programja Opatija megtekintésével kezdődik, majd a turisták Rijeka, Dubrovnik, Pireusz, Athén és Isztambul vonalán át érkeznek meg Konstancába. SPORTEREDMENYEK Géza Martru, » __ b ás Cegléd, 3. Arany László Cegléd. Gór István Nemrégiben meghívó érkezett szerkesztőségünkbe, melyben a „ceglédi Irodalmi Kávéház” és a Vendéglátóipari Vállalat szakszervezeti bizottsága meghívott arra a klub- estre, melyen Veres Péter Kossuth-díjas írónk május 20-án este hét órakor találkozott olvasóival, a Kossuth Szálló pálmakertjében. Ez a meghívó kettős meglepetéssel szolgált. Az egyik — az örömet okozó — az volt, hogy az annyira elfoglalt, ki tudja hány meghívásnak eleget tenni nem tudó Veres Péter eljön Ceglédre — éppen a könyvnapok előtt, melynek megyei megnyitóján több írótársával, ugyancsak jelen lesz Nagykőrösön. Ez már igen! — gondoltam. Elismerés a klubest rendezőinek: a Vendéglátóipari Vállalat szakszervezeti bizottságának és a ... minek? Nicsak, nicsak: Irodalmi Kávéház Cegléden? Vagy, ahogy írva van: „a ceglédi Irodalmi Kávéház...” Nos, ez volt a második meglepetés! Megvallom, hirtelen zavarba is jöttem. Hogyan létesült a mi kis városunkban ilyen nagy titokban egy kávéház, ráadásul „irodalmi” is, amiről eddig nem szerezhettem tudomást. Nem másért bántott ez a „titoktartás”, csupán azért, mert egy igazi kávéházban bizonyára igazi feketét is főznek, ami pedig nekem mindennapi frissítő italom. Mór- mór felvettem a telefonkagylót, hogy szemrehányást tegyek a vállalat igazgatójának, micsoda eljárás ez a város egyik legnagyobb kávéfogyasztójával szemben! S micsoda eljárás saját vállalatával szemben is: tönkre akarja tenni ezt a csecsemőkorban levő kávéházat, ahelyett, hogy reklámozná? Szokásom azonban, hogy tízig számolok magamban, mielőtt főbenjáró ■ dolgokban méltatlankodni kezdenék. Alighogy elsusogtam a tizet, tizenegyediknek — de ezt már fennhangon kimondtam. hogy — irodalmi. Ez aztán meg is nyugtatott egy időre, mert — ismervén némely „helyi” szokásokat — tüstént rájöttem: ez a „ceglédi Irodalmi Kávéház” azért született meg ilyen hirtelen, hadd lássa a mi — Húzzál, fiam. Az belenyúlt a dobozba, kitapogatott egy papírt. A 40-es volt. Felrikkantott örömében. Az öccse füttyentett egy fülsiketítőt, a tömeg mo- rajlott. Csak az maradt benn, aki egytől—tizennyolcig való számot emelt ki, a magasabb számok tulajdonosai egyelőre mehettek haza. A sorshúzottak nem mind vonultak be, mert „a’kinek módja ’s kedve, hozna magával maga helyett alkalmas egyént”, magyarán: akinek pénze van, állítson száz forinton valaki mást katonának. Olyan pedig akadt, gazdalegény pénzzel, szolgalegény pénztelen. A jobbágyból lett gazda az imént kapta meg örök időre, jóformán ajándékba szántó-telkét az uradalomtól. Addig is megvolt borával, búzájával, szárazmalmával, tömérdek jószágával. Csizmadia Mihálynak, az első nagygazdának, például 151 hold földje, 3 hold szőlője, rétje, legelőrésze, pálinkafőzője, akla volt. Hombárjában hatezer véka gabonája, pincéjében háromszáz akó bora és tizenkét akó pálinkája, a ménesen, gulyán, nyáján számtalan lábasjószága, csűrében, góréjában elegendő takarmánya és a ládafiában huszonhatezer váltóforintja abban az esztendőben. A béres kevés gondolkodás után vállalta a fegyvert, a megszabott árért. így történt, Vasárnap a ~. __ is pástra léptek. A női tő- rözők és a kardozók Budapesten ifjúsági seregszemlén versenyeztek. Ere 'mé| IFJÚSÁGI VÍZILABDA nyék: 2. Herczeg Olga, Ceg! Ifjúsági vízilabdázóink küz- léd. : döftek itthon vasárnap a Kardvívóink szereplését nem [bajnoki pontokért. ^'"if ’5T‘ ú a < «< máraz ! CVSE—Budapesti . jj ” búcsút : 8:5. Góllövő: Ym e . '£ 6 | ;s«pe, .1, | I g * »fti í f U ff Pás . , '0 & iß XI >«S BS ^ 0 íi ^ !> yfT? I >■— Ui, tei||;i sg* si «If ff f hogy a negyvennyolcas honvédek lelkes diákgyerekek, cselédek, mesterlegények, legkevésbé gazdafiak voltak. A telkesek inkább a nemzetőri i szolgálatot választották, fo-; golyőrnek, megszálló, terület- j biztosító, járőröző feladatok- [ kai. Honvédek, nemzetőrök, i nagy csaták emlékét belepte i az idők pora, néhány ódon; ház emlékeztet csupán reájuk, | meg egy halom sárgult pa- \ pír. A városi tanács kőkoc- j kás udvarán közömbös unó-: kák sietnek dolguk után, a i kapu előtt, hol a verbunkot i járták, nincs idő megállni, és: azt se igen tudja a fiatalság, \ hogy a Pesti út 4-es számú j házban székelt a városunkban j felállított ceglédi 94-ik hon- ] véd zászlóalj parancsnoksága! 1849. május 9-től június 15-ig, i Balásházy Mihály őrnagy ve- \ zetésével — és hogy a mai is- j kola az akkori uradalmi j számtartóság udvaráról indultj ezerkétszáz Duna—Tisza közi \ bakancsos, hetyke legény a i déli harcmezőkre hármas so- \ rokban, felvirágozott csákó- i val, már ahogy mi megszok-' tűk minden időben. Aki r gyón figyeli az éjszakát, aludni nem bír, az h az olajfák és akácok illatában! felzengeni a régi dalokat régi j honvédekről, kik közt több \ volt a szegény, mint a gazdag, i Hídvégi Lajos !
