Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-22 / 120. szám
1966. MÁJUS 22., VASÁRNAP r^£hdm> 7 Az ember megfertőzi a tengereket MEDARD Megbízható-e az eső prognózis? Erre a megállapításra jutott a California Egyetem három kutatója. Mintákat vettek San Francisco, Seattle, Havaii- és a Galapagos-szigetek környékén és kimutatták, hogy a víz mindenütt a halállományra veszedelmes, nagy mennyiségű vegyszert, elsősorban rovarirtó szereket tartalmaz. A biológusok kimutatták, hogy például a DDT nem oldódik fel és nem vész el a tenger mérhetetlen vízmeny- nyiségében, hanem öblökben és torkolatvizekben koncentrálódik. Ez kiváltképpen veszedelmes, minthogy sok fontos halfajta kicsinyei éppen ilyen helyeken nevelődnek. A jelenség tudományos magyarázata a következő: Magyarország és a környező területek éghajlati viszonyai mellett tavasz végén, illetve nyár elején az időjárási fordulat főleg esőzésekben nyilvánul meg. Ennek az az oka, hogy miután Magyarország télen kevés napsütést kap, a föld felszíne lehűl. Tavasztól kezdve a nap mind magasabban és hosszabb időn át jár az égbolton, több és melegebb sugarat küld le hozzánk. Egyenlően süti a tengert és a szárazföldet. De ennek a kettőnek a melegfelvevő és megtartó képessége nem egyforma. PLASZTIKREPÜLO Egy francia cég bejelentette, hogy megépítette és sikeresen kipróbálta a teljes egészben plasztikból készült, igen könnyű repülőgépet. A Wassmer repülőgyár szerint, ha ezt a gépet sorozatosan gyártják, lényegesen könnyebben és olcsóbban állítható elő, mint a hagyományos anyagokból. Ráadásul a poliészter, amelyből a gép készült, sokkal könnyebb is, mint a fém és gyorsabbá teszi a repülést. A plasztik repülőgép elnevezése W. A— 50; prototípusa turisták számára készült négyüléses masina; 150 lóerős motorjával mintegy 300 kilométeres sebességre képes óránként, összsúlya az utasokkal együtt nem haladja meg az egy tonnát. Ebből származik az időjárási bonyodalom. Ugyanis a felmelegedett szárazföld átadja a melegét a fölötte lévő légtömegnek. A meleg levegő kiterjed, köny- nyebb lesz és felfelé emelkedik, mintegy öt-tíz km magasságig, onnan aztán az óceán felé áramlik. Helyébe hűvösebb légtömegek tódulnak az óceán felől. Ennek az a következménye, hogy a szárazföld fölött alacsony, az óceán fölött magas légnyomás támad. Ezeket a nyomáskülönbségeket légáramlatok egyenlítik ki. Az óceán felől hozzánk tóduló légtömegek felhőket hoznak magukkal, amelyekből aztán zivataros esők támadnak. így május második, vagy június első felében — esetleg valamivel korábban vagy későbben — nagyobb esőzések vannak, de ezeknek semmi közük a Medárd-naphoz. Magyarországon az utolsó hatvan esztendőben a leghosszabb esőzés 1914-ben volt, amikor 26 napon át esett az eső minden nap, de a mindennapos csapadék ritka jelenség. Tény viszont, hogy hazánkban a június mindig nagyon csapadékos, de ennek ellenkezőjére is volt példa, amikor a gabona megsínylette a júniusi szárazságot. Indiában az időjárás hirtelen változását nem Medárd- naphoz kötik, hanem egy allsten tevékenységét látják benne. Mivel a melegégövi országban a tavaszi, nyáreleji esőzés sorsdöntő, ezért az esőhozó napot babonás hit veszi körül, hiszen milliók tápláléka függ a kedvező időjárástól. A szeszélyes alistent pedig különböző mesterkedésekkel akarják rávenni az esőcsinálásra. Amerikai őslény Londonban Az amerikai őslény, a világ legnagyobb húsevő állata, tudományos nevén Tyrannosaurus Rex, mintegy ,70 milÖngyilkos bálnák A BIOLÓGIAI SZAKKÖRÖKET évek óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy miért lesznek „öngyilkosok” a bálnák, mi ösztönzi őket arra, hogy a tengerpartokon pusztuljanak el. Az elmúlt esztendőben 32 bálna vetette ki magát az ausztrál partokra, közülük 24 elpusztult, míg 8, a környékbeli lakosok segítségével nagy nehezen visszaevic- kélt a tengerbe, és így megmenekült a biztos pusztulástól. Ezt a kérdést egy szovjet biológus boncolgatja a Priroda egyik legutóbbi számában, egy holland zoológusnak azt az elméletét vizsgálva, amely a bálnák „zátonyra futásával” foglalkozik. A holland kutató abból indul ki, hogy akárcsak a delfinek, a bálnák is rendelkeznek természetadta ultrahangos készülékekkel, amelyek segítségével képesek mérni a különféle, víz alatti céltárgyak, sziklák, halak stb. távolságát. AKUSZTIKAI SZAKEMBEREK szerint a bálna a tapogató ultrahanghullámokat mindig vagy egyenes irányban vagy felfelé bocsátja ki, lefelé tehát nem működik a berendezés. Mélyebb vízben nem okoz különös problémát a pontos mélységmérés hiánya, csekélyebb parti vizeken azonban hamar homokot érhet. Ott azután elkezd vergődni, teljesen elveszti tájékozódó képességét, „zátonyra fut” és a partra vetődik. Nincs tehát szó szándékos ön- gyilkosságról, biológiai szempontból egy állatnál ezt nem is lehetne megmagyarázni, pusztán az egyik tájékozódószerv hiányosságáról beszélhetünk. Ezt a hihető feltevést, Szovjet vélemények szerint mindaddig fenntartással kell fogadni, amíg részletesebb ismeretek nem állnak a kutatók rendelkezésére a bálna ultrahangos szervének felépítésével és mechanizmusával kapcsolatban. ★ A FENTI MEGÄLLAP1- TÁSSÁL vitatkozni kell. Nem ilyen egyértelmű például a fehér ceteknél tapasztalható I „öngyilkossági hullám”. Ezeknél az élőlényeknél az ember : mentőakcióba kezdett, s a ha'■/////////////////////////////////////////// talmas testeket visszatette a tengerbe. Nem telt bele sok idő, ismét a parton vergődtek. Valószínűleg valamilyen biológiai indítéka van ennek a ma még érthetetlen öngyilkossági hullámnak. A kutatókra vár a feladat, hogy megtalálják a magyarázatot. (A szerk.) lió esztendővel ezelőtt élt, nagyjából azon a vidéken, ahol manapság az amerikai Wioming állam van. A tudósok szerint minden élő és döglött húst megevett, főleg más dinosaurusok húsával táplálkozott. Csontjait 1900-ban fedezte fel az amerikai természettudományi múzeum expedíciója. 1959-ben a múzeum eladásra kínálta fel a rekonstruált csontvázat, amelyet egy angol geológus vásárolt meg a londoni természettudományi múzeumnak. A rekonstrukción hat muzeológus négy évig dolgozott. 100 kilométerrel a folyón szik ki” a partra, ahol az utasok megkívánják. Az évad végéig több ilyen hajót indítanak a Jenyiszej en, a Volgán, és az Irtis folyón. Egy kellemes „sétahajózás”, például Moszkvától Asztrahányig (1530 km) első osztályú fedélzetes 43 rubelbe kerül. A tavaszi—őszi Ágyúval jég ellen Ezen a fronton olyasmit láttam, ami egy hivatásos tüzér arcába vért kergetett volna. Lokátoremyő előtt ül egy tarkaruhás lány, szan- dálos lábát lóbálva mondja a telefonkagylóba: ......azim ut 35—40, tartózkodási hely szöge 7—94, 67. Kérem ismételni!”. Miután közlését visz- szahallgatta, kissé unottan kiadta a parancsot: „Tűz!”. A lokátortól 100 m-re fény villant, lövés dörrent s a légvédelmi ágyú 32 kg-os lövedéke vijjogva a felhőbe vágódott. Vologya három éve fejezte be a főiskolát és most három lokátor, négy ágyú, egy rádióállomás, néhány motor és terepjáró felett parancsnokol. Most 25 éves, abban a korban van, mint szakaszának fizikus, meteorológus, mérnök, technikus és — mint ahogy ők mondják — „légi- ^ fúrós beosztottjai”. Szulak- ^vidze professzor, a geofizikai főiskola tanára ugyanis $ előszeretettel vonja be a tu- ^dományos munkába a lelkesedésben és bátorságban haltért nem ismerő fiatalokat. $ Szemtől szemben nyílt harciban állnak a természet erőiivei. Ugyanakkor mindenki- Í nél jobban láthatják az ex- ipedíciójuk során szerzett ta- Í pasztalatok jelentőségét, azt, ihogy bebizonyíthassák: a had- Í serestől kapott légvédelmi ^ágyúkkal meg lehet óvni a Í jégesőtől több száz hektár- ^ nvi vetésterületet Grúziában ^és Örményországban, ahol 5 ilyen osztagokat elhelyeztek. i Mikor kell lőni a felhőkre? $ Í A lövedéket ólom — vagy iezüstjodid reagenssel töltik ' meg. Ez a hatóanyag „kereti szét” a kialakuló viharfelhőket, miközben a felhőből jelentéktelen mennyiségű jégdara hullik, ami még _. földet érés előtt elolvad. A ' felhők ágyúzását gondos elméleti és kísérleti munka előzi meg. Szovjet tudósok kidolgozták a jégfelhőképződés új hipotézisét. Felfedeztek egy ú. n. nedvesség-fel- halmozódási zónát, mely 1/100- ad részét képezi annak a felhőnek, amelyben lezajlik a jégképződés és -növekedés. És éppen ide, a viharfelhők szívébe küldik lövedékeiket az osztag ágyúi. Mindez talán túlságosan egyszerűnek tűnik. A helyzetet bonyolítja azonban, hogy valamennyi adott esetben meg kell határozni, hogy jégve- szélyes-e a felhő, meg kell találni a nedvesség-felhalmo- zódási zónát és végül „el kel1 kapni” a jégképződés kezdetét. Telitalálat ... Az egyik napon szokatlanul nagy jégeső volt kialakulóban. Ezen a napon 102 lövedéket lőttek fel, a szokásos öt-hatszorosát. A Védett területen azonban egyetlen hektárnyi vetésterület sem szenvedett jégkárt. A múlt évre jellemző volt a rendkívüli sok jégeső. Megtörtént, hogy az osztag egész nap tüzelt. És mindössze két esetben érte jég az ágyúkkal védett területet, de ott is csak jelentéktelen károkat okozott. Az expedíció fenntartási költségei meg sem közelítik azt a hasznot, melyet az állami biztosító és a kolhozok magukénak mondhatnak. Két éve dolgoznak. Előreláthatóan erre az évre a védelmezendő területet többszörösére növelik. Az expedíció minden tagja biztos abban, hogy a jégesőn aratott gvőzelem csak a kezdeti lépést jelenti abban a munkában. amelvet a tudósok ma' gukra vállaltak, hoev irá< nyithassák az időiárást. Anatolij Arhlpenko idényben az utasok 40 száza- i lékos kedvezményt kapnak.; 1965-ben Oroszország fo- \ lyóin 106 milliós utasforgal- ^ mat bonyolított le a folyam- \ / hajózás. Ez a szám idén előre- £ láthatóan 113 millióra növek- $ szik. j Százharminchét vonalon köz-; í lekednek ezek a kényelmes ; szárnyashajók. i A Gorkij—Kujbisev folyamhajózási vonalon új szárnyashajót indítanak, amely óránként 90—100 km-es sebességgel szállítja utasait. A 63 személyes Diesel-hajó kis merülése következtében sekély vizű folyókon is járhat és nem lesz szükség standardkikötőre. A hajó ott „csúTizenkét lépcső az égbe... Tizenkét „lépcső”, tizenkét fecskefészek formájú erkély kapaszkodik az ég felé a podmoszkovjei 300'méter magas meteorológiai kutatótornyon. A képen az égretörő „fecskefészekből” a meteorológusok és a fizikusok tanulmányozzák az atmoszféra tulajdonságait. A megfelelő magasságban elhelyezett erkélyről kényelmesen megfigyelhető például az alacsonyan szálló felhőzet, a jégképződés, a szél jelleme, áramlása, a levegő nedvességtartalma stb. Az itt nyert adatok többek között segítséget nyújtanak a gyári kémények magasságának és tartósságuk együtthatójának pontos meghatározásához. Maga a torony eredeti mérnöki konstrukció. Viszonylag kis átmérőjű, egymáshoz forrasztott acélhengerekből áll. A többtonnás súly betontalapzatba épített gömbcsapágyon nyugszik. A nagyobb biztonság érdekében a tornyot négy különböző metszőponton acéldróthuzalok tartják rugalmas, de megbízható ölelésükkel.
