Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-19 / 117. szám

„Téged köszöntlek, népem szép virága...“ Tizenhatévesek Szép műsoros rendezvény keretében osztották ki szom­baton délután városunk tizen­hatéveseinek a személyi iga­zolványokat a Kossuth Mű­velődési Ház emeleti nagyter­mében. A városi KlSZ-bizott- ság és a városi rendőrkapi­tányság nyújtotta át nekik a felnőttkorba való belépésnek ezt a várva várt okmányát. Molnár József, a városi pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a fiatalokat, akik­nek tiszteletére ezen az esten a kulturális szemle városi legjobbjai nyújtottak szép ajándékműsort. Erre az ünnepélyes pilla­natra sok szülő is elkísérte gyermekét. Az est emléke bi­zonyára sokáig megmarad mindazokban, akik jelen vol­tak a felnőtté válásnak ezen az első „hivatalos” aktusán. ★ Jóval öt óra előtt csoporto­san érkeztek a fiatalok. Amíg a bizottság az előkészületek­kel foglalkozott, néhány ti­zenhatévestől megkérdeztük: örül-e a személyi igazolvány­nak? — Nemcsak örülök, de egy kicsit izgulok is. Ügy gondo­lom, hogy a személyi igazol­vány birtokában már komo­lyabbnak kell lennem, egy­szóval — felnőttebbnek — mondja Farkas Mária ven­déglátóipari tanuló. — A ceglédi Kossuth Gim­náziumba járok. Hogy mit érzek most, jaj, azt nehéz szavakba foglalni. Vagy talán mégis: egyenrangúnak érzem magam a felnőttekkel, amivel viszont — jól tudom — a fe­lelősségem is nagyobb lesz — mondja Juhász Éva. — Felnőttnek kezdem érez­ni magam. Jóleső érzés, ma­radandó élmény. — Így fog­lalja szavakba érzéseit Sza- lisznyó Ferenc. — önbizalmat ad. Beval­lom, kissé meg is hatódtam. S még egy, amit tudok: töb­bet kell felmutatnom a tanu­lásban is — vallja Bíró Já­nos gimnazista. — Magamnak is meglepe­tés, hogy már tizenhatéves vagyok, felnőttkorú, s talán lassan egyenértékűvé válók a felnőttekkel — mondja a fel­nőttkor küszöbén állva Gábor Pál, a mezőgazdasági techni­kumból. Hm. Már egész felnőttesek ezek a nyilatkozatok. ★ A bizottság asztalán gondos rendben álltak a személyi igazolványok. Mindegyikben egy-egy emléklap — a követ­kező szöveggel: „Abból az al­kalomból, hogy a 16. életévét betöltve megkapta a személyi igazolványát. — A felnőttkor küszöbéhez érkezve erőt, egészséget, munkádban sok sikert, egyéni életedben bol­dogságot kíván a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága." A hátoldalon pedig Kapu­vári Béla költő Oda a tizen­hatévesekhez című verse. így kezdődik: „Téged köszöntlek, népem szép virága — tizen­hatéves ifjú nemzedék! — Ki még dajkálod gyermekálmaid, — de szakja már a terhet is a vállad, — s emberségre egész hazád tanít, — találj utadra, tanulj örülni ízes éle­tednek, — s tanulj aggódni érte, ifjúság!” (—szi—sz) PEST MEGYEI Hl'ftLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLE.PI JÁRÁS X. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1966. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK Bevált a karbamidos abrakolás Törteién Fehérjék az állattenyésztésben Május 21-én: Tanácsülés Albcrtirsán Albertirsa tanácsa május 21-én, szombaton délelőtt 9 órakor tartja meg május ha­vi ülését a kultúrotthonban. Napirenden szerepel a közsé­gi tanács tömegkapcsolati te­vékenységéről szóló beszá­moló, a mezőgazdasági állan­dó bizottság jelentése az aratási és cséplési munká­ról, valamint a nyári mező- gazdasági tűzvédelemről. A tanácsülés nyilvános, minden érdeklődőt szívesen lát a községi tanács végrehajtó bi­zottsága. ma­Ez Egy hónapja annak, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya tapasztalatcserére hívta meg a megye közös szakembereit a fóti Vörös­marty Termelőszövetkezetbe. Népes csoport indult a ceg­lédi járásból is. Az állatte­nyésztőkön kívül szép szám­mal elnökök és állattenyésztő agronómusok. — Mi négyen mentünk Fót- ra, — mondotta Fazekas Sán­dor, a törteli Aranykalász Tsz elnöke. — Régi ismerősöket találtunk a Vörösmartyban. Az elnök Kótzián Antal és Kalocsaven Mihály, a nyárs­apáti József Attila Tsz volt el­nöke • a gazdaság mostani farmvezetője. — A tapasztalatcsere tárgya a termelőszövetkezetek veze­Csillagászati szakkör a KGV-ben Két méter hetven centiméter hosszú távcsövet készített az amatői* csillagász Tószegi Miklós mérnök a KGV-ben. A szomszédos író­asztal mellett dolgozik Lé- nárd Pál meós. Mindketten szenvedélyesen érdeklődnek a csillagászat iránt. Lénárd Pál gyakorlati em­ber, Tószegi Miklós főleg az elmélettel foglalkozik. Sokat beszélgetnek a csillagászat különböző kérdéseiről és ter­mészetesen sokszor szóba ke­rült a csillagvizsgálás nélkü­lözhetetlen eszköze, a távcső. Lénárd Pál egy évvel ezelőtt el is készített egy két méter hetven centiméter hosszú táv­csövet. Erről beszél most ne­kem. — Tószegi Miklós elméleti tájékoztatása alapján készí­tettem el a távcsövet — mondja. — Ezzel kitűnően megfi­gyelhetjük a hold felületét, a napfolttevékenységet, és álta­lában bebarangolhatjuk a csillagos eget. A múlt ősszel például jól láthattuk a föl­dünktől ezerötszáz millió ki­lométerre levő Saturnus gyűrűit és holdjait. Ak­kor a Saturnus olyan helyzetben volt, hogy köny- nyű volt megfigyelni. Az idén a Jupiter holdjait, fel- hősávjait hozzuk látóközeibe a távcsővel. — A távcsőben levő tükör kétszázhatvan milliméter át­mérőjű és harminc milliméter vastag. A csiszolása megtar­tott egy hónapig. Érdeklődésük a csillagos ég iránt átragadt másokra is. Munkatársaik közül többen ellátogattak hozzájuk. Sok­szor a késő éjszakába- bele­nyúlik a barangolás a csilla­gok között. — Aztán megérett az igény arra, hogy csillagászati szak­kört alakítsunk. Egy hónapja működik a szakkör tizenhá­rom taggal. Elhatároztuk, hogy a kör számára elkészí­tünk egy háromszáz millimé­teres átmérőjű tükörrel fel­szerelt távcsövet, amely óra­meghajtással működik. — A közeljövőben a szak­körrel átmegyünk a Szolnoki Cukorgyárba, ahol évek óta eredményesen működik a csil­lagász szakkör. Tervezik — mint Lénárd Pál mondja —, hogy több ki­sebb méretű távcsövet is ké­szítenek, s azokat a kör tag­jainak díjtalanul bocsátják a rendelkezésére. A szakkört a vállalat már a megalakulás első napján kétezer forinttal segítette. A távolabbi jövőre is gon­dolnak már. Remélik, hogy sikerül megvalósítani a ceg­lédi csillagászok dédelgetett álmát: egy, a városon kívül felépítendő, kis Urániát. (rossi) Május 20-án; Tanácstagi beszámoló Sági Béláné tanácstag május 20-án, pénteken este 7 óra­kor tartja meg tanácstagi be­számolóját az V. kerületi óvodában. tőinek igen komoly problémá­ja volt: fehérjék fokozottabb biztosítása az állattenyésztés­ben. Esztendeje múlt, hogy a fóti gazdaságban a gödöllői Agrár­tudományi Egyetem javaslatá­ra kísérletképpen bevezették a karbamidos és szalmiáksze- szes etetést és ebben rendkí­vüli eredményeket értek el a tejtermelésben és az állatok súlygyarapodásában egyaránt. — A karbamidot évek óta mint nagyon eredményes levéltrágyát használja a mezőgazdaság. Még az állattenyésztésben va­ló alkalmazása sem új dolog, hiszen körülbelül tíz esztende­je annak, hogy a ceglédi Nagy- Sztalin Termelőszövetkezetben Baintner professzor útmutatása szerint kísérletképpen kipró­báltuk. Akkor a karbamidos takarmányozás nem járt olyan megnyugtató eredménnyel, ahogyan azt vártuk. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez még csak kísérleti stádium volt és a tíz év alatt a karba- midos etetés rengeteget fejlő­dött — A Vörösmarty Tsz fő- állattenyésztője elmondotta, hogy a karbamidot vízben fel­oldva abrakhoz adagolják és ezzel biztosítják a tökéletes keverést. — Szeretünk haladni és szívesen alkalmazzuk az újat — hangsúlyozta az elnök. — Amikor hazatértünk Fótról, vezetőségi ülést hívtunk össze és elhatároztuk, hogy április 20-ig a szarvasmarha hizlalás­ban, május 20-ig, pedig tehe­nészetben bevezetjük a karba- middal dúsított abrakolást. — Ma már mindkét üzem­ágban gondosan figyeljük az eredményeket. A szarvasmarha hizlalás­ban már elértük az egy kilón felüli napi súlygya­rapodást, de akad néhány egyedi példány, ahol már egy kiló húsz dckás a napi ráhízás. — Hogyan végzik a karba- mid adagolását? — Szigorúan tartjuk gunkat az előírásokhoz, igen fontos, mert ugyanúgy, mint a gyógyszer, a szigorúan betartott adagolás mellett egészség, ellenkező esetben pedig halálos méreg lehet. Ez a szabály vonatkozik a kar- bamid alkalmazására is — mondotta befejezésül a tsz elnöke. (— ssi) ÚJABB KONYVSZALLITMANY érkezett a napokban az abo- nyi községi könyvtárba. Ez alkalommal 1100 forint ér­tékben rendelt újabb könyve­ket az Állami Könyvterjesztő Vállalattól a könyvtáros. A most ' érkező könyvek kö­zött szerepelnek a klasszikus irodalom alkotásain kívül a mai magyar irodalom regé­nyei és verseskötetei, de ismeretterjesztő és szakiro­dalom is került a csomagok­ba. Az olvasók rövidesen már az új könyvekből is válo­gathatnak a korszerű szabad polcos könyvtárban. A ceglédi fiatalok nyári programja. Prága« Berlin, Konstanea, Párizs Itthon: ifjúsági táborok a Balatonnál és hegyvidéken Ahogy közeledik a nyár, egyre többen gondolnak a fiatalok közül is a nyári ki­rándulásokra, arra, hogyan és hol töltsék el szabadságu­kat. Sokan mennek ifjúsági tá­borokba a Balaton mellé, má­sok inkább a hegyes vidéket választják, és lesznek olya­nok is, akik valamelyik ide­gen ország tájaival ismer­kednek. Az Express Ifjúsági Utazási Iroda sok lehetőséget biztosít, számos külföldi utazást szer­vez a nyári hónapokban is. Harmincéves korig fiatalok­nak való, jutányos áron utaz­tatja a kirándulni, üdülni szándékozókat. A városi és járási KISZ-bi- zottságon is foglalkoznak szer­vezéssel. Ott adtak tájékoz­tatást, milyen utak közül választhatnak a ceglédi fiata­lok. Elmondották, hogy július 28-tól augusztus 2-ig Prágába szerveznek négy és fél napos utat. Ennek az autóbusz­kirándulásnak 730 forint a dí­ja, amelyhez 450 forintot válthat be 300 cseh koroná­ra az utazó. Június 10-ig je­lentkezhetnek a részt vevők erre az útra. Romániába valóságos luxus­utazást hirdet az Express. Augusztus 16 és 27 között kerül sor a Konstanca— Mamaia útra. A csodálatos BETYARBALLADA A SZÍNPADON Emlékezés Abonyi Lajosra Abonyi Lajos (1833—1898), családi úevén Márton Ferenc, a szomszédos Abony irodalomtörténeti érdekességű és jelentőségű írója. Munkáit a gyűjtemé­nyes kiadás húsz kötetben adta ki. Iro- dalomtörténetíróink helyesen állapítják meg róla, hogy eseménytelen életének, mely látszatra semmiben sem külön­bözik a korában élt sok ezer közép­birtokostól, három fókusza van: Abony, a népköltészet és a színház. „Márton tekintetes úr”, ahogy fél év­századon át Abonyban nevezték, „A betyár kendője” című novellája anya­gát, amint azt Bencze János bölcsész- doktori értekezésében — ebben a kivá­ló és érdekes ceglédi helytörténeti ada­tokat is tartalmazó kéziratos műben —, olvassuk, feglédi eseményből merítette. A novella cselekménye — írja a tanul­mány —, egy valóban megtörtént eset. Gyuri András 19 éves ceglédi lakos, megfojtotta feleségét, akivel 26 hete kötött házasságot. Az asszony terhes volt és Gyuri azt híresztelte, hogy fele­sége öngyilkos lett. A falu népe (t. i. Cegléd népe), suttogni kezdett, s így a hatóság is tudomást szerzett az eset­ről. Bár Gyuri András azzal védekezett a bíróság előtt, hogy felesége szidal­mazta és qyalázta. ezért fojtotta meg saját kendőjével, — a bíróság 1825. áp­rilis 20-án Pesten pallos általi halálbün­tetésre ítélte. Az ítéletet végre is haj­tották. Ezt a szomorú eseményt a nép képze­lete kiszínezte. Még nóta is keletkezett róla, s ez több változatban is fennma­radt. A nép képzelete Gyuri Andrást betyárnak nevezte, s körülvette a be­tyároknak kijáró részvéttel és romanti­kával. Hallgassuk csak az egyik válto­zatot: Megkötözik Gyuri Bandit kötéllel, Kísérik a szolgabíró elébe, Felakasztják Gyuri Bandit egy fára, Csak úgy fityeg ottan ő most magába. Nem gondolta Gyuri Bandi magába, Hogy a szél az akasztófán lógázza. Kása Zsófi váltig sírig siratja. Hogy Bandiját a szél ekkép lógázza. Ez volt a ballada, ezt énekelték a fo­nóban. Abonyi Lajos is hallotta és er­re építette fel jelentős írói képzelőerö- vel elbeszélésének cselekményét. De ez a cselekmény már különbözik a Ceglé­den történt eseményektől. Itt már így szineződik az esemény­sor: Gyuri Bandi elhagyja fiatal fele­ségét. örzsit. s a kacér csapiáros leány­tól, Zsuzsitól kapott szerelemkendövei fel is akasztja, örzsi azonban nem hal meg, álnéven elszegődik Kulcsár Hagy Istvánékhoz. Ennek, nevelt fia. András. ■ megszereti örzsit. Mielőtt még örzsi igent mondhatna, váratlan esemény történik. Gyuri Bandi és Zsuzsi betyá­rok társaságában részt vesz egy rabló- támadásban. melyet András nevelői el­len indítanak. Bandi megrémülve isme­ri fel örzsit, akit holtnak vélt. Bandit elfogják, de örzsi kiszabadítja. Tette kitudódik, s ezért most ő kerül börtön­be. Bandi erről tudomást szerez és sok vívódás után önként jelentkezik. Tet­téért felakasztják, örzsi pedig új életet kezd Andrással. íme a valóságos esemény és annak költői feldolgozása. ★ Abonyit már életében is körülvette a parasztság őszinte megbecsülése. Sze­rette és értette az alföldi nép lelkét, gondolkodását, érzelmi életét. Az előb­bi téma szinte élete végéig foglalkoz­tatta. A sikeres elbeszélést később nép­színműben is feldolgozta. Drámai lá­tásmódja vezette el Abonyit a színház­hoz. Elbeszélésének témája kiválóan al­kalmasnak kínálkozott arra, hogy belő­le hatásos és jellegzetes színművet ír­jon. Nagy számú munkája sorában ez a színmű a legsikerültebb, 1872-ben mu­tatták be. Abonyi nevét ma már kevesen isme­rik, s talán csak az abonyiak tudják hogy Abonyban szobra is áll. Pedig ro­konai élnek városunkban is, a ceglédi Mártonok, vagy ahogy az itt élőke: nevezik: Mártonok, a zsarolyáni és a szoboszlai Márton család leszármazot­tai. Közeledvén a könyvnapokhoz, az iro­dalom ünnepéhez, e ceglédi tárgyú mű­vek kapcsán emlékezünk rá különleges megbecsüléssel. S emlékezzünk meg róla annak az ürügyén is, hogy a fele­désbe menő írót és munkásságát egy komoly, bár még kéziratban levő tanul­mány méltatja, jelentősen gyarapítva a város és a járás helytörténeti irodal­mát. Sz. I. A Szabadság Filmszínházban május 19-töl 22-ig, csütör­töktől vasárnapig, A szárnyas Fifi című szélesvásznú fran­cia vígjátékot mutatják be. szépségű román tengerpar­ton kétszemélyes bunga- lowokban kapnak szállást a vendégek. A román utat gyorsvonattal bonyolítják le. A részvételi díj 2200 forint és 590 forint költőpénzt le­het átváltani román pénzre. Erre az útra június 20-ig fogadnak el jelentkezést a városi KISZ-bizottságon. Valószínű, többen jelent­keznek a szeptember köze­pére tervezett berlini útra is. A drezdai képtár, város­nézés, Lipcse megtekintése, a berlini operaház,, a bran­denburgi kapu felkeresése, a Humboldt egyetem és az ál­latkert meglátogatása szere­pel a gazdag programban. Ifjúsági turistaházakban szállásolják el a fiatalokat, akik gyorsvonattal utaznak az NDK-ba. Költségük 1260 forint és 285 forint már­kára váltható költőpénz. Szeptember közepén kéthe­tes utat terveznek Párizsba és Versailles-ba. Ez a leg­költségesebb, de látványos­nak ígérkező utazás 4100 forintba kerül, amihez járul még természetesen a költő­pénz is. A külföldi kirándulások, üdülések új élményeket, is­mereteket, új barátokat jelen­tenek, ismerkedést a szom­szédos és távolabbi országok tájaival, vidékeivel, fiataljai­val. (tamasi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom