Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-17 / 115. szám

2 "£&CfrUn> 1966. MÁJUS 17., KEDD TASKENTI JELENTÉS Az egész városban motorok búgása hallatszik ÚJJÁÉPÍTIK A VÁROSKÖZPONTOT .» A Pravda vasárnapi számá­ban Nyikolaj Gribacsov, az ismert szovjet író tollából cik­ket közöl Taskentről. Huszon- nyoicezer épület omlott össze, harmincötezer család maradt hajlék nélkül az április 26-i és május 10-i földrengések követ­keztében. Körülbelül tíz sze­mély vesztette életét, száznál többre becsülik a sebesültek számát. Taskent nyugtalan és megfe­szített életet él, de tévedés Ifjúsági radarszolgálat (Folytatás az 1. oldalról) Tanács versenyfelhívását, s ebben a vetélkedőben is va­lamennyi „koreás” fiatal részt vesz. Nemrégiben alakult meg a ÉM. Budapesti Betonárugyár Bpesf. XXI. (Csepel), Rá­kóczi F. u. 289. azonnali belépéssel alkalmaz beton- elemgyártó munkára férfi és női segédmunkásokat. Fel­vételhez munkakönyv Mii. lap és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást és napi egyszeri melegétke­zést térítés ellenében bizto­sítunk. Felvételre jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportján. Fiatalok, gyertek at Építő KISZÖV szövetkezeteihez szakmát tanulni. Étkezést, munkaruhát, ösz­töndíjat és szabad szomba­tot biztosítunk, minden le­szerződött ipari tanuló ré­szére. Tanulási idő iskolai végzettség szerint. A szak­ma elsajátítását kiváló szak­oktatók biztosítják. Munka végzése: csak Budapesten. Felvételt biztosítunk: kőmű­ves. ács. szakmákban. Szál­lást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés: Április 4. Buda­pest. Vili., Auróra u. 23. Munkaügyi osztály. Szemé­lyesen vagy írásban. Figyelem az EM. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Bp XXI (Csepel) Kiss János Altábornagy u. 19—21. budapesti és Pest megyei munkahelyekre telveszünk kubikusokat, általános segéd munkásokat, rakodókat ács. állványozó és kőműves szakmunkásokat, valamint betanított munkásokat Munkásszállást biztosítunk. Felvétel esetén (tanácsi igazolás szükséges) lelentkezés a fenti címen a munkaerőgazdálkodáson. nagyhalai járás fiataljainak úgynevezett radarezolgálata. Ennek az új, a megyében máris terjedő érdekes moz­galomnak a jelszava: Észre­venni, jelezni, segíteni! A cél­kitűzése pedig: a fiatalok er­kölcsi, politikai és kulturá­lis nevelése mellett, minél hatékonyabban se­gíteni a mezőgazdasági termelést. Ennek érdekében a „radaro- sok”, akik a termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok legjobban dolgozó fia­taljai közül kerülnek ki, fi­gyelemmel kísérik üzemük­ben a munkákat, felhívják a vezetés figyelmét a különféle hibákra, esetleg javaslatot is tesznek e problémák megol­dására. A járási KISZ-bi- zottság mellett már megala­kult a radariroda, amely ha­vonta ülésezik, irányítja a mozgalmat. Eddig a tápióbics- kei Április 4, a tápiósági Kossuth, a kókai Kossuth, a tápiószecsői termelőszövetke­zet és Tápiószelei Gépjavító Állomás KISZ-fiataljai szer­vezték meg az ifjúsági ra­darszol gálatot. Emellett természetesen a verseny szervezői, leg­jobb résztvevői között máris ott vannak a fia­talok. A kókai Kossuth Termelőszö­vetkezetben a KISZ-esek 400 hold vegyszeres gyomirtást végeztek el, nagy segítséget I adnak az időszerű tavaszi j munkák jobb elvégzéséhez a * szentlőrinckátai, a tápiógyör- gvei és szentmártonkátai fia­talok is. — sp — lenne azt gondolni, hogy a vá­rosban olyasmi történt, mint annak idején a türkmén fővá­rosban, Ashabadban, vagy Skopjeben. Amikor repülőgé­pien közeledik az ember Tas­kent felé, hiába is keresné a pusztulás nyomait. Ezt a tas- kenti földrengés sajátos volta magyarázza. A rengésközpont körülbelül 5—8 kilométer mé­lyen volt, ami önmagában vé­ve még elég veszélyes, de a ta­laj vízszintes irányban lénye­gesen nem mozdult el. Ezért egyetlen modem nagy épület sem szenvedett katasztrofális sérüléseket Még az öreg épü­leteknél is rendszerint csak megrepedeztek a falak és csak nagyritkán fordult elő, hogy egy-egy fal beomlott. Egyet­len esetben sem szakadt be a mennyezet. Ez az oka annak, hogy* bár az első nagy föld­lökést a hajnali órákban ész­lelték, a sebesültek száma vi­szonylag nem nagy. Gribacsov leírja, hogy a vá­rosban még észlelnek kisebb földlökéseket de az élet a le­hetőségekhez képest normali­zálódik. Azokat, akik hajiék nélkül maradtak, a rokonok, vagy barátok szállásolták el. Sokaknak a kiürített középü­letekben biztosítottak ideigle­nes otthont. 12 000 sátrat állí­tottak fel az utcákon, a ker­tekben és a parkokban. Az egész városban motorok búgása hallatszik: talajgyaluk és tankok takarítják el a ro­mokat, és egyben lebontják azokat az épen maradt háza­kat is, amelyek akadályoznák az építkezést. Előkészítik a he­lyet az új városközpiont kiala­kításához. Ky ejtőernyősei Pa Nangban (Folytatás az 1. oldalról) gonból és Quang Ngaiból újabb ejtőernyősöket szállí­tottak Da Nangba. A kormányhű katonaság va­sárnap este ellenőrzés alatt tartotta a városban levő kato­nai parancsnokság épületét, a városházát, a rádióállomást és más kulcsfontosságú intézmé­nyeket. A kormányellenes csa­patok kezén volt a két legna­gyobb pagoda, a sportstadion és az ezeket körülvevő kerü­letek. A vasárnapi harcok után hétfőn reggel látszólagos nyu­galom uralkodott a városban. A tengerészgyalogosok őrjára­tai cirkálnak az utcákon. A Da Nang-i központi nagy pagodában hétfőn gyászszer­CSODA A Michigan állambeli Mi­lánban egy nagy sebességgel száguldó gépkocsi berohant egy farm udvarára. Átszakítot­ta egy csűr falát, kitört a csűrből, összetört az udvaron egy szivattyúberendezést, majd még negyven métert tett meg. A gépkocsi két uta­sa életben maradt. Sztrájkkrónika Ötvenöt éve nem volt matrózsztrájk Angliában Huszonnégy órára megbénul az élet Franciaországban London Miniszterek, hajótulajdo- nosok és szakszervezeti meg­bízottak több hetes eredmény­telen tárgyalása után vasár­nap éjfélkor sztrájkba léptek a brit kereskedelmi flotta ten­gerészei. A matrózok béreme­lést és munkahét-csökkentést követelnek. Hivatalos tengerészsztrájk ebben a században a jelenlegin kívül csak egyszer fordult elő — 1911-ben. A munkabeszün­tetés első napján 300—400 ha­jó maradt legénység nélkül. A sztrájk olyan mértékben tere­bélyesedik, ahogy a jelenleg a nyílt tengeren vagy idegen kikötőkben levő hajók vissza­térnek Nagy-Britanniába. Saj­tójelentések szerint hetenkint körülbelül 300 hajó leállására számítanak. Tekintve, hogy Nagy-Bri- tannia külkereskedelmének legnagyobb részét a kereske­delmi flotta segítségével bo­nyolítja le, a matrózsztrájk kihat az ország egész gazda­sági életére. Tíz napon belül súlyos hiány lép fel gyü­mölcs-, főzelék- és húsfélék­ben. A hatóságok felszólították a lakosságot, hogy tanúsítson nyugodt magatartást, s ne halmozzon fel otthonában élelmiszerkészleteket, mert ez mesterséges áruhiányt eredmé­nyezhet. PÁRIZS Mintegy hétmillió francia dolgozó szünteti be kedden a munkát. Az állami alkalmazot­tak bérkövetelő mozgalmához a magánipari dolgozók egy ré­sze is csatlakozott. Más ipari üzemek kényszerszünnapol tartanak, mert a villamosmű­vek nem szolgáltatnak áramot. A sztrájk 24 órára megbénít­ja Franciaország életét. A vas­úti, légi és a helyi köziekedét is leáll. A cannes-i filmfeszti­vál műsorát is 24 órára fel­függesztették. Lapzártakor érkezett: Párizs: De Gaulle francia el­nök hétfőn fogadta Huang Cent, a Kínai Népköztársaság nagykövetét és egyórás meg­beszélést folytatott vele. ★ Róma: Hétfőn Olaszország egész területén negyvenezer bányász kezdett 24 órás sztrájkot. ★ Da Nang: Hírügynökségi je­lentések szerint a Da Nang-i központi buddhista pagoda kö­rül a helyzet hétfőn tovább élesedett. A buddhisták há­rom máglyát emeltek Ky tá­bornok csapatainak útjába az­zal, hogy három szerzetesük önkéntes tűzhalált vállal, ha a kormánycsapatok támadásra indulnak. ★ Srinagar: Ismeretlen tettes hétfőn kézigránátot dobott Ghulan Mohammed Szadik kasmirl miniszterelnök gépko­csijára. A robbanás következté­ben egy személy meghalt, har­mincán megsérültek, a minisz­terelnök azonban sértetlenül folytatta útját. ;,sssss/ssssss/ssssssssssssfs*ssssssssssssssssssss/sssssssssss/sss/-s/sssss/sssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssfyssss*ssssssyy.'sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss,ssssrss*rr BHBa Nyilvánvaló agresszió JH ^ megállapítja: „A vádlottak ré- ^ széről az az állítás hangzott í el, hogy a Szovjetunió megtá- S madása igazolt volt, mert a ^ Szovjetunió meg akarta tá- § madni Németországot, s ké­szült erre. Lehetetlen elhinni, ^ hogy ezt az álláspontot vala- ^ ha is őszinte meggyőződéssel ^ vallották. A Szovjetunió gaz- ^ dasági kizsákmányolására, a í lakosság tömeges elhurcolásá- $ ra, a biztosok és politikai ve- ^ zetők legyilkolására vonatko- ^ zó tervek részei egy alaposan ^ kidolgozott tervnek, amelynek § végrehajtása június 22-én ^ kezdődött meg, minden fi- ^ gyelmeztetés és bármi néven ^ nevezendő törvényes igazolás § nélkül. Ez nyilvánvaló agresz- § szió volt.” I párbe­| Milch önként jelentkezik « * «5 ^ A tárgyaláson már eddig is § gyászos szerepet játszó Milch ^ repülőtábornok, amikor sor | került a Szovjetunió elleni ^ agresszív támadás tárgyalásá- ^ ra — önként jelentkezett ta- $ núnak. Hogy bebizonyítsa, | nemhogy a Szovjetunió elleni ^ támadásra, hanem az egész ^ háborúra nem készült fel a ^Harmadik Birodalom! Érde- | mes hosszabban idézni a tár- ^ gyalás gyorsírásos jegyző­könyvét, amely Jackson ame­rikai vádló és Milch szédét örökíti meg: „Jackson: Tehát ön, ha jól értettem a vallomását, annak kijelentése végett jött ide, hogy a rendszer, amelyhez ön is tartozott, olyan háborúba döntötte Németországot, amelyre egyáltalán nem volt felkészülve. Jól értettem? Milch: Már nem emlékszem, hogy ilyen nyilatkozatok el­hangzottak-e nyilvánosan, de azt hiszem, hogy a háború mindenki számára, aki itt a vádlottak padján ül, nagy meglepetés volt. Jackson: Talán hinni sze­retné? Milch: Igenis, hiszem. Jackson: O, hiszi... Nos, mennyi idő kellett a német fegyveres erőknek ahhoz, hogy elfoglalják Lengyelországot? Milch: Lengyelország elfog­lalásához emlékezetem szerint 18 nap. Jackson: Tizennyolc nap. Mennyi idejébe került Anglia kiűzése a kontinensről, a dun- kerque-i tragédiát is beleért­ve? Milch: Emlékezetem szerint hat hétbe. Jackson: Mennyi idejükbe került Hollandia és Belgium elfoglalása? Milch: Néhány napba. Jackson: Mennyi időre volt szükség, hogy lerohanják Franciaországot és elfoglalják Párizst? Milch: Mindössze körülbelül két hónapra. Jackson: Mennyi időre volt szükség ahhoz, hogy keresz­tülgázoljanak Dánián és el­foglalják Norvégiát? Milch: Szintén kis időre. Dániát egész rövid idő alatt foglaltuk el, mert gyorsan le­tette a fegyvert. Norvégiát ugyancsak néhány hét alatt. Jackson: És ön ezzel a val­lomással meg akarja győzni a törvényszéket, hogy Németor­szág nem volt felkészülve a háborúra és önök nem tudtak ilyen előkészületekről? És ön mint tiszt teszi ezt a vallo­mást? Milch: Bocsánatot kérek, nem értem, mit akar ezzel mondani.” Göring „meglepődik" Milch természetesen nem volt annyira ostoba, mint ami­lyennek tetette magát. Része­se — számtalan szereplője — volt annak a taktikai harc­nak, amit azért indítottak a vádlottak és védőik, hogy megpróbálják „kikényszerí- tett” háborúnak feltüntetni a második világháborút, s ugyancsak „kikényszerített- nek” a Szovjetunió elleni tá­madást Jól igazolja ezt az a párbeszéd, amely Göring és ügyvédje között zajlott le: „Stammer: Milyen álláspon­tot foglalt el ön Oroszország megtámadásának kérdésében? Göring: Amikor a Führer szándékát közölte, először meglepődtem (!) s kértem, en­gedje meg, hogy néhány óra múlva mondjak véleményt. Ez a beszélgetésünk a nappali órákban zajlott lé. (És 1940- ben, tehát valóban „nem ké­szültek” a Szovjetunió elleni támadásra — a szerk.) Este nagy nyomatékkai arra kér­tem a Führert, hogy pillanat­nyilag és a legközelebbi idő­ben ne kezdjen háborút Oroszországgal.” És hogy lás­sa a bíróság, ez a Göring mennyire becsületes, még azt is hozzátette: „Ezt nem a nemzetközi jogra vagy más meggondolásokra való tekin­tettel, hanem kizárólag a po­litikai és a katonai helyzetből kiindulva tettem.” Milch, ez a dróton rángatott paprikajancsi rögvest főnöke segítségére sietett: „Rugyenko: ön azt állítja, hogy Göring nem akart hábo­rúskodni Oroszországgal? Milch: Ez volt a benyomá­som. Rugyenko: És miért nem akart Göring háborúskodni Oroszországgal? Egy olyan országgal, amely rátámad Né­metországra! Hiszen ez védel­mi háború! Milch: Göring ellene volt az ilyen háborúnak. Rugyenko: A védelmi hábo­rúnak? Milch: ö személy szerint el­lene volt mindennemű hábo­rúnak. (Nevetés a teremben.)” A nagykövet- nem beszélhet A dás Szovjetunió elleni tárna- terveinek kialakulásakor, ha nem is sokan, de voltak, akik józanabbul látták a hely­zetet. A moszkvai német nagykövetség több ízben is felhívta Hitler és környezete figyelmét a háború veszélyes­ségére. Ribbentrop erről azt vallotta a perben: „Ilyesfajta jelzések érkeztek a moszkvai nagykövetségtől. Ezeket min­dig a Führer elé terjesztettem, de a Führer úgy vélte, hogy a moszkvai diplomaták és a moszkvai katonai attasé álta- ban mindenkinél rosszabbul értesült emberek.” Steengrach külügyi állam­titkár, akit tanúként hallgat­tak ki Nürnbergben, kijelen­tette: „A Führer csak igen rö­vid audenciát engedélyezett volt Schulenburg grófnak (a moszkvai német nagykövet ui. kihallgatást kért, hogy kifejt­hesse nézeteit — a szerk.). Schulenburg, aki a készülő háborút szerencsétlenségnek tartotta, s határozottan fellé­pett ellene, nem fejthette ki nézeteit Oroszországról és a háború ellen szóló okokról, mert Hitler beszélni sem hagyta, hanem miután rövid, mintegy húsz percig tartó elő­adásban ismertette álláspont­ját ebben a kérdésben, sietve elbúcsúzott tőle.” A náci vezetők egész egy­szerűen nem akarták meghall­gatni azokat, akik ismerték az erőviszonyokat, akik reá­lisabb álláspontot foglaltak el. Hitler és társai Európa le- gázolása után úgy hitték, ne­kik már minden sikerülhet. A vezérkar különböző szervei­ben lázas gyorsasággal készí­tették a Barbarossa-tervet. (Következik: Különkiadás után — különkiadás.) i $ Vaskapu | i A vaskapui vizierőmű | 5 építői újabb sikert köny- £ $ vethetnek el: fél évvel a | 5 kitűzött határidő előtt | ^ megkezdték a duzzasztó-f 5 gát betonozását. Az óriási | ^ gát 1278 méter hosszú lesz, ( £ és építéséhez évente | 5 220 000 köbméter beton | ^ szükséges. A munkát a | ^ Duna szintje alatt húsz 5 ^ méterrel kezdték el. £ ^ Az erőmű építését 1964. ji $ szeptemberében kezdték ^ ^ meg, és azóta több mint ^ ^ 40 milliárd régi dinárt for- £ ^ dítotiak rá. Az idei mun- £ ^ kálatok értéke ugyancsak ^ ^ 40 milliárd régi dinár. Ju- $ £ goszlávia és Románia 400§ í millió dollárt irányzott elő ^ £ á vizierőmű és a hajózási ^ ^ rendszer ,felépítésére. § Az erőmű 1972-ben ké-1 ^ szül el, s évente hatmii- £ ^ liárd kilowattóra áramot £ ^ ad majd az országnak és $ £ ugyanannyit Romániának, £ £ £ SSSSSSSSjm’SSSSSSSSSSSSSSSSSM’SfSAMXftí tartást tartottak a vasár­napi harcok két áldoza­tának ravatalánál, a szer­tartáson mintegy kétezer pol­gári személy és közel három­száz egyenruhás katona vett részt. A helyzet igen feszült­té vált, amikor a kormánycsa­patok négy tankja közeledett a helyszínhez, visszakövetelve a buddhistáktól húsz katonát, akik a pagoda körzetébe szök­tek, mert nem voltak hajlan­dók honfitársaikra fegyvert fogni. Buddhista papok és fiatalok a tankok útjába fek­ve tartóztatták fel azokat s ekkor alkudozás kezdődött a buddhista vezetők és a hadse­reg képviselői között. Végül is a katonákat kiadták egysé­geiknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom