Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

I Karalábészüret — munkakönnyítéssel ZÖLDPAPRIKA MÁJUS ELEJÉRE A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1966. MÁJUS 1., VASÁRNAP Megzabolázzák a belvizeket Végleges, állandó csatornahálózatot építenek a tsz-ek állami segítséggel Két fiatalemberre lettem figyelmes, akik az Arany Já­nos Termelőszövetkezet köz­pontja mellett levő földe­ken felállított, háromlábú szintezőműszer körül forgo­lódtak. Miután Szegedi Já­nos elnöktől megtudtam, hogy a városi tanács két fiatal mérnöke (decemberben sze­rezték meg diplomájukat), Tarcsi Lajos és Szalay Ist­ván próbaméréseket végez, hozzájuk siettem, közben megkerülve egy „halasta­vat” és a sertéshizlalót. — Igaz a hír? Csatornáznak? — Igaz. Az állam vissza nem térítendő támogatást biztosít a termelőszövetkeze­teknek a belvízlevezető csa­tornahálózat elkészítéséhez. A termelőszövetkezetek öröm­mel ragadták meg az alkal­mat, már azért is, mert az utóbbi években nagyon sok kárt okoztak a belvizek a mezőgazdaságokban — vála­szolt a beszédesebb Tarcsi La­jos. — A városi tanács az Arany János Termelőszövetkezettel kezdi el az akciót. A hat ter­melőszövetkezetben körülbe­lül 14 napot vesz igénybe a csatornák részére szükséges terepszintezés. — Milyen hosszú csatorna- hálózatra van szüksége a tsz- nek? — Nypickilométeres háló­zat megépítése szükséges, mintegy 10 ezer köbméter föld megmozgatásával. A költ­séget az állam fedezi, de a gazdaságoknak a saját em­bereikkel kell a munkát el­végeztetni. — Mikor kezdik el a mun­kát? — A feltérképezést a Gerje- Perje vízgazdálkodási társu­lás végzi — feleli Szegedi Já­nos elnök — és ha a térképet megkapjuk, azonnal nekifo­gunk a munkának. A nyáron meglesz! — A csatornák állandóak lesznek? — Igen. Minden termelőszö­vetkezet érdeke, de köteles­sége is ezeket a csatornákat ápolni, jól karbantartani, hogy a belvizek állandó le­folyásával a belvíz okozta károk megszűnjenek. — Az Arany János után melyik termelőszövetkezet kö­vetkezik? — A Hunyadi, utána a Rá­kóczi. —. És a többi? — Jelenleg még nem tud­juk, hogy a városi mezőgaz­dasági osztály miként dönt a többi termelőszövetkezetek felől, illetve milyen sorrend­ben következnek majd, de azok is beleesnek az erre szük­séges 14 napba. Terepmérés (fehér) Tíz órakor kezdődik a felvonulás Ma, a munkásosztály nem­zetközi ünnepén a hagyo­mányos felvonulás 10 órakor kezdődik. Az Abonyi úti dísztribün­ről Hegedűs László, a vá­rosi pártbizottság titkára kö­szönti a felvonulókat. Vicintimi müszsuk us fmsa-nél A földművesszövetkezet KISZ-istái a minap gyűlésen tiltakoztak az amerikaiak vietnami agressziója ellen. Szolidaritásukról biztosítot­ták a testvéri vietnami népet és elhatározták, hogy vietna­mi műszakot szerveznek, amelynek bevételét eljuttat­ják a vietnamiaknak. A Szabadság Termelőszö­vetkezet zsirosi és kálmán- hegyi területein különleges ekével árkot szántanak, abba kocsival trágyát szórnak, majd az árkot szépen be­szántják. A praktikus „bokrolási” el­járásról Illés Gyula brigád­vezető beszélt. — Sz. Tóth László főme­zőgazdász kezdeményezésére a múlt évben kezdtük al­kalmazni ezt a módszert, mely nagy munka- és idő­megtakarítást jelent. Az idén már így készítettük elő a talajt mind a 80 hold para­dicsom-, és a 30 hold uborka- termelésünknek. A központi kertészetben nagy munkában találtuk a brigád asszonyait. Kovács Dániel áruátvevő irányítása mellett a fóliaágyakban ne­velt karalábétáblában válo­gatták az 5 centiméternél nagyobb átmérőjű karalábé­fejeket, szintén praktikus módszerrel. Kovács Dániel a termelőszövetkezet ipartele­pén 5 centiméter lyukbő- ségű kis favillákat készít­tetett, s ha a villa ágai közé nem fér bele a kara­lábé, már% ki is emelik, s feltisztítva ládákba csoma­golják, és a MÉK felszál­lítja Budapestre, ahonnan repülőgépen viszik a külföl­di országokba. Darabonként 2,50 forintot fizetnek érte. Végül Kecskeméti László brigádvezető elmondta, hogy május elsejére megszedik és a piaci standon eladják az üvegházakban termésnek in­dult hegyes paprikát is. Elisme­réssel szólt a termelőszövetke­zet kertészeti brigádjainak szép együttműködéséről, s Il­lés Gyula brigádvezetőről, aki a csúcsmunkák idején, ami­kor például a központi bri­gád 700 ezer darab táphen­gert készített a primőrök­nek, kocsival, munkaerővel mindenben segítette a mun­kát. (kopa) Mi hiányzik a körösi piacról ? MEGKÉSVE BÁR... Idegenvezetői tanfolyam in­dítását tervezte a városi ta­nács művelődési osztálya. Az­óta semmi hír felőle. Mint Ko­vács Ambrus népművelési fel­ügyelőtől megtudtuk, a tan- folyamot el kellett hálasztani,’ ugyanis nem készült el időre a „tananyag”. A jelentkezők — elég keve­sen — így kicsit később lát­nak hozzá a tudnivalók elsa­játításához. De ennek ellené­re a vezetők már „munkába” állnak. Remélhetőleg érdeklődő ide­genek is akadnak majd, akik­nek elmesélhetik a. város tör­ténetét, megmutathatják a lát­nivalóit Reggel 6-tól este 9-ig Két műszak a fodrász ktsz-ben A központi férfi és n9t fod­rászüzletben reggel 6 órá­tól este 9 óráig két műsza­kos munkaidőt vezettek be. Vasárnap déli 12 óráig dol­goznak. — Ezzel azt akartuk elér­ni — mondotta Fekete József —, hogy megszűnjön a tumul­tus és a kora reggeli óráktól késő estig mindenki akkor vegye igénybe szolgáltatása­inkat, amikor részére a legké­nyelmesebb. Kedvező hatást váltott ki ez a kezdeményezés, de még mindig sok a várakozó a két műszak ellenére is. Ez leg­inkább a férfirészlegnél for­dul elő. A szövetkezet veze­tősége ezen úgy kíván segíte­ni, hogy a férfirészleg mind­két műszakjában a 3—3 dol­gozó mellé még 1—1-et beál­lít. t ERDŐVÉDELEM A városi népi ellenőrzési bizottság pénteki ülésén meg­vitatta a termelőszövetkeze­tek alá tartozó erdőtársulás gazdálkodásáról szóló jelen­tés t„ Ezt követően a községgaz­dálkodási vállalat tevékeny­ségéről folyt a vita. Kellős beszámoló B. Szűcs István és Hegedűs Rozália megyei tanácstag a szociális otthonban tartják tanácstagi beszámolójukat, május 2-án este 6 órakor. 4-esek Városunkban ketten találtak el 4 számot lottószelvényükön az elmúlt héten: az 1 849 307 és az 1 850 578 számú szelvé­nyek tulajdonosai. A napokban a piacon zor­don arccal szólított meg egy filigrán szőke asszony: — Mindent megírnak, csak azt nem írják meg, hogy mi hiányzik a körösi piacról? Kérdően tekintettem reá. — Hát a hal — mondta, közben lekicsinylő pillantást vetett rám, hogy még ezt sem vettem észre. — Bizony, a hal — folytat­ta. — A legkisebb faluk pia­cain is árulnak halat s a kö­rösi piacon „emberemlékezet’’ óta nincs! Ezen valahogy segí­teni kellene, mert mi körösiek is szeretjük a tápláló, s gyor­san elkészíthető halételeket. Kérését ezúton tolmácsol­juk a Nagykőrös lakosságának érdekeit és kívánságait szívén viselő földművesszövetkezet­nek. K. Fejőgép, szeparátor az Arany János Tsz istállójában Épül az Arany János Ter­melőszövetkezetben is a 98 fé­rőhelyes tehénistálló — újsá­golta Boros József állatte­nyésztési brigádvezető. Átadá­sa ez év decemberében lesz. — Nagyon várjuk és még nagyobb reményeket is fű­zünk ehhez az istállóhoz. A jelenlegi istállókban nem fej­leszthetjük már tovább a te­hénállományt. De az újat tel­jesen benépesítjük jól tejelő, gümőkórmentes tehenekkel. A negyvenötös létszámot kilenc­vennyolcra töltjük fel. — Várjuk azért is, mert na­gyon modern berendezéssel épül, amilyet még egyik-má­sik emberünk nem is látott életében. — Fejőgép, szeparáló masi­na, gépesített trágyakihordás és etetés, takarmánybehordás csillékkel, stb. áll majd ren­delkezésünkre. Nem is beszél­ve a villanymelegítő bojlerrel felszerelt fürdőről és zuhanyo­zóról, melynek említésére is felcsillan a szeme az állatgon­dozóknak. — Mi kellene még ebbe a modem Istállóba? — kérdem a csodálkozástól nagy szeme­ket meresztő Bozsik Ferenc- töl, aki fejőgulyás. — Hát egy rádió, hogy még több tejet adjanak a tehenek, hálából a jó zenéért... . (fehér) MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Vérrel megpecsételve. Szé­lesvásznú román film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: A tér. Előadások kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor. MATINÉ felvonulás miatt elma­A rád. HÉTFŐI MŰSOR Kék rapszódia. A Gersh­win életéről készült amerikai film felújítása. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: fél hat és 8 órakor. PORT Labdarúgás Csepel Autó—Nagykőrösi Kinizsi. Ma idegenben, Szigetszent- miklóson, a Csepel Autó csa­pata ellen játszik a Kinizsi labdarúgó-csapata. A körösi csapat jó kezdés után ha­nyatló formát mutat, a Csepel Autó eddig gyenge, idényeleji formában szerepelt. Az elmúlt évben a Csepel a bajnokságra tört, és nagy küzdelem után a második helyen végzett. Je­lenleg a helyzet a tabellán: 6. Nagykőrös 11:10 7 10. Cs. Autó 6: 6 6 A Cs. Autósok eddigi mér­lege, hazai pályán Dunaha- rasztival 2:2-es döntetlen, Pusztavacstól 2:l-es vereség és az igen gyengélkedő Üllő ellen sovány, l:0-ás győzelem. Idegenben Vácott 0:0-ás, Aszódon és Irsán l:l-es dön­tetlen volt az eredmény. Te­hát egyszer nyertek, négyszer — a csoportban legtöbbször — döntetlent értek el, és csak egyszer szenvedtek vereséget. A csepeli csapat erősségét vé­delme képezi. Monor után ők kapták a legkevesebb gólt. A Kinizsi eddig idegenben kétszer nyert — ezeknek ér­tékét nem akarva kisebbíteni — meg kell állapítani, hogy az egyik csapat a 13., a másik az utolsó, 16. helyen áll. A múlt évben Kőrösön a Kini­zsi nyert l:0-ra, Szigetszent- miklóson a Csepel 3:0-ra. A mai mérkőzésre a csapat erősen készült, két edzőmér­kőzést is játszottak. Szerdán Pesten a Lőrinci Fonó tarta­lékcsapata. csütörtökön a Ki­nizsi II. ellen nyertek egy­aránt 4:0-ra. Ma ennél sokkal többet kell nyújtani, egyrészt hogy a múlt vasárnap hazai Godány Mihály mozgalma Nagykőrösön VAROSUNK TÖRTÉNE­TÉT még nem írták meg oly részletességgel, hogy ezekre az eseményekre bő­vebben kitérhettek volna. Az újabbkori történeti feldol­gozások néhány mondattal elintézték a csaknem fél év­századig tartó küzdőimet, amelyet Halápi-féle mozga­lomnak neveznek. Ne csodálkozzunk rajta, hogy nem sokat beszélnek e harcokról a régebbi történé­szeink. Nem szerették e tár­sadalomban dúló küzdelmet emlegetni. A hibákat is igyekeztek szépítgetni. Elő­deink példamutató erköl­cseit, erényeit igyekeztek elénk tárni. így kezdték el­feledtetni azokat a nagyon is emberi vonásokat, me­lyek őseinket is jellemezték. Mielőtt a Godány Mihály- lyal kapcsolatos eseménye­ket ismertetném, röviden fel kell vázolnom a társadalom akkori képét. A török alóli felszabadító háború, majd II. Rákóczi Fe­renc szabadságharca a ma­gyar függetlenségért, befeje­ződött. Viszonylag békés időszak következett a Duna —Tisza közére. így városunk népére is. Kőrös élt, lélek- számban szaporodott, vagyo­na gyarapodott. Ezek való­ságos tények, de nem volt ilyen egyszerű az az út, me­lyen'haladva ez bekövetke­zett. NAGYKÖRÖS NÉPE a XVIII. században úgy osz­lott meg, mint az ország más városainak népe. Nemesek, polgárosult (cívis) parasz­tok, szegényparasztok (zsel­lér), mesteremberek, keres­kedők éltek a városban. A kereskedelem állatkereske­delem (tözsér, kupec), kofa- és bolti kereskedelem volt. Lényegében a nemest és a polgárt látjuk a küzdőtéren. A polgárság a módos pa­rasztból, az iparosból és ke­reskedőből állott. A város vezetősége a nemesek és polgárosult parasztok közül került ki. Ezekből választot­ták a tisztségviselőket és a főbírót, a másodbírót, bor-‘ és székbírót. A szegény pa­raszt a város szolgálatában kocsis, csősz, pásztor, utca­tisztító, kapus, toronyőr, éj­jeliőr, fogdaőr, vízhordó le­hetett. A tanács tagjait élet­fogytiglani szolgálatra vá­lasztották maguk a tanács­nokok. 16—20 tagja is volt a tanácsnak. A tanács akkor nemcsak az állam akaratát érvényesítette, de gazdálko­dott is. A közigazgatás, ren­dészet és bíráskodás is az ö kezében volt. ítélkezett bün­tető és polgári ügyekben. A város által bérelt, zálogban bírt, vagy tulajdonul meg­szerzett birtokaival rendel­kezett. A nagykőrösi nemesség nagy része csak nemesi cím­mel rendelkezett, a királytól birtokot nem kapott. Nem is mindegyik a vitézségért vagy a király iránti különös hűségért kapta a nemességet, pénzért meg lehetett ezt szerezni. A helyi címzetes nemesek (armalisták) már 1686-ban, a török alóli fel­szabadító háború alatt kér- ­pályán elvesztett két pontot pótolják, másrészt, hogy to­vábbra is az élmezőnyben maradjon a csapat. Pontszer­zésre lehetősége van a csa­patnak, de ehhez teljes tu­dással és az eddiginél na­gyobb akarással kell játszani minden egyes játékosnak. Végleges összeállítás nincs, keret a múlt vasárnapi csapat és Kálmán, Decsi. Az ifik találkozójának rang­adó jellege van. Az egyik pont megszerzése szép telje­sítmény lenne. Tavaly Kőrö­sön 0:0 volt, ott a hazaiak nyertek 4:0-ra. A Kinizsi II. hazai pályán délután fél négykor a Ceg­lédi Építők II-vel játszik. A mérkőzés jelentős, mert a Ki­nizsi II. meg szeretné nyerni a bajnokságot, és erre lehetősé­ge is van, mert már a Ceg­lédi Vasutas II és a Nagykő­rösi Építők is vesztettek pon­tot. P. S. KISZ KUPA 1965-ben a nagykőrösi lá­nyok nyerték a KISZ Kupát. Vasárnap a felvonulás után körülbelül 10.30-kor kezdődő versenyen megkísérlik azt megvédeni. E versenyen már a fiúk is részt vesznek. A ver­senyen a megye hat legjobb nevelő sportköre versenyszá­monként 1—1 versenyzőt in­díthat, s a verseny az Európa Kupa szabályai szerint kerül lebonyolításra. Izgalmas, jó versenyekre van kilátás, s re­méljük, hogy a nagykőrösi utánpótlás eredményesen állja meg helyét. ték, hogy a király helyezzed őket előjogaik birtokába. \ Adózás és katonai beszállás \ alóli mentességet kértek. \ A VAROS, mint a többi\ mezőváros is, ellenállt en- \ nek a törekvésnek. A török \ hódoltság alatti mezőváro- \ sok lakói között a nemes ésj nem nemes egyformán adó-1 zott. Ez a gyakorlat meg-! maradt továbbra is. A tö- \ rekvés jogtalan volt, mert aj nemes és paraszt ugyanazon l a jogcímen használta a vá-\ ros területét. A várostól \ kapta a földet, vagy attól bé-j reite. A határ ugyan földes-! úri tulajdon volt, de tulaj- \ donhasználatát a földesúrtól \ a város bérelte, zálogba vet- \ te, volt olyan terület, ame-\ lyet megvett (Pótharaszt). A \ földesurakkal szemben a! városlakó kapcsolata csak a! városon keresztül érvénye-! sült. A földesúri joghaszná- \ tatából származott a „ne-; mes város" elnevezés, a ci- \ merében a nemesi korona \ viselése. A városi kisneme-! sek a város vezetőségével! ellentétben álltak, mert a i város nem mentesítette őket i az adó alól. Dr. Balanyi Béla ; (Folytatjuk) -!

Next

/
Oldalképek
Tartalom