Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-06 / 81. szám

r*s» MEcrcf 1966. ÁPRILIS 6., SZERDA Hat lépés Egyik állami gazdaságunk igaz­gatójától hallottuk ezt a romantikus történetet: Józsi gyerek szakmunkástanu­lónak jelentkezett, mégpedig sertés­tenyésztőnek, nem utolsó sorban, mi­vel ebben a szak­mában jó a kere­seti lehetőség, és bizony szereti a pénzt. Igyekvő, ko­moly fiú, külön­ben a2t meg kell hagyni szorgalma­san tanult, jó eredménnyel el is végezte a szakis­kolát. Mi pedig örültünk, hogy de­rék fiatal képzett szakmunkást oszt­hatunk be hízóink mellé. Szépen gömbölyödött, gyarapodott a ke­ze alatt a sok hí­zó, nem telt bele egy esztendő sem, havi átlagos ke­resete a kétezer forintnál is jóval többre rúgott. Azt hittem nincs Jó­zsinál elégedet­tebb ember az egész gazdaság­ban. Aztán egyszer- csak mégis nagy kókadtan állít be az irodába, hebeg- habog, alig értem a szavát. Aprán­ként azért csak kiderül, mi szél hozta hozzám-' át­helyezését kéri más munkahelyre. Beletelt egy idő­be amíg felocsúd­tam álmélkodá- somból. Méghogy valaki ott akarja hagyni jól jöve­delmező munkahe­lyét?! — Nekem bi­zony nem istenem a pénz, igazgató elvtárs — hárít el minden ellenér­vet. No ez szép dolog, csak hát azt mondja meg, miért akarja min­denáron otthagyni a sertéseket? Meg is mondja kertelés nélkül: — A ruhám is bűzlik a szaguk­tól. Jövő évi ter­vünkbe amúgy is belevettük, lesz öltöáő meg fürdő is a sertésólak mellett, mondom, amíg elkészül, bír­ja már ki addig. — Én csak ki­bírnám, de ő nem állhatja. Ki az az ő, az is kiderül hamaro­san. Ejnye, de finnyás a leány­zó! — Be se mehe­tek a házukba, pe­dig amúgy szível, mégis csak az ud­varon áll szóba velem, de ott sem enged magához hat lépésnél köze­lebb. Hogy ilyen tá­volságról nem le­het a szerelmet gyakorolná, de még beszélni is nehéz róla, belá­tom, és mert a le­gény makacsko- dik, hát áthelye­zem más munká­ra. Csakhogy ott sokkal kevesebb a kereset, jó ha ha­vi másfélezret el­érhet. Nemsokára hal­lom, megnősült a Józsi, aztán pár hónap múltán, hogy találkozom vele és megkérde­zem tőle, mi az újság, ragyogó, boldog arccal fe­lel: — Útban már a gyerek! Ennek lehet már egy esztende­je. Nemrég me­gint megszólítom. — Útban már a második is — új­ságolja Józsi és nem mondhatnám, hogy kevesebb boldogsággal. Teg­nap újból szóba elegyedünk, most meg azt mondja: — No tudja igazgató elvtárs, hát mondok én magának valamit. Azt gondolom, megvárom még a harmadikat, aztán visszamegyek a sertésekhez. — Csak nem akar válni? — Nem én. De, ha nagy a család, akkor már az sem baj, ha az asszony csak hat lépésről fogadja el a pénzt. — Szokoly — • • Ünnepek A Pest megyei Népművelési Tanácsadó bib liográfiája Az iskolai műsorok rende­zőinek nem egy esetben gon­dot jelent megfelelő színvo­nalú, ugyanakkor korszerű, tartalmas műsornak az össze­állítása. A megyei általános iskolai osztályfőnöki munkaközösség egyik feladatának tekintette az elmúlt tanévben, hogy gyűjtőmunkával gazdagítsa az iskolai ünnepségek és megem­lékezések műsorát. Az ered­mény másfél száz oldalas ajánló bibliográfia és szöveg- gyűjtemény lett, amely most jelent meg a Pest megyei Népművelési Tanácsadó gon­dozásában. A műsorjavaslat legnagyobb része dr. Csáder Dezsőné fóti osztályfőnök munkája. Bú­várkodásának eredményeként a kötet több, nehezebben hoz­záférhető művet is közöl. Dr. Kónya Kálmánná elő­szavában leírja, hogy a gyer­mekek erkölcsi magatartásá­nak formálásához s bennük a kommunista jellemvonások megalapozásához egyik haté­kony eszköz az az érzelmi él­mény, amelyet egy-egy jól si­került iskolai ünnepség nyújt. A Pest megyei Népművelési Tanácsadónak is az a célja ezzel a kötettel, hogy me­gyénk pedagógusai az eddi­gieknél is hatásosabb iskolai ünnepségek rendezésével egé­szíthessék ki ifjúságunk szo­cialista nevelését, (P. r.) III. ORSZÁGOS MŰSZAKI FILMSZEMLE Kedden a fővárosban, szá­mos műszaki és filmszak­ember jelenlétében dr. O.szt- WVs zKl “ ‘ *G fGTgf, OTJFB elnökhelyettese megnyitotta a III. országos műszaki film­szemlét. Csütörtök estig az illetékes minisztérium és társadalmi szervek szakem­berei előtt 63 filmet vetíte­nek le, az elmúlt esztendő egész hazai műszaki filmter­mését. köztük oktató, tájé­koztató és propaganda-, népszerű tudományos és do- kumentumfiimeket. A bemu­tatott filmeket 16 tagú zsűri bírálja el, a díjakat szomba­ton délelőtt osztják ki. I Alsógöd és a Dunakanyar Még megfelelő vendéglő sincs — Mikor lesz üdülőhely ? LEGELŐ GULYA — MÚZEUMBAN A bugaci pusztán a nyárra elkészül a szabadtéri múzeum, ahol a bugaci pásztorok életét mutatják be. Az idegenforgal­mi idény alatt itt legel majd a nagyszarvú szürke-magyar gulya is, amelyet téli szállásá­ról Bugacra költöztetnek. Gólyahír Hazaérkeztek a magyar fal­vak „szent” madarai, a gó­lyák. Már gólyakelepelés ve­gyült az . ünnepi hangokba. Hétfőn a hideget lassan meg­hátráltató cirógató napsütés­ben a gemenci erdőbe is meg­jöttek az igazi tavasz kelepelő himökei. Tavaly nyáron Alsógödön töltöttéin egy hétvégét.. Olyan volt az országút, mint égy autókból összefűzött páter- noszter. A strandon egy gom­bostűt sem lehetett volna le­ejteni. A tűző naptól és az úszástól farkaséhesen keres­tem fel a strandvendéglőt. Hely nem volt. ami a vendég­lő méreteit tekintve nem is csoda. Hogy kora délután me­leg étel nem volt, azt már ki­fejezetten bosszantónak talál­tam. Éhesen és holtfáradtan tértim haza a kellemesnek ígérkező vikendről. — Mi lesz a helyzet ezen a nyáron? — Sajnos, hasonló — vilá­gosít fel az aisógödi tanács elnöke. — Régen foglalkozunk egy vendéglátóipari kombinát építésének gondolatával. Nya­ranként, szombat-vasárnap legalább ezerötszáz ember fordul meg Alsógödön. Há­romszáz hétvégi pihenőházunk van. Az OVIT Nemzetközi Elektromos' Elosztó Állomást építtet nálunk, dolgozóinak száma háromszáz lesz. Ebből láthatja, hogy mennyire égető egy nagyvendéglő építtetése. — Milyen javaslatok szü­lettek? — A Kereskedelmi Tervező; Irodával 3 tanulmányterveze-; tét kétszíttettünk, a harmadik; teljes egészében megfelel a; követelményeknek. Elkészítő- i se most már csak anyagi: probléma. A község saját ere­jéből a körülbelül hárommil­lió forintot igénylő beruházást fedezni nem tudja. Kérjük az illetékeseket, hog/' összefogás­sal ezt a, mondhatni, idegen- forgalmi problémát oldja meg. Az alsógödi tanács kéré­se minden tekintetben in­dokolt, hiszen ez a terület a Dunaka­nyar része, hagyományos nya­raló- és kirándulóhely. Ezen­kívül a községen keresztül ve­zet a 2. számú közlekedési főútvonal, amely jelentős nemzetközi autóforgalmat bonyolít le. Mindenki előtt is­meretes az is, hogy mind a belföldi üdülési igény, mind a nemzetközi turistaforgalom évről évre növekszik. Alsógöd speciális adottságai, amelyek egy Budapest előtti „mentesí­tő” üdülőhely kiépítését kí­vánnák, a későbbiekben igen jövedelmező befektetésnek bi­zonyulna. Felvetődik a kér­dés: ismerve a balpart je­lentős beruházásait, miért mostoha gyermeke a gödi partszakasz a Dunakanyarnak. (Máray) HÁRMAN Tizenöt év, harmincezer előadás. Ez aiz Állami Déryné Színház történetének mindennél beszédesebb krónikája. Egy országot tanít, szórakoztat tizenegy társulata — egy ország tapsol előadásaiknak. Mindezt híven tükrözi az a megtisztel­tetés, amely felszabadulásunk évfordulója alkalmából á szín­házat érte: ismét három tehetséges művészük kapott ki­tüntetést. Feleki Sári A rádió tizenegyes stúdió­jában találkoztam először Feleki Sárival, még negyven­kilenc őszén. Érdekes, von­zó, derűs jelenségként s te­hetséges művészként ismer­tem meg s azóta is így él emlékezetemben. Pedig az eltelt másfél évtizedben na­gyon sok alakban láttam viszont: hol Júliát keltette életre Shakespeare drámá­jában vagy Ihsen Nóráját, máskor Nyilas Misiként je­lent meg a színpadon vagy Tímeát alakította az Arany­emberben. Huszonöt esztendeje végez­te el a Szini Akadémiát, Tö­rök Rezső: Nehéz ma férj­hez menni című víg játékában debütált az Andrássy úti színházban. — Szép pályakezdés volt — emlékezik”' elmhodve,''—' 'flé az első igazán nagy színészi élménnyel csak ' három esz­tendővel később találkoztam. Audrey: Jelzőtűz című drá­májában Várkonyi Zoltán partnereként játszottam Me­lanie szerepét. A megrázó, há­borúellenes művet mindösz- sze öt alkalommal mutattuk be. A hatodik előadásra már nem kerülhetett sor. Betil­tották. Negyvenhármat ír­tunk akkor... Ez döbben­tett rá, milyen nagy hatása van 'a színpadon kimondott szónak... Vígszínház, Művész Szín­ház, Rádiószínház, Vidám Színház, József Attila Szín­ház, pécsi Nemzeti Színház — színészi pályájának to­vábbi állomásai. S minden állomás sok-sok szerep, kö­zülük nem egy máig is em­lékezetes alakítás. — Ha a József Attila Szín­házra kerül a szó, mindig a Nagymama Mártája jut eszembe. És az, hogy milyen nagy élményt jelentett Berki Lilivel, Gőzön Gyulával együtt játszani. A pécsi szín­ház a Warrenné mesterségé­nek Vivie-jére emlékeztet ... Ötvennégyben egy esztendőt töltött az Állami Déryné Szín­háznál. Ez alatt kétszázszor játszotta el Tímeát, ötven- hétben került vissza a magyar falvak színházához, amely­nek azóta is megbecsült tagja. És újra eljátszotta Tímeát, még százkilencvenöt- ször. Három esztendővel ezelőtt a Jászai Mari-díj első fokoza­tával tüntették ki három női főszerep — Júlia, Nóra, Diana — alakításáért. Most Cse­hov Sirályának Irináját kel­ti életre estéről estére áz or­szág más-más színpadán. Sohasem fáradt, sohasem pa­naszkodik. — Néha úgy érzem — vallja — azokért a három órákért lettem színésznő, amit esténként a színpadon tölthetek... Méltán érdemelte ki az érdemes művész megtiszte­lő címet. Hajdú Endre Nem színészként kezdte fel­nőtt életét, volt kifutófiú, hi­vatali díjnok, majd végül tisztviselő. Pedig már gyer­mekkora óta vágyódott Thá- lia otthonába. Amatőr szín­játszócsoportokban szerepelt, egy ilyen fellépés alkalmá­val figyelt fel rá Simon Zsu­zsa. Az elődás után magá­hoz hivatta, hosszan elbeszél­getett vele s biztatta, bátorí­totta: jelentkezzen a főisko­lára. Megfogadta a jótanácsot — igaz, csak hosszas töprengés után. önmagában kételke­dett, a tehetségében, a ráter­mettségében. Mindig valami nagy, szent dolognak ál­modta a színházat. Felvették. Várkonyi Zoltán lett az osztályfőnöke s tanára egyben. Ötvennégyben vég­zett s az Állami Déryné Szín­háznál kezdte el a színészi mesterséget. Nem robbant be váratlanul, évekig nem bíz­tak rá nagyobb szerepet. Igaz, nem is kért soha. Csak ta­nulni akart. Nagyon sokat. Minden titkát a mesterség­nek. Hat hosszú esztendeig egy volt a sok kis színész között. A közönség nem jegyezte meg nevét, a kritikák sem említették. Aztán egyszer, váratlanul beugrott Tiborc szerepébe. Már az első elő­adáson a közönség és a szak­emberek előtt egyaránt ki­robbanó sikert aratott. Százszor játszotta Tiborc figuráját. — Ez volt színészi életem nagy fordulópontja — idézi a hat év előtti emléket. — Attól kezdve egymás után kaptam a jelentősebbnél je­lentősebb szerepeket. Shakes­peare Hamletiében Hora- ciót, Móricz Sári bírójában Varjú Gábort, örsi Arany­lakodalmában Jóskát, Miller Édes fiaim című színművében George figuráját osztották rám. December óta Illyés Gyula Bolhabáljában a bandagaz­dát alakítja estéről estére nagy sikerrel. Eddig hetven­öt alkalommal formálta meg ezt az érdekes, sok színű sze­repet. Elégedett önmagával, ti­zenkét esztendős színészi pá­lyafutásával. Nincs, ahogy eddig sem volt soha külön­leges szerepkívánsága. Min­den figurát szívesen elját­szik, amit ráosztanak. S mindent elkövet, hogy élettel teli alakot formáljon szere­peiből. Tehetséges színész. Megér­demelten kapott Jászai Mari­díjat. Kondor Ila Sok színű, tehetséges mű­vész, aki még mint a Rá­kosi Szidi színiiskola növen­déke, tizenhat esztendős ko­rában lépett először szín­padra. — A Royal Orfeumba hív­ták meg Márkus—Harmat: Tessék beszállni című ope­rettjének egyik női fősze­repére, a váratlanul megbe­tegedett Bállá Lici helyett. Huszonötször játszottam ezt a szerepet. Ezután szerződ­tetett a Király Színház igaz­gatója, Oscar Strauss: Le­génybúcsú című operettjé­nek szubrett-szerepére. Ráí- kai Mártonnal, idősebb La- tabár Árpáddal játszottam estéről estére ... Tizenöt esztendeje tagja az Állami Déryné Színháznak. Megalakulása óta járja az országot, hogy estéről esté­re néhány órás vidámsá­got és kacagást fakasszon az emberekből. Jelenleg Kál­lai István: Majd a papa cí­mű vígjátékában Bori figu­ráját alakítja. Ezért a szere­pért kapta meg az elmúlt Megnyílt az V. angyalföldi újító- és tapasztalatcsere-kiállítás Budapesten kedden az Autóvillamossági Felszerelé­sek Gyárának Balzac utcai művelődési házában meg­nyílt az V. angyalföldi újító- és tapasztalatcsere-kiállítás. 235 újítás látható, ebből említésre méltó a Láng Gépgyár „AJKO”-féle szűrőprése, amely a lipcsei vásáron aranyérmet nyert. A Magyar Hajó- és Daru­gyár bemutatja 1500 tonnás KGST tengerjáró áruszállító hajójának modelljét, a Hű­Azol:, amelyeket először hallva is ismerősnek* éreztem, különösen azután, amikor elmesél-* ted, te is éppen így voltál velük: ültetek egy rejtett erdei tisztáson a tábortűz körül, és a* bús, de mégis reménytkeltő zene dallamára: álmodoztatok. Ezt elmeséled nekemv aztán‘ kijelented, hogy ma már például az Interna- i danáiét is másként kell érteni. Hogy az a^ dal más körülmények között keletkezett, most már tévedés lenne minden sorát pa-fc roncsnak. receptnek venni. Nem értettem 5 ezt azért sem* mert megfigyeltem, hogy ha $ felhangzik ez az ének — ne is tagadd, öreg \ —, mindig elhomályosult a szemed. öt éve mentél el közülünk, s most el kell§ neked mondanom, hogy sok mindent meg- ^ értettem régen elhangzott szavaidból. Leg utoljára éppen tegnap este jutottam el egy§ hozzádfűződő világos piUanathoz. Ez akkor § történt, amikor bemondta a rádió, hogy isméig kilőttek egy szputnyikat, amely a Hold körűig kering, s követve annak mozgását, kíséri a ^ Földet. És tudod mit sugároz az az ember- ^ készítette bolygó? Nem bib-bip-et, amit csak ^ a tudósok értenek, hanem egy kis dalt, egy ^ egyszerű dalocskát. Igen öreg, ahogy keringj a szputnyik az öt világrész felett, a rádióadó § jellegzetesen sípoló hangon ismételgeti: Fel- ^ fel ti rabjai a földnek!... Ezt el kellett neked mesélnem, öreg. Benedek B. István * napokban a Dékán János-dí- jat, amelyet a színház egyik tehetséges művészének em­lékére alapítottak s eszten­dőről esztendőre a legjobb alakítás jutalma. Most pe­dig, a felszabadulás évfor­dulója alkalmából a Szocia­lista Kultúráért emlékérem­mel tüntették ki. Boldog, de nem elégedett. — Boldog vagyok, de ez nemcsak az én egyéni örö­möm. Egy kicsit a bizonysá­ga annak is, hogy a könnyű műfaj, az operett sem mos­toha már többé ... Hogy nem vagyok elégedett? Szeretnék egyszer már prózai szerep­ben játszani. Mai, modem asszonyt, olyat, mint nap­jaink asszonyai... P. P. FÖLDÜNK KÍSÉRŐJE Szervusz öreg! Igaz, mondtad nekem min­dig, hogy ha majd meghalsz ne menjek ki a temetőbe — „Minek az, a sírhalom úgysem én vagyok” •—, de említetted azt is, hogy az Ember végül is akkor hal meg, amikor az élők elfelejtik. Hát mit ta­gadjam, nem azzal töltöttem napjaimat, hogy terád emlékezzem, de hidd el, azért elég sok­szor eszembe jutottál. Különösen ha nehéz helyzetbe kerültem — tudom, te erre azt mondtad, örülj neki —, vagy ha sikerült va­lamit elérnem, olyat, amit úgy elmondtam volna neked. Bár sok dolgodat nem értettem akkoriban, öreg. Szinte ijedten hallgattam szavaidat, amikor mondtad: a nagy változásokban az öröknek hitt igazságok is érvényüket vesztik. Hogy lesz idő, amikor elavul még a tízparan­csolat cáfolhatatlannak tűnő igazsága: ne ölj ..., ne lopj .... ne csalj ... Igaz, utána még meséltél valami olyat, hogy ez nem azt jelenti majd, hogy szabad vagy éppenséggel kell ölni, lopni, csalni, hanem te arról be­széltél, hogy a fejlődés egy olyan társada­lomhoz visz, amelyben egyáltalán feleslege­sek az ilyen intelmek. Aztán azok a dalok! tőgépgyár étjégkészí tő ge- < péí, a Medicor Művek a szü-; lesi fájdalomcsillapítást szol- j gáló belélegeztető berende-\ zését, az Irodagépipari és Fi-] nommechanikai Vállalat új autóbuszjegy-kiadó ] automatáját tárja a látogatók elé. Bemu-j tatnak függönygyártógépet, ] hordozható kerámia kandal- ] lót, sztereolemezjátszót, tele- \ fonhangosító berendezést és ] sok egyebet. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom