Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

„Tavasz van, gyönyörű... tf Javult az MHS tevékenysége Két küldöttértekezlet között (Kiss Sándor felv.) VIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÄM 1966. ÁPRILIS 10., VASARNAP 28000 fej saláta ment Pestre Hollandi ágyban a paprika — A vevők elégedettek Uj fökerti's/. a gyömrői Petőfi Tsz-hen tünkkor végezték. Ekkor mint­egy száz darab paprika került a kosarakba. A folyamatos szedés a jövő hét végén kez­dődik el. A hajtatóház mellett az asz- szonyok szintén a saláta gyom- láiását végzik. Tóthné, Heve­siné és a többiek szorgalma­sak, mert tudják, csak így le­het jó eredményt elérni. A főkertész elkísér még a hajtatóházba is. Bizakodó, re­méli, a kezdeti szép eredmé­nyek folytatódnak majd a sze­zon további részében. Ez an­nál is inkább valószínű, mert megoldódott az öntözés prob­lémája is. Az idén, a tízholdas ker­tészet csaknem minden ré­szébe eljut az éltető víz. Nem sokkal messzebb a pa­radicsomos asszonyok a para­dicsompalántákat gondozzák. Ök, akárcsak tavaly, a kerté­szettől külön végzik majd a munkát. Létszámuk (29) nem változott, csak néhány „új asszony" került a brigádba. Már februárban hozzákezdtek a munkához, s nemsokára el­kezdik a palánták kiültetését a szabadba. Az idén is 50 hol­dat ültetnek be paradicsom­mal a Papföldön. G. J. A jó bornak nem kell cégér — tartja a közmondás. Üzleteink többei- gében (tisztelet a kivétetne ). szigorúan ragaszkodnak is eh­hez. Monoron például egyet­len üzletben sem, láttunk az ünnepekre ajánlott árukat. Pedig az ilyen alkalmakkor nem ártana „ráirányítani a figyelmet” egyes áruféleségek­re. De eltűnt az évekkel ez­előtt még a húsvéti ünnepeket jelző nyuszi, pirostojás stb. dekoráció. Természetesen ettől függet­lenül a legkisebbektől a leg­öregebbekig mindenki várja az ünnepeket és készül rá. A dekorációtól függetlenül is ün­nep lesz a vasárnap és a. hét­fő, s az ajándékokat is meg­veszik az emberek. (Sőt, a forgalom sem lesz lebecsü­lendő). Csupán néhány szín­folttal lettek szegényebbek kirakataink. S mi pedig egy élménnyel. BM Szintetikus vírus a kémcsőben Nagy tudományos jelentősé­gű eredményről számolt be dr. Sol Spiegelman, az Illinois Egyetem kutatója. Sikerült la­boratóriumi körülmények kö­zött szintetikus vírust előállí­tania, amely kémcsőben sza­porodik. Szaparodása igen nagyütemű; megfelelő nyers­anyag esetén 24 óra alatt ak­kora mennyiség keletkezhet, hogy csupán a kvadrillió he­tedik hatványával lehet szám­szerűleg kifejezni. Cütbaba Somogybái Háromszáz mázsa gülbaba vetőburgonyát vásárolt az üllői Kossuth Tsz Somogy megyében. A tsz-ben külön­ben befejeződött a szőlő met­szése, jelenleg a támberen- dezés felállítása folyik. FIGYELŐ SZEMÉT 1965 márciusában válasz­tották meg az MHS járási elnökségét A küldöttérte­kezleten olyan döntés szüle­tett, hogy a két küldött- értekezlet közötti időben ak­tívaülésen kell számot adni az elvégzett munkáról. Ez történt meg a napokban. A küldöttértekezleten az el­nökség nevében Kovács Lász­ló, járási MHS-elnök szá­molt be az elmúlt év mun­kájáról. Javult a kollektív vezetés, rendszeresen meg­tartották az elnökségi ülé­seket. Előre elkészített mun­katerv és munkaprogram alapján végezte munkáját az elnökség. Javult a kapcsolat a különböző tömegszerveze­tekkel. Kielégítő az elnökség mel­lett működő társadalmi osz­tályok munkája is. Különö­sen jól dolgozik a kiképzési osztály. Jó eredményt értek el az alapszervezetek megszi­lárdítása területén. Ez a kö­vetkező évek munkájának alapja. Általában jónak értékelhető az 1964/65-ös kiképzési év feladatainak végrehajtása is. Katonai előképzés terén: a rádiós kiképzést 97,5 száza­lékra, a rakétás kiképzést 123 százalékra, az ejtőernyős kiképzést 124 százalékra tel­ÜGYELETES ORVOS 10- én: Gyomron dr. Halmay Géza, Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Csizmadia György, Vecsésen dr. Fodor Etelka. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve­csésen a Dózsa György úti. 11- én: Gyömrőn dr. Lányi Péter, Monoron dr. Koncz La­jos, (egészségház, bőrgyógyá­szat), Pilisen dr. Czinder Bá­lint, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron az Ady End­re úti, Vecsésen a János utcai. MŰSOR Mozik Ecser: Harc a banditákkal. H.: S+2. Gomba: Vörös és fekete I. H.: Napfény a jégen. Gyömrö: Butaságom története. Matiné: Elő­kés. H.-k.: Idegen vér. Maglód: Idegen vér. Matiné: Pinocchiő. H.-k.: Arséne Lupin (széles). Mende: Hajrá franciák. H-k.: Butaságom története. Monor: Az államügyészé a szó. Matiné: A rendőrségen történt (széles). H.- k.: Vizivárosi nyár. Nyáregyhá­za: Kórterem. H.: Felmegyek a miniszterhez. Péteri: Volt egyszer egy öregember. H.: Kálóján cár. Pilis: A közönyösök. H.-k.: Mar­tin kalandos ifjúsága. Tápiósáp: Egy olasz Varsóban. Tápiósüly: Szökésben. H.: A szerelem kora. Úri: Gyerekbetegségek. H: Altona foglyai. Üllő: Butaságom törté­hete. (széles). Matiné: Csodálatos malom. H.-k.: Egy krumpli, két krumpli (széles). Vasad: v.-h.: Aranyfej. Vecsés: Egy kis csi­bész viszontagságai (széles). Ma­tiné: Ct a kikötőbe. H.-k.: Fő a bizalom (széles). jesítették. Dicséretben része­sült a pilisi, az üllői, a ve- csési, a gyömrői és a monori MHS-alapszervezet. A gyöm­rői alapszervezetet külön is megdicsértek, mert rakétás tanfolyama elérte a kiváló minősítést. A katonai utóképzés terén a tartalékos tiszt elvtársak 55 százaléka vett részt kü­lönböző szintű képzésben. A polgári védelmi oktatás terén is szép eredményt ért el a járás. A megadott ter­vet 91,2 százalékra teljesí­tették. Ilyen szép eredmény még nem született a járás­ban. ............ T ovábbra is törekedni kell a párt-, állami és társa­dalmi szervekkel való jó kapcsolat megtartására. Fo­kozni kell a honvédelmi ne­velőmunkát. Növelni kell to­vábbra is az MHS vezető- testületei mellett működő ak­tívák számát. Nagyobb gon­dot kell fordítani az alapszer­vezetek — főleg a gyengéb­ben működő alapszervezetek — politikai, szervezeti meg­szilárdítására. A járási elnökség elemző beszámolóját élénk vita kö­vette. A vitában többek kö­zött felszólalt Bálint Gyula elvtárs, az MHS Pest me­gyei elnöke, Sima István, a járási tanács vb-elnökhelyet- tese, Béres András, Kalina János elvtársak. (MJ) Tapsika húsvétja A Kerek-erdő leglustább nyuszija az erdő közvéleménye szerint Tapsika volt. Mondták is az öregebb nyuszik, akiknek már ritkára koptatta a szőrét Lomposfarkúval, a rókával vívott küz­delem, hogy nagyon régen, nyusziemlé­kezet óta nem volt ilyen haszontalan lakója Kerek-erdőnek, meg a Pitypang rét kellős közepén található erdei is­kolának. Tapsikát persze nem nagyon érde­kelte, hogy a mamája Szürke nyuszi néni szomorúan billegeti a fülét, ami­kor meglátja Tapsika keserűlapu-levél- re írt bizonyítványát. Nyuszi bácsi pe­dig csak ránéz a szemüvegje felett, és mérgesen mozgatja a bajuszát. Tapsika sétálni szeretett, meg napozni, és édes káposztatorzsát ropogtatni. — Könnyű addig, míg én szerzem meg neked a torzsát, meg a finom, gyenge káposztalevelet, de mi lesz ve­led, ha neked kell megkeresned? — kér­dezte Nyuszi papa —, és elkeseredve hajtotta fejét mellső lábaira. Pedig az erdei iskola hosszúfülű ta­nulói már a vizsgára készültek. Mert a nyuszigyerekek húsvétkor vizsgáznak. Egyetlen tantárgyból: a tojásfestésből. És nekik sincs könnyebb dolguk, mint az embergyerekeknek, akik számtan­ból, olvasásból, helyesírásból vizsgáz­nak, mert a tojásfestés nagyon bonyo­lult munka. Ráadásul Tapsika már utolsóáves volt, s az ő osztálya végez­te a tojások tulajdonképpeni festését. Az egészen kicsi nyuszik készítették a színeket. Délben, amikor a virágok rá­mosolyognak a napra és egészen szét­tárják a szirmaikat, akkor gyűj­tötték össze a sokszínű, selymes szirmokat, s a gyakorlati órá­kon kis lábasokban kifőzték belőlük a kék, sárga, piros szint. A zsenge tava­szi fűből készült a „csibesárga” szín. Olyan volt, mint a kiscsirkék pelyhes ruhája. Az iskola legügyesebb rajzolói Kot- kot nénitől összegyűjtötték a tojásokat, s előrajzolták a tojás mintáit. A legna­gyobbak pedig mókusszőrből készült ügyes kis ecsettel pirosra, kékre fes­tették a virágok szirmát, zöldre a szá­rát. Persze ilyenkor izgult az egész erdő, hiszen ezeket a tojásokat az embervilág­ba exportálták a nyuszik, az ember­gyerekeknek. Tapsika is kezébe vette az ecsetet, aztán nézegette, forgatta a tojást — s mert merész nyuszi volt — belemár­totta a piros festékbe. A tanító bácsi ba­jusza az ég felé meredt, amikor Tapsi­ka művét meglátta. — Mik ezek? — kérdezte. Tapsika nagyra nyitotta a szemét, mozgatta egy kicsit a fülét, aztán ezt makogta: — Virágok. — Hol láttál te ilyen virágokat? — kérdezte a tanító bácsi. — Ezek csak csúnya pacnik. összevissza kented a szép tojást! De hiába, ebben az évben nagyon sok festett tojást rendeltek az embe­rek, így egy lapulevéllel kibélelt kosár­kában Tapsika tojásai is útra keltek. Utaztak az elcsúfított tarka foltos to­jások — vonaton, autóbuszon, s meg­érkeztek egy zajos városba, egyenesen Pistikéhez. Pistike elhúzta a száját, és aztán visszaadta anyukának a tojáso­kat. így aztán húsvét után néhány nap­pal Tapsikának csomagja érkezett. Mó­kus Miklós, a postás hozta a csomagot, leiette az asztalra — mák, mák — mondta kárörvendően, aztán becsattin- totta postástáskáját és átszaladt a szomszédba. Biztos finom káposztator­zsát küldött Pistike, cserébe az érdekes tojásokért, gondolta Tapsika. Körüláll- ta a család a csomagot, s amikor nap­világra kerültek belőle a csúf tojások, Tapsika bánatosan szipogni kezdett. A papája nem szólt semmit, csak elővette az Erdei Harsonát, s elkezdte olvasni, j mintha semmit sem vett volna észre, a : mama pedig megtörölte a szemét, s i kiment a konyhába — főzni. — Mák, mák — kesergett Tapsika — i jaj de kellemetlen! A Kerek-erdőben | én vagyok az egyetlen nyuszigyerek, \ aki húsvétra nem kap semmit. Aztán mozgatta egy darabig a baju- \ szát — s hirtelen felpattant. Kiszaladt i a patak partjára, lemosta a tojásokról i a csúnya mázolásokat, s ott újra be- : festette mindegyiket. így húsvét után Pistike lapulevélbe > csomagolt gyönyörű tojásokat kapott, j Tapsika pedig sokáig nem mert rá- ! nézni Nyúl tanító bácsira, s egészen a ! bfzonyítványosztásig szemlesütve ma- ; kogta el a leckét. Pedig a tanító bácsi nem haragudott \ rá csak ha ránézett, mindig eszébe ju- \ tott az a közmondás, amit kedves em- \ berbarátja, az erdész mondott neki, va- \ lamikor, régen, évekkel ezelőtt: a lusta $ kétszer fárad. (dm) ; Monor méltó ellenféle lesz a hazaiaknak. Tippünk: x, 1, 2. Üllő—Gödöllő. Üllő még pontnélküli. Reméljük, ezúttal kedvez nekik a szerencse. Tip­pünk: x, 1. ! Kartal—Vecsés. Döntetlen ; eredmény várható. Tippünk: ! x, 2. ! A területi bajnokságban > több érdekes mérkőzésre kerül ! sor. ! Űjhartyán—Pilis. A hazaiak : az esélyesebbek, de Pilis okoz- í hat meglepetést. Tippünk: I, 2. I Űri—Tápiószele. Legvalószí- i nűbb a döntetlen. Tippünk: x. | Ceglédbercel—Péteri. Esé- ; lyesebb a hazai csapat. Tip- j pünk: 1. : Ecser—Ráckeve. Nagyon ne- i héz ellenfelet kap Ecser. A i győzelem azonban nem elérhe­tetlen. Tippünk: 1, x. Gyömrö—Domony. A hazai­ak, ha nehezen is, de győzhet­nek. Tippünk: 1, x. A járási bajnokság mérkő­zéseire a következőket jósol­juk: Maglód—Pilis II. Tippünk: 1. Káva—Mende. Tippünk: 2, x. Nyáregyháza—Monori-erdő. Tippünk: 1. Csévharaszt—Tá­piósüly. Tippünk: 2. Tápiósáp —Monor II. Tippünk: 2, x. (g) Í j Mezőgazdásza van a péteri tsz-nek Molnár Gáspár személyében. Molnár Gáspár eddig a járási tanács mezőgazdasági osztályán dol­gozott. Most ismerkedik a tsz­szel, a határral. A megyei labdarúgó-bajnok­ságban vonalrangadóra kerül sor Albertirsán, ahol a helyi­ek a monoriakkal mérkőznek. A találkozó nyílt. Reméljük, ’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSXSSSSSSSXSSSSSSSSS „Totótippjeink" a mai mérkőzésekre tán megállapítottam, hogy nem... Aztán arra gondoltam, hogy ezúttal zenedíjat is kértek. No. de zsemlére ... Azóta is talány előttem, va­jon miért kértek húsz fillér­rel többet égy szendvicsért. Húsz fillér csak, de mégis ... (gér) Többször betértem már Gyömrőn a Halászkertbe egy szendvicsre. Néhány nappal ezelőtt két forint tíz fillérért adtak egy szendvicset. A leg­nagyobb meglepetésemre a minap két forint harmincért adták a téliszalámis zsemlét. Először arra gondoltam, hogy több a szalámi benne. De az­iiitss £ illés'. tie nt étfis... tüntették. Sőt fákat is ültet­tek — annak rendje és módja szerint, szépen szim­metrikusan, hogy az össz­kép még szebb legyen. Az el­múlt napokban azonban is­mét lerakta valaki egy sze­méttelep alapjait — a házá­ban felesleges szemetet ide dobta ki és — milyenek is vagyunk mi emberek — rögtön akadt követője is. Itt az ideje, hogy erélye­sebben lépjünk fel az ilyen egyénekkel szemben, mert amit műveltek —■, hogy a té­mánál maradjak — enyhén szólva: szemétség. (szattí) Az ember mindig jóleső ér­zéssel veszi tudomásul lakó­helyének szépülését, fejlődé­sét. így voltam én is. Na- gon örültem annak, hogy Vecsésen a „Gőctí” rendbe­hozták — időszerű volt — a vonaton utazóknak meg le­hetett a véleményük a köz­ség közepén éktelenkedő sze­méthalmazról. De jobb később mint soha — tartja a közmondás — el­Tavaly deficittel zárta a szezont a gyömrői Petőfi Tsz kertészete. A főkertész, no meg néhány dolgozó hibájából következett be mindez. Az év elején új vezető ke­rült a kertészet élére, Szu- vandzsiev István személyében. A főkertész V. Tóth Józseffel, Jónás Jánosvéval, Kun István­nal, Fehér Jánossal és Újvári Jenővel már januárban hoz­zálátott a munkához. Akkor a hollandi ágyakat rendezget­ték, a palántákat nevelgették. Ma már ott tartanak, hogy teljes erővel folyik a primőr saláta szedése. — Eddig 28 ezer fej salátát szállítottunk Budapestre. Ju­tott a helyi üzletekbe is. Hús­vétra újabb nyolcezret szállí­tottunk. Elégedettek a vevő­ink. Öt lövési kislány: Darázs Borbála, Jan sík Mária, Rakita Ilona. Darázs Rozália és Tó­falvi Ilona gondoskodik arról, hogy a gyorsan növő paréj elkerüljön a saláták mellől. Munkájukkal elégedett a fő- : kertész, s reméli munkaked- } vük nem lankad majd. Arrébb kiültetett paprika- ] palánták hívják fel magukra j a figyelmet j öt hollandi ágyba már kiültettek a paprikát. Az első szedést éppen ottjár­Miért fekete az antennazsinór? Az új tv-tulajdonosok közűi sokan kifogásolják, hogy csak fekete szigetelésű antenna­zsinórt lehet kapni, pedig minden régi tv-tulajdonosnak fehéren áttetsző zsinórja van. Mint a Magyar Kábelművek­ben elmondották, a színválto­zást tudományos meggondolá­sok tették szükségessé. A Postakísérleti Intézet megvizsgálta, hogy miért men­nek viszonylag hamar tönkre a tetőantennáról levezető zsi­nórok, s kimutatta, hogy ab­ban nagy része van a szigete­lés fehér színének. Sokkal nehezebben kezdi ki az időjárás, ha sötét színnel van bevonva, s akkor a leg- ellenáUóbb, ha a polietilén szi­getelőanyagba kormot kever­nek. A zsinór tehát a korom­tól fekete, s sötét színe elle­nére elődeinél nagyobb meg­becsülést érdemel, mert jóval tartósabb azoknál. Megjöttek a fecskék A Tisza és a Maros menti meredek, szakadékos parto­kon letelepedtek a partifecs­kék és hazaérkeztek a sö- tétebb tollazatú rokonaik, a füstifecskék is. A kedvezőbb­re fordult idő életre keltette a vadvizek rovarvilágát, s így a villás farkú madarak táplálékban nem szenvednek hiányt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom