Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
ft-3 < UBCVJt ’^Círlap 1966. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP (Folytatás az L oldalról) nesfémkohászat 27 százalékkal növelte termelését A gépipar termelése öt év alatt összesen 59 százalékkal emelkedett. öt év alatt összesen 781 000 mosógépet, 202 000 centrifugát, 64 000 padlókefélőgépet, 244 000 porszívót, 238 000 hűtő- szekrényt gyártottak. A rá- diótermel és a tervidőszakban csak kismértékben emelkedett, televízióból 1965-ben csaknem kétszer annyit termeltek, mint 1960-ban. 1961—1965. években 17 000 db különféle szerszámgépet, 21 000 teherautót és autóbuszt, 523 Diesel-mozdonyt, 377 000 rádiót és 392 000 televíziót adtunk el külföldre. A vegyipar termelése és a vegyipari termékek exportja öt év alatt megkétszereződött. A A második ötéves terv eredményei könnyűipar legtöbb ágazata termelésének növekedése a második ötéves terv időszakában az ipari átlagnál mérsékeltebb volt A textilipar termelése 35 százalékkal, a textilruházati iparé 26 százalékkal, a cipőiparé 28 százalékkal volt több 1965-ben, mint öt évvel korábban. Az élelmiszeripar termelése 1961—1965 között 44 százalékkal, az élelmiszeripari termékek exportja kétszeresére emelkedett 1965-ben a szocialista építőipar termelése kb. 35 százalékkal volt több, mint 1960-ban. 1965-ben az állami és szövetkezeti építőiparban és az építőipari tervező intézetekben 295 000 fő dolgozott 11 százalékkal több, mint a tervidőszak elején. Mezőgazdasági mérlegünk A mezőgazdaság teljes termelésének értéke az elmúlt öt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben, öt év alatt a mezőgazdasági beruházásokra összesen 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19,4 százalékát fordítottuk. 1961—1965. években a mezőgazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyát használt fel, mint a megelőző öt évben. A mezőgazdasági keresők száma a tervidőszak alatt 14 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság termékkibocsátása továbbra is nagyobb mértékben nőtt, mint a mezőgazdaság teljes termelése: 1965-ben a mezőgazdaság 27 százalékkal több terméket adott át hazai felhasználásra és exportra, mint 1960-ban. A második ötéves terv időszakában a növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal volt több, mint 1956—1960. években. A főbb növények termésátlaga a második ötéves terv időszakában általában magasabb volt, mint a megelőző öt évben. A kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évéPintér ist várt: 14 nap (18) — Amidőn a közgyűlést megnyitom, bejelentem, hogy dr. Chorin Ferenc lemondott szövetségünk elnöki tisztségéről. Javaslom, hogy a mai közgyűlésünk vezetésére az új elnök megválasztásáig dr. Kál- iay Tibor őnagyméltóságát kérjük fel. Kállay, a volt pénzügyminiszter elfoglalja helyét az elnöki székben, ö tesz javaslatot a nagyhatalmú GYOSZ új elnökének személyére. Az ügyvivő igazgatóság egyhangú határozat alapján javasolja, hogy. a szövetség elnökévé Haggenmacher Henrik urat. a Dréher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. ügyvezető vezérigazgatóját válasszák meg. Az indítványt hosszan tartó élénk éljenzés és taps köszönti: eldöntött dolog már, hogy Chorin helyett, aki azért kényszerült lemondani, mert származásánál fogva nem játszhat vezető szerepet az „új” Európában. Haggenmacher Henriket, egy sváb nagytőkést választanak meg. akinek ereiben megfelelő mennyiségű germán vér buzog. 17 óra 30 perc. A kormány tagjai miniszter- tanácsot tartanak. Folyó ügyeket tárgyalnak. Bárdossy indítványára a kormány hivatalosan elismeri a Vang Csing- vei vezetése alatt álló nankin- gi kormányt. Ullein-Reviczky külügyi sajtófőnök kap megbízást, hogy az MTI útján megfelelően kommentálja a döntést. ben — részben a vetésterület, részben a hozamok növekedése révén — az ellátás hazai termelésből fedezhető volt 1965-ben a tavaszi állat- számlálás adtai szerint a szarvasmarha-állomány 1 964 000 darab, a sertésállomány 6 963 000 darab, a juhállomány 3 400 000 darab volt öt év átlagában a sertés- és baromfiállomány mintegy 11—14 százalékkal, a juhállomány 47 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben. A szarvasmarha-állomány kismértékben, a lóállomány csaknem felére csökkent. Közlekedés Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 millió tonna árut, tehergépkocsin 500 millió tonna árut szállítottak. 1965- ben a vasút áruszállítása 19 százalékkal, a tehergépkocsiközlekedési vállalatoké 67 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. 1961—1965-ben vasúton 1 967 millió, távolsági autóbuszokon 1 624 millió fő utazott 1965-ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasainak száma 58 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A városi közlekedésben a villamos utasainak száma 1961—1965 között lényegében nem változott, az autóbuszon utazók száma ugyanezen időszakban 234 millióval, 45 százalékkal nőtt A Diesel- és villamosvontatás aránya 12 százalékról 35 százalékra nőtt. A távolsági autóbuszok száma öt év alatt 30 százalékkal, befogadóképességük 56 százalékkal nőtt. Míg 1960-ban 1000 lakosra kereken 3 személygépkocsi jutott, addig ez az arány 1965-re 10-re növekedett Idegenforgalom 1961—1965-ben — különösen az utóbbi két évben kötött, az utazásokat megköny- nyítő államközi megállapodások folytán 4 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat, és 3,8 millió alkalommal utaztak magyar állampolgárok külföldre. 1965-ben több mint ötször annyi külföldi érkezett Magyarországra, mint 1960-ban, a külföldre utazások száma ugyanakkor csaknem megháromszorozódott Az elmúlt évben a külföldiek 77 százaléka szocialista országokból, 23 százaléka tőkés országokból érkezett hazánkba. A magyarországi állampolgárok 84 százaléka szocialista országokba, 16 százaléka tőkés országokba utazott Külkereskedelem Az elmúlt öt évben mind a behozatal, mind a kivitel nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés: a nemzeti jövedelem 1 százalékos növekedésére — öt év alatt átlagosan — 2,1 százalékos import és 2,6 százalékos exportnövekedés jutott A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, 30 százalékát a fejlett tőkés és fejlődő országokkal bonyolítottuk le. Beruházások A második ötéves tervidőszakban a népgazdaság szocialista szektorában beruházásokra összesen mintegy 206 milliárd forintot fordítottak, 18 milliárd forinttal többet mint amennyit az ötéves terv előirányzott. Felújításokra őt év alatt kereken 64 milliárd forintot használtak fel. öt év alatt a beruházások több mint háromnegyede a termelőágazatok fejlesztését és körülbelül egynegyede a kommunális ellátás és a lakáshelyzet javítását célozta. Az ipar fejlesztésére a tervidőszak folyamán többek között üzembe helyezték az oroszlányi 200 MW-os hőerőművet, Százhalombattán az ország legnagyobb villamos erőművének első három gépegységét, a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-üzemét, a Tisza men ti Vegyiművek szuperfoszfát- és kénsav-gyárát. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágyagyára is. Üzembe helyezték a Dunai Vasmű hideghengerművét. Befejezték az ózdi és a salgótarjáni kohászati üzemek rekonstrukcióját. Kétharmadával növelte az ország cementtermelő kapacitását az új Dunai Cement- és Mészmű, Orosházán felépült az új üveggyár, Alsózsolcán épü- leteíemgyár létesült, 1985. végén megkezdte próbaüzemelését az Óbudai Házgyár. A mezőgazdasági beruházások legnagyobb részét gépesítésre fordították. Az új gépek jelentős hányadát a termelőszövetkezetek kapták. A tervidőszakban beszerzett 38 100 traktorból 24 000-et, a 6600 gabonakombájnból 550-et, a 11 950 traktoros-vetőgépből 9060-at, a 28 000 traktorekéből lő 000-et, míg a 8000 silókombájnból 510Ó-at a termelőszövetkezetekben állították munkába. A közlekedés fejlesztésére, a lakosság kereskedelmi és kommunális ellátásának megjavítására öt év alatt számos új létesítmény készült el és több meglevő jelentősen bővült A tervidőszak folyamán megkezdődött úthálózatunk korszerűsítésének programja: elkészült az E 5-ös nemzetközi útvonal bu da pest—tatabányai szakasza és a balatoni műút budapesti bevezető szakasza. A fővárosban és nyolc vidéki városban, köztük Cegléden és Vácott űj autóbuszpályaudvarokat és korszerű forgalmi telepeket adtak át rendeltetésüknek. Elkészült az áj debreceni vasútállomás. Villamosították a füzesabony—miskolci vasútvonalat. Felépült az Erzsébet-híd, a szolnoki Tisza-híd és a Magyarországot Jugoszláviával összekötő le- tenyei Mura-híd. Átadták rendeltetésének az Astória-alul- járót. Budapesten és vidéken új távbeszélő főközpontokat létesítettek és többet bővítettek. A tervidőszakban készült el a kékesi, szentesi, kabhegyi és a tokaji televíziós adóállomás. Öt év alatt 3100 általános iskolai és 870 középiskolai osztálytermet, valamint 18 100 óvodai férőhelyet építettek. Csaknem 6200 kórházi és gyógyintézeti betegágy, 380 új körzeti rendelő, 39 szakrendelőintézet létesült 5 év alatt. A lakosság jövedelmei és vásárlásai A munkások és alkalmazóiak egy főre jutó reáljövedelme — amely az átlagkeresetek, a fogyasztói árak, a foglalkoztatottság és a pénz- beni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a tervben előirányzott 16—17 százalékot meghaladó mértékben, több mint 18 százaléikkal növekedett. A munkások és alkalmazottak reáljövedelmét meghatározó tényezők közül az egy keresőre jutó reálbérek — amelyek alakulása az átlagkeresetek és fogyasztói árak együttes változását fejezik ki — öt év alatt kb. 9 százalékkal növekedtek. E növekedés kisebb volt annál, amivel az ötéves terv készítése során számoltak. A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság különböző ágaiban együttvéve kb. 400 000 fővel, mintegy 13 százalékkal nőtt. A reálbérek és a foglalkoztatottság növekedését jóval meghaladó ütemben nőttek a társadalmi juttatások és 1965-ben kb. egy harmaddal haladták meg az 1960. évi szintet. A lakosság összes jövedelmének csaknem egynegyedét teszik ki a társadalmi juttatások. A társadalmi juttatások közül nyugdíj címén 1965-ben 7,7 milliárd forintot folyósítottak, kereken 3 milliárd forinttal többet, mint 1930-ban. 1965 végén 1.1 millió nyugdíjas volt, kb. 300 000-rel több, mint öt évvel azelőtt. 1965-ben csaknem 600 000 család részesült családi pótlékban, csaknem másfél millió gyermek után. A parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke öt év alatt kb. 18 százalékkal növekedett. Az egész lakosság fogyasztása öt év alatt a tervezett 22—23 százalék helyett 21 százalékkal nőtt. öt év alatt a belkereskedelmi forgalom 30 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelem iparcikk eladása öt év alatt kb 23 százalékkal nőtt. Ezen belül az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek forgalma csaknem a másfélszeresére emelkedett, öt év alatt együttvéve pl. 742 000 televíziót, 201 000 hűtőszekrényt, 48 000 személyautót adtak el. Szolgáltatások, lakáshelyzet A tervidőszak folyamán az egészségügyi, valamint az oktatási, kulturális szolgáltatások értéke kb. 30 százalékkal nőtt. A pénzfizetés ellenében igénybevett szolgáltatások közül a fűtés, világítás, víz-, gázszolgáltatás együttesen öt év alatt mintegy 80 százalékkal nőtt. ; Az új lakások tisztán ál- : lami erőből történő létesítéséire és a lakásépítkezések ál- ! lami támogatására öt év alatt i összesen kb. 15 milliárd fo- ; rintot fordítottunk. Ezenkívül ; 4 milliárd volt a meglevő > állami lakások tatarozására ! fordított összeg. A tervidő- ! szak folyamán 282 000 lakás 5 épült Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság 5 1965. év végén az ország $ lakossága 10160 000 fő volt, $ 154 000 fővel (1,5 százalékkal) 5 több, mint 1960. év végén. $Az elmúlt öt év alatt 668 000 5 gyerek született és 514 000-en 5 haltak meg. 5 1961—1965. években 4650 ^ orvos kapott diplomát. A i 10 000 lakosra jutó orvosok í száma az 1960. évi 15,7-ről 5 1965-ben 19,2-re nőtt. $ Az 1965—1966. tanévben kb. ^ 2.2 millióan járnak iskolába. ^ Az általános iskolákban 1.3 ^ millióan, a középiskolákban ^ több mint 407 000-en, a felső- ^ fokú oktatási intézményekben ^ 94 000-en tanulnak. A középis- ^ kólái tanulók száma 69 szá- 5 zalékkal több volt, mint az ^ 1960—1961. tanévben. A felső- ^ fokú oktatási intézményei: ^ hallgatóinak száma (főleg a ^ felsőfokú technikumok és í szakiskolák létesítése folytán) ^ megkétszereződött. $ 1965-ben 45 millió példány^ ban adták ki a könyveket. A $ kiadott könyvek példány száma ^ 29 százalékkal volt több, mint ^ 1960-ban. A mozi- és színház- 5 látogatók száma öt év alatt $ csökkent. A televízió-előfize- ^ tők száma a tervidőszak fo- ^ lyamán nagymértékben nőve' Jkedett: míg 1960-ban átlago- $ san minden 27-ik, addig 19(4 5 végén minden harmadi I családra jutott egy televízió' 5 vevőkészülék. 21 óra 30 perc. Szombathelyi altábornagy huszti harcálláspontján a nap eseményeit összegezi. Elégedett Folytatódik az előrenyomulás. A veszteséglista szerint kevés áldozatot követelt Mindössze 20—30 halottat és* 400 sebesültet. Ennél sokkal több áldozatot is megér, hogy a dicsőséges magyar királyi honvédség ott van azok között, akik az új Európa megteremtésében, a bol6evizmus felszámolásában részt vesznek. 22 óra. Szól a kürt, takarodó. A 13/11. zászlóalj bakái elnyúlnak a szalmazsákokon. — Hej, komám, ki aratja le a búzánkat? — kesereg az egvik baka. A katonák körlete a Diósgyőri Vasgyárban van. A háború kitörése után rendelték ide ki őket, az esetleges szabotázskísérletek letörésére. Szigorú összetartásban élnek, sem szabadság, sem eltávozás, sem kimenő nincs. „Less, ami lesz“ 1941. július 2, szerda, Ottokár napja. A Nap kel 4 óra 7 perckor, nyugszik 20 óra 1 perckor. ' 7 óra. — Halló, itt Rádió Budapest j 1. Híreket mondunk. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar királyi honvédyezér- kar főnöke közli: Földi csapataink — légierőnk támogatása mellett — a szövetségesekkel együttműködésben a hadműveleteket tervszerűen folytatják. 7 óra 30 perc. — Jó reggelt, doktor úr, itt vannak a lapok. — Jó reggelt. Van valami különösebb újság? — Van, megszűnik a kukoricakenyér. Nem kell már a kenyérliszthez kukoricalisztet keverni. — Ez nem rossz. No, nézzük csak, mi van még a lapokban. Két másik közellátási rendelkezés: A japán rizs és Ka- rolin-rizs fogyasztói ára kilónként 6 fillérrel emelkedik, valamint ezentúl minden lábbeli készítéssel és árusítással foglalkozó iparosnak és kereskedőnek raktárkönyvet kell vezetnie, hogy barmikor ellenőrizhessék bőrtalpú lábbeli készletét, s ugyancsak az ellenőrzés megkönnyítésére utalványköteles cipőkészletüket (vagyis a bőrtalpú cipőket) kötelesek elkülönítve tartani azoktól a cipőktől, amelyeket. vásárlási könyvre adhatnak ki. j Rimaszombat képviselőtestü- j lete rendkívüli közgyűlést tart. — Azért hívtam össze a tisztelt közgyűlést — szónokol Éva László polgármester —, hogy erről a helyről is köszöntsük a szovjet ellen hadba lépett nagy német birodalmat és szövetségeseit, köztük a magyar királyi honvédséget... 10 óra. A Kúria jogerősen egvhó- napi fogházra ítéli Krispek Gyula recski órást, aki ittas állapotban belekötött sógorába, lehordta mindennek azért, hogy magyar, s a volksbundis- ta nagynémet gőgjében olyan kifejezéseket használt a magyarságra, amelyek miatt nemzetrágalmazás vétsége címén eljárást indítottak ellene. 10 óra 18 perc. Megkezdődik a képviselőház ülése. Folytatódik a házassági törvény kiegészítéséről a vita. Aztán interpellációk következnek. 10 óra 30 perc. A dunántúli evangélikus egyházkerület püspöki hivatalának szolgája egy szakajtóra való körlevelet visz a postára. Püspöke, Kapi Béla küldj szét egyházkerülete valameny- nyi lelkészéhez és tanítójához, s felhívja őket benne: támogassák a Nemzeti Repülő Alapot, kapcsolják bele teljes mértékben a tanulóifjúságot ebbe a nemzeti mozgalomba, amely előkészít a légierőknél való szolgálatra. 11 óra. A Kúria Szolnok-tanácsa t helybenhagyja a nagykanizsai törvényszék ítéletét, amely Károlyi Imre zalaapáti bolt- kezelőt és Gelencsér Alajos kereskedőt hat-hat hónapi börtönre ítélte, mert a vádlottak a petróleumot a megengedettnél drágábban árusították. 11 óra 30 perc. Ratke őrnagy, a magyarországi német összekötőtörzs tisztje átadja Horthy Miklósnak Hitler levelét. A kormányzó még az őrnagy jelenlétében elolvassa a Führer sorait: „Főméltóságú Uram! Őszinte meghatottsággal óhajtom önnek, mint az új Magyarország alkotójának és vezérének megköszönni a saját iniciativából történő részvételt abban a küzdelemben, amely megítélésem szerint nemcsak megszabadítja Európát egy mérhetetlen veszélytől, hanem amely mindenekfelett a háború után megadja ennek a kontinensnek azt a belső békét, amely nélkül az újjáépítés és főképpen a háborús károk jóvátétele nem képzelhető el. Ezt a pillanatot, Kormányzó Ür, annak a ténynek a közlésére is fel szeretném használni, hogy valamennyi, ebben a harcban részt vevő ország a saját elhatározásából állt mellénk ... Az a tény. hogy Magyarország ebből a küzdelemből nem vonta ki magát, hanem Főméltóságod azt a parancsot adta haderejének, hogy ebben a küzdelemben tevékenyen vegyen részt, még jobban megerősíti, felújítja a jövőben népeink régi fegyverbarátságát. A Szovjetunió elleni ezen közös hadműveleteket ugyanazon bevált hadvezetési elvek alapján fogjuk lefolytatni, i mint a Szerbia elleni hadjá-i ratot Hogy a szövetséges csapatok: hadmozdulatait az egész déli; szakaszban operatíve és ké- i sőbb taktikailag is egybehan-i golhassuk, előfordulhat, hogy; j bizonyos körülmények kö- ! zött egyetemes utasításokat! igen rövid idő alatt kell ki-i adni. Ha tehát Rundstedt ve-i zértábornagy, a déli csapatok főparancsnoka közvetlenül in-] tézne parancsot a magyar csa-\ patok bevetése érdekében a közelebbről megjelölendő magyar parancsnokságokhoz, akkor ezek általam jóváhagyott- nak tekintendők. Kérem ezért Főméltóságodat, hogy olyan értelmű utasításokat adjon ki, hogy ezeket a kívánalmakat az egységes és szoros vezetés érdekében kell teljesiteni. A tengely hadvezetése szempontjából különös fontosságú a romániai olajszállítások zökkenésmentes lebonyolítása. Igen lekötelezne Főméltóságod, ha a csapatfelvonulások és szállítások közben ezt a szempontot figyelembe vennék. Ami a küzdelem eddigi eredményeit illeti, Főméltóságú Uram a német hadijelentésből már láthatta, hogy olyan kezdeti sikereket értünk el, amilyeneket eddig ilyen rövid idő alatt egyetlen hadszíntéren sem. Az orosz légierőt úgy tekinthetjük, mint amely általában a további küzdelemből kikapcsolódott. Veszteségei elképzelhetetlenül súlyosak. Néhány nap alatt ugyanez a végzet éri el az orosz páncélos fegyvernemet is. Számos orosz gyalogos hadosztályt részint elpusztítottunk, részint elerőtlenítettünk, részint körülzártunk. Ez a küzdelem szövetséges nemzeteink világ- történelmi sikereivel fog végződni ... Hitler” (Folytatjuk.)
