Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-08 / 83. szám

1966. ÁPRILIS 8., FENTEK Hielt I '^/tírtap Könyv a Pest megyei képzőművészeti alkotásokról A Pest megyei Tanács nép­művelési tanácsadójának ki­adásában rövidesen érdekes könyv jelenik meg az el­múlt húsz év alatt a megyé­ben elhelyezett képzőművé­szeti alkotásokról. A több mint ötven reprodukcióval illusztrált könyvhöz dr. Vég­vári Lajos, a Képzőművé­szeti Főiskola tanára írt be­vezető tanulmányt, amely­ben behatóan ismerteti eze­ket a képzőművészeti alko­tásokat, KONGRESSZUSI VERSENYBEN; Védnökség 200 ezer kilométer felett — Ha nem tévedek, ötször lehet körülfutni vele a földet. — Amennyiben elfogadjuk, hogy az egyenlítő átmérője 40 000 kilométer. j — Még repülővel is szép teljesítmény! De őszintén szólva nem egészen világos, miért kíván a sok kilométer védnökséget. Az Ipari Szerelvénygyár­ban gyorsan tiszta vizet öntenek a pohárba: egy új gyártási eljárás, az autómotorok hengerpersely élettartamának növelése te­szi lehetővé a 200 000 kilo­méteres futást. A Csepel Autógyárhoz ilyen kérés fu­tott be; a korábbi 100 000 he­lyett ennek dupla kilomé­teréig kell garanciát nyúj­tani. — Mi vagyunk a szállítók s így érthető, ha a szerszám­üzem iparosai védnökséget vállaltak fölötte. — Mindez csak a hosszú sor eleje. — Valóban egy viszonylag kicsi, 85 fős gárda elismerésre méltó elhatározás-listával je­lentkezett. is meg- fémhulla- szemétbe. Azzal a kívülállónak semmit sem mondó tétellel, hogy „1.2 százalékos termelékenység­növelés ...” gyorssegélyt ad­nak egy szomszédüzemnek. A Diósdi Csapágygyár részé­re ebből az „1.2 százalék­W//////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////W////*-//// kői egy sor görgőgyűrűt saj­S tolo masinát készíthetnek lel. Űjabb ezer normaórás te­lteit teremtenek elő a befutó % sürgős munkák kivitelezésé- | re ... ^ Ezután kétszer ^ nézik, milyen ^ dékot dobnak ^ Ami még valamire is használ- ^ Írató, abból szerszámot ala- ^ kítanak. | — És hogy teljes legyen a |lista, még egy érdekes tétel: § körültekintőbb, óvatosabb ^ munkával legalább 10 na- 5> pót akarnak nyerni áz eddi- ^ gi baleseti „kontingens” terhé- ^re. Magyarán: 'ez idő alatt ^ ne az SZTK orvosainak ad- Sjanak több munkát, s több t kellemetlenséget önmaguk­S nak, hanem s ^ jó kedvre derítő alkotá- í; sokon fáradozzék a kis ^ együttes minden tagja. ^ Utoljára maradt az elhatá- ^ rozás indítéka. A napokban ^jelent meg a felhívás egy or­szágos akcióra. Az Ipari ^ Szerelvénygyár szerszámüze- |me most megfogalmazta a í; maga társulását, felszólítva ^ a nagy gyár valamennyi üze- S mét a követésre. y $ Tóth György Ünnep a Csepel Autógyárban Kettős ünnepsé­get tartottak szerdán délután és este a Csepel Autógyár dolgozói a szigethalomi mű­velődési ház színháztermében. Megemlékeztek felszabadu­lásunk 21. évfordulójáról, kitüntették a gyár legjobb munkásait, újítóit, feltalálóit és 120 KISZ-fiatal tett fo­gadalmat. A képen Szőnyi Miklós igazgató átadja a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Lendvai Bélának, a Normáüa gyáregység vezetőjének. (Foto: Gábor) —i ^rsssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssfS A prédikálok Igen, róluk van szó, a vizet prédikáiökról s bort ivók­ról. Azokról, akik másként beszélnek, mint ahogy csele­kedeteik rendjét szabják. Azokról, akik önzetlenségről szólnak, de önmaguknak máris megadják a felmentest. Róluk, de — kik ezek? Tantestületi értekezleten jókora vihart kavart az egyik fiatal, szókimondó tanár: azon háborgott, hogy né­hány kollégája az órákon Darwin elméletét tanítja, a korszerű természettudomány álláspontját képviseli az élővilág, s benne az ember fejlődéséről, de ugyanakkor vasárnaponként a templomba, misére siet. Kétarcúság esr. s a kettő közül valamelyik híján van az őszinteségnek, s ez nemcsak lelkiismeretükkel, tanítványaikkal is lehetet­len helyzetet teremt. Ritka példa ez: igen sokszor szó nélkül marad a tet­ten ért farizeussá®, a szavak és cselekedetek kettőssége miatti álszentség, mindaz, ami a prédikálókat jellemzi. Igaz, sokszor nem ennyire tiszták, világosak az arcvona­lak. mint az említett esetben. Mégis, a környezet, a munka­társak előtt csak ideig-óráig maradhat titok a prédikálok kettős élete: ám ha lelepleződik, követi-e a feddő, szá­ntónkéra szó? Félreértett tapintatosság, félremagyarázott — és ezért látszat — humanitás, a közömbösség diktálta „semmi közöm hozzá”, a rosszul értelmezett türelem: ide vezethető vissza a hallgatás, a szemhunyás. A gyermeknél vigyázza a szülő: rajtafogja apró fül­lentésein. mert tudja, ha ezt elmulasztja, csemetéje rá­kaphat a hazudozásra. Miért eshetnek, esnek más, eny­hébb elbírálás alá felnőttek? A közmorál — mint elv — tőlünk idegenként elveti a kétarcú magatartást, elítéli a prédikálókat. A közmorál — mint mindannyiunk által megvalósított gyakorlat — igen sokszor bátortalan, nem harcol igazáért, nem leplezi le azt, ami torz, rossz, ami visszahúz. A közmorál — s alatta minden esetben a szocialista erkölcsöt értjük — nem magától való valami, s győzelme sem automatikus. A társadalom egészének erkölcsi arculatát — az, alapot jelentő gazdasági ténye­zőkön túl — maga a társadalom formálja, szabja meg. E formálás apró és jelentékenyebb dolgok összessége: hozzátartozik az is, hogy például Cegléden, a KGV-ben társadalmi bíróság ítélkezett a közös tulajdont megrövi- dítők felett, s az is, hogy megyénk minti több helységé­ben foglalják tanácsi határozatba a szocialista együttélés szabályait. Gazdasági-társadalmi alapjainkat tekintve erős, s mind szilárdabb a szocializmus; az emberek egy­más közötti kapcsolatában, s az egyén magatartásában, felfogásában, nézeteiben sok még az olyasmi, ami a múlt­ra, a régmúlt társadalmi örökségre utal. A szocializmus középponti helyre állította, mint a gyakorlatot megszabó elvek egyik legfontosabbikát, az őszinteséget, az igaz­mondást. Valamikor ügyesnek, életrevalónak nevezték a kétarcú embert, azt, aki másként beszélt és másként cselekedett. Ma társadalmi méretekben anakronisztikussá vált. ideje hát, hogy külön-külön, egyenként is megértsék és — megérezzék ezt. ’ M. O. J „s,msrssss/rsssssffssfsss/s/ssssssssssfsjsssssssrfssfsrsssssssssss/ssfsssssssysssssss,> Fejlesztik a közúti gép j árműgy ártást Új típusok ♦ Szervokormány * Pótalkatrészek egy milliárdért A harmadik ötéves tervben nagyon előkelő helyet fog­lal el a közúti gépjármű- gyártás fejlesztése. A ma­gyar közúti járművek — autóbuszok, traktorok, nyer­gesvontatók, cementszállító és egyéb speciális kocsik —, vi­lágszerte népszerűségnek ör­vendenek, több mint 30 or­szágba exportálunk. Külö­nösen figyelemre méltó, hogy a közúti gépjárművek exportja a kohó- és gépipar exportjának több mint a 10 százaléka. A közúti gépjárműgyártás fejlesztése bonyolult feladat, nagyon sok vállalat és in­tézmény kooperációját igényli, a fő bázis azonban a Csepel Autógyár. Az ötéves terv időszakában 1970-ig 730 millió forintot fordítanak a közúti gépjár­műgyártás fejlesztésére a Cse­pel Autógyárban. A többi között 600—700 új gépet ál­lítanak majd a termelés szol­gálatába. Számottevően fej­lesztik a hagyományos és a különleges közúti gépjármű­vek gyártását és sok új tí­pust is kialakítanak. Újdonság le-z például a 630-as jelű autóbusz alapszervokormánnyal és kup­lungsegélyes berendezéssel — a szervokormány biztonságo­sabbá teszi és megkönnyíti a vezetést, valamint a két-, illetve az egyputtonyos ki­vitelű nyergesvontatós ce­mentszállító pótkocsi is. A fejlesztésen belül nagy figyelmet fordítanak a kü­lönböző típusú traktorok és autóbuszok előállításához szükséges alvázak, motorok és egyéb ; erkezeti főegy­ségek termelésének növelé­sére. A motorgyártást kor­szerűsítik, a tartalék- és pótalkat­részek gyártását fokozzák. Előzetes számítások szerint 1970-ben a Csepel Autó­gyár már kereken egymil- liárd forint értékű pótal­katrészt állít elő, legtöbbet a jelenleg szűk keresztmet­szetű motorikus alkatrészből. A közúti gépjárműgyártás fejlesztését segíti a célgép­gyártás növelése is. Ez azért jelentékeny, mert a célgépek és berendezések jól segítik az egyes munkafolyamatok termelékenységének növeke­dését, s általában a terme­lés gazdaságosságát. Az ötéves terv végére a Csepel Autógyárban a ter­melés 1965-höz képest két-, két és félszeresére emelkedik. Bruckner Mura-töltés Jugoszláviával történt meg­állapodás alapján a Mura fo­lyó mindkét oldalán árvízvé­delmi munkákat végeznek. A magyar szakaszon ebben az évben befejezik a töltésépí­tést, Több baleset éri a dolgozókat Özemen kívül? A FŐORVOS A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY FEJLESZTÉSI TERVÉRŐL, AZ ALKOHOLSZONDÁZÁSRÓL ÉS A BALESETEKRŐL Tizenöt éve államosították az üzem egészségügyet. Addig, ahol létezett, az üzemorvos ott is a gyár alkalmazottja. Ez az alárendeltségi viszony megnehezítette munkáját. Amióta a gyár vezetőségé­től függetlenül dolgozik, megkötöttség nélkül védel­mezheti a dolgozók egészsé­gét. A munkások érdekében tett javaslatait pedig majd­nem mindig megvalósítja az üzem. — Nagyon jó a kapcsolat a vállalatok vezetősége és az üzemorvos között, — álla­pítja meg dr. Polcsán Mihály, a megye üzemi főorvosa. Új orvosok, fogászok 1951-ben a megye területén 22 üzemnek volt orvosa, de csak ötnek állandó. A többi­ben más állást is betöltő or­vos rendelt napi egy-két órát. A mai helyzet: 18 főfoglalko­zású és 10 részfoglalkozású orvos lát el 44 üzemet. Ezen­kívül hat körzeti üzemi or­vos is működik a megyé­ben. Például Vácott, ahol a DCM lakótelepének körzeti orvosa egyúttal a gyár üzem­orvosa is, vagy Pusztavacson, ahol az orvos a körzeten kí­vül az állami gazdaság, meg az erdőgazdaság üzem­orvosi tisztét is betölti. Ez év folyamán további hattal nö­vekszik az üzemorvosok szá­ma és hét új körzeti üzemi orvosi állást is szerveznek, négyet állami gazdaságok­ban. — Ez azonban még piin- dig nem jelenti azt, mint­ha valamennyi ipart és me­zőgazdasági nagyüzemünk üzemorvosi ellátása teljesen megvalósulna, — mondja dr. Polcsán főorvos és kerek vámokban néhány statisz­tikai adatot közöl: — Jelenleg mintegy 60 ezer. érc végéig 75 ezer em­berre terjed ki az üzemor­vosi gondoskodás. Kisebb ipari üzemekre, nagyobb ktsz-ekre, meg állami gazda­ságok távoli tanyáira azon­ban még nem. Több gyárban már van üze­mi fogorvosi rendelés is, ez év végéig még néhányban lesz. Remény van rá, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár­ban, ahol sok a nődolgozó,' sikerül az első üzemi nő- gyógyászati szakrendelést is megkezdeni. Túl sok a baleset Felsorolni hosszadalmas lenne, mi minden az üzemor­vos feladata. Többek között munkaalkalmassági vizsgála­tot kell végeznie minden újonnan belépő dolgozónál. Kezeli a nem munkaképtelen járóbetegeket és gondozza az idült szívbajosokat, ma­gas vérnyomásúakat, cukor­bajosokat, a foglalkozási ár­talmaknak kitett, vagy ab­ban megbetegedett dolgozó­kat. És az egészséget veszé­lyeztető munkafolyamatokat észlelnie, megváltoztatásukat szorgalmaznia kell. Aztán a balesetvédelem... — Sok az üzemi baleset? — Egvetlen balesetet is so­kaitok. Viszonylag mégsem mondható nagynak az üzemi balesetek száma. Az utóbbi öt-hat évben az összes kiesett munkanapnak 6—6.2 százalé­kát teszi ki. Elgondolkoztató azonban, hogy ugyanakkor az üzemen kívüli balesetek szá­ma esztendőről esztendőre megmagyarázhatatlanul ro­hamosan növekedik. 1962- ben még mindössze 5.8 szá­zalék, 63-ban már 9.4 száza­lék volt. 1964-ben a heveny hüléses megbetegedések miatt 137 677 munkanap esett ki, múlt évben ez a szám 105 315 volt és mindig ve­zet a statisztikai kimutatás­ban. Csak az utolsó két év­ben következik nyomban utána a nem üzemi balese­tek száma, mégpedig 64-ben 68 474 nappal, 65-ben 72 395 nappal.. — Lehetséges lenne, hogy esetleg az üzemi baleseteket a kötelező bejelentés elmu­lasztásával néhol az üze­men kívüli balesetek rubri­kájába jegyzik be? — Ezt mindenesetre nagyon nehéz lenne bizonyítani. Az viszont tagadhatatlan, hogy az üzemi balesetek jelentős hányadának oka, az alkohol. Éppen ezért a megyei ideg­beteggondozóval közösen tervbe vettük, az alkoholel­vonó kúrán részt vett üzemi dolgozók gondozását a mun­kahelyükön. Remélem, ez is megvalósul még az idén. Szondázás helyett... — A szondázás bevezetése óta csökkent az üzemi balese­tek száma? — Eddig nem tapasztaltuk. Különben sem vagyok híve az állandó szondázásnak. A .munkások körében érthető felháborodást vált ki, külö­nösen azok tartják maguk részére megalázónak, akik nem iszákosak. És ez a túl­nyomó többség! Elég volna gyanús esetekben és balese­teknél alkalmazni. A szon­dázásnál sokkal célraveze­tőbb lenne, kivonni a forga­lomból a zsebbe férő pálin- kásüvegeket és szigorúan megtiltani az üzemi büfék­ben, meg a sok helyen a gyár kapujával szemben levő élel­miszerboltban a szeszes ital árusítást, sőt kimérést. Bizony. Legalább munka­kezdet előtt és munkaidő alatt Szakoly Endre Új import divatcikkek A Divatáru Nagykereske­delmi Vállalat a KONSUMEX és a HUNG-AROTEX Külke­reskedelmi Vállalattal együtt­működve sok külföldi divat­cikket szerez be a hazai vá­laszték bővítésére. A vállalat forgalmának mintegy 10 szá­zaléka importból ered. Az el­ső negyedévben is már mint­egy 30 millió forint értékű divatcikket, köztük sok tava­szi holmit hoztak be külföld­ről. Egyebek között angol terv­iér? és román tisztaselyem nyakkendők, osztrák fűzők és harisnyatartók. NDK eser­nyők, csehszlovák kalaptom­pok bővítik a választékot. Az utazási szezonra csehszlovák és német importtal gondos­kodnak megfelelő bőröndéi lá­tásról. Különlegességként 27 000 egyedi dobozolású spa­nyol nylon ing is forgalomba kerül. A karácsonyi vásár idején megkedvelt, és azóta leszállított árú svájci batiszt zsebkendőkből ugyancsak na­gyobb mennyiséget hozatott a vállalat. VESZTŐ Kékezüst és lepketarka húsvéti nyuszik A vésztői földművessaövet- kezet házinyúl törzstelepén utódokat hozott 100 fajtiszta kékezüst és lepketarka szőrű nagytestű anyanyúl. Húsvét előtt 700 kékezüst és lepke­tarka kisnyuszi látott napvilá­got. A Nyugat-Németországbó! vásárolt anyák szaporulatai három hónapos korukra elérik a három kilós súlyt. — Fonalfestő klubnap. Üzemlátogatással egybekö­tött fonalfestő klubnapot rendezett kedden a kistar- csai Fésűsfonó Gyárban a Textilipari Műszaki és Tu­dományos Egyesület.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom