Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-07 / 82. szám
na I me cm </Cirtnn 1966. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Modern vagy moderneskedő? Alig ran újság, amelyben ne bírálták volna már a Szentjános fejevétele című filmet. Ezért nem ismétlem mindazt, amit elmondottak, s amelyekkel magam is egyetértek. Inkább azon meditálnék, mi az oka, hogy Galambos Lajos nagyon szép novelláját így tönkretették a film alkotói? Mert ahhoz kétség sem fér, hogy tönkretették. Galambos novellájára úgy emlékezik az olvasó, mint a valóságot mélyen, sok-sok emberismerettel, igazi írói eszközökkel ábrázoló műre. A novella mai életünk fájó ellentmondását úgy eleveníti meg, hogy a tanítónő maradisággal küszködő alakja hétköznapi hőssé magasztosul. A tanyai világ sötétségében élő, az ellen lázadó és a harcba olykor belefáradó agro- nómus, a tehetetlen tsz-el- nök, az érdektelenségük miatt ellenszenvet kiváltó járási szervek, a korrupt városi tisztviselő — megelevenednek mindenki számára. Tiszteletet érdemel a filmalkotók szándéka, hogy ezt a témát a film eszközével is életre akarták hívni. Kár, hogy a szándék nem valósult meg. S ennek csak ők az okai. A téma alkalmas filmre. A szereplők kiválóak. A fényképezés jó... Modernet akartak, ehelyett azonban csak moder- neskedtek. Nem elégedtek meg azzal, hogy a tartalom önmagában modern és keresetlen, eszköztelen visszaadása, filmszerű sűrítése már Önmagában moderne- síti a formát is. Az újra való törekvés idegesítövé, sokszor nevetségessé válik. A forma a film mondanivalójának kárára érvényesül, az kerül előtérbe, aminek csak keretnek szabadna lennie. Az unos-untalan autóbuszutazás, a csak le- és felszállás végnélküli ismétlése már túlnő annak érzékelésén, hogy milyen fárasztó, egyhangú lehet a városból való ki-bejárás a tanyára. A nézőtéren ülők együttérzése helyett csak gúnyos nevetést fakasztanak. Álmodern és szükségtelen a sok-sok vetkőző, fürdőjelenet is. A városi élet kényelmét de sok aprósággal lehetett volna felvillantani! Moderneskedő a gépkocsivezető jasszos beszéde. Galambos novellájában a gépkocsivezető azért modern figura, ráért a város, valamint művelt szerelmese úgy hat rá, hogy ö is műveltebb akar lenni, már ő sem nyugszik bele a tanyasi élet vigasztalanságába. / Visszatérő motívuma a filmnek az üres, kongó osztályban ülő tanítónő, a kinti állandó zuhogó eső — a kevesebb itt is több lett volna. Valahogy mindig a Húsz óra művészi megoldása jut eszünkbe: mennyire finoman sikerült ott a visz- szatérő motívumoknak egy- besimulniok a cselekménynyel. Mennyire modern és semmiképp nem moderneskedő ott a forma és menynyire közeljutott az a faluról szóló film még a városi nézőhöz is! Annál inkább bántja a nézőt a Szentjános fejevé- telének kudarca, mert végre a mai fiatalság problémáját — a falusi s mégin- kább a tanyasi élettől való félelem indoklását — láthattuk volna a mozivásznon. Ezt az égető, mindenkit foglalkoztató témát áldozták fel a moderneskedés, a sznobizmus oltárán. A Szentjános fejevétele hívja fel a figyelmet a mostanában oly gyakori jelenségre, amikor mindent, még a lényeget is szívesen dobják oda a formabontásért. Sági Agnes Április 16—18: Kamarakórus- fesztivál — Pécsett Április 16—18 között az ország 18 kamarakórusa — ösz- szesen hatszáz dalos — vesz rész Pécsett a kamarakórusok II. fesztiválján. Tíz kórus vidéki városokból, nyolc pedig Budapestről érkezik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zeneszerzők szívesen komponálnak kamarakórusok számára műveket: a fesztivál négy hangversenyén előadásra kerülő 117 kórusmű közül 54 mai magyar szerzők alkotása, ebből tizennégynek a fesztiválon lesz az eredeti bemutatója. A kórusok Pécsen kívíjj Siklóson, Szigetváron és Pécs- váradon is adnak hangversenyeket. Évszázados hagyomány — új feladatok KŐSZEG Húsvéti autós- vándorserleg A kőszegi tanács vándorserleget alapított, amelyet a hagyományos nemzetközi húsvéti autóstalálkozó legeredményesebb autóklubja kap meg. Az idei találkozóra 900 személygépkocsit várnak. Jugoszláviából és Ausztriából csaknem négyszáz vendég jelezte érkezését. Új állatgyógyszer AQUITAL A debreceni Biogal Gyógyszergyárban üzembővítéssel teremtették meg a lehetőségét annak, hogy új gyógyszereket állítsanak elő. A profilbővítési program szerint szerdán új állatgyógyszernek, a megbetegedések megelőzésére szolgáló Aquitalnak nagyüzemi gyártását kezdték meg. Közvetlen autóbuszjárat Budapest és Krakkó között Tovább szélesedik a MÁ- VAUT nemzetközi kapcsolata. A korábbi államközi megállapodás alapján Pawlowski Lbigniew, a lengyel Állami Autóközlekedési Egyesülés vezérigazgatója és Tapolczai Kálmán, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság vezetője tárgyalt a két ország közötti autóközlekedés kiszélesítéséről, s szerdán már a magyar és lengyel szakemberek az ezzel kapcsolatos menetrendi problémákat vizsgálták meg. Juliusz D. Kowalik, az Egyesüléshez tartozó lengyel Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat igazgatója elmondotta: — A két ország között már korábban is szép számmal közlekedtek külön autóbusz- járatok. Számolhatunk azonban azzal, hogy az idén lényegesen több lengyel turista érkezik Budapestre és a Balaton mellé, s a magyar vendégek is mind többen utaznak Zakopanéba és Krakkóba. Ezért született az a megállapodás, hogy a magyar és a lengyel autóközlekedés május 22-től szeptember 30-ig menetrend- szerű autóbuszjáratot indít. Buda-Pest-Hungária A Kossuth Lajos utcai Lakásművészeti Boltban szerdán négy napig tartó kiállítás nyílt: a bútoripari szövetkezetek itt mutatják be azokat a garnitúrákat és kisbútorokat, amelyeket eddig csak exportra gyártottak, de a belkereskedelem kezdeményezésére a jövőben itthon is forgalomba kívánnak hozni. A bútorválasztékot egyelőre a Buda, a Pest és a Hungária elnevezésű garnitúrákkal, egy és kétszemélyes fotelágyakkal, valamint úgynevezett tv ülőgarnitúrákkal gyarapítják. Egy-egy típusból negyedévenként 40—50 garnitúrát tudnak átadni a kereskedelemnek. Ez a kezdeményezés a szövetkezetek számára is hasznosnak bizonyul, mert nagyobb sorozatok gyártására rendezkedhetnek be, ugyanakkor a kereskedelemnek, illetve a vásárlóknak is előnyös, mert több típusból válogathatnak. A kiállítás célja, hogj’’ közvéleménykutatást folytassanak és amennyiben érdeklődést tapasztalnak, más exportgyártmányokat is bevonnak a belkereskedelmi értékesítésbe. Száz évvel ezelőtt, 1866-ban kezdte meg működését a budapesti nyomdászmunkások könyvtára, a legrégebbi, alapítása óta megszakítás nélkül, az eredeti céllal működő magyar közművelődési könyvtár. Létrehozása és működése azt szimbolizálja, hogy a magyar munkásosztály szervezkedésének első pillanataitól összekötötte sorsát a könyvvel, a művelődéssel, hogy a könyv- j tárat mindig mint az egyik legfontosabb művelődési intézményt kezelte. A munkásság sorsában osztoztak az általa létrehozott művelődési intézmények is. Az elnyomatás éveiben, a Horthy- rendszerben nagy áldozatokat kellett hozni, hogy a szakszervezetek fenntarthassák könyvtáraikat, de mindig megtalálták a módját, hogy tagjaiknak színvonalas, igényes Olvasmányt, olyan könyveket adjanak, amelyek a műveltség növelésével, a gondolkodás, a világnézet alakításával hozzájárultak a felszabadulásért vívott harchoz. A Horthy-rend- szerben 57 nagyobb szakszervezeti könyvtárban mintegy 300 000 kötet könyv állt a tagok rendelkezésére, köztük sok olyan mű, amelyek a korabeli népkönyvtárakban nem voltak megtalálhatók. Nemcsak a szocialista eszmeiségű művek, de a magyar és világirodalom klasszikusai is. A felszabadulás után a szakszervezeti könyvtárak kezdték meg elsőként a műkő- k” désüket. A megnövekedett le-8 hetőségek, a szakszervezetek í megváltozott helyzete, az üze-§ men belüli működés, a felada- ^ sok serkentő szerepe mind ^ hozzájárult, hogy a szakszer-^ vezeti könyvtárak hálózata ^ olyan fontos helyet foglalt el | a magyar könyvtári hálózat- 8 ban. A több mint 4000 szak- 1 szervezeti könyvtárban levő ^ 5 300 000 kötet, az általuk el- ^ látott félmilliónál több olvasó, ^ a kilencmillió kötetet mégha- ^ ladó évi könyvkölcsönzés ön- ^ magában is szép eredmény, ^ de fontosságát még növeli az | a tény, hogy az ország összest közművelődési könyvállomá- k nyának 35 százaléka, a mun- ^ kásolvasók több mint 60 szá- $ zaléka ezekhez a könyvtárak- § hoz tartozik. Ma már minden S _______________________ I j elentősebb munkahelyen működik üzemi könyvtár, lehetővé téve, hogy különösebb utánjárás nélkül juthassanak a dolgozók könyvhöz, színvonalas olvasnivalóhoz. Az olvasáshoz vezető első lépcsőt jelentik ezek a könyvtárak, a legtöbb esetben az első könyvet adják a még nem olvasók kezébe. Az utóbbi években — amikor már számolni kell a televízió „konkurrenciájá”-val is — tartani tudták az olvasók több mint félmilliós táborát, oly módon, hogy azt évente 25—30 százaléknyi új olvasóval frissítették és ugyanakkor 8 év alatt megkétszerezték az olvasási átlagot. Az évente elolvasott fejenkénti 15 kötet könyv a több mint 4000' társadalmi munkás könyvtáros igyekezetét, odaadó munkáját dicséri. Nemrégiben a SZOT elnöksége tárgyalta a szakszervezeti könyvtárak munkájának eredményeit, nehézségeit és megjelölte feladataikat az elkövetkező 5 évre. Megállapította: az immár százéves hagyományok kötelező ereje arra int, hogy a könyvtárak tevékenysége az eddiginél szorosabban kapcsolódjék a mozgalomhoz, jobban szolgálja annak céljait; a jelen és a jövő feladatai pedig azt követelik, hogy még több dolgozónak adják kezébe a könyvet, még hatékonyabban szolgálják a szocialista nevelési célokat. A következő években a szakszervezeti könyvtárak átlagosan a dolgozók 25 százalékát kívánják olvasóikká tenni. Az ehhez szükséges legfontosabb feltételt, a megfelelő könyvállományt biztositja a mozgalom, hiszen 3 millió kötet új könyvvel növeli a könyvtárak állományát. A másik feltétel a megfelelő könyvtárhelyiség és berendezés. Jelenleg minden ötödik szakszervezeti könyvtár rendelkezik önálló helyiséggel. Ezen a helyzeten csak úgy lehet javítani, ha a szakszervezeti szervek összefognak a pártszervezetekkel, a gazdasági vezetőkkel, hiszen nem kis mértékben rajtuk múlik, hogy megfelelő helyiséghez jutnak-e az üzemi könyvtárak. A szakszervezetek — hagyományaiknak megfelelően — a könyvtárakat a jövőben is a legfontosabb népművelési eszköznek tekintik. Azokban az üzemekben, ahol nincs művelődési otthon, az egész népművelési munka bázisává akarják tenni azokat. És éppen ezért minden szakszervezeti tisztségviselő kötelességévé teszik az olvasásra való nevelést, az irodalompropaganda folytatását. így lesz több mint jelkép az a gesztus, hogy most, a centenárium évében jelölték meg a következő évek feladatait. Kiss Jenő (ffssswssssMssssssfsssssssssssssss/rssssssssssssssssmsssssssfssss/mssMmsssssYr. Elkészült az izotópintézet Szent művészet satöbbi A Vígszínházban megtar- i tották a társulat soron kö- I vetkező premierdarabjának olvasópróbáját. A színházban május 13-án mutatják be Radzinszkij szovjet író „Szent művészet satöbbi” című művét. A darabot, amely az író második színpadi műve, éppen úgy, mint első darabját — a kecskeméti Katona József Színházban is bemutatott — „104 oldal a szerelemről” című művét, nagy sikerrel játsszák a Szovjetunióban. A mai témájú vígÚj étterem és konyha az esztergomi Fürdő Szállodában Az esztergomi Fürdő Szállodában ezer személy ellátására alkalmas konyhát, ötszáz személyes éttermet, bárt és bisztrót adtak át • rendeltetésének. A szobákat mir tavaly felújították. A szálloda korszerűsítésére eddig 10 millió forintot költöttek. Bővítését folytatják, új szárnyépületében 60 szobát rendeznek be. Fürtös Gusztáv; Budapest becsülete A napokban egy serdülő parasztlány szállt föl arra a villamosra, amelyiken én is utaztam. Először lehetett Budapesten, ámbár ez sem egészen bizonyos, de mozgásában s az arcán lassú tétovázás, enyhe félénkség látszott, s olyan óvatosan lépett a lépcsőre s ment be a kocsiba, mintha egy keskeny falusi hidacskán haladna át, valami kis patakocska fölött, ahol nincsen semmiféle korlát. Egyedül jött, bő szoknyában, pruszlikkal, s a karján kosárral. Eddig az egészben nincsen semmi különös, hiszen vidékről gyakran látogatnak föl Pestre, kivált vásár alkalmával. Mégis, történt valami meglepő, valami szokatlan, nekünk, pestieknek egészen idegen, amire a kocsiban mindenki fölfigyelt. Hogy mi volt az? Ne tessék valami nagy dologra gondolni. Csak annyi volt, hogy a parasztruhás lány, amint a kocsi Delsejébe lépett, köszönt: — Jó napot kívánok! Kedvesen mondta, valószínűleg így köszön ha egy üzletbe vagy egy lakásba lép, aho! idegenek vannak. Az emberek meglepődtek. Villamoson nem szokás köszönni. Ez a rövid időtartamú uta5 zás nem alakította ki ezt a — más esetekben ^ elmaradhatatlan — társadalmi formalitást. A vidéki lány ezt nem tudta? Vagy a sok em-s bér láttán zavarba jött? Az utasok közül ^ egy-kettő elmosolyodott, a többiek pedig kö- ^ zönyös arccal hallgattak. És ez a hallgatás, ez ^ a csönd furcsa volt, súlyos és nyugtalanító. ^ Néztem a lányt. Elpirult. Zavarban volt. | Bizonyára ezt gondolta: „Milyen idegenek, & barátságtalanok ezek a pestiék!” Ekkor segítségére siettem. Kissé közelebb ^ léptem hozzá, és megszólítottam: — Jó napot! A vásárba tetszik menni? Hogy földerült az arca! Feszélyezettsége § egyszerre eltűnt, s mosolygott, szép kukorica- ^ szem fogaival. Nem a vásárba megyek, hanem a Rákóczi ^ térre, ott talákszunk az ángyommal. Beszélgettünk. Most már úgy tűnt, hogy aS villamoskocsiban valami a helyére igazodott. $ A köszönés lebegett társtalanul tovább a le- $ vegőben. Á világ visszazökkent rendes ke- ^ rékvágásába. Néhány percig cserélgettük a szavakat, az- ^ után le kellett szállnom. A parasztlányka bú- ^ csúzáskor a kezét is odanyújtotta, és elárulta. $ hogy Zsófinak hívják. Már egészen vidám $ volt. - $ Én is jókedvűen mentem az utcán. Sikerült előtte megmentenem Budapest be ^ csületét. S Szovjet tervek alapján korszerű új székhazat kapott a Központi Fizikai Kutatóintézet területén az Országos Atomenergia Bizottság izotópintézete. A korszerű izotópgyárban teljes biztonsággal, emberi kéz érintése nélkül állítják elő az ipari és gyógyászati izotópokat. Az intézet valamennyi KGST-államnak is exportál majd termékeiből. A képen: a berendezések egyike, nagyméretű manipulátor. játékot Horvai István ren- $ dezi. í i A Vígszínház prózai elő- 5 adásokhoz szokott színpadán $ ezúttal jelentős szerep jut $ a zenének és a dalbetétek- : nek is. A zenét Nádas Gá- \ bor szerezte, a verseket Sze- \ nes Iván írta. Az előadáson többek kö-; zött Sulyok Máriát, Tábory ; Nórát, Szegedi Erikát, Lati- \ novits Zoltánt, Szakáts Mik- ! löst és a vendégként fellépő $ Pap Évát láthatja a közön- $ ség.