Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-06 / 81. szám
I 1966. ÁPRILIS 6., SZERDA MEcrzi kJCMíVP 3 Kedden folytatta munkáját az SZKP XXIII. kongresszusa. A tanácskozás hetedik napjának délelőtti ülésén az elnöklő Leonyid Brezsnyev bejelentette; a kongresszus áttér a harmadik napirendi .pont tárgyalására, amelynek témája: „Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1966/70-re szóló népgazdaságfejlesztési ötéves tervéről.” Előadó: Alekszej Koszigin miniszter- elnök. Koszigin a küldöttek viharos tapsától kísérve lépett a szónoki emelvényre. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a tervek végrehajtását befolyásolja a világhelyzet, de határozott derűlátással tekint megvalósításuk elé, amely a Szovjetunióban nagyszabású gazdasági reform végrehajtásával esik egybe. — Az ötéves terv gazdasági főfeladatát a párt abban látja, hogy biztosítsuk az ipari termelés jelentős fejlődését, a mezőgazdaság fejlődésének szilárd és gyors ütemét, s mindezek eredményeképpen elérjük a nép életszínvonalának lényeges emelését, minden szovjet ember anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítését. A szónok közölte, hogy a teljes társadalmi termék több mint 40 százalékkal, a nemzeti jövedelem 38—41 százalékkal, a dolgozók reáljövedelme (egy lakosra számítva) 1.3-szorosára emelkedik. Koszigin hangsúlyozta; az pt- éves terv szilárd gazdasági fiz új ötéves terv biztosítja az ipari termelés és a mezőgazdaság fejlődését, a szovjet dolgozók életszínvonalának emelését KOSZEG1N MINISZTERELNÖK BESZÁMOLÓJA és tudományos alapon nyugszik. Sajátossága, hogy gyorsan kívánjuk műszakilag újrafegyverezni az egész népgazdaságot, progresszív módon akarjuk megváltoztatni szerkezetét. Folytatjuk a közszükségleti cikkek termelési ütemének fokozását és közelítését a termelő eszközök termelési üteméhez. Előirányozzuk a mezőgazdasági termelés növekedési ütemének jelentős közelítését az ipari termeléshez. Magától értetődik, hogy a központi bizottság és a kormány — tekintetbe véve a jelenlegi nemzetközi helyzetet — a következő öt esztendőben is tovább erősíti az ország védelmi potenciálját, olyan színvonalon tartva fegyveres erőinket, hogy azok megsemmisítő csapást mérhessenek az agresszorra, ha kezet merne emelni a szovjet nép békés életére, békés munkájára. Műszaki rekonstrukció, új, korszerűbb termékek A miniszterelnök megjegyezte, az új ötéves terv kiemelkedő vonása, hogy az iparon belül nagyobb súlyra tesznek szert azok az iparágak, amelyek biztosítják az egész népgazdaság műszaki rekonstrukcióját és az új, korszerűbb termékek előállítását. Alekszej Koszigin megállapította: öt év alatt körülbelül 70 százalékkal növekszik a villamÓsénergia-termelés. Az energetika fejlesztésében a fő irányt a nagy erőművek építése jelenti. Szibériában például elkészül o világ legnagyobb erőműve, a kraszno- jarszki vízi erőmű. Tovább fejlesztjük az atomerőművek építését is. A városi lakosság mindennapi szükségleteire fordított villamos energia mennyisége 60 százalékkal, a falusi lakosság villa- mosenergia-felhasználása mintegy háromszorosára emelkedik majd. Az új ötéves tervben tovább tökéletesedik a tüzelőanyag-mérleg szerkezete: a gáz- és az ásványolaj hányada a tüzelőanyag össztermelésében az 1965. évi 52 százalékkal szemben 60 százalékra emelkedik. A kőolajkitermelés évi növekedése több mint 20 millió tonna és a gáztermelés évi növekedése körülbelül 20 milliárd köbméter lesz. A világ legnagyobb Martin-kemencéi A beszámoló megállapítja; a Szovjetunió a vaskohászatban számos műszaki- gazdasági mutatót tekintve, túlszárnyalta a legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunióban épültek világ legnkgyobb teljesítményű martinkemencéi és nagy- olvasztói a legnagyobb kapacitású folyamatos működésű acélolvasztó berendezések. A jövőben is növelni fogják a kohászat műszaki színvonalát. Jelentősen fejlődik a színesfémkohászat, a nemesfémek és a gyémánt termelése. Az új ötéves tervidőszakban jelentősen megnövekszik a vegyipar termelése. — A könnyűiparban körülbelül 300 új nagyvállalat építését, több mint 100 működő vállalat rekonstruálását irányozzák elő. A termelés növekedésének átlagos évi üteme a könnyűiparban 2,1-sze- resére emelkedik, , 1970-ben 9,5—9,8 milliárd négyzetméter szövetet, 1,65— 1,75 milliárd köt-szövött cikket, 610—630 millió pár bőrcipőt fogunk előállítani. Az élelmiszeripar bruttó termelésének ezekben az években 1,4-szeresére kell növekednie. Az ötéves tervben állami tartalékok felhasználásával 5,9—6,2 millió tonnára kell fokoznunk a hústermelést, szemben az 1965. évi 4,8 millió tonnával. Egyik legfontosabb feltétel; ez új gazdasági reform Az iparfejlesztés terve teljesítésének legfontosabb feltételeként jelölte meg Koszigin — hogy az iparvállalatoknál véghez vigyék a szeptemberi plénum által jóváhagyott új gazdasági reformot. Több nagy vállalat — több mint 300 ezer munkással és alkalmazottal — már átállt az új rendszerre. Alekszej Koszigin megállapította, hogy az új rendszerre áttért vállalatok többsége túlteljesítette a realizált termék és a nyereség felemelt tervét. Az állami költségvetés nagyobb bevételre tett szert. A vállalatoknál létrehozták a termelés fejlesztésének, az anyagi ösztönzésnek, a szociális-kulturális beruházásoknak és a lakásépítkezéseknek az alapjait.* Nőit a munkások és az alkalmazottak munkabére. A mezőgazdaság reális céljai Az ötéves tervnek a mező- gazdaságra vonatkozó irányelvei az SZKP Központi Bizottsága márciusi plénumán hozott határozatokból • indulnak ki. A fő feladat, amelyet a terv a mezőgazdaság területén a következő öt évre előirányoz, a földművelés és az állattenyésztés hozamának lényeges növelése, a gyors és stabil fejlődési ütem biztosítása. Az egész mezőgazdasági termelés átlagos évi ütemének ezekben az években 25 százalékkal meg kell haladniok a korábbi öt év átlagos szintjét. A terv előirányozza, hogy 30 százalékkal növekedjék a szemes termények hozama és érje el a 167 millió tonnát. (1961—65-ben évi 130 millió tonna volt.) Más mezőgazdasági termékek évi átlagos termelése a következőképpen alakul: cukorrépa: 80 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 59 millió tonnával szemben; burgonya: 100 millió tonna az 1961 —1965. évi átlagos 81 millió tonnával szemben; hús: 11 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 9,3 millió tonnával szemben; tej: 78 millió tonna az 1961—1965. évj átlagos 65 millió tonnával szemben. A kolhozok és a szovho- zok öt év alatt mintegy 1.8 millió traktort kapnak majd (1.6-szer többet, mint az előző év ötéves tervében), 1,1 millió tehergépkocsit, több mint félmillió gabonakombájnt. A munka energiaellátottsága megkétszereződik a mezőgazdaságban. Nő a kolhozparasztok jövedelme — A kolhozparasztoknak a közös gazdaságokból származó jövedelmét — jelentette ki Koszigin — az előirányzat szerint öt esztendő alatt 35—40 százalékkal növeljük. Jövedelemkiegészítő forrás lesz számukra továbbá a háztáji gazdaság. A szövetkezetekben a munka normázása, szervezése és bérezése egyre jobban meg fogja közelíteni az állami gazdaságokban elért szintet és kialakult formákat. Előirányoztuk, hogy fokozatosan mindenütt bevezetjük a kolhozparasztok havi garantált javadalmazását. A kolhozparasztok nyugdíj- ellátása közelebb kerül a munkások és alkalmazottak nyugdíjellátásának feltételeihez. Koszigin hangsúlyozta; a mezőgazdasági termelés növekedésén!etc teljesen reális programja végrehajtását biztosítani fogja a gépeknek, a műtrágyának, a villamos energiának a kolhozok és a szovhozok számára történő nagy arányú szállítása. Mindez igen kedvező feltételeket fog teremteni a szovhozokban és a kolhozokban a munkatermelékenység 40—45 százalékos növeléséhez, csupán a termelési jellegű építkezésekre, valamint a gépek kifizetésére az állam 41 milliárd rubelt folyósít a mezőgazdaságnak, körülbelül kétszer annyit, mint az előző ötéves időszakban. A beszámoló részletesen elemzi a szállítás és a közlekedés fejlesztésének feladatait. A vasutak teljes villamosítását, illetve dieselesíté- sét 1970-ig lényegében befejezik. A szovjet flotta tonna űrtartalma biztosítja kereskedelmünk gét a kapitalista zási piactól. Az tervidőszakban majd kül- függetlensé- tengerhajó- új ötéves körülbelül 37 000 kilométernyi kőolaj- és gázvezeték épül. A lakosság növekvő szükségleteinek kielégítése érdekében jelentősen növelni fogjuk a korszerű autóbuszok és személy- gépkocsik gyártását. Lénye- gsen bővül a televízióállomások hálózata. Mesterséges holdak segítségével a központi televízió műsorát a távolkeleti vidékeken is lehet majd fogni. Központi kérdés: az életszínvonal emelése A szovjet miniszterelnök közölte: a nép életszínvonalának növelését célzó intézkedések voltak az egyik központi kérdés az ötéves terv irányelvtervezetének megvizsgálásakor. Az egy lakosra számított reáljövedelem körülbelül harminc százalékkal fog emelkedni, szemben az 1961—65. években elért húsz százalékkal. A munkások és alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt legalább húsz százalék- ital emelkedik majd. — Nagy horderejű társadalmi-gazdasági intézkedés az ötnapos (öt munkanap és két szabadnap) munkahét bevezetése — mondotta Koszigin. A Szovjetunió miniszterelnöke fontos feladatnak nyilvánította a szovjet kereskedelem javítását. Közölte, hogy a dolgozók anyagi jóléte emelése egyik forrása az állami kiskereskedelmi árak csökkentése lesz egyes közszükségleti cikkeknél. Ezután beszélt arról a gigászi lakásépítési programról, amely körülbelül 65 millió ember lakáshelyzetének megjavítását, új laücásba költözését segíti elő. A lakosság egészségvédelméről szólva kiemelte: a Szovjetunióban a legkisebb a halandóság, s rámutatott: meg kell javítani az egészségügyi ellátás kulturáltságát. — Az új ötéves terv o kulturális építőmunlca új szakaszát jelenti — mondotta Alekszej Koszigin. Ma ez a vívmány már nem elégíti ki hazánk dolgozó tömegeit. Lényegében be kell fejezni az áttérést az egyetemes, teljes középfokú oktatásra. Növelni kell a szakemberképzés színvonalát. — Burzsoá ellenségeink az utóbbi időben azt kezdték állítani, hogy az SZKP-t és a szovjet államot csak a műszaki tudományok és az ezekkel kapcsolatban álló természettudományos ágazatok érdeklik. Koszigin elutasította ezt az állítást és kijelentette: egész tevékenységünk szilárd tudományos alapra, a társadalmi fejlődés leghaladóbb elméletére épül. A Szovjetunióban a marxista —leninista filozófia már rég a tudományos kutatómunka módszertana lett valamennyi ismeretágban. A nemzetközi szocialista munkamegosztás elősegíti közös céljainkat Ezután a Szovjetunió és a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak erősítéséről szólva hangoztatta: Az önkéntesség és a teljes egyenlőség alapján megteremtett nemzetközi szocialista munkamegosztás megkönnyíti számunkra és barátaink, a szocialista testvérországok számára, a gyorsabb haladást a közös cél, a kommunizmus építése felé. Az új ötéves tervidőszakban a Szovjetunió több mint ezer | vegyipari, könnyű- és élelmi- szeripari stb. vállalat és üzem számára vásárol komplett berendezést. A testvérországok szállításai fogják fedezni tengeri teherhajó-szükséglCtünk 48 százalékát, vasúti személykocsi-szükségletünk mintegy 36 százalékát stb. Ezenkívül nagy mennyiségű közszükségleti cikket is vásárolunk. Az államközi gazdasági kapcsolatok gyakorlatában most első ízben egyeztette egy egész országcsoport öt évre előre óriási volumenű kölcsönös áruszállításait — jelentette ki Koszigin. — Ugyancsak a szovjet szállítások fogják fedezni a szocialista országok alapvető szükségleteit számos berendezés- és gépfajtából, szilárd és folyékony tüzelőanyagból, kohászati nyersanyagokból és fémekből, gyapotból, fa-, cellulóz- és papíripari cikkekből, s néhány más fontos áruból. Koszigin megemlítette: a szocialista országok jelenleg saját termelésükből és kölcsönös áruforgalmukon keresztül elégítik ki egész berendezés- és gépszükségletük több mint 95 százalékát. Ilyen körülmények között nagy felelősség hárul az iparra és a külkereskedelmi szervezetekre. Biztosítanunk kell a lehető legjobb minőségű áruk kölcsönös szállításait, méghozzá a kikötött határidőre. Nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió a független ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokkal való gazdasági kapcsolatai bővítésének. A legutóbbi öt esztendőben több mint másfélszeresére bő vült a Szovjetunió kereskedelme a tőkésországokkal, elsősorban Finnországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Japánnal, Angliával, Svédországgal. Az Egyesült Államok igyekszik akadályozni a Szovjetunió külkereskedelmének fejlődését, a kísérletek azonban kudarcot vallanak. A szónok kijelentette, hogy a. széles körű gazdasági csere a szocialista országok és a kapitalista rendszer országai között kedvező hatást gyakorolhat a nemzetközi helyzetre. — Ahogy a Szovjetunió gazdasági pozíciói megszilárdultak, úgy vált reálisabbá az a feladat, hogy túl kell szárnyalnunk a kapitalista világ leggazdagabb államait — állapította meg Koszigin. Tovább folytatjuk a békés egymás mellett élés politikáját — Egészében véve azt mondhatjuk — jelentette ki Koszigin —, hogy a háború utáni tapasztalatok a kapitalista világ gazdasági és következésképpen politikai helyzetének ingatagságáról tanúskodnak. Ha megoldjuk az új ötéves terv feladatait, még jobban megnövekszik országunk gazdasági ereje s a nemzetközi erőviszonyok mégin- kább a béke és a szocializmus javára tolódnak el. Gazdaságunk fejlesztésével egyben a Szovjetunió honvédelmét erősítjük s növeljük az egész szocialista tábor hatalmát. Népünk és más népek forradalmi vívmányai veszélybe kerülnének, ha ezeket nem fedezné közvetlenül vagy közvetve a szocialista közösséghez tartozó országok, elsősorban a Szovjetunió óriási katonai ereje. Az imperialisták olykor csak azért nem merik megtenni azt, amit szeretnének, mert jól tudják, hogy nagy a kockázat. A Szovjetunió nagy támogatásban részesíti és továbbra is részesíteni. fogja Vietnam szabadságszerető népét. A szükséges mértékben mindaddig, amíg a vietnami nép győzelmesen be nem fejezi a beavatkozókkal vívott hősies harcát. Emlékeztetett rá, hogy az amerikai kongresszus a vietnami háború céljaira több mint 13 milliárd dolláros pót- előirányzatot szavazott meg. Alekszej Koszigin kijelentette: a Szovjetunió továbbra is törekedni fog arra, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyát a békés egymás mellett élés határozzák meg. — A nemzetközi helyzet minden szövevényessége ellenére mi, kommunisták, — mondotta Koszigin — megalapozott optimizmussal tekintünk a jövőbe. Kijelentjük: az agresszorokat meg lehet és meg kell fékezni, az új világháborút el lehet és el kell hárítani. A Szovjetunió miniszterelnöke kijelentette: az ötéves terv szilárd alapot teremt a mezőgazdasági termelés egyenletesen gyors ütemű fejlesztéséhez, a társadalmi termelés két legfontosabb szférája, az ipar és a mezőgazdaság egybehangolt fejlesztéséhez. Ez lehetővé teszi, hogy lényegesen közelebb kerüljenek egymáshoz a város és a falu élet- és munkakörülményei. Az új ötéves terv nagy lépést jelent majd a szellemi és fizikai munka közötti lényeges különbségek megszüntetése történelmi feladata teljesítésének útján. E nagy feladatok megoldása közben még jobban megszilárdul társadalmunk társadalmi tekintetben homogén volta, ami elengedhetetlen feltétele haladásunknak a kommunizmus felé — fejezte be előadói beszédét Alekszej Koszigin. A délutáni ülésen megkezdődött a vita az ötéves tervről szóló beszámoló fölött. Többek között felszólaltak az indiai, a brazil kommunista pártok, a Svájci Munkapárt, a Ceiloni Kommunista Párt, az Izlandi Szocialista Egységpárt és a Szocialista Arab Unió képviselői, majd a elvei IXXITI. pártkongresszus hete- I dik napja befejeződött.