Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-05 / 80. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1966. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ JELZÉSEK AZ IPARNAK KÉSZLETGAZDÁLKODÁS - ÁRUELLÁTÁS Mit ad az új gazdaságirányítási rendszer a kereskedelemnek Még csak a kezdetéin tartunk az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséinek, de máris sok szó esik róla a lakosság széles rétegeiben is. Akár az iparról, akár a mezőgazdaságról van szó, mindenki azt várja — köznapi nyelven szólva —, hogy mind a piacon, mind az üzletekben mindig megkapja azt az árut, amire éppen szüksége van. Valóban, az új gazdaságirányítási rendszer érdekében kiadott eddigi kormányintézkedések ezt a célt szolgálják. Arról azonban, hogy az ipari és mezőgazdasági termelő üzemek mennyiben valósítják meg ezeket az elgondolásokat, erről a lakosság a holtakban bizonyosodik meg. Tóth István felvétele Kitüntetett termelőszövetkezeti tagok a törteli Rákóczi Tsz-ből, özv. Farkas Istvánná növénytermesztő a csemői Rákóczi Tsz- ből, Hatvani Sándor juhász a nyársapáti Aranyhomok Tsz- ből, Juhász Jánosné kertészeti dolgozó az abonyi József Attila Tsz-ből, Molnár Sándorné, a törteli Rákóczi Tsz adminisztrátora, Ondó András, a törteli Aranykalász fogatosa, Sági Jánosné, az abonyi József Attila kertészeti dolgozója és Vízi József tehenész a jászkarajenői Űj Barázda Tsz-ből. Cegléd város termelőszövetkezeteiből „kiváló termelőszövetkezeti tag” jelvénnyel tüntették ki Bezzegh Józsefné növénytermesztőt a Dózsa Tsz- ből, Bosznyai József gépkocsivezetőt a Vörös Csillag Tsz-ből, Gál István növény- termesztő brigádvezetőt a Petőfi Tsz-ből, Gyura Pálné kertészeti dolgozót az Alkotmány Tsz-ből, Józsa István főmezőgazdászt a Lenin Tsz- ből, Mácsai Pálné kertészeti dolgozót az Alkotmány Tsz- ből és Nahóczki Lászlónét, a Dózsa Tsz szőlészeti-kertészeti dolgozóját. Miniszteri dicsérő oklevelet kaptak: Brandensz- ki Anna borjúnevelő a Vörös Csillag Tsz-ből, Dudás Pál szőlészeti brigád vezető a Táncsics Tsz-ből, id. Ecseri Jánosné állatgondozó a Lenin Tsz-ből, Erdős Lászlóné kertészeti dolgozó a Dózsa Tsz-ből, Hajnal Imre traktoros a Vörös Csillag Tsz- ből, Horváth Józsefné baromfigondozó az Alkotmány Tsz-ből, Juhász István brigádvezető a Lenin Tsz-ből és Kazai Pálné baromfitenyésztő a Dózsa Tsz-ből. i Az 1965. évi termelési verseny záróértékelése Lapunk április 3-i számában vábbá az őszi vetések, a kuko- beszámoltunk a járási ver- ricatörés, a szárvágás elvégzéMilyen módon méri fel a lakosság igényeit, s hogyan juttatja el azokat a gyártó vállalatokhoz a kereskedelem? Milyen helyes és helytelen tapasztalatokra tettek szert eddig? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Haffner Vladimírral, a földművesszövetkezeti áruház igazgatójával. — Az elmúlt években raktárainkban rengeteg olyan áru halmozódott fel, ami iránt alig volt kereslet a lakosság részéről. Ezeket az árukat már csak csökkentett áron lehetett értékesíteni. Erre a központi intézkedések lehetőséget is adtak. Az elmúlt évben mintegy Hatodik éve dolgoznak együtt ezek az asszonyok. Igaz, nem mindnyájan alapító tagjai a brigádnak, de jöttek azok helyett is, akik kimaradtak közülük. Most tizenegyen vannak. A tsz-irodához gépkocsival néhány perc az I-es üzemegység. Néhányan éppen ott dolgoznak. Bontják a burgonyás prizmákat, válogatják a krumplit, az egyik részen már vetik is. A brigád 1963-ban vette fel Tyereskova nevét. Az al- bertirsai Dimitrov Termelő- szövetkezet egyetlen szocialista brigádja az övék. Éveken át részt vettek a munkaversenyekben, s az 1963-as évben elért első helyezés jutalmaként 64-ben Csehszlovákiában és Lengyelországban jártak, társasutazással töltve egy hetet. Ugyancsak a 64-es esztendőben fejenként 1500 forint jutalmat kaptak a vezetőségtől szép teljesítményükért. Az elmúlt évben mostohán bánt a vezetés a brigáddal, nem értékelték a verseny eredményeit, s ennek természetesen bizalmatlanság lett a következménye. Azóta új vezetőség vette kezébe a szövetkezet irányítását. Most kötik a szerződést, amely szerint 8 holdon a paradicsom, 2 holdon az uborka, 4 holdon a burgonya, 1,25 holdon a mák, 12 holdon a kukorica termelésének minden kézi munkáját elvállalják. Havonta tíz napon a vállaláson kívül közös munkában is részt vesznek. Az általános növényter- mesztöbrigád vezetője Bánsz- ki Györgyné. — Voltam a női szocialista brigádok vezetőinek dán- szentmiklósi értekezletén. Amikor visszajöttem, elmondottam az asszonyoknak, amit ott hallottam. Ekkor határoztuk el, hogy felajánlást teszünk, egy náci jövedzlműnket adjuk a vietnami emberek segítésére. — Március 17-ét választottuk, mert ezen a napon teljes volt a brigádlétszám — hétmillió forint értékű árut adtunk el leértékelve. Hogyan lehetne megakadályozni a felesleges készletek felhalmozódását a kereskedelemben? v — Állandóan figyeljük a kereslet, azaz a lakosság igényének alakulását. Az áruház valamennyi osztályán figyelemmel kísérjük a legfontosabb árucikk forgalmát. Tapasztalatainkat közöljük a Nemzeti Bank fiókjával — amely a maga részéről ugyancsak jelzéseket ad az ipari vállalatok számára —, md pedig a nagykereskedelmi vállalatokkal tartunk fenn közvetlen kapcsolatokat. Azok a kiskereskedelem folytatja Bánszkiné. — Mindannyian kint voltunk a földeken, pétisót szórtunk. Napi keresetünk negyven-negyvenöt forintnyi lehetett. Ezt a pénzt ajánlottuk fel fejenként. Egyben felhívást intéztünk a többi munkacsapathoz is. Ennek eredményeként a Varga-csapat, az I-es üzemegység, a központi brigád és a Il-es üzemegység dolgozói is vállalták, hogy egy napi keresetüket, illetve annak ötven százalékát ajánlják fel. Más témára ugrunk. Van a tsz-ben egy házaspár. Mindketten szellemi fogyatékosak. Két gyereket nevelnek, a kisebb három-, a nagyobb hatéves. Eddig az asz- szony járt munkába. Rendszeresen ott volt, s dolgozott a többiekkel. A férje a gyerekekre vigyázott. Most az asszony harmadik gyerekét várja. Egyszercsak valamelyik brigádtagnak eszébe jutott, meg kellene látogatni a családot, s vinni is lehetne valamit, hiszen nehéz körülmények között élnek. Az elhatározást tett követte, de nem egy asszony indult a tanyájukhoz, hanem a brigádból többen is. Az ajándék is megnőtt — a brigád ajándékává. Vittek harminc kilónyi krumplit, 15 kilónyi lisztet, több kiló cukrot, zsírt, rizst, szalonnát, tojást, sonkát, tíznél több üveg befőttet — egy egész éléskamrát. Fűszert, mosószappanokat, még egy új söprűt is szereztek. Került otthon jó állapotban levő, kinőtt gyerekruha is a kicsiknek, úgyhogy végül kocsival kellett vinni a sok ajándékot. — Amikor ott jártunk, említette a kismama, hogy segítséget hív, kimeszelik a lakást. Ahogy ezt hallottuk, összenéztünk, és elhatároztuk, magunk végezzük el a munkát. — Amíg kórházban lesz az asszonyka, közülünk minden második nap más látogatja, viszi az ételt. Mi dolgozunk ahelyett is, aki éppen látogatóban lesz. így döntöttünk — mondják. Tamasi Tamás ? • igényeinek megfelelően rendelik az árut az ipari üzemektől. A két irányból jelzett igények alapján az ipar kénytelen a vásárlók igényeinek megfelelően módosítani, alakítani gyártmányai választékát. Külföldi áruk esetében hogyan tudják befolyásolni az igényeknek megfelelő áruválaszték szerinti rendelést? — A módszer lényegében ugyanaz. Ha a nagykereskedelem a mi igényeink alapján rendel — ami minden esetben, a vásárlói kereslet alapján történik —, akkor a külkereskedelmi vállalatok annak megfelelően importálnak, s így elkerülhető lesz raktárainkban a fölösleges áruk felhalmozódása. , S ha mégis kialakulnak eladatlan árukészletek egy-egy szezon végére? — Azt tervezzük, hogy a szezon végén nagyobb tételben kimaradt árukat visszáruzzuk azoknak a nagykereskedelmi vállalatoknak, melyektől rendeltük. Ezáltal raktáraink felszabadulnak az abban az időben éppen keresettebb árucikkek számára. Ez a módszer egyrészt rászorítja a nagykereskedelmi vállalatokat a mi rendeléseink szerinti, szállításokra, másrészt ők is határozottabban lépnek fel az iparral szemben, hogy a piaci keresletnek megfelelő választékban termeljenek — fejezte be tájékoztatását az áruház igazgatója. © A kiürítés izgalmán, félelmein a járás minden községe átesett, különösen október utolsó napjaiban volt félelmetes a hatóságok intézkedése nyomán a pánik. Jászka- rajenőn október 28-án reggel dobszó hirdette a kiürítési parancsot, csendőrök járták a házakat, keletről és délről egyre erősödő ágyúszó sürgette a tépelődőket, a bizonytalanokat az otthon elhagyására. A tiszai hídfőkből napok óta hallatszó harci zaj, a rémhírek hatására és a hatóság kényszerítő fellépésére a község lakóinak 50—60 százaléka útra kelt. Este az utolsó vonatok zsúfolva mentek, a Cegléd felé vezető országúton kisebb-nagyobb csoportok: kocsin, kerékpáron, gyalog indultak nyugatnak. A keleti égen felvillanó félelmetes fények kísérték a távozókat. A hadműveletek november 1-én kezdődtek teljes erővel járásunkban: Kocsér—Jászkarajenő szakaszon. E térségben ekkor már német egységek kevesen tartózkodtak, mert Szolnok védelmére vonták ki őket. A visszamaradt kevés német alakulat — páncélosok és páncélelhárítók — a szolnoki német vonal déli oldalát biztosította, mert a magyar hadsereg harci erejében akkor már a német vezetőség nem bízott. © Jászkarajenő község felszabadulása november 1-én a A földművelésügyi miniszter „kiváló termelőszöövetke- zeti tag” jelvénnyel és miniszteri dicsérő oklevéllel tüntette ki a közös gazdálkodásban elért kiváló teljesítményükért járásunk és Cegléd város több termelőszövetkezeti tagját A kitüntetéseket az abonyi Kossuth Tsz-ben és a törteli Aranykalász Tsz-ben már ünnepélyesen átnyújtották a tervismertető közgyűléseken. A többi termelőszövetkezetben ugyancsak tervismertető értekezleteken vagy vezetőségi üléseken nyújtják át a miniszteri kitüntetéseket. A járás területén a következő termelőszövetkezeti tagok részesültek kitüntetésben, „kiváló termelőszövetkezeti tag” jelvényt kaptak: Angyal Mihály sertésgondozó a törteli Aranykalász Tsz- ből, Bán Imre juhász az abonyi József Attila Tsz-ből, Falusi Ferenc a kőröstefétleni Vörös Csillag Tsz traktorosa, Lipák József, brigádvezető az abonyi Kossuth- Tsfrtiől, Silye' László szőlészeti brigádvezető a csemői Rákóczi Tsz-ből és Szeker János, a törteli Rákóczi Tsz traktorosa. Miniszteri dicsérő oklevelet kaptak: Bakos József tehenész délelőtti órákban következett be, az elvonuló csapatok semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. A szovjet—román csapatok elé küldöttség ment, melyet Táncsik Ferenc vezetett. A szovjet és román csapatok 4-én reggel 6—7 óra tájban indultak Cegléd felszabadítására. Az éjjel kiépített védelmi vonalat szinte minden ponton rövid gyalogsági tűzharc után átlépték. Mivel a szovjet légifelderítés tudott a visszamaradt német gócokról, ezeket a fészkeket olykor erős aknatűzzel zárták le. A város déli része már a reggeli órákban felszabadult: a Körösi úton, a Csutak Kálmán utcán, a Mizsei úton és a Bacsó Béla úton jött a szovjet gyalogság. November 7-én a ceglédi járás utolsó községe is felszabadult. Járásunk területe a második világháború hadműveleti területeihez viszonyítva egy porszem, a 7 nap egy pillanatnyi idő. Mégis, ebben a parányi térben és időben benne van a háború minden szenvedése és borzalma. Fájdalomban született az új, hogy erősebb és boldogabb legyen a réginél. •Részletek Pataki Ferenc: Front a város körül című helytörténeti tanulmányából. senybizottsag jelentéserői, melyben a községek és termelőszövetkezetek 1965. évi szocialista munkaversenyét értékelte. Az értékelésnél — az országos irányelveknek megfelelően — figyelembe vette az aratási munkák elvégzését, a búza, rozs, kukorica, cukorrépa, paradicsom és paprika átlagtermésének alakulását, toHelyezósi Tsz. neve sorrend A 9/1964/IF. 12./Korm. számú rendelet második bekezdését a következőképpen módosították: „(2) A földadót pénzben kell fizetni: a) a 399 négyszögölnél nagyobb, de 4 kát. holdnál kisebb földterület, illetve 1 kát. holdnál kisebb szőlőterület után.” E rendelkezést 1966. január 1. napjától kell alkalmazni. A rendelet alkalmazásánál a négyszögöleket is figyelembe kell venni. Három kát. hold és 1599 négyszögöl földterület vagy — kizárólag szőlőművelési ághoz tartozó terület esetén — 1599 négyszögöl szőlő- terület után a földadót pénzben kell fizetni. A földadónak pénzben fizetése esetén 1966 évben a búzát kilogrammonsét, a cukorrépa betakarítását, a mélyszántási és az éves felvásárlási terv, valamint a számosállatterv teljesítését és néhány más gazdálkodási és termelési eredményt. Mindezek alapján a versenybizottság a következő sorrendet állapította meg a termelőszövetkezetek között: Átlag elért pontszám ként 2 forint 50 fillérrel kell számolni. FÉSZEKFOGLALÁS i „GÓLYÁK FALUJÁBAN* Megérkeztek az első gólyák az ország legészakibb vidékére, Borsod megyébe. Az ornitológusok megfigyelése szerint a Bodrog közi községek határában tíz nappal korábban tűntek fel a hosszúlábú madarak, mint tavaly. Elfoglalták fészkeiket a vándormadarak a „gólyák falujában”, Bodrogke- resztúron is, ahol országos átlagban talán a legtöbb gólya fészkel. A BRIGÁD AJÁNDÉKAI Fájdalomban született szabadság* / 1. Abony, Kossuth 101,4 2. Dánszentmiklós, Micsurin 100,1 3. Kőröstetétlen, Vörös Csillag 99,6 4. Abony, József Attila 99,— 5. Csemő, Rákóczi 98,5 6. Abony, Üj Világ 96,2 7. Kocsér, Üj Élet 94,7 8. Abony, Lenin 94,2 9. Csemő, Szabiad Föld 93,7 10. Nyársapát, Aranyhomok 92,6 11. Jászkarajenő, Lenin 91,9 12. Kocsér, Petőfi 88,— 13. Törtei, Rákóczi 86,8 14. Csemő, Űj Élet 85,3 15. Törtei, Aranykalász 84,2 16. Ceglédbercel, Egyetértés 80,— 17. Jászkarajenő, Üj Barázda 78,3 18. Nyársapát, Haladás 77,5 19. Albertirsa, Szabadság 77,4 20. Albertirsa, Dimitrov 67,9 Módosították a földadórendchtet
