Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-05 / 80. szám

1966. ÁPRILIS 4.. HÉTFŐ rf>» mc vei zJ&Hap Vendégünk, Alekszej Leonov ALEKSZEJ LEONOV EGYSZERŰ MUNKASCS ÁLADBÓL NŐTT FEL, APJA FÖLDET MŰVELT ES DONYECI SZENET CSÁKÁNYO­ZOTT. IGAZ, UTÓBB EGY SZIBÉRIAI KÖZSÉGBEN TANÁCSELNÖK LETT, DE A MUNKASZERETET „KOVÁSZA” CSAK MEGMARADT BENNE. EGY REGI ARJOLI CJSAGBAN OLVASTAM (AZ ŰRHAJÓS SZÜLEI EGYKOR EZEN A TERÜLETEN ELTEK): „DOLGOS VOLT AZ EGESZ LEONOV-CSALAD. KI VOLT RENDSZERINT ELSŐNEK A MEZON? ARHIP. KJ KASZÁLT HAJNALTÓL HAJNALIG? ARH1P LEONOV, KI ÁCSOLTA A LEGTAKAROSABB FAHAZAKAT AZ AR­JOLI TERÜLETEN? A LEONOV-FIVEREK . . , MAGA ALEKSZEJ IS PASZTORKODOTT VALAMIKOR . . .” Sokat olvastam Alekszej gyermekéveiről. A serdülő Aiekszejt érdekelni kezdi a repülés. Fivére útmu­tatására tanulmányozza a kü­lönböző repülőgépmotorokat és repülőgéptípusokat, megta­nulja a repüléselmélet alap­jait Gyermekkorától kezdve kedveli a sportot. Jó kerékpár- versenyző, gerelyvetésben vá­rosi bajnokságot nyer. Hamarosan vele magával is találkoztam. Alekszejjel találkozni nem volt körihyű dolog: szinte percre be van osztva az ide je, úgy kellett „elcsípnem” őt. Meleg márciusi nap volt. A Podmoszkovje ebben az év­szakban különösen gazdag színekben. A tavaszi nap úgy sütött, mintha elunta volna a hosszú téli kényszerpihenőt Az űrhajós várost környező ébredező erdőket itt-ott feny­vesek méregzöld foltjai tar­kították. Az űrhajós város élete pont olyan, mint más városé. Szé­les utcák, terek, élénk színű 5 házak, fiatal nyírfák és min-J denhol rengeteg vidám gyér- 5 mek. Hamar megtaláltam a há-; zat. Becsengettem és egy ha-5 talmas hallban találtam ma-$ gam. A lakás gazdája, az j egész világon ismert „űrgya- I logos”, betessékel a nappali-! ba. „Neglizsében” érem: for-; mazubbony nyakkendő nél- 5 kül. Egyedül volt, feleségé- j nek, Szvetlánának délutánig foglalkozása van az egészség-; ügyi technikumban, a négy-; éves Viktóriát pedig még! nem hozták haza az óvodá-; bői. Dolgos család vagyunk $ — jegyzi meg Alekszej. — Hogyan élek ? ; Hát nézze, — széles mozdu-; lattal mutat a szoba felé,; amely hangsúlyozott egysze- 5 rűséggel berendezett: egy! nagy, de könnyű asztal, tá-; laló, elegáns kárpitozott szé-; kék, könyvespolc, televízió. Ez; a nappali. A háló, a gyerek-j szoba és a dolgozó még ennél! is egyszerűbb. Az egyik szo-j bábán az ablaknál hatalmas! festőállvány. A falakon ké-! pék. Hajó viharban, vitor-; láshajó, tengerpart, tajtékzó; hullámok... Beszélgetni kezdünk Kali -! nyingrádról. Alekszej szerel-! mérői, a Balti-tengerről, az! öreg szülőkről, akikkel Alek-i szej ott jártam óta már ta-j lálkozott, a repülésről, az ed-| zésekről, egyszóval a „nagy-j ság” terhének kényszerű vi-j selésével tetézett űrhajósélet j kisebb-nagyobb hétköznapi! gondjairól, bajairól. — Mivel telnek napjaim?; Hát lássuk, mondjuk a tegna-| pit. Reggel 7-kor kelek. Köny-j nyű torna, tisztálkodás, reg-! geli. Ezután a mérnöki aka-í démiára sietek, ahol az utolsói évet hallgatom. Hatórás tanu-i lás után ismét torna, különle­ges edzés. Vannak aztán re­pülőnapok is... De minél tovább hallgatom őt, annál jobban megértem mit jelent űrhajósnak lenni. Állandó több órás megfeszí­tett munkát, hogy a szervezet mindig teljes készenlétben álljon. Centrifugát, amelyben az űrhajós megkapja a „védő­oltást” a különleges repülés terheléseinek elviselésére. Je­lenti a hőkamrát, amelyben néhány perc alatt a kozmi­kus végtelenbe lehet repülni és rászoktatni a szervezetet, hogy a földi viszonyokhoz ha­sonló biztonsággal és pontos­sággal működjön. Jelent még különleges hintákat és kere­keket, forgószékeket és henge­reket, valamint sok más egyensúly fejlesztő eszközt. A test ólomsúlyúvá válik, a vér az agyra tolul, a dobhártya majd beszakad, de az űrhajós tudja: erre szükség van. Bá­torság és akaraterő önfelál­dozás és az ügy iránti szere­tet kell hozzá, hogy napról- napra ilyen nehéz és nyug­talan életet éljenek. Vala­mennyi általunk ismert űr­hajós újabb, bonyolultabb feladatok teljesítésére vágyik. Erre vágyik Leonov is. . — Az ilyen edzések után következnek a repülések kor­szerű gépeken, az ejtőernyős­ugrások — folytatja elbeszé­lését az űrhajós. — Mindnyájunk számára kötelező sportok: a kosárlab­da, a röplabda, a jéghoki és a tenisz. Ezek fejlesztik az akaraterőt, a reflexeket, a gyors döntési és cselekvési ké­pességet. A postás csenget, leveleket hoz. Együtt nézzük át a napi postát. Levelek tömege Ki- jevből, Novoszibirszkből, Csehszlovákiából, Bulgáriá­ból, az NDK-ból, és Leonov mindegyikre „kozmikus pon­tossággal" válaszol. Együtt jövünk ki a lakásból: Leonov siet az óvodába Viki­ért. Az űrhajós város felett kigyúlnak a csillagok, önkén­telenül is oda, a csillagok kö­zé képzelem Leonovot. Az az érzésem, hogy amikor el­búcsúztam tőle, még a hold is rániosolygott, M. Antyipov Felszabadulásunk évfordulóján Ünnepség az új városban (Folytatás az 1. oldalról.) si ünnepség részvevőit és a fogadalomtételre megjelent új KISZ-fiatalokat. Az ünnepélyes fogadalom letétele után a felszabadulási ünnepségek a mozi termében folytatódtak. Az ünnepségen megjelent és a díszelnökségben helyet fog­lalt Szakali József, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, dr. Magyari András a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, Benedek Já­nos az MSZMP Gödöllői Já­rási Bizottságának titkára, Vlagyimir Joszipovics Perov a szovjet hadsereg őrnagya. Raj­tuk kívül helyet foglaltak az elnökségben a város társadal­mi és gazdasági életének veze­tői és kiváló dolgozói. Dr. Gyetvai József a Gödöl­lői Városi Tanácsa VB elnöké­nek megnyitó szavai után Ne­mes István az MSZMP Gödöl­lő Városi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszé­det, majd Vlagyimir Joszipo­vics Perov őrnagy köszöntötte a megjelenteket és éltette a magyar—szovjet barátságot. Az ünnep második részében színvonalas kultúrműsort lá­tott a közönség, majd levetí­tették számukra „A harangok Rómába mentek” című magyar filmet. Czinege Lajos honvédelmi miniszter ünnepi beszéde Április 3-án, vasárnap este Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának pót­tagja, honvédelmi miniszter ünnepi beszédet mondott a tele­vízióban és a rádióban. Félezer KISZ-fiatal fogadalomtétele Vácott Koszorúzás a Konstantin téren Pest megyében elsőként szombaton délután Vácott került sor az idén belépett KISZ-fiatalok fogadalomtéte­lére. A zászlódíszbe öltözött Konstantin téren több ezer diák, üzemi dolgozó és más érdeklődő jelenlétében sora­koztak fel a piros nyakkendő,“», általános iskolát végzett és középiskolás diákok, ifjúmun­kások, fiúk és lányok. Megje­lent az ünnepségen Varga Péter, a megyei tanács vb-el- nöke, ott voltak a párt-, az állami és tömegszervezetek városi és járási vezetői, kép­viselői. Felvonult a néphad­sereg és a munkásőrség dísz­Munka Érdemrendet kapott az univerzális szakember Szombaton este került sor a felszabadulási emlékünnep­ségre, amelyet a városi és a járási pártbizottság a Lenin úti művelődési házban rende­zett. Színtai Márton az öntő­ipari iskola igazgatója mon­dott ünnepi beszédet, majd kultúrműsor következett, amelyen fellépett a váci Vox Humana énekkara is. Efy tragikus sorsú festcművész emlékkiállítása Szentendre két igen jelen­tős kulturális eseménnyel is hansúlyozza hazánk felsza­badulási ünnepének jelentő­ségét Ma, hétfőin nyílik meg a már országos nevezetessé­gű szabadtéri szobormúzeum és a Ferenezy ivároly Mú­zeum emeleti helyiségeiben a Vajda Lajos emlékkiállítás. Három évvel ezelőtt létesí­tették a szabadtéri szobor- múzeumot. Rövidesen egyik legvonzóbb látványossága lett Szentendrének. Ma ismét meg­nyitja kapuit Idén területi­leg is bővül. A város hoz­zácsatolta a szomszédos kert Ábrányi Emil egykori Mar- git-virágas kertjének egy ré­szét, amelynek újraparkosí- tása most folyik. A kiállítás megnagyobbított része május elsején nyílik. Anyaga közel száz újabb alkotással bővül. A Vajda Lajos emlékkiál­lítás, amely a Nemzeti Ga­léria és a Ferenezy Károly Múzeum közös rendezése, ugyancsak országos jelentő­ségű művészeti esemény. A tragikus sorsú szobrász mű­vészetének elemzői szerint Vajda Lajos szellemi alka­ta és művészi célkitűzései szempontjából igen sok te­kintetben Bartók Bélára em­lékeztet. Vajda Lajos is fel­fedezte a maga területén, a festészétben, hogy a tradi­cionális és forradalmi ener­giák erősítik egymást. Az emlékkiállítást, mely 18-án zárul, hétfőn délelőtt fél tizenkettőkor nyitja meg Bálint Endre festőművész. tn. L az egyik bölcsészhallgató, a másik még érettségi előtt áll: apja reméli, hogy a kisebbik fiú átveszi majd a stafétabotot a családon belül, mint műsza­ki ember. Surányi Jenő, a Cse­llel Autógyár egyik legjobb szakmunkása, jól keres — ha­vonta 2900 forintot. Ezt jó fi­zetésnek tartja, önmagában — de mint megjegyzi, nem sok, ha úgy vesszük, hogy négy embernek kell belőle megélni. — Tudta, hogy április négy alkalmából a Munka Érdem­rend bronz fokozatával tünte­tik ki? — Tegnap tudtam meg. Nagy örömet okozott Surányi Jenőnek, a Csepel Autógyár mindössze a negye­dik munkahelye. De ebbe az inaséveket, Futó Dezső kispes­ti műszerészkisiparos műhe­lyét is beszámítja. Pontosan kitanulhatta itt a szakmát, hi­szen a mestere külföldi gépek­kel ellátott képviselője volt egy holland cégnek. De ina­sokkal olcsóbban tudott dol­goztatni, mint segédekkel, így hát amikor a fiatal Surányi felszabadult, máshol kellett munkát keresnie. A mai Vörös Csillag Traktorgyárban, később pedig egy német érdekeltségű csepeli üzemben helyezkedett el — így a katonaság alól fel­mentették. Azóta Is hű ma­radt Csepelhez, bár Kispesttől sem tudott elszakadni. — Azt mondják magáról, univerzális szakember, három „A kitüntetést nemcsak én kaptam" — Mennyi ideje dolgozik Pest megyében? — 1949 óta. És 15 éve vagyok a megye íőállatorvo- sa. Talán a dupla jubileum­nak is köszönhetem a kitün­tetést. Ugyanis 50 éves va­gyok. — Nehéz élete volt? — Az utóbbi esztendők serr, voltak könnyűek. Állategész­ségügyi szempontból. Ügy ér­zem a kitüntetéssel a kor­mányzat az állategészségügy népgazdasági szerepét is hang­súlyozni kívánja. — Ön és munkatársai je­lentős munkát végeztek tehát. — Igen. A kitüntetés mégis meglepett; Őszintén meg­mondom, hogy elérzékenyül- tem. Mondtam is az átvétel után: ilyenkor úgy illene, hogy az ember nagyot mond­jon, hogy 1970-ig a borjúel­hullást ennyi és ennyi száza­lékkal ... Csak azt mondhat­tam: szenvedélyesen szere­tem a szakmámat, és ez a szenvedély, ez a szeretet, re­mélem meghatározza a továb­bi munkámat is. — Szabad egy személyes kérdést? — Tessék ... — Az ünnepek alatt ak­kor bizonyára ünnepelni fog... — Monorra megyek dél­után. — Dolgozni? — Igen. n. p. egysége is, majd a magyar és szovjet himnusz elhangzá­sa után Pálmai László, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Tamasi Endre, a városi úttörőház igazgatója szólította fogadalomtételre az ötszáz KISZ-fiatalt. „Én — zúgott a fiatalok hangja — a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség tagja, ünnepé­lyesen fogadom, hogy a párt és KISZ zászlajához, a prole­tár nemzetköziség eszméjéhez mindenkor hű leszek .. Az új KISZ-tagokat Furák János, a járási KISZ-bizottság titkára köszöntötte. Az ünnepélyes fogadalom­tétel után, a KISZ-, a párt-, i a tömegszervezetek és az üze- I mek képviselői megkoszorúz- ! ták a Konstantin téri szovjet i emlékművet. — Surányi Jenő, a szer­szám-gyáregység marós-köszö­rűs műszerésze univerzális szakember. 1948 óta dolgozik a gyárban, négyszer nyerte el a Szakma kiváló dolgozója cí­met, műhelyében a Mező Im­re szocialista brigád tagja. Sok dolgozót tanított meg a maró, koszörülőgépek kezelésére. 1956-ban kiállt a munkáshata­lom mellett. (Barna Márton, a Csepel Autógyár helyettes párttitkára.) • — Amikor a Hőmmel nevű nyugatnémet mérőeszközgyár műszaki igazgatója nálunk járt, csodálkozott, hogy a kel­leténél elmaradottabb géppark ellenére milyen széles skálá­ban, és jó műszaki színvona­lon gyártjuk termékeinket. A színvonal a műszakiaknak, a szakmunkásoknak köszönhető. Surányi Jenő neve elsőként szerepelhet a dicsőséglistán. Ezt két szám összehasonlításá­val érzékeltetném: gépeinek garantált tűrési pontossága 0,02 — s ő 0,005 ezreléket hoz ki. Surányi, aki harmincöt éve dolgozik a szakmában, a tech­nológiába is beleszól: miköz­ben nap>onta új alkatrészeket gyárt, szinte naponta keres fel bennünket javaslataival. (Korona János, a szerszám­gyáregység vezetője.) • Surányi Jenő ötvenegy éves. Kispesten lakik. Két fia van, szakmával: műszerész, marós,] köszörűs. Mi kell ahhoz, hogy , ennyi... — Ha érzék van hozzá.: megy. — Azt olvastam a kitiinte-] lésre való felterjesztésében, \ hogy hat embert tanított meg: a szerszámgyártó gépek keze-; lésére? — Nem akarok szerényte-; lennek tűnni, de azt hiszem, j többet is. — Mit értenek azon, ami- i kor azt mondják magarái,; hogy 1956-ban kiállt a mun-\ káshatalom mellett? — Én különben nem foglal-: kozom politikával, s azt tar-! tóm, békésebb időkben csinál-: ják mások. Tudniillik mindig: is a sport volt a szenvedélyem, j és az teljesen lekötött: fiatal-; koromban az MTK-ban fut-j balloztam, később is, egész! 1960-ig az egyesület vezetőségi! tagja voltam ... De az ellen-: forradalom alatt, amelyet Kis- : pesten élhettem csak végig, i hiszen nehezen lehetett volna; naponta eljutni Csepelre, lát­tam. hogy ugyanazok a jobb­oldali pártok kezdtek éledez­ni, amelyek a Horthy-rezsim- ben is szerepeltek. Én p>edig mindig elítéltem a Horthy- rendszert, így hát, mihelyt megjavult a közlekedés és be­utazhattam a gyárba, az elsők között beléptem a párt tagjai közé. P. A. Hárman lépnek ki szobá­jából, ismét gratuláltak. író­asztalán kis piros tokban ott fekszik a kitüntetés. Min­denki látni akarja. Én is a kitüntetésről kérdezem. Dr. Kéri Miklósnak, Pest megye főállatorvosának a Munka Érdemrend arany fo­kozatát adományozta április 4-e alkalmából a kormány. Dr. Kéri Miklós eleven em­ber. 26 éve állatorvos. — Minek köszönheti a ma­gas kitüntetést? — kérdezem. — Nehéz erről beszélni... Talán nem is csak nekem szól ez a kitüntetés, hanem az egész kollektívának, az egész megyei állategészségügynek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom