Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

AKI MER - AZ NYER Ha sikerül, sok ezer forintot hoz a korai paradicsom — Húsz holdon paradicsompalánta — Füstbombákkal a májusi fagyok ellen PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Általában május tizediké és tizenegyedike között szok­ták kiültetni a paradicso­mot. Az ütemezés tekintet­tel van arra, hogy a fagyos­szentek minden esztendőben hozhatnak meglepetést az idő­járásban, és helyes, ha meg­kímélik a fiatal növényeket a fagy pusztításától. — Az ember örökösen pró­bál — mondja Fazekas Sán­dor, a törteli Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke. . Április húsz és huszonegye­diké között az általános gyakorlattól eltérően kiültet­tük húsz katasztrális holdon a korai paradicsompalántá­kat. Belevettük a számításba azt is, hogy a fagyosszentek hozhatnak olyan időt, amely az egész paradicsomkiülte- tést elpusztítja. A mezőgaz­dasági termelésben mindig nagy a kockázat, de ennek el­lenére is vállalni kell a ri­zikót. — Az időjárás szeszélyével szemben viszont igyekszünk a paradicsomtermésünket vé­deni. Megvettük a füstbombá­kat, készenlétbe helyezünk megfelelő mennyiségű szal­más trágyát. Ügyeletet tar­tunk a kritikus napokon és minden eszközzel elejét akarjuk venni a veszedelem­nek. — Ha ezek ellenére is el­pusztul a húszholdas kiül­tetés, _ akkor azt csináljuk, amit általában szoktunk, május derekán új rá kiültet­jük a paradicsomot. Mert erre az esetre is számítva, biztosítottuk a szükséges mennyiségű palántát. — Ezzel, a különben gon­dosan felépített kísérlettel szeretnénk három héttel előbbre hozni a paradicsom érését, ami a koraiak érté­kesítését tekintve, nem kis dolog, hiszen szerencsés eset­ben holdanként öt-tízezer forinttal több jövedelmet tu­dunk a gazdaságnak, illetve a tagságnak biztosítani. — Aki mer, az nyer! Re­méljük, hogy vállalkozásun­kat szerencse kíséri. (—ssi) JO MULATAST! A Kossuth ban ma este táncest lesz. Művelődési Ház- 8 órától 1 óráig Játszik a „Szim- bóla” gitáregyüttes. Vasár­nap délután 3 órakor a mű­velődési ház bábszínpada előadást tart. A mesejáték címe: Lilianka. Este fél nyolc órakor a Szolnoki Szigligeti Színház előadásá­ban Gyárfás Miklós: Egérút című kétrészes vígjátéka ke­rül bemutatásra. A KGV Dózsa Művelődési Házban ma este 8 órától éjjel 2 óráig — a KISZ ren­dezésében — zártkörű tánc­estély lesz. Belépés csak meghívóval, illetve klubtag­sági igazolvánnyal. Belépő­díj 6 forint, mamák nem fizetnek. A vasutas művelődési ott­honban ma este 8 órától a Dixiland együttes játszik, Vass Jenő vezetésével. Be­lépődíj egységesen 6 forint, mamák nem fizetnek. MOZIMŰSOR Szabadság: Ma és holnap: Kék rapszódia (amerikai). Dózsa: Ma és holnap: Ké­rem a panaszkönyvet (szov­jet). Kossuth: Iszony (magyar). Abony Ma és holnap: Egy kis csi­bész viszontagságai (francia). fény Ceglédbercel Ma és holnap: Zöld (szovjet). Jászkara jenő Ma és holnap: Gyávák ban­dája (francia—olasz). Törtei Ma és holnap: A „Lord” és bandája (lengyel). Albertirsa Ma és holnap: Hamlet I— II. (szovjet). ★ A Kossuth Művelődési Ház vezetősége értesíti a mozilá­togató közönséget, hogy a va­sárnapi filmvetités — a szín­házi előadás miatt — csak délután 5 órakor lesz. ★ A sportműsort — helyszűke miatt — vasárnapi számunk­ban közöljük. Capriban voltak Pénteken dr. Arnold Csaba kocséri körzeti orvos és felesé­ge a nagykőrösi értelmiségi klubban olaszországi útjukról tartottak vetítettképes él­ménybeszámolót. Részletesen ismertették Ró­ma, Nápoly és Capri neveze­tességeit. Beszámolójuk nagy sikert aratott. CEGufcP VAROS RESZERS X. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1966. ÁPRILIS 30., SZOMBAT A KGV a szocialista munka vállalata Kitüntetések, 26,1 napi nyeréségréssesedés a i5 eres gyárban ta meg. Szilágyi Sándor, a dol­gozók nagy tapsa mellett nyúj­totta át Ágoston Sándor igaz­gatónak az oklevelet. Arató Jenő, az MSZMP me­gyei bizottsága képviseleté­ben elmondotta, hogy a KGV dolgozói által elért eredmé­nyek serkentőek kell, hogy legyenek a többi vállalat dolgozóira is. A KGV az első üzem, amely a megyében eb­ben a kitüntetésben ré­szesült. Az üzem minden dolgozójá­nak együttes jó munkájának az eredménye ez az elismerés. A jó munkának anyagi eredménye is van. A dolgo­zók 26,1 nap nyereségrészese­Másfél évtized egy gyár életében nem hosszú idő, a tizenöt éves KGV is fiatal még. Egyike a város felsza­badulás után létesült üze­meinek, amely a város mun­kásságának egyben bölcsője is volt, hiszen a mai har­minc-negyven éves szakmun­kások nagy része egykor a mezőgazdaságból jött ide szakmát tanulni, mások a napi budapesti vonatozást váltották fel az itthoni mun­kalehetőséggel. Hármas ünnepet tartottak csütörtökön délután a KGV-ben. A nagyteremben a több mint kilencszáz munkást foglal­koztató gyár számos dolgo­zója részt vett az ünnepségen, ahol a 78. május elsejét a vállalat 15 éves fennállását és kitüntetését ünnepelték. Fogarasi Mihály, a KPM Tröszt képviselője, elmondot­ta, hogy a vállalat dolgozói tervtúlteljesítéssel zárták az elmúlt évet. A forgácsolóműhely már háromszor nyerte el a „szocialista üzem” címet, a vállalat elnyerte a „szo­cialista munka vállalata” címet. Emelkedett az újítók és az újítások száma, a fiatal mű­szaki kollektíva is jó mun­kát végez. Javult a vállalat gépjavító tevékenysége, s ez nemcsak termelési értékben, de műszaki színvonalban is jelentős. A gépjavításnál 9 nappal csökkentették az átfu­tási időt. A jó termelési eredmények a műszaki szín­vonal emelkedésével lettek elérhetők. Szilágyi Sándor, a vasas­szakszervezet elnöksége és a szakszervezetek megyebi­zottsága küldötteként beje­lentette, hogy az üzemi kol­lektíva jó munkaeredményei alapján a vállalat elnyerte a „szocialista munka válla­lata” címet. Ezt a kitüntetést az ország­sán csupán három üzem kap­áéit kaptak. Ágoston Sándor igazgató kitüntetéseket, ok­leveleket nyújtott át. A kiváló újító jelvény bronz fokozatát ketten, a kiváló dolgozó jelvény II. fokozatát harminchétén, a kiváló mun­kás jelvény I. fokozatát öt­venhármán kapták meg a vele járó pénzjutalmakkal. A szocialista munka mű­helye oklevelet kapta a forgácsoló-, motorszerelő- és asztalosműhely. Hat szocialista brigád kapta meg a zászlót és az oklevelet és jutalomban részesítették a vállalat kilencvenhárom dolgozóját. Élüzem az ÉVIG Május 1-én adják át a kitünte­téseket - Készülődés az ünnepre Városunk intézményei­ben, vállalatainál lázas ké­szülődés előzi meg május 1 ünnepét. A dolgozók minde­Amikor az Egyesült Villa­mosipari Gépgyár Törteli úti üzemében jártam, éppen a virágoskertet ékesítő vörös Május elseje. Van-e még egy ünnep a vi­lágon, melyet annyi ember ülne meg a hideg Északtól a forró Délig, az ébredő napke­lettől napnyugatig, mint má­jus elsejét? Honnan e tavaszi ünnep milliókat lenyűgöző varázsa? Gondol-e valaki is erre a vi- rágbaborult fák alatt, s ami­kor még az ünnepi készülő­désben vörös zászlók bom­lanak ki városaink és falvaink házain? A bot kizöldül Évszázadok, talán évezre­dek mélyén lehetne csak ki­tapogatni ennek a tavaszi ün­nepnek a gyökereit. A téli fa­gyoktól dermedt föld felen­ged, megindul a nedvkerlngés a fákban, füvekben: a téli szelektől, éhségtől meggyö­tört ember felujjong az első rügyek láttán. Az élet meg­újulásának ősi ünnepére a ma embere már csak az ünnep köré sűrűsödött szokások­ban „emlékezik” vissza, vagy csihol új magyarázatot az előtte már „értelmetlen” szo­kásoknak. Lám, a régi, a lassan fele­désbe merülő szép szokás: a májusfa eredetének magya­rázata. Valburgát — a ván­dorló szűz hajadont — ellen­ségei tisztátalan személynek nyilvánították. Rágalmazták, gúnyolták. A leány, hogy el­űzze a gúnyolódókat, s bizo­Legendás május elsejék nyítsa ártatlanságát, vándor­botját a földbe szúrta: a bot pedig kizöldült az ottlevők nagy ámulatára. Mindez pedig történt a legenda szerint má­jus első napján. Ki emlékszik erre a legen­dára, mint ahogy ritka az a legény is, aki hódolva a szép hagyománynak, májusfáját felállítva a lány háza előtt, kíséretül dúdolgatná is: Kedvesemnek háza előtt Az éjszaka magas fa nőtt, S gyenge szellő lágy szárnyain Piros kendő leng ágain. Májuskirályok Aligha tartja nyilván a köz­emlékezet, hogy a Rákóczi- szabadságharc idején a hu­szárezredek május elsején mindig megünnepelték a ter­mészet ébredését. Ezen a na­pon királyt — huszárkirályt, más néven májuskirályt — választottak maguk közül, akinek mindenki engedelmes­séggel tartozott. Vidám ünnep lehetett ez a nap a huszár­ezredekben, amiről írásbeli feljegyzések is tanúskodnak. Az ünnep rendjére májuski­rály az ő udvari népével — adjutánsokkal, asszeszorokkal, bévádolókkal, pártfogókkal, lapicskás mesterekkel, tréfás asztali és udvari szolgákkal, konyhamesterrel és borra- gondviselővel — vigyázott az írásba foglalt regulák szerint. Táborban élőkről lévén szó, a sereg jó hírnevének megőrzé­se érdekében is, a májusi vi­galom szabad folyását a má­juskirály kiáltványban fogta Szabályok közé. Vidám hangú szózatában adta a vitézek tud­tára, miképpen illő viselkedni az ünnepen. „Senki ne me­részkedjék szitkozódni és ká­romkodni; __ se asszonyt, se l eányt erővel ne csókoljon, se mocskos beszédeket ne mond­jon, se pedig illetlenképpen hozzá ne nyúljon;... senki az vigadozó helytől az mi szabad­ságunk nélkül el ne távoznék, senki házába ne menjen;.. az, kiket az asszonyok hivata- lására rendelünk... szép ud­vari szókkal az tánc helyére vezéreljék” — mondják egyéb szabályok mellett a regulák. S ki ellenük vét, májuskirály ítéletet mond felette, mit a la­picskás mester nyomban vég­re is hajt. A májuskirályok ugyan fe­ledésbe mentek, de néhol még ma is feltámadnak évente — az ugyancsak a tavaszi ünnep­körhöz tartozó — pünkösdi ki­rályokban. A majálisoktól május 1-ig Sok szép szokás élt százado­kon át népünk körében a má­VIETNAMÉRT A MŰM 203. számú Ipari­tanuló Intézetének II/A keres­kedő osztálya jól sikerült mű­soros klubestet rendezett. Az ötforintos belépődíjakból be­folyt összeget az osztály a vietnami szabadságharcosok megsegítésére ajánlotta fel. EZ IS-AZ IS Olajlámpa — kétszeres áron A fűtési idény ugyan befe­jeződött, mégis szóvá kell ten­ni már most. Az utóbbi időben ugyanis ör­vendetesen megnőtt az olaj­kályha tulajdonosok száma. Múlt év októberétől azonban olajpumpát nem lehet kapni. A fűtőolajat vashordókban tá­rolják, amiből azt csak kézi­pumpával lehet kiszívatni. A kereskedelmi fogyasztói ár: 54 forint, kisiparos viszont több mint 100 forintért készíti el. Takarékos gazdálkodás Valószínű, hogy csak annak szemléltetésére, hogy miként nem kell csinálni. — fekszik hetek óta a tanácsháza udva­rán három fölöslegessé vált íróasztal, meg egy iratszek­rény. Az eső veri, teteje és ki­szedett fiókjai korhadásnak in­dultak. A jobb sorsra érdemes asztalokért —'- többek vélemé­nye szerint — 150—200 forintot bárki megadott volna, így azonban ki veszi hasznát? Esetleg a kiselejtezés után 40 —50 forint értékű hulladék lesz belőle. Az ilyen eljárásnak semmi köze sincsen a takaré­kos gazdálkodáshoz. Ceglédi emlék — Romániából Kubai küldöttek jártak Ceg­léden. A vendéglátók ízléses fakulacsot vásároltak számuk­ra, de — még mielőtt az aján­dékot átadták volna — felfe­dezték a fakulacs talpazatába égetett román feliratot. A de­legáció továbbutazása miatt cseréről szó sem lehetett. Zseb­késsel gyorsan kikaparták a román feliratot és tussal rá- firkantották: „Cegléd, 1966”. Növekszik idegenforgal­munk, de hol vannak a ceglé­di emléktárgyak? (lencsés) ÚTTÖRŐHÍRADÓ MÓKUSOK, HATTYÚK A DÁNOSI ISKOLÁBAN A dánszentmiklósi alsó isko­lában — mint annak idején beszámoltunk róla — szép tantermek, szolgálati lakások létesültek. Fiatal pedagógusok jöttek falai közé. Mostani látogatásunkkor az iskola már nagyban „üzemel”. Udvarán zsibongó gyerekhad. Czékus Piroska meg Csernai Éva őrs^jjketők a Mókus és Hattyú őrs tagjait vezényelték érdekes játékokra. S ami vi­szont már nem játék: a nagy halom ócskavas, amit méhecs­kék módjára gyűjtögetnek ösz- sze a szorgalmas iskolások. Gelléri Éva úttörővezető ta­nár a gyerekeket dicséri. — Megszokták már a falut? Válaszul tv-jüket, ízlésesen berendezett lakásukat mutat­ják és a közeli fordulóban veszteglő három nagy autó­buszt. — Ha kedvünk tartja, nem sokból tart felutazni Pestre — mondja Molnár Gyula. Szín­ház, múzeum, tárlatlátogatás, szórakozás az ismerősökkel hosszú időre kielégít bennün­ket. — A gyerekekkel is sokat foglalkozunk szabad időnkben — veszi át a szót Gelléri Éva tanárnő. Most tervezünk ve­lük egy pesti látogatást. Érde­kesnek ígérkezik a madarak és fák napi kirándulás a vacsi erdőbe, ahol a lányok — csir­kepaprikást is készítenek majd. J. Z. BRIDZS MARATONI ját és még további két órán keresztül folytatta a bridzse- lést, hogy a rekord „egyér­telmű” legyen. ! Két canberrai férfi 116 l órás bridzsszeánsz után meg­döntötte a maratoni bridzs- ! játék eddigi 114 órás rekord­csillagot festette egy dolgozó s friss virágágyat készítettek az üzem udvarán. Az ünnepség megfelelő j szervezésére előkészítő bi- \zottságot alakítottak, s így a 5 vállalat párt- és KlSZ-szerve- ^ zete és a szakszervezet kép- 5 viselői szervezik a felvonu- ^ lást. $ A gyár dolgozói egy órá- $ val korábban gyülekeznek $ a Béke téri üzemegység ud- $ varán, mint a többi vállalat J dolgozója. Számukra kétsze- J rés jelentőségű ez a nap. A J vállalat elnyerte az élüzem 5 címet, s ezt még a felvonulás 5 előtt ünnepük meg. Ez al- ^ kálómmal osztják ki a J szakma kiváló dolgozója jel­vényeket, okleveleket és ju- \ talmakat, s így már a felvo­nuláson viselhetik a jó mun- 5 kával kiérdemelt jelvényeket j a dolgozók. | Az asztalosműhelyben ez- 5 óta már elkészült a tábla. 5 amelyet a vállalat mintegy ! háromszáz felvonulója előtt ! visznek a menet élén, és hírül Sadja az élüzem cím elnyeré- j sét. \ A vállalat dolgozói az idén 5 is szinte valamennyien zász- J lót visznek, s így sok-sok vö­drös és nemzeti színű zászló- j val teszik színesebbé az ün- S népi menetet. ! <t—I) nütt arra törekednek, hogy minél ünnepibbé tegyék ezt a napot. jus elsejékkel kapcsolatban. A : hely szerint és időben foly- i ton változó, alakuló népszoká- i sok valamennyien megegyez- i nek abban, hogy mindig a tér- j mészet ébredését, az élet meg- | újulását ünnepelték — kint a i szabad természetben, a legen- j dás hírű és szépségű majáli- i sokon. Az ünnep keletkezésének, j fejlődésének történetében néz- i ve a májusi ünnepet, nem vé- i letlen, hogy a második Inter-; nacionálé első kongresszusa | Párizsban, 1889 júniusában j éppen május elsejét választót- j ta a világméretű tüntetés nap- ] jául, melyen a nyolcórás mun- i kaidő bevezetését követelték.: A kongresszusi határozat má- i sodik pontjában a következő- ; képpen rendelkezett: „Tekin- j tettel arra, hogy az amerikai \ munkásszövetségek 1888. évi ! december havában tartott \ kongresszuson a nemzetközi \ tüntetés határnapját 1890. évi i május hó elsejére állapította j meg: a nemzetközi tüntetés \ határnapjául a kitűzött idő; fogadtatik el.” Azóta lobognak minden év- | ben a kapitalista országokban; erdők ligeteiben, folyók part- • jain titokban a vörös zászlók,! s lobogtak rejtve hazánkban! is a munkásmajálisokon, amíg! 1919-ben először, s utána 1945- ä tői minden évben vörös zász-! lókba öltözik az ország a) munkásosztály nemzetközi ün-! népén. ! Ferencz Lajos !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom