Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

A 45-ös tavasz // ... hogy megindulhasson az élet" Fogarasi József nyugdíjas, Vecsésen lakik, 67 éves. A megérdemelt pihenés mellett ma is tevékeny társadalmi munkása községének: tanács­tag, népi ülnök és munkásőr. Számtalan kitüntetés és em­léklap tulajdonosa. Munkásmozgalmi múltja visszanyúlik az 1910-es évek végére. A háború utolsó évé­ben bevonult katonának, az őszirózsás forradalmat már Pesten élte át. Fiatal korában mindig az volt az álma, hogy műszerész legyen, ez azonban nem sikerült — asztalos lett. Amikor 1918-ban hazakerült Vecsésre, részt vett a Ma­gyarországi Famunkások Szer­vezetének megalakításában, 1919 tavaszán pedig a Tanács- köztársaság védelmére sietett: a Jászkun 68-as vörös tüzér­ezred tagjaként vett részt az intervenció elleni harcokban. A következő évek a felsza­badulásig sok megpróbálta­tással teltek: munkanélküli­ség, állandó rettegés és létbi­zonytalanság — közben illegá­lis tevékenység a munkásdal­körben, szemináriumok, a fia­talok szervezése, nevelése. A felszabadulás utáni idő­szak Fogarasi József életében a tevékeny, sokszínű életet, munkát jelentette. Már 1945. január 3-án, amikor megala­kult a Magyar Kommunista Párt vecsési szervezete, meg­választották feleségével együtt vezetőségi tagnak. Márciusban tagja lett a földosztó bizott­ságnak. — A községben alig maradt néhány tehén meg ló — em­lékezik Józsi bácsi — gépeket kellett keríteni, hogy megin­dulhasson az éleit. A Fogaske­rékgyártól traktort, a csepeli Schell-féle gyárból üzemanya­got, alkatrészeket kaptunk, így indulhatott meg a szántás. Egy szeretettel és nagy meg­becsüléssel őrzött meghívót keres elő 1949-ből: „Az MDP Nagybudapesti Pártbizottsága tisztelettel meghívja aktíva­ülésre. Előadó: Kádár János belügyminiszter.” És nemcsak a megbecsülés­ből, de a feladatokból is kiju­tott a következő években Józsi bácsinak. 1950-ben megbízták a kőbányai Középítési Nem­zeti Vállalat asztalosüzemének vezetésével. 1951-ben a Szé­kesfehérvári Épületasztalos­ipari Vállalat igazgatójává nevezték ki. Munkájáért mindenhol elis­merés és tisztelet övezte. Köz­sége minden hasznos és köz­érdekű megmozdulásából ki­vette a részét az utóbbi évek­ben is. 1962-ben Pest megye Tanácsa a községfejlesztésért érdemérem arany fokozatával ajándékozta meg, mint Ve- csés legkiválóbb társadalmi munkását. Amikor felkerestem, épp lá­togatóból érkezett vissza leg­kisebb katonafiától. Három gyermeket nevelt fel, s mind­hárman édesapjukat tekintik példaképüknek, joggal. F. O. mohomidki A PEST MEGYEJ HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 79. SZÄM 1966. ÁPRILIS 3., VASÁRNAP Nagy feladatok előtt a Monori Járási Szolgáltató Ktsz Uj fodrász részleg az Újtelepen, rádió- és tv-felvevőhely Üllőn és Úriban NAGYPAPÁVAL (Kiss Sándor felv.) Krimi nális gondolatok B került már, hogy mosta­nában sok bűnügyi filmet mu­tat be a tévé. Ezeket szakava­tott hozzáértéssel „krimiként” emlegetjük. Persze lehetne magyarul is mondani, de ez így többet mond. Egyidejűleg kifejezi azt is, hogy a kriminológia többé nem ex­kluzív tudománya néhány il­letékes, kiváltságos ember­nek, hanem ez a tudomány el­érhető most már a széles nép­rétegek számára is. Igen, kérem, ezért mondjuk egyszerűen csak úgy, hogy kri­mi. ami néha már úgy hangzik szinte, hogy „smafu”, mivel alapos kiképzésben részesül­tünk, de valószínű azonban, hogy a szakmai továbbképzés sem fog elmaradni. 7 smerjük el, szükségünk van ezekre a krimikre. Min­den áldozatot meg kell hoz­nunk avégből, hogy hetente jusson belőle legalább kettő, Különben is most már nincs megállás. Katasztrofális idegi hiányérzet támadna az egész országban, ha valakinek eszé­be jutna végetvetni az adago­lásnak. Dehát kinek is jutna ez eszé­be. amikor mindenen segít a krimi? Gyönge a műsor, dug­junk közébe egy jó kis krimit, és minden meg lesz bocsátva. Olyan nyugodtak, bosszantóan flegmatikusak a mi embereink, izgassuk fel őket egy kicsit. Ez segít majd az amúgyis gyönge patikai forgalmon. Különben is nálunk nem tör­ténik semmi érdekes, izgalmas. Bezzeg a kapitalista Nyugaton! Hadd ismerje meg a nép, hogy milyen kriminális dolgok foly­nak ott! Ennek bizonyára meg­lesz a társadalometikai jó ha­tása is. i Aztán meg, húsz év óta har­colunk a ponyva- és ósdi de­tektívregények romboló hatá­sa ellen. Ki olvassa ezeket, mióta van krimi? a zárni Hát erre nem gon- /l doltam. És tessék monda­ni, a cowboy-filmsorozatot mikor kezdjük el? Hol árul­ják majd a játékcoltot, mely nagyokat durran, és belelőhe­tek kedvem szerint a műsorba én is — mint Nyugaton. — ej — A közelmúltban számolt be tagjainak múlt évi gaz­dasági tevékenységéről a Mo­nori Járási Szolgáltató Ktsz vezetősége. A közgyűlésen a járási pártbizottság és a he­lyi szervek képviselőin kí­vül részt vett Boross Gyulá- né is, a Pest megyei Kl- SZÖV elnöke. A vezetőség beszámolóját a* szövetkezet elnöke: Fuder er István ismertette. Elmondta, hogy az 1965-ös gazdasági évet a szövetkezet immár har­madszor a változások évének nevezheti. Ez elsősorban szerkezeti vál­tozás, amely úgy következett be, hogy a járásban levő két szolgáltató ktsz-t: a gyöm- rőit és a monorit július else­jén összevonták. így a járás­ból három községet: Bé­nyét, Kávát és Vecsést ki­véve, nagy kiterjedésű javító­szolgáltató szövetkezet alakult ki, 210 dolgozó­val. Működésük úgyszólván min­den főbb ipari tevékenysé­get felölel. A javításon, szol­gáltatáson kívül áruterme­lést is folytatnak: vasipari, faipari és bőripari vonatko­zásban. Az átszervezés következté­ben a termelési feladatok ösz- szehangolását, a termelés tervszerű irányítását és a kü­lönböző területen uralkodó gazdasági formák közös ne­vezőre hozását nem tudták maradéktalanul megvalósíta­ni. A fejlődést gátolta az is, hogy a fúzióval a tagság egy része (kisebbik) nem értett egyet A problémák, gondok elle­nére a szövetkezet 1965. évi tervét 90.7 százalékra telje­sítette (a tízmilliós tervből ki­lencmilliót). A két szövetkezet fúzió­ja után négy százalékkal termeltek kevesebbet, mint az előző évben. A készletgazdálkodás már sokkal eredményesebb volt. A felesleges készleteket az év folyamán értékesítették. 1965-ben a szövetkezet saját tiszta vagyona mintegy két­százezer forinttal nőtt. Nagy nehézséggel küzde­nek a helyi iparpolitika te­rén. A községi tanácsoktól nem kapják meg a kívánt segítséget. Ez az oka annak is, hogy a tervben szereplő maglód-nyaralói, valamint tápiósülyi fodrász és cipész­részlegeket nem tudták fel­állítani. A szövetkezetnek ez év­ben is nagy feladatokat kell megoldani. Monor-Üjtelepen fod­rászrészleget, Üllőn és Úriban rádió- és tv-fel- vevőheiyet, Gyömrőn ja­vító és méretes szabó­részleget hoznak létre, ha a helyi tanácsok támoga­tását megkapják. A tagság nagy érdeklődés­sel fogadta a beszámolót, me­lyet élénk vita követett. A fel­szólalásokból kiemelkedik Boross Gyuláné, a Pest me­gyei KISZÖV elnökének tájékoztatója. Elmondta, hogy a Monori Járási Szolgáltató Ktsz tevékenységével elége­dettek, a felvetett problé­mák, hibák ellenére is, hi­szen egy átszervezés, fúzió sosem jár nehézségek nél­kül. A továbbiakban el­mondta, hogy a fejlődés út­ja a további szerkezeti át­alakítás. B. M. A monori úttörők nyerték meg az országos birkózó csapatbajnokságot Három aranyérem, két bronzérem és több igen értékes helyezés Az elmúlt héten Budapesten rendezték meg a szabadfogású országos úttörő birkózó baj­nokságod. A Budapesti Honvéd sport- székházában a vidéki együtte­sekkel együtt, szőnyegre léptek az FTC, a Honvéd, az Újpesti Dózsa, a Vasas tehetséges bir­kózói is. Az egriek olimpiai bajnokot is felvonultattak! Ebben az erős mezőnyben a monori birkózók — akiket Asztalos Lajos edző és Ványai József intéző kísért el — szin­te esélytelenül indultak. Az egyéni és csapatbajnok­ság már a szombati napon megkezdődött. A monori birkó­zók váratlanul igen jól szere­pelitek és három aranyérmet, két bronzérmet és több igen értékes helyezést érteik el és összeredményük alapján meg­nyerték az országos csapat- bajnokságot! A 32 kilós súlycsoportban Tő- zsér János, a monori Kossuth iskola hatodik osztályos tanu­lója (testnevelő tanára Hunya­di László) nyert aranyérmet, illetve első helyezést. Győzel­meit többnyire a csípőhúzás és a lábkiemelés jól ismert fogá­sával érte el, és 16 induló kö­zül veretlenül lett első! Kitű­nő szereplése — nagy siker! A 49 kilós súlycsoportban 36 évvel ezelőtt A KMP szervezeteinek kiépítése Monoron, 1930-1932 I. Az 1929—33-as nagy gazda­sági válság a nyomor és a munkanélküliség fokozódását jelentette a magyar munkás­ság számára. Ez természetsze­rűleg magával hozta a forra­dalmi hangulat növekedését, a kizsákmányolok elleni harc megerősödését. Magyarorszá­gon a Kommunisták Magyar- országi Pártja állt azoknak az erőknek élén, melyek követke­zetesen és célratörően vívták harcukat a munkásság és az agrárproletariátus helyzetének forradalmi megváltoztatásá­ért. Ebben az évben Budapesten és vidéken igen sok öntudatos munkás válik ki a kormánnyal megalkuvó szociáldemokrata pártból, s csatlakozik a kom­munistákhoz. A gazdasági vál­ság hatására indul meg újra a forradalmi hagyományú Pest környékén is újra a kommu­nista mozgalom. A KMP Központi Bizottsága a szélesebb értelemben vett Pest környéki munkásság szer­vezésére kezdettől fogva nagy súlyt fektetett. Különösen fon­tos volt ez a munka azért is, mert ezek a munkások a gyárban nem tudtak bekapcso­lódni a mozgalomba és szerve­zésükre csak lakóhelyükön nyílt alkalom. Ilyen megfon­tolások alapján került sor arra, hogy 1930 első felében, volt MSZMP-funkcionáriusok, bal­oldali szociáldemokraták létre­hozták a KMP gyömrői te_- rületi bizottságát, amely egyesítette Rákoskeresztúr, Ma­nor vidék kommunistáit. E szervezeti forma keretében ke­rült sor a monori kommunis­ta mozgalom kibontakozásá­ra. Már 1930 tavaszán Cellaó Károly elvtárs megszervezi az első kommunista sejtet, H. Kovács János és Ragazoczki János részvételével. Mindhá­rom elvtárs tevékenysége el­sősorban további párttagok szerzésére és a párt budapes­ti akcióinak helyi támogatá­sára irányult. Az utóbbi, tekintve, hogy Monorról igen sokan jártak Pestre dolgozni, különösen nagy jelentőségű. 1930-ban hatszor szórtak röplapo­kat Monoron és környé­kén, a különböző forra­dalmi munkásünnepek előtt. Komoly sikereket értek el a bebörtönzött kommunisták ré­szére folyó gyűjtést szervező Vörös Segély kiépítésével. A szervező munka sem volt eredménytelen. 1931 február­jában, amikor a Szovjetunióba emigrált Cellaó Károly helyén már H. Kovács elvtárs irányí­totta a mozgalmat, megalakult a monori központi kommunis­ta sejt: Kovács, Ragozoczki, Bajkai Károly és Pintér István elvtársak részvételével. A sejt tagjai valamennyien a szociál­demokrata pártból kivált el­lenzéki munkások voltak. Né­gyükhöz hamarosan új párt­tagként Drapál János elvtárs csatlakozott. Ö szervezi meg az úgynevezett déli sejtet, Bo­ros Mihály és Torma Imre párttagokkal. A sejt irányítá­sát később Bajkai elvtárs vet­te át. Megszerveződött a Vö­rös Segély-bizottság (Bajkai, Pintér, Ardai István) is. Gecsényi Lajos (Folytatjuk.) Kovács József, a monori Kos­suth iskola hatodikos tanulója (testnevelő tanára: Hunyadi László) nyert aranyérmet, il­letve első helyezést. Techniká­sán és taktikásan birkózott, fogásait erőteljesen alkalmaz­ta és nem „ugrott be” ellen­feleinek. Egyike volt a legta­pasztaltabb versenyzőiknek! Gulyás János a 49 kilós B. súlycsoportban lett első, illetve szerzett aranyérmet. A monori Ady Endre úti iskola hatodik osztályos tanulója. Különösen jól alkalmazta a kétkaros szal- tót és a karhúzást. Erőtelje­sen, bátran birkózott. A három aranyérmem, kívül Vass Tamás és Fábián József, a monori Kossuth iskola tanu­lói szereztek harmadik helye­zést, illetve bronzérmet. Negyedik helyezést ért el: ifjú Ványai József, Szekeres Attila, Kaátri Ferenc, Dávid János, Bognár Pál. ★ Vélemények. Asztalos Lajos edző: Nagy siker úttörő birkó­zóink eredménye a színvona­las, erős mezőnyben. Nekem különösen Tőz6ér János és Vá­nyai József birkózása tetszett. De a leggyengébb birkózónk is jól megállta a helyét. Sokat köszönhetünk Fülöp Lóránd- nak, a Kossuth iskola igazga­tójának, aki nagy segítséget nyújtott a felkészülésben. So­kat tanultunk és tapasztaltunk a két nap alatt, ezt összegezni fogjuk és felhasználjuk az ok­tatás és a gyakorlási munka területén. Ványai József intéző: Izgal­mas küzdelemben harcolták ki úttörő birkózóink az igen érté­kes helyezéseket. Ez magasan felülmúlta várakozásunkat. Ha a versenyizga 1 mat kissé le tud­ták volna vetkőzni, még ered­ményesebb lett volna teljesít­ményük! A felkészülés mellett, úgy érzem, ezzel a pszichikailag igen fontos tényezővel is fog­lalkoznunk kell, és hozzá kell szoktatnunk fiatal birkózóin­kat a nagyobb megterhelést jelentő versenyizgalom leküz­déséhez (hörömpő) Húsvéti előzetes Országh László csévharaszt- külterületi lakos a vonaton it­tasan bántalmazta Cserési Jó­zsef kiskunfélegyházi lakost. Széles jókedvében, meg a közelgő húsvétra gondolva, sörrel meglocsolgatta az egyik első osztályú kocsit is. Mint kiderült, barátaival Ceglédre utazott, s már a vonatra- szállás előtt megivott két kor­só sört. Botrányt okozó részegségért 500 forint pénzbírságra ítél­ték. József Attila emléke Akik verssel rajtoltak Országos r szavalóverseny Ózdon Az elmúlt héten rendezték meg Ózdon a József Attila szavalóverseny országos dön­tőjét. Mint ismeretes, tavaly a monori gimnázium adott ott­hont ennek a vetélkedőnek, s akkor Ádori Erzsébet, az első helyen végzett. Most ismét „rajthoz állt” társával, Tarró Évával együtt, s ismét kitű­nően szerepelt. Az igen erős mezőnyben az előkelő máso­dik helyen végzett Ádori Er­zsébet. Az eredmény nem meglepő, hiszen Erzsi állan­dóan gyakorolt. Arról is neve­zetes még, hogy nemcsak sza­valásban, hanem a tanulásban is az elsők között van. ★ A gimnáziumban a héten irodalmi délutánt tartottak. Egy tanuló verset mondott, a másik pedig verselemzést ol­vasott fel. Nagy volt az érdek­lődés, ami azt bizonyítja — ebben a gimnáziumban sokan szeretik a jó irodalmat. Di­cséret illeti a szereplőket és a tanárt, mert sok-sok fáradsá­gos munka árán született meg a műsor. ______________ G. J. Ü nnepi sportműsor Vasárnap: Sportlövészet: Felszabadulá­si emlékverseny. Monor, lőtér (9 óra). Labdarúgás: Megyed I. osz­tályú és területi bajnoki mér­kőzések. Sorsolás szerint. Kézilabda: Megyei I. osztá­lyú és területi bajnoki mér­kőzések. Sorsolás szerint. Hétfő: y Asztalitenisz: Ifjúsági és serdülő seregszemle. Monor, művelődési otthon (9 óra). Birkózás: Tápiómenti kupa. Monor, Ady úti iskola torna­terme (9 óra). Labdarúgás: Városi bajnok­ság rajtja, Monor, sporttelep. 16 órakor Országos Ifjúsági Kup>a járási döntő mérkőzése: Monor ifi—Vecsés ifi (vezeti: Tóbiás). Húsa asszony 300 forintja A maglódi Micsurin Tsz-ben vietnami műszakot tartottak. A két szocialista brigád cí­mért küzdő női csapat 800 fo­rintot ajánlott fel. Gyenes Sándomé és Dósa Pálné bri­gádjában összesen húsz asz- szony dolgozott, s keresetüket a szabadságukért küzdő viet­namiaknak küldik el. Testvérhnború az italboltban Balogh János, Balogh István vecsési lakosok Budapesten, a Béke téri italboltban össze­verekedtek. A testvérháborúnak a rend­őri beavatkozás vetett véget. Verekedésért 500—500 forintra bírságolták a harcias testvé­reket. Ügyeletes orvos 3- án: Gyömrőn dr. Balogh Sándor, Monoron dr. Bathó László, Pilisen dr. IUanicz Elemér, Üllőn dr. Leyrer Ló­ránt, Vecsésen dr. Simon Sán­dor; 4- én: Gyömrőn minden or­vos saját körzetében, Mono­ron dr. Pálfi Ferenc, Pilisen dr. Illanicz Elemér, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Tury István tart ügyeletet. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron vasárnap az Ady úti, hétfőn a főtéri, Vecsésen mindkét nap a Dózsa György úti. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Butaságom története. Gomba: A kórterem. Gyömrő: Kérem a panaszkönyvet. Maglód: Nyári bolondságok. Mende: Gyá­vák bandája. Monor: Fény a re­dőny mögött (széles). Nyáregy­háza: Hajrá franciák. PiUs: Rob­bantsunk bankot. Tápiósáp: Zöld fény. Tápiósüly: TUos a szere­lem. Úri: Szökésben. Üllő: Gye­rekbetegségek (széles). Vasad: Nyári intermezzó. Vecsés: Játék a múzeumban (széles). FÉNYKÉPÉSZOZLETET NYITOTT Győmrö, Kossuth Ferenc utca 52. szám alatt lapunk külső munkatársa Somodi Ferenc fényképészmester I

Next

/
Oldalképek
Tartalom