Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

r»*< NECHI </Círlap 1968. ÁPRILIS 30., SZOMBAT Éljen a szocializmus győzelméért harcoló magyar nép! Az MSZMP Központi Bizottságának 1966. évi május elsejei jelszava Leszerelték az észak-szumátrai polgárőrséget Djakarta csütörtökön új ka­tonai kormányzót kapott, amikor Sukarno elnök ebbe a hivatalba iktatta Ali Sadi- kint, a haditengerészet vezér­őrnagyát. A volt katonai kormányzó, Sumarno, „védő­őrizetben" van, és azzal vá­dolják, hogy szerepe volt a szeptember 30-i akcióban. Az Antara jelenti, hogy le­szerelték az észak-szumátrai polgárőrség (félkatonai szer­vezet) 56 000 tagját. Az intéz­kedést a helyi katonai hatósá­gok hajtották végre annak a hadjáratnak keretében, amely­nek célja „a testület megtisz­títása a szeptember 30-i ak­ció elemeitől és támogatóitól”. A polgárőrség javarésze az észak-szumátrai ültetvények munkásainak soraiból került ki. Jobboldali politikai pártok és szervezetek folytatják tá- | dások „az alkotmányjog alap- madásaikat Sukarno elnök ján történő bírálat" formáját személye ellen. Ezek a tárna- öltik. Lapzártakor érkezett k ezredik amerikai repülőgép pusztulása Harc Dél-Rhodesiában - II Thant Párizsban Az amerikai imperialisták I pénteken folytatták a Vietna- i mi Demokratikus Köztársaság | A TESTVÉRORSZÁGOK ÉLETÉBŐL A föld várja a kozmosz üzenetét Tovább tart a világűr ost­roma. Űj feladatok, kísérle­tek várnak megvalósításra, s ezek végrehajtásához tökéle­tes kozmikus „szemekre” és „fülekre”, különleges antenna­berendezésekre van szükség. Milyenek lesznek ezek? Az utóbbi időben az építő­ipar új ágazata alakult ki: az antenna-berendezések fém- szerkezeteinek iparága, ör­A termelőszövetkezetek gazdálkodásának múlt évi tapasztalatai (Folytatás az 1. oldalról) Észre kell vennünk, a háztá­ji gazdaságok problémáit is. 1961-hez viszonyítva áruterme­lésük csökkent, állatlétszámuk jelentősen visszaesett. Az idei gazdálkodási felada­tokról szólva dr. Pénzes János sürgette a termelőszövet­kezeti vezetés megjavítá­sát, a vezetők múlt évben tapasztalt nagyarányú fluktuációjának megszün­tetését. Az eddiginél több körültekin­téssel kell foglalkoznunk — hangsúlyozta — a szövetkezeti gazdaságok középkádereivel, a termelést közvetlenül irányító brigádvezetőkkel, s biztosítani kell szervezett továbbképzésü­ket. — Sok a tennivaló — mon­dotta a továbbiakban — a költségmutatók megjavítása érdekében. A tanácsülés elé terjesztett beszámolóból is ki­tűnik, hogy míg a bruttó ter­melési érték 8 százalékkal, ad­dig a költségek 12 százalékkal növekedtek. Ennek egyik alap­vető oka az, hogy a meglévő beruházások, különösen a gépek kapacitása nincs megfelelően kihasználva. De hozzájárult a rossz mun­kaszervezés, a korszerű terme­lési eljárások és módszerek »zűkkörű alkalmazása is. A továbbiakban az előadó elmondotta, hogy az elmúlt évben — 1964-hez viszonyítva — 26 százalékkal növekedett a tsz-alkalmazottak száma. Ez sokhelyütt bérfeszültséget oko­zott. A probléma megoldása érdekében a szövetkezeti ve­zetők törekedjenek a helybeli munkaerők bevonására, s anyagilag ösztönző munkaja­vadalmazási formák kialakítá­sára. Célszerűnek látszik továb­bá az alkalmazottak fizeté­sét is a gazdálkodás ered­ményétől függően megha­tározni. A beszámolót és a kiegészí­tést követő vitában Guba Pál megyei tanácstag bírálta a ter­melőszövetkezeti költségszámí­tások fogyatékosságait s intéz­kedéseket sürgetett a belvíz­károk ellensúlyozására. Mé­száros József tanácstag a ház­táji baromfi nevelés nehézsé­geit, Kovács Antalné a nö­vénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben dolgozó tsz- tagok közötti bérfeszültsége tette szóvá. Bencsik Mihály arra hívta fel a figyelmet hogy megoldatlan beruházás problémák is nagymértékbei drágíthatják a gazdálkodást Dr. Pénzes János válasza után a tanácstagok egyhangúlag el­fogadták a napirenddel kap­csolatos határozati javaslato­kat. Második napirendi pontként Varga Ferenc vb-elnökhelyet- tes terjesztette be a tanácsok 1966. évi költségvetését, s az 1965-ös költségvetési zárszám­adást. Vita után a tanácstagok mindkettőt jóváhagyták. Befejezésül a szakigazgatási szervek vezetőd válaszoltak Bíró Béla és Szabó Józsefné tanácstagok interpellációira. ny. é. ményország hegyei között rö­videsen hatalmas rádiótelesz­kóp építését kezdik meg. A hegy lejtőjén 100 méter átmé­rőjű fémtükröt helyeznek el. A reflektor alján 500 köbmé­ter befogadóképességű tar­tályt helyeznek el, hogy a be­rendezést megvédjék a hava­zással, esőkkel, olvadással együttjáró nedvességtől; a be­rendezésből minden víz a tar­tályba kerül, s onnan szivaty- tyúk segítségével távolítják el. A teleszkóp főantennájá­nak van egy ún. „főszirma”. Erre a tudósoknak azért \yan szükségük, hogy a nagymére­tű tükörből összegyűjtsék a rádióhullámokat. Nemrégiben elkészült a for­gatható gigantikus rádiótelesz­kóp terve. Csészéje függőle­ges és vízszintes tengely kö­rül forog a térben, mégpedig labdarúgópálya nagyságú át­mérővel! A reflektor váza nagykiterjedésű, rácsos fém­köpeny. A szakemberek sze­rint a rádióteleszkópoknál az ilyen váz biztosítja a mértani forma stabilitását,\ és az egész berendezés tartósságát. Szem­re is tetszetős a rádióteleszkóp tükre. Sima és tömör vissza­verőfelülete plusz-mínusz 1 mm pontossággal készült; úgy fest, mintha kipolirozták vol­na. A „szirom" élesen beállí­tott fénysugarával az antenna képes kifürkészni az égbolt bármelyik pontját, és jeleket küldeni sokmilliárd kilomé­ter távolságba, a világűr mé­lyére. ellen irányuló heves bombatá­madásaikat, s ezek célpontjai elsősorban Bac Thai, Quang Ninh, Ha Bac és Phu Tho me­gyék voltak. A támadó gépek közül hetet lelőttek. Egyet ezek közül légiharcban pusz­títottak el. A Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen a háború kezdete óta támadá­sokat intéző amerikai repülő­gépek közül az ezrediket Bac Thai megye fölött lőtték le. ★ Hírügynökségi jelentéseit szerint a dél-rhodesiai fehér­telepes kormány rendőrsége Sinoda körzetében, 150 kilomé­terre Salisburytól északra, he­ves harcot vívott afrikai ellen­állókkal. ★ U Thant ENSZ-főtitkár négynapos londoni látogatásá­nak befejeztével pénteken saj- tóértekedetet tartott az angol fővárosban. U Thant pénteken délután Londonból Párizsba repült. PARADOXON A Rómába kerülő felületes szemlélő azt hiheti, hogy az „építkezések válsága**, ameiy- ről oly sokat beszélnek manap­ság Olaszországban, nem egyéb* mint a lakóterület túltermelése. Csakugyan: ha végigsétálunk az új városnegyedeken, csaknem minden ház kapuján ott láthat­juk a „Kiadó” vagy „Eladó’* táblácskát. Ügy van, csupán az „örök városban” tízezrével vannak üres lakások az új házakban. Üresek, mert a munkások vagy a kistisztviselők képtelenek a nagy lakbéreket megfizetni, s ezért kénytelenek az elemi ké­nyelmet is nélkülöző régi há­zakban összezsúfolódni. Olaszországban a hivatalos számítások szerint 21 millió szobára volna szükség ahhoz, hogy mindenkinek korszerű la­kást biztosítsanak. De ugyaneb­ből a forrásból származó adatok szerint az iskolák tanterem- hiánya 1975-ig „csúcseredményt” fog elérni: akkorra már 2,5 millió tanuló számára nem jut hely az olasz iskolákban. Má­sik, nem kevésbé nyugtalanító számadat tanúskodik a kórhá­zak hiányáról: 207 000 kórházi ággyal kevesebb van, mint kel­lene. Ezt a felsorolást tovább is le­hetne folytatni. Pedig ugyanak­kor Olaszországban mintegy fél­millió építőmunkás maradt állás nélkül. Ezekhez a szám­adatokhoz nem kell kommentár; ezek önmagukért beszélnek. CSAK RÖVIDEN... Pénteken több mint 4000 amerikai katona szállt partra, s ezzel az USA fegyveres erői­nek létszáma elérte a 250 ezer főt Dél-Vietnamban. A Szovjetunió is részt vesz a montreáli világkiállításon. Taskent építői úgy döntöt­tek, hogy a természeti csa­pástól szenvedett városrésze­ket nem „foltozgatják”, ha­nem helyettük új lakónegye­deket építenek. Egymillió font értékű gaz­dasági segélyt ajánlott fel Anglia Indonéziának. Fegyveres incidens tört ki az etióp—Szomáliái határon. Az Egyesült Arab Köztár­saság részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron — jelen­tették be Kairóban. A hétfőn végrehajtott neva- dai föld alatti atomrobbantás következtében radioaktív mel­léktermékek jutottak a lég­körbe. Végétért a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának plénuma. Az angol alsóház jóváhagy­ta a trónbeszédben vázolt munkáspárti politikát. Franciaország is részt vesz májusban a NATO légigya­korlatain. PÁRBESZÉD Berlinben pénteken reggel megkezdődtek a tárgyalások arról a két rendezvényről, amelynek során az SPD és az NSZEP képviselői kifejtik nézőpontjaikat és javasla­taikat a német helyzetről. Nemcsak a háború megindí­tása előtt, hanem jóval ko­rábban is. Jackson, ameri­kai fővádló joggal jelentet­te ki: „A i)áci pártnak mind­addig nem sikerült megkapa­rintania Németországban a hatalmat, amíg nem kapott tá­mogatást a nagyiparosoktól. „És szavainak alátámasztásá­ra bemutatta dr. Hjalmar Schacht 1932 novemberében Hitlerhez intézett levelének eredetijét. „Ön kancellár lesz..." Schacht kénytelen volt igen­nel felelni, amikor megkérdez­ték, eredetinek ismeri-e el a levelet? Többek között ezt írta Hitlernek: „A magam részéről egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy a dolgok csak egy irányban fejlődhetnek és ön kancel­lár lesz. Ügy tűnik, nem volt hiábavaló, hogy ennek ér­dekében aláírásokat gyűjtöt­tünk a gazdasági élet vezető köreiben.” Schacht, aki az ösz- szekötő volt a nagyiparosok és Hitler között, joggal ír­hatta ezt. A német nagytő­ke már régóta készült arra, hogy érdekeit jól szolgáló bá­bot találjon. Hitler ilyen volt: háborút akart, s azt akar­tak a nagy iparvállalatok gaz­dái is. Krupp a perben tett vallomásában megállapítot­ta: a versaillesi békeszerző­dés után azonnal megkezdő­dött az a munka, amely „le­rakta a tudományos és szi­lárd alapot ahhoz, hogy a ki­jelölt órában időveszteség vagy a tapasztalatok elsikka­dása nélkül újra elkezdhes­sünk dolgozni a német fegy­veres erők számára.” „ön kancellár lesz...” — írta a nagyhatalmú pénzem­ber — aki ma saját bankját vezeti az NSZK-ban —, mert világosan ismerte — jórészt maga fogalmazta — a nagy­tőke terveit, piacfelosztási megállapodásait. Azon pia­cok felosztásáét, amelyeket majd — elfoglalnak... Hit­ler és a nagytőke egymásra talált. A pontos dátumot is ismerjük. Otto Dietrich, a ná­ci párt sajtófőnöke Hata­lomra jutásunk Hitlerrel cí­mű könyvében ezt írja: „1932. január 27-e mindörökre em­lékezetes nap a Német Nem­zeti Szocialista Párt törté­netében. Hitlernek ezen a napon sikerült betörnie a nagyipar vezéreinek táborá­ba. Aznap este átütő győ­zelmet aratott a gyáriparosok düsseldorfi klubjában.” Az amerikai fővádló, Jack- son a lényegre tapintott rá: mivé lett volna a nácik szer­vezkedése a nagyipar támo­gatása nélkül... ámde Jack- son csak az igazság egyik fe­lét mondotta ki. Nem vélet­lenül. A 6ors iróniája, hogy a teljes igazságot egy vádlott, éppen az említett Schacht fo­galmazta meg. Akik kibiceltek A cellában két ember be­szélget. G. M. Gilbert, az amerikai pszichológus és Schacht. E beszélgetés során mondja ki a teljes igazságot a bankár. Gilbert The Nu­remberg Diary — Nürnbergi napló — című könyvében szószerint közli az akkor gyorsírással feljegyzetteket: „Amikor a gengszter Hitler (sic!) került uralomra, a nyu­gat mindenhez hozzájárult: vedd el egész Ausztriát, mili­tarizáld újra a Rajna-vidéket, vedd el a Szudéta-vidéket, egész Csehszlovákiát, végy el mindent, egy árva szót sem szólunk. A müncheni egyez­mény megkötése előtt Hitler álmodni sem mert arról, hogy a Szudéta-vidéket a biroda­lomhoz csatolja. Az egyetlen, amire gondolt, az volt, hogy talán sikerül önkormányzatot elérnie a Szudéta-vidék szá­mára. Azután ezek az osto­bák — Daladier és Chamber­lain — mindent aranytálcáa kínáltak fel neki.” Schacht nemcsak a cellában, hanem a tárgyalóteremben is igen magabiztosan viselke­dett. Tudta, minél nyíltab­ban beszél, annál kínosabb helyzetbe hozza azokat, akik kibiceltek Hitlernek, akik „aranytálcán” kínáltak új és új áldozatokat a telhetet­len étvágyú náci vezérnek, s a mögötte álló nagytőkének. Ezért jelenthette ki a tárgya­láson, amikor Jackson fő­vádló Csehszlovákia gazda­sági kirablását vetette a sze­mére, hogy: „de kérem, Hit­ler nem erőszakkal foglalta el ezt az országot. A szövet­ségesek egyenesen odaaján­dékozták neki.” És amikor Jackson újabb kérdést tesz fel, már ingerült hangon kap­ja a választ: „Nem tudok vá­laszolni a kérdésre, hiszen már mondottam, hogy nem hódí­tásiéi volt szó, hanem aján­dékozásról. Ha nekem olyan ajándékot adnak, amilyen ez volt, én is köszönettel elfoga­dom.” Jackson erre azt kér­dezte: „Még akkor is, ha nem azé, aki ajándékozza?” Schacht paprika vörösen vágott visz- sza: „Igen. Annak a megítélé­sét pedig, hogy ez illik-e, át­engedem azoknak, alíik ilyen ajándékot adnak.” Jacksonnak nem volt több kérdése ... (Következik: ügyek”) „piszkos pesnek kell lennie a háború vállalására.” A fanatizált tömegek ekkor még nem sejtették, mit szol­gál a négyéves terv. A nagy­tőke — pontosan tudta. Min­den köntörfalazás nélkül tett erről vallomást a német nagy­iparosok ellen lefolytatott nürnbergi perben a Krupp dinasztia feje, amikor kije­lentette: „A gazdasági élet­nek egészséges és progresszív fejlődésre van szüksége. A számos politikai párt egy­más ellen harcolt a legtelje­sebb zűrzavarban. Mi Krup- pok realisták vagyunk, nem idealisták. Az volt a benyo­másunk, hogy Hitler az egész­séges fejlődés lehetőségét biztosítja számunkra. Ezt egyébként meg is tette... Erős és kemény kézre volt szükségünk, hogy vezessen bennünket. Hitleré az volt. A vezetése alatt eltelt évek­ben mindannyian sokkal elé­gedettebbek voltunk. Jól működő rendszert akartunk, amely nyugodt munkaalkal­mat biztosít számunkra. Mondottam, hogy a zsidók kiirtásáról semmit sem tud­tam és hozzátehetem: ha az ember jó lovat vásárol, nem nézi egynémely hibáját.” Kruppék, s a német nagy­tőke más vezéralakjai való­ban nem nézték a nácik „egy­némely hibáját”, sőt: minden erőből támogatták Hitlert. $ Göring torkaszakadtából 5 ordít, a padot veri: hamisít­vány, hamisítvány! Az ügyész 5 jegyzőkönyvet mutat be, egy ^ nagygyűlésen elhangzott be- $ szed szövegét. A nagygyűlés J 1934-ben Dortmundban volt, ^ a beszédet Göring mondot- ^ ta, s ott kijelentette: „Min- J den golyó, mely egy rendőr 5 pisztolyának csövéből röp- $ pen ki, az én golyóm. Ha ezt 5 gyilkosságnak fogják nevez- $ ni, én adtam rá parancsot, én $ fedezem, én vállalom érte a ^ felelősséget, és én nem félek ^ senkitől.” A hájas marsall ^reszket a dühtől: az átkozott ^ precizitás, amellyel minden 5 szót feljegyeztek! Most itt az 5 eredménye. Tajtékzik, s ha- S misítványról kiabál. Maga ssem gondolja komolyan. De § úgy látszik, mégis eljutott ad- | dig, hogy ellentétben a gyűlé­sen mondottakkal, igenis fél ^ „valakitől”, valamitől... I • I • . | Kruppék nem idealisták ^ 1936 őszén nagy hűhó kö­| zepette a Harmadik Biroda- | lomban megindították a 5 négyéves terv végrehajtását. | Hitler jólétről, gazdagságról ^ szónokolt, de a tervhez csa­holt titkos jegyzőkönyvben a ^ fő célkitűzés így szerepelt: !„1. Négy éven belül a német ^hadseregnek készen kell áll­ania 3 hadműveletek elkezdé­sére. 2. Négy éven belül a ^ német gazdasági életnek ké­Pisztolyok, tervek, cinkosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom