Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

Gazdag program május elsején Zene ébreszti Nagykáta la­kóit vasárnap, kora reggel. Nagyszabású felvonulással kö­szöntik május elsejét. Reggel fél 9-kor kezdenek gyülekez­ni, s a gyülekezés ideje alatt a járási fúvószenekar játszik. A felvonulók a já­rási tanács udvarára vonul­nak, ahol körülbelül 10, fél 11-kor kerül sor az ünnepi nagygyűlésre. Ünnepi beszé­det Jámbor Miklós, a me- ?yei pártbizottság titkára mond. Ezután a szabadtéri színpad dobogójára lépnek a legjobb nagykátai öntevé­keny együttesek s az álta­lános iskolák tanulói, erre az alkalomra összeállított műso­rukkal. Egész délután sportműsor szórakoztatja az ünneplőket. Röplabdamérkőzés, labdarú­gás, birkózóbemutató lesz többek között. Este tánc zár­ja a napot a művelődési ház­ban. A járás községeiben rész­ben szombaton este, rész­ben vasárnap emlékeznek meg a munka ünnepéről. Farmoson és Tápiószecs'őn szombaton este 7 órakor a művelődési házban, Tápió- szöllősön ugyancsak ebben az időpontban, a sportpályán lesz ünnepély. Szentmárton- kátán fél 7-kor kezdődik a nagygyűlés, amelyet műsor követ. Vasárnap délelőtt 10 óra­kor Tápiószentmártonban, Tá- piószelén, Újszilváson, Tá- pióbicskén, Szentlőrinckátán és Kákán tartanak nagygyű­lést. Tápiószentmártonban a tanácsház udvarán, Szentlő­rinckátán az iskolában és Kó- kán a sportpályán rendezik meg, a többi községben a művelődési házban. Sági útjavííók III. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1966. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK TOALMÁSI KERTÉSZEK A Hatvani Konzervgyár elégedett Amint a zsámboki úton el­hagyjuk Tóalmást, egy három holdas kertészet hívja fel a figyelmet. A szimmetrikusan elhelyezett óriási téglalapokon 2400 kristályos üvegkocka ragyog a napfényben. A Lenin Tsz eddigi jó állat- tenyésztése, gazdaságos nö­vénytermesztése után idén a kertészet területén is jó eredményeket szeretne elérni. Első alkalommal próbálkoznak az úgyneve­zett holland ágyakkal. A 72 éves Bárdi Gábor bácsi szakmai irányításával hét em­ber: Jakab Márton, Kiss Jó­zsef, Lénárd Sándor, Suth Ist­ván, Suth János, Széles Ist­ván és Zábel János kertész­kedik háromhónapos szerző­déssel. — Közös munkát vállaltunk és egyformán felelősek va­gyunk érte — mondják. — Február végén megkezdtük a talaj előkészítését, a gyom­talanítást, az ágybemelegí­tést, később a vetést, leve­gőztetést, locsolást, egyszó­val a palántanevelést. Ed­dig nagyon jól megértettük egymást. Gábor bácsi szerényen be­szél 16 éves kertészeti ta­pasztalatáról, amíg végigve­zet az alacsony, üvegezett ágyak között. Tápiószőiiősi életmentők - párolgó pörkölt mellett Ha csupán a hírközlésre szorítkoznék, akkor a követ­kezőket kellene leírnom: Vér­adás Tápiószőllősön. Megje­lent 116 ember, vért adhatott 103. Az eredmény összesen 32,5 liter. Száraz adatok. És véradás­ról szólván, bántják az em­bert. Mert olyan emberekről, mint az, akinek könny szökik a szemébe, mert az orvos köz­li, hőemelkedése van, nem ad­hat vért —r ilyen emberekről nem lehet csak adatokkal be­számolni. A szervezés már hetekkel előbb megelőzte ezt a napot. — Mindent megtettünk a jó eredmény érdekében — mon­dotta dr. Kálmán Tihamér községi orvos — most mégis izgultunk egy kicsit. Vajon hányán érzik emberbaráti kö­telességüknek e nemes csele­kedetet? Szerencsére Tápió­szőllősön nem volt ok az ag­godalomra. Délelőtt tíz órára huszonötén, egy órára már öt- venen adtak vért. Fiatalok és idősek egyaránt. Párttag és pártonkívtili, vezető és beosz­tott, értelmiségi és kisiparosf szövetkezeti dolgozó és tsz-tag egyaránt. Mit éreztek a véradók? Bedö lllésné: Még az én gyerekemnek is szüksége le­het valaki vérére, s boldog le­szek, ha az emberek megmen­tik esetleg az életét. Hole Ferenc: Én voltam az első a kerületünkben, aki je­lentkeztem. Vérem van elég, miért ne adjak? Legfeljebb a rosszaságot kiveszik belőlem. Kornyik Jánosné: Örülök, hogy segíthetek. Visnyei Tibor: Magamtól jöttem, nem agitált senki. Úgy érzem, ez kötelességem. Eljött a 65 éves Szűcs Bélá­mé is. Tőle nem vettek vért, magas kora miatt, s hogy ha­dakozott az orvosokkal! Alföldi Mihály: Egyszer rá­vettek a haverok, hogy pén­zért adjak vért. Én el is men­tem, de mire a nevemet szólí­tották, letaroltam. Most szólt a Grónás néni, jöjjek el, el­jöttem. Amikor Fodor Józseftől is megkérdeztük, miért adott vért, ezt válaszolta: Holnap operálják az édesapámat, hát­ha éppen én segíthetek a fel- gyógyulásában. Mérten Jánosné bevallotta, hogy ő bizony nagyon félt. De most már túl van rajta, és semmiségnek tartja azt a kis fájdalmat. Délután fél 3-ra befejező­dött a véradás. Este párolgó pörkölt és habzó sör mellett gyűltek ismét össze, baráti hangulatban a véradók. Dr. Kálmán Tihamér meg­köszönte önzetlen segítségü­ket, a szervezők munkáját. Külön kiemelte a termelőszö­vetkezetet, ahonnan 49 tag, és az iskolát, ahonnan 12 peda­gógus adott vért. Juhász Imre Higgyék el ké­rem, hogy soha­sem szerettem a cukrot. Most is egy barátom hívta fel a figyelmemet, 1hogy igaz, nálunk lehet kapni húst, pálinkát, füstszű­rös cigarettát, no­de milyen dolog az, hogy nincs pillecukor! Hogy milyen az 'a pillecukor? Azt tőlem ne kérdez­zék. Bevallom 'őszintén, én még nz életben nem \áttam olyant. En­Pillelesen nek ellenére elhi­szem, hogy léte­zik, s meg is ígér­tem barátomnak, hogy megpróbálok szerezni pillecuk- rot. Kisegítőnek be­szerveztem három gyereket, akik Eg­resi néni trafikjá­nál kezdték el a kutatást. Végig­járták az üzlete­ket, de üres kézzel tértek vissza. Sorba tették le az asztalra a pénzt, csak Ba­logh Jancsi nem érkezett még meg. Egyszer csak ki­csapódott az ajtó, s beviharzott csil­logó szemmel: — Végigjártam a boltolcat — szólt —, de pillét nem kaptam se­hol. Azért nem jöttem ám üres kézzel, hoztam he­lyette nyalókát. Ügyessége meg­hatott — de mit szóljak a bará­tomnak? (pápai) Munkájukat a legkorsze­rűbb technika segíti. Hosszan, sűrűn vízcsapok sorakoznak, négy ágyra jut egy. Az öntözési lehetőség — ami a legfontosabb — tehát megvan. — Én hat éve kertészkedem, — mondja Suth István. — Eddig minden évben sike­rült egészséges, szép palán­tákat nevelnem. Az idén egy kicsit bátor­talanul kezdtünk a mun­kához a holland ágyakkal, Igaz, ami igaz. De nem so­káig idegenkedtünk tőlük. Megismertük minden csinját- binját már munka közben. A Hatvani Konzervgyár szakembereinek az a vélemé­nye a tóalmási kertészetről, hogy a gyár körzetében az ő palántájuk a legszebb. Sem­mi szakmai kifogás nem me­rült fel ellenük. Száz százalé­kos palántákkal lehet' kezdeni az ültetést. Az eddig dinnyével foglal­kozó Zábel János mindjárt az első kezdeményezésre je­lentkezett a paprika terme­lésére. A hollandi ágyakat kétsze­resen hasznosítják. Amint a paradicsom ültetésre kerül, helyébe azonnal paprikát raknak. — Egyedül dolgozom meg a jövendő paprikaültetvényt — mondja Zábel János —, még az ágyközöket is kihasz­nálom. — Milyen részesedéssel szer­ződött? — Mint a dinnyénél, a pap-, rikánál Is negyven százalé­kos lesz a részesedésem, tehát érdekem, hogy jól dol­gozzam. — Mit vár az első próbál­kozástól? — Számításom szerint hat­van-hetvenezer palántát fo­gad be a terület Ha csak minden palánta egy forint értékű árut ad, már megkerestem a hu­szonöt harmincezer fo­rintot. Persze, ahogy mondani szo­kás, a végén csattan az ostor. Mindannyian — Zábel János is — kicsit papri­kás izgalommal várják, hogy megkezdődjön az ültetés. Nem kell sokáig várniok, mert a héten, ha az idő is úgy akar­ja, három brigád négy ülte­tőgéppel megkezdi a mun­kát. A terület nagysága a szo­kásos, 250 hold. Persze, nem kell megijedni ettől a nagy számtól, mert egy-egy ültető­gép napi teljesítménye 4 hold. Zábel János kivételével a tóalmási kertészek befejezték munkájukat. Lelkiismeretesen, szorgalmasan dolgoztak. Urbán László tanácstagok fogadóórája és beszámolója Moravcsik Lénárdné Nagy- kátán ma és Árokszállási Ist­ván Tápióságon holnap tart tanácstagi fogadóórát és be­számolót. Koch Béla Tápiószelén és Juhász Imre Tápiószőllősön ma délelőtt 9 órai kezdettel tanácstagi beszámolót tart vá­lasztóinak. SZÓFIA Tojásexport Bulgária a negyedik helyet foglalja el a világon a tojás­exportban. Termékeit a Szov­jetunióba, az NDK-ba, az NSZK-ba, Ausztriába, Olasz­országba, Svájcba, CsehszVo- vákiába, Görögországba, Ro­mániába, Jugoszláviába, Irán­ba és az arab Kelet országai­ba szállítja. Az ország tojás­termelése hat év alatt 55 millió darabbal növekedett. MOZIMŰSOR Nagykáta ma: szünnap, péntek­től vasárnapig: A nap és az óra. Tápiószele ma: szünnap, péntek­től vasárnapig: Szentjános fejevé- tele. Tápiószentmárton ma: Sze­gény gazdagok, szombaton: Sze­relmesek vannak köztünk. Tápió- szecsö ma: Ha ezernyi klarinét, szombaton: Butaságom története. Szentlőrinckáta ma: Ördög és a tízparancsolat, szombaton: Harc a banditákkal. Kóka ma: Ugrás a sötétbe, szombaton: Szerelmes bi­ciklisták. Pánd szombaton: Zöld­ár. Tápióbicske ma: Utitársak, szombaton: Bolondos história. Tá- pióság ma: Robbantsunk bankot, szombaton: Anna Frank naplója. Farmos ma: Bűntény a művész­panzióban, szombaton: Volt egy­szer egy öregember. Tápiószőllő6 ma: Viharos alkonyat, szombaton: Patyolat akció. Az elmúlt va­sárnapon Tápió- ság 3-as körzeté­ben — ez egyéb­ként a községben a legaktívabb kör­zet — a lakók tár­sadalmi munká­ra vonultak ki: utat javítottak. A Molnár István ve­zette brigád elis­merésre munkát végzett A szükséges jár­művet a terme­lőszövetkezet ad­ta. Az asszonyok­nak könnyebb munka dukál — mondták a fér­fiak —, s ezért kapták többek között azt a fel­adatot, hogy ka­pával húzzák le a földet a pótkocsi­ról. méltó ÜP1 Amíg fordul a Zetor, addig bontják a következő adagot Gergely László képriportja Híradás Szecsőről Tisztújító ülést tartott a Vöröskereszt tápiószecsői szervezete, a járási Vöröske­reszt kiküldöttje, a két körze­ti orvos és a járási egészség­ház igazgató főorvosa jelenlé­tében. Dicséretes munkát vé­geznek a Vöröskereszt aktívái Tápiószecsőn. Tevékenységük: véradás, tüdőszűrés, elsőse­gély, a gyermekek oltása, a házak, udvarok tisztántartása — illetve segítségnyújtás ezekhez. A kevés tagdíjból 300 forintot a vietnamiaknak küldtek. ★ Az Egyetértés Termelőszö­vetkezet nőtanácsának asszo­nyai 90 nyugdíjast vendégel­tek meg meleg vacsorával. Volt sertéspörkölt rizzsel, uborkával, mellé bor és szó­da. Az öregek között megje­lent egy tangóharmonikás és egy szaxofonos fiatal és húz­ták a talpalávalót — annyira, hogy a 91 éves aranyos ked­vű volt harangozó, Jani bácsi is megforgatta az asszonyokat. Csakhamar követte példáját Dósa Pista bátyánk, aki a mellén büszkén viselte a pol- tavai harcokból hozott vörös emlékérmet. Az asszonyok beszélgettek, a férfiak pedig régi szép nótákat énekeltek a zenére. ★ Április 3-i számunkban be­számolót közöltünk az fmsz múlt évi munkájáról. Elírás, illetve félreérthető fogalmazás miatt most néhány adatot új­ra közlünk. Az fmsz taglét­száma 3930 fő, ebből Szecsőn 1992, Tóalmáson 1203 és Tá­pióságon 735 fő van, tehát mindannyian az fmsz tagjai. A fenti számok nem az fmsz dolgozóit jelentik, hanem a tagjait. — A dolgozók 65 szá­zaléka részesült béremelésben. Antal Erzsébet ÉRETTSÉGI ELŐTT — PÁLYAVÁLASZTÁS UTÁN (1.) Válaszol 29 szak Négy IV. osztály végez . jú­niusban a nagykátai Damja­nich János Általános Gimná­zium és Szakközépiskolában. Egy szakközépiskolai, egy hu­mán és két reál tagozatú IV. osztály. Valamennyiüknek van szilárd — vagy kevésbé szi­lárd — elképzelése arról, hogy mik is szeretnének lenni érett­ségi után, milyen pályát vá­lasztanak. Erről írtak, nevük feltünte­tése nélkül, őszintén — nem tudták, hogy ebből újságcikk készül. A szakközépiskolai IV. osz­tály 29 tanulója válaszolt. A járás határain túlról Tudott dolog, hogy a nagy­kátai szakközépiskolába elő­szeretettel jönnek a diákok a járás határain túlról, egész Pest megyéből, sőt a szom­széd megyékből is. Most csak az a kérdés: miért? Mert vonzza őket, mondjuk, az ál­lattenyésztői szakma (az érett­ségi mellé), különös tekintet­tel a tejgazdálkodásra, vagy mert talán máshová nem vet­ték fel őket? A valószínűség az előbbi mellett szól, de a vá­laszok alapján a „mérkőzés állása” döntetlen. Három fiú. A jászberényi szakmunkás akar lenni egy tejgazdaságban, az abonyi fő­állattenyésztő, a lajosmizsei pedig agronómus. Indoklásuk lényege: „ezt tanultam, s meg­szerettem ezt a szakot”. A csá- nyi kislány bérelszámolónak készül, mert „tetszik” neki az irodai munka. Két gyömrői fiú közül egy katonatiszt, egy kirakatrendező lesz. romfitenyésztést akar majd tanítani. Van egy kislány, akinek még nincs semmi határozott elképzelése arról, hogy mi lesz vele két hónap múlva, csak egy biztos, hogy valahol dol­gozni fog. Egy-egy kislány fodrász, védőnő és üzletvezető szeret­ne lenni. Nevelői pályára há­rom aspiráns van. Ketten (Nagyká tárói és Tápiószent- mártonból) ezt így jelölték: „pedagógus, mert szeretem a gyereket”, egy Tápióbicskéről pedig így: „zenetanárnő, mert szeretem a zenét”. Nos, végül a lányoknál az idén a „sláger” az íróasztal. Kilencen választották ezt, pénzügyi előadó, könyvelő, bérelszámoló, tisztviselő, hi­vatalnok vagy adminisztrátor megjelöléssel. A „miért éppen ezt választottátok” kérdésre hatan írták: „nem tudom, mi­ért”. A válaszok azt bizonyítják, hogy a fiúk sokkal reálisab­ban gondolkodnak. A már em­lített jászberényi, abonyi és lajosmizsei fiatalemberen kí­vül egy nagykátai és egy tá­piószecsői fiú is a tanult szak­májában akar elhelyezkedni, termelőszövetkezetben. A 11 fiúból tehát összesen öt. A fennmaradó hatból ketten a tanári, ketten a katonatiszti pályát választották, s van egy operatőr- és egy kirákatren- dező-jelölt. A szakközépiskola csődje? A fiúk reálisabban gondolkodnak A 29 megkérdezett közül 18 a lány és 11 a fiú. A 18 lány között nincs egyetlen egy sem, aki tanult szakmájában he­lyezkedik el. Kettő van, akinek választott pályájára ráfoghat­juk, hogy némi köze van a mezőgazdasághoz. Mindkét kislány szentlőrinckátai. Az egyik mikrobiológus lesz, a másik gyakorlati tárgyat, ba­A 29 választ adó negyedikes diák közül kettő írta le konk­rétan, hogy állattenyésztési szakmunkásként akar dolgoz­ni érettségi után. Kettő agro­nómus, egy főállattenyésztő akar lenni. Szakmaszeretetről írtak. S van még a barom­fitenyésztési szaktanár és a mikrobiológus — legyünk nagyvonalúak — ez összesen 7 tanuló. Tehát a választ adó 29 tanuló 24 százaléka marad valamilyen úton-módon kap­csolatban a mezőgazdasággal. Eredménynek kevés. Országos viszonylatban problematikus a szakközépis­kolák ügye. íme, Nagykátán is. „Beteg” a szakközépiskola. Az orvos először sorba szedi a betegség tüneteit, s aztán megkeresi az okot. íme, a tü­netek. Keressük hát és gon­dolkozzunk el az okokon. Dercgán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom