Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

597méternyi út 2 millió forintból Kezdődik a Dohány utcai útépítés PEST MEGYEI HiBLAi KÜLÖNKIADÁSA A város területén még jó néhány olyan forgalmas ut­ca van, amelyikbe, különösen az ilyen esős időszakban a nagyobb teherszállító jármű­vek szinte be sem mehetnek. Ezek közül is a legrosszabb állapotban van a Dohány utca, s ugyanakkor a legna­gyobb forgalmat bonyolítja le. Néhány évvel ezelőtt por­mentes burkolatot kapott az utcának a Széchenyi úttól a fürdőszélig terjedő szaka­sza, azonban a belmajori mo­csarak között vezető útsza­kasz építése akkor elmaradt. Nem is könnyű ennek a sza­kasznak a rendbetétele, hi­szen az úttest állandóan süllyed. A ceglédi Húsipari Vállalat termelésének ugrásszerű nö­vekedése megköveteli, hogy az átlagosnál nagyobb hűtőr kocsik szállítsák az árut. Nem egyszer előfordul, hogy ezek a hatalmas kocsik el­akadnak a sárban, vagy pe­dig a kényesebb árut kény­telenek kézi szállítással át­vinni a mocsárközi területen. Ezért olyan nagy jelentősé­gű, hogy a városi tanács a községfejlesztési alap terhére korszerű út építésére kötött szerződést a Pest megyei Kő­bánya és Ű lépítő Vállalat­tal. Az új utat a régi maka- dám útra építik s az erre kerülő kiegészítő réteggel 24 centivel emelik meg az úttestet. Szélessége hat mé­ter lesz, s ezen felül jobbról balról betonjárda készül. A most megépítésre ke­rülő útszakasz hossza öt­százkilencvenhét méter. A burkolat bazalt kockákból készül, kiemelt szegéllyel. Hogy a víztelenítés biztosít­va legyen, ezért megfelelő közökben külön vízlevezető csatornákat építenek Amint értesültünk, az Út­építő Vállalat a munkálato­kat a közeli napokban meg­kezdi. Az anyagszállítmányok máris érkeznek. Első ütem­ben elkészítik a vasúti át­járó és a Húsipari Vállalat bejárata közti útszakaszt. En­nek elkészülte után a for­galmat átirányítják a Szol­noki út—vasúti töltés—Dohány utca vonalába és csak ezután kezdik meg a mocsarak közti útszakasz kiépítését. A több miint kétmillió fo­rintba kerülő útépítést még ebben az évben befejezik, s jövőre megnyitják a Bürge- ház dűlő felé vezető közúti forgalmat. D. X. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1966. APRILES 28., CSÜTÖRTÖK Világszínvonal az EVIG-ben Az F6 és a CSH6 a BNV-re készül A halászmester és a munkatársa A Szolnoki úti betontól egy jó ugrásnyira van a Kossuth Termelőszövetkezet tízholdas gazdasága. Egyedüli gondozója Tóth István, a hetvenöt éves halászmester, aki büszkén mondja, hogy hetvenöt éves fejjel még nagyon jól bírja a munkát. — Pedig már öt esztendeje öregségit is kapok — büszkél­kedik az öreg halász. Parányi táblás kocsi előtt befogva unatkozik Sári, hűsé­ges munkatársa Pista bácsi­nak. Az öreg halászmester megveregeti a türelmes jószág nyakát. — Sári egymaga egész foga­tot pótol. Ami szállítanivaló van a halgazdaság táján, az mind ő rá vár. Akár venyigét kell hozni a part biztosítósára, akár eleséget a halak számá­ra, Sári engedelmesen végzi a dolgát. — Pedig hallja-e, nagyon igénytelen. Nem kell neki az abrak. Nyáron legel, télen megvan a kukoricaszáron. Ilyenkor meg valóságos cse­megéje a zöld nád. — S a halakkal hogy állunk? — Két esztendeje nem ha­lásztunk le. Sok szép tükör­pontyunk és pitykés pontyunk van, eoytől négyévesig. — Ügy hallom, azért nem halászunk le, mert a termelő- szövetkezet halászcsárdát akar csinálni a betonút mellett. Lenne is forgalma, hiszen én vagyok a megmondhatója, mennyi autó megy el naponta itt előttünk. De hogy lesz-e be­lőle valami, azt én bizony nem tudnám megmondani. Annyi bizonyos, hogy hamarosan jó híre lenne a ceglédi halász- csárdának. Pista bácsi felkapaszkodik a kocsira. Kényelmesen elhe­lyezkedik az ülésen. Sári las­san, tempósan lépeget a beton irányába. Az öreg halászmester ran­gosán ül a fogaton. Számít is az, hogy Sári nem hetykén lé­pegető vasderes paripa, csak egyszerű, kócos szőrű szamár. Rik. Az idén is képviseli váro­sunk fejlődő iparát ceglédi termék a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. Az ÉVIG Törteli úti gyáregységéből el­küldték új gyártmányaikat, A bemutatásra szánt kol­lekcióból külön kiemelkedik két ceglédi termék, az F 6- os és a CSH 6-os. A szakmai elnevezés a 6 milliméteres fúrógép és a 6-os csavar­húzó fedőneve. Mindkét gyártmány világ- színvonalú. összehasonlítá­sul ismertették a világhírű Bosch-gyár hasonló készít­ményeinek jellemző adatait, s kiderült, a ceglédi konstrukciók elő­nyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek. A hazai gépek súlya 1,6 ki­logramm, teljesítménye 90 watt, ennek nyugatnémet változata 1,8 kilogramm sú­lyú és teljesítménye csak 54 watt. A Törteli úti gyáregység dol­gozói méltán lehetnek büsz­kék ezekre a gépekre. Jelenleg különféle vizsgá­latoknak vetik alá a proto­típusokat, s ha ennek ered­ménye kedvező, a harmadik negyedévben megkezdik a nullszéria Nullszéria a harmadik negyedévben Sorozatgyártás 1967-ben Május 1. előtt Fogatdíszítés —■ versenyben gyártását, s a jövő év ele­jén már nagy sorozatok­ban állíthatják elő eze­ket az új konstrukció­kat. A magyar szakemberek megörültek, amikor hírét vet­ték az új elektromos kézi- szerszámok születésének. A korábbi tervek szerint kül­földtől akarták ezeknek a gépeknek a gyártás jogát megvásárolni, így azonban ' megváltoztak az elképzelé­sek. Az új álláspont módot ad arra, hogy saját konstrukciók­kal, meggyorsított ütemben fejlesszék ki a hazai kézi- szerszámgyártást. A kézi elekt­romos gépek gyártását így az eddiginél is nagyobb ütem­ben végezheti a Törteli úti gyáregység. A tervek szerint évente 6—8 új típust ter­veznek, s így 1970-ig egész fúrógép és csavar­húzó családot alapíta­nak. Ekkor már teljes igényt ki­elégítő sorozatokkal jelen­hetnek meg a házai piacon, de exportképes gyártmányai­kat a* KGST államaiban és a nyugati piacon is verseny­képes áruként ni. tudják elad- (tamasi) Május 20-tól 30-ig: Budapesti Nemzetközi Vásár Uiazási kedvezmények A május 20-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár vidéki látogatóinak az idén is kedvezményes utazási lehető­séget biztosít a MÁV. Május 20- tól 30-ig 33 százalékos vas­úti kedvezménnyel utazhat­nak, akik előre megváltott vá­sárigazolvánnyal rendelkez­nek. A vásár naponta 14-től 24 óráig tekinthető meg, május 21- én, 22-én, 28-án, 29-én és 30-án délelőtt 10-től 22 óráig, a pavilonok 10-től 20 óráig lesznek nyitva. A 20 forintért megvásárol­ható, kedvezményes jegyre jo­gosító vásárigazolványt az ál­lomás jegypénztáránál oda- és visszautazáskor le kell bélye­geztetni, anélkül érvénytelen. A vásárigazolvány a városi tanács 7-es szobájában szerez­hető be. A Petőfi Termelőszövetke­zet négy kocsival vesz részt május 1-én az ünnepi felvonu­láson. A fogatok feldíszítését ver­senyben végzik el. Külön ko­csit kaptak a KISZ-fiatalok, a termelőszövetkezet nőbizott­sága, a növénytermesztők és állattenyésztők. Versenydíjak: az első helye­zett három láda sört kap. Két láda illeti meg a második he­lyezettet, és egy láda sör jár a harmadik helyezést elérők­nek. Éppen taggyűlésre sorakoz­nak a termelőszövetkezet KISZ-fiataljai. Gyolcsos Jó­zsef KISZ-titkár mondja: — Mindannyian formaruhá­ban: fehér ingben, vörös nyákkendővel, s az ing balol­dalán KISZ-jelvénnyel vonu­lunk fel. — Hogyan díszítik fel a kocsikat a KISZ-fiatalok? — A dekorációnak két fon­tos mondanivalója lesz: az egyik a béke, a másik a sza­badságért harcoló vietnámi néppel való szolidaritás, rk. A MELLÉNY NEM SZÁMÍT Amióta eszemet tudom, minden két esztendőben új ruhát kapok. Va­lamikor jó apám csináltatta meg, vagy negyven éve már az én gon­dom. Ügy szoktam, hogy magam ve­szem meg az anyagot, elviszem a szabóhoz, aki nagy szakértelem­mel megcsinálja. Négyszáz forinto­kat számolt min­dig az én szabóm a ruha elkészíté­séért — mellény­nyel együtt. Néhány eszten­deje kiment a di­vatból a mellény. A ruhám akkor is elkészült — Vhéllény' ’ nélkül. Biztos voltam ab­ban, hogy derék szabóm a négy­száz forintos mun­kadíjból levonja a mellény készítésé­nek árát. Ö azon­ban csak legyin­tett: — Ugyan! Mit számít a mellény elkészítése. Szóra sem érdemes. Belenyugod­tam. Igaza van, mit számít a mel­lény elkészítése. Nemrégiben új­ból esedékes volt az új ruha. Meg­vettem az anya­got, a szabó meg a mértéket. — Hűha, megint megpocakoso­dott! Elkészült a ru­ha, s vele a mel­lény is, mert a mellény újra di­vat lett. Odasimogatom a szabó elé a négy­száz forintot. — ■ Kevés, ké­rem! Hát a mel­lény munkadíja? — De hiszen, mit számít a mel­lény! Szóra sem érdemes — idé­zem a két év előtti szavait. — Nem úgy van az kérem, eltelik azzal egy nap. A mellény elkészíté­se nagy figyelmet igényel, kérem ... — Mennyit fize­tek? — Kereken öt­százat — mondja nagy lelkinyuga­lommal. Mit tehettem? Átnyújtottam még egy százast. Meg­vallom, nem vala­mi nagy lelkinyu- gólommal. Rik. ABONY Nyári országjárás Amikor az abonyi művelő­dési ház klubszobájába belép­tem, szórakozó fiatalok he­lyett a társadalmi vezetőség­gel találkoztam. Tizen jöttek el, hogy meg­hallgassák a művelődési ház igazgatójának beszámolóját a Árnyak mozdultak a betyárok tiizénél Emlékezés a nótaszerzö 48-as honvéd főhadnagy Simonffy Kálmánra A mai Hámán Kató iskola igazgatói épülete volt a múlt században az uradalmi szám* tartó lakása. Udvarán áll á zö­mök irodaház, melyben az ifjú Simonffy Kálmán körmölgette az aktákat, lévén Pósa István számtartó Írnoka. A szabad­ságharcos honvéd főhadnagy 1852-ben jött Ceglédre Nagy- abonyból a nem éppen neki való környezetbe, mert az épü­letben székelt a számtartón kívül a császári főszolgabíró, akkor élet és halál ura, vala* mint az osztrák fináncok adóz­tató hivatala. A réztarajos si- sakú zsandárok napirenden hozták be az elfogott honvé­deket, betyárokat, falakra gúny-feliratot krétázó legénye­ket, f egy vérré jtegetőket, gya­núsnak talált útonjárókat. A komor házból éjszakánként lánccsörgés, szekérnyikorgás hallatszott: a súlyos gyanú alatt állókat szál­lították Pestre, Budára, és a Habsburg birodalom távoli várbörtöneibe. Szalay Lajos, Tímár József, Bobory Károly és Szabó Károly a megmond­hatója, hogy az itt felkötött láncokat csak a távoli Josef- ttadtban és Theresienstadtban szedték le róluk. Simonffy szomorú dalai ezekből a bánatokból fakadtak. Sajnos, nem tudjuk leválaszta­ni a ceglédi szerzeményeit az 1854-ben közreadott „Vadró- zsa”-ciklusból, sem a későbbi „Dalvirágok”-ból. Az előbbi dallamok minden bizonnyal itt keletkeztek, az utóbbiak talán itt mozdultak meg az ifjú te­remtő lelkében. A spontán szőtt formák gazdag melódiák­kal széliében terjedtek a nép között oly őszinte befogadással, mint a népdalok. Petőfi verseire a „Pusztán születtem, pusztán la­kom”, a „Te vagy, te vagy barna kislány”, Vörösmartyéra a „Szállj le, szállj le kis arany pillangó”, Tóth Kálmánéra a „Búra hajlik a szomorúfűz ága”, „Fütyül a szél, az idő már őszre jár”, a „Hegedülnek, szé­pen muzsikálnak” és a „Mát- rahegye vadvirágos tövénél”, majd Lisznyai, Arany János és Czuczor Gergely szövegére más dalok. A vidámság éppen úgy helyet kapott műveiben, mint borús hajnalban a felrikkanó madárfütty. Ma is mondjuk zengve, borral, hogy „Jaj, de magas ez a vendégfogadó”, azt is, hogy „Ez az én szeretőm, ez állítást rendeznek. Az értel­miségi klub, amelyhez sok remény fűződött, megalaku­lása után nemsokára fel­bomlott. Tartalmas munkát végez­nek a színjátszók, a kézi­munkaszakkör szép munkái­ból is bemutatót rendeznek. Finna György iskolaigazgató vezetésével jól működik az irodalmi szakkör. A költé­szet napjára újszerű össze­állításban adták elő irodalmi műsorukat. A nyári programban kirán­dulások szerepelnek. A kézi­munkaszakkör és az ifjúsági klub tagjai indulnak or­szágjárásra. A következő beszámolót Tongori Mária, az ifjúsági klub vezetője tartotta. Is­mertette a klub jelenlegi működését és terveit. A vita során a társadalmi vezetőség hasznos észrevé­telekkel és javaslatokkal egé­szítette ki a beszámolót. (tamasi) a kicsi barna”, meg a „Rerek- tor uram kákálráposztáját”, ar­ra meg egyenesen árnyak moz­dultak arra alá a pásztorok és betyárok tüzénél a „Kéri pusz­tán az endrődi határban”. E felsorolt dalok ízelítők csupán, valamennyi fölemlítésére itten a hely szűkös. A száz év előtti legnépsze­rűbb dalköltő Simonffy ceglédi életéről nagyon keveset tudunk. Régi írások még arról vallanak, hogy az uradalomtól átkerült a városhoz segédjegyzőnek 1 pengőforint 12 krajcár napidíj­jal. Azt pedig tőle magától tud­juk, hogy a városi dalárdát ő szervezte meg és vezette. „1853 —54-ben itt virágzó dalárda volt, mely felfogva a korszelle­met, több jótékony célra, mint Garay-árvák, kórház, Garay, Nagy Ignác sírköve, református iskola javára rendezett fényes eredményű hangversenyeket, s melyeket a pesti Nemzeti Szín­ház legjobbjai is gyakran köz­reműködésükkel elősegítettek.” Már Pestre költözött volt, amikor a Vahot-féle dalidókon, cigánybandával járta az országot reményt víve a Bach-kori dermedt magya­munkaterv eddig végrehaj­tott pontjairól és a még megvalósulásra váró felada­tokról. Berta Ferenc igazgató el­mondotta, hogy az ismeret- terjesztő előadások nagyobb része zökkenőmentesen folyt, (előadást alig mulasztottak j el. Az előadások száma j emelkedett az elmúlt év­ihez képest, hét akadémiát \ és három előadássorozatot ^rendeztek. Az előadásokat £ átlag negyvenen látogatták. \ A szakszervezeti akadémia $ viszont nem sikerült, a nők 5 akadémiája azonban szép $ eredménnyel zárult. Az Épí- í tőipari Ktsz-nél is megtar­tották a tervezett előadáso­dat. ^ Ezt követően a termelőszö- t vetkezetekben folyó kultu- ^ rális munkát ismertette. 5 A művelődési ház szakkö­reiben zajló életről is beszá- J molt az igazgató. Elmondot- $ ta, hogy a fotoklub jól mű- 5 ködik, augusztus 20-ra ki- 5 _____________ r oknak. Dalai simogattak is,^ vigasztaltak is és gyógyítottak,^ dalárda harmonizált művei pe- $ dig a sorra alakuló egyletek-^ ben és körökben a paraszti és^ munkásmozgalmakat segítet- § ték. Azt már csak úgy megem-^ lítem, hogy közkedveltek vol-$ tak a muzsikusokról írt tanul-^ mányai és színes útleírásai a $ Hölgyfutárban, a Pesti Napló-^ ban és a Fővárosi Lapokban. A§ Napkelet 185V-ben hozta tőiéi* városunkról írt tartalmas, nél-^ külözhetetlen helytörténeti és^ helyismertetési munkáját,^ melyben elismeréssel szólt a$ szőkehalmi gazdaképzőről, $ mint az alföldi szőlő- és gyü-$ mölcskultúra bölcsőjéről, a$ ceglédi emberről, viseletéről, a$ város földesasszonyairól, szol-$ gáltatásokról, templomokról, ^ tűzvészről, bizonyos határbeli > halmokról, melyek ősi helyne- $ veket őriznek. 5 Gyertyagyújtásig volt akkor $ a hivatali idő, több-e, keve-$ sebb-e, a mai nyolc óránál, $ nem tudom, számítsa ki az aki s ebben járatosabb énnálam. Vi- $ lágífásról lévén szó, egy halóvá- $ nyan égő krajcáros faggyú-^ gyertyát gyújtottam annak $ emlékére, aki dalaival, írásai- $ val egy ország népét búsította i — vidámította ma is szóló szép * muzsikájával. Hídvégi Lajos * : A Szabadság Filmszínházban mától vasárnapig a Kék rap­szódia című amerikai filmet játsszák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom