Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-28 / 99. szám
Mir NEcrii 1966. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK ^4 kétarcú „remete“ A vonat robog Velem szemben a bársonydíványon Ül az én szőke kis lányom. Az utazásnak gyönyörében, Mosolygó szemmel, mosolygó r arccal, öltözve van fehérben, kékben, Aranyhajával mint egy angyal! A legszebb leány a föld kerekén, Elmerengve gyönyörrel nézem én. És mégis... Mi rvolt szakításuk okozója? Nem tudjuk! Annyi bizonyos, hogy Csányi Mária 1892. júliusában elhagyta a pesti Dembinsky utcai házat és vissza költözött Győrbe. MINT FENTEBB MAR EMLÍTETTÜK, Bródy Sándor baráti szeretettel istápolta és karolta Gárdonyi Gézát, ő vezeti be a Bajza utcai Jókai házba, ahol a pesti szalonok híres arszlánja, a jó nevű festő, Feszty Árpád is él. Itt ismeri meg Gárdonyi Géza Feszty Árpádnét (Jókai Rózát, Jókai Mór fogadott leányát) és annak barátnőjét, az aranyos kedélyű és szeretette méltó barna szépséget, Szarvassy Margitot. A Jókai-ház ebben az időben országos viszonylatban is az első olyan irodalmi szalon fővárosunkban, ahol kiváló hírességek: színművészek, képzőművészek, költők, irodalmárok, egyetemi tanárok mellett a politikai és társadalmi élet exponensei jönnek össze és ezek a zajos találkozók városszerte nagy eseménynek számítódnak. Mennyire megtisztelő és imponáló volt — legalább is kezdetben —, az „ádámcsut- kás” falusi tanítónak ebbe a „nagyok” zajlásába belepoty- tyanni... Feszty Masa festőművész emlékezései szerint, volt olyan fogadó estjük, amikor hatvan személyre terítettek. A Jókai-ház baráti köréhez olyanok is tartoztak, mint: Rudolf trónörökös, Tisza Kálmán, Hegedűs Sándor, Bánffy Dezső, Szilágyi Dezső, Batthyány Géza, Juszt Zsigmond és sokan mások. Gárdonyit természetesen nem a hatalom részeseinek a közelsége, hanem Jókai mesemondása vonzotta és mindenek előtt Szarvassy Margit. NEM TUDJUK, hogy az írónak, Szarvassy Margit személye iránt megnyilvánuló vonzalma, mennyire játszott szerepet Gárdonyi Gézáné pesti otthonának elhagyásában. Annyit mindenesetre feltételezhetünk, hogy Gárdonyi Gézának a Szarvassy Margittal való barátkozása és az iránta kifejezésre jutó rokonszenve, nem maradhatott titok felesége előtt. Másképpen el sem képzelhető, hogy a három gyermekes édesanya, a férjéhez ragaszkodó feleség, minden különösebb ok nélkül elhagyja férjét. Mária 1893. április 7- én Győrött, negyedik gyermekének adott életet. Ezt a gyermeket Gárdonyi nem ismerte el fiának, mert az a házasélet megszakítását követő tizedik hónapra született. Ezt a fiút az író tiltakozása ellenére Gézának keresztelték. Okos Miklós VERS, ÉNEK, TÁNC Május elsejére készülnek a csobánkai fiatalok Még korán leszáll az est a Pilisi hegyek között. A hegyoldalba épült művelődési ház fényei is gyéren világítanak. — A gondnok néni mondta, takarékoskodjunk az árammal ... — mondja a csobánkai KISZ-szervezet kultúrcso- portjának benjáminja, Gál Gabi. A jókedvet és vidámságot azonban nem fényerővel mérik. A húsz tagú együttes alig egy hónapja alakult, mégis két sikeres szereplés van már mögöttük. — Április negyedikén mutatkoztunk be első alkalommal — mondja Tóth László, a község KlSZ-titkára. — Ügy érzem, sikerünk volt. A közönség már a bemutatkozás Először a világon Katonai bélyegkiállítás Budapesten A filatélia történetében egyedülálló kezdeményezésről kaptunk hírt: a Hadtörténeti Múzeum, a budapesti fegyveres erők bélyeggyűjtő körei és a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége közös kiállításra készülnek „Katonák és fegyverek a bélyegeken” címmel. A kiállítás megnyitását június 18-ra, Zrínyi Miklós halála 400. évfordulójának napjára tervezik a Hadtörténeti Múzeumban. A Magyar Posta is igyekszik hozzájárulni a kezdeményezés sikeréhez: ezen a napon bocsátja ki az új Zrínyi-bélyeget. A szervező bizottság a kiállítás anyagát — nem kevesebb mint 50 tablóra és jó néhány tárlóra valót! — a gyűjtőktől szándékszik beszerezni, akik bizonyára szívesen adják kölcsön féltett kincseiket a világ első katonai bé'lyegkiállításá- ra. Tervezik — ezzel egy időben — ugyancsak katonai témájú címkék kiállítását is. Erre az alkalomra új, 16 darabból álló címkesorozat jelenik meg, Zrínyi és kora címmel. A címkék rajzaihoz a Hadtörténeti Múzeum tulajdonában levő tárgyak szolgálnak modellül. Bemutatásra kerülnek majd olyan, katonákat, fegyvereket, rakétákat ábrázoló címkék is, amelyek eddig nem kerültek — gyufásdobo- zokon — forgalomba. A különleges kiállítás iránit már külföldön is nagy az érdeklődés. — „Magyarország ~ -1966” címmel évkönyvet állít ösz- sze a Külügyminisztérium, amely előreláthatólag májusban kerül az üzletekbe. A kiadvány öt nyelven lát napvilágot: angol, francia, német, orosz és spanyol változatban. alkalmával szívébe fogadta együttesünket. — Szombaton volt második szereplésünk — szól közbe Simon Erzsi, az együttes kul- túrfelelőse. — Váci Mihály Kossuth-díjas költő látogatott el hozzánk, s az irodalmi est keretében népdalokkal, s a költő verseivel léptünk újra színpadra. — Most május elsejére készülünk — veszi át a szót Miskolci Ottó, az együttes rendezője. — Munkásmozgalmi és népdalokkal, versekkel és népi táncokkal szerepelünk ... S mert az idő gyorsan múlik, a lányok közül pedig né- hányan éjszakai műszakban dolgoznak ezen a héten, a szavak helyett az ének, a tánc bizonyítja* az új együttes szív- vel-lélekkel végzett munkáját. Munkáslányok, munkásfiúk valamennyien. A KISZ- titkár meós a Lenfonóban, Vincze Brigitta szövőnő ugyanott. Lukács Margit cémázó a Pornázi Posztóban, Varga Ilona kivarró ugyanott. Az együttes benjáminja, Gál Gabi, ipari tanuló. A hegedűs, Voj- nárovics Győző raktáros Bu- dakal ászon. Simon Erzsi, a kuttúros, adminisztrátor a csillaghegyi téglagyárban. Szabad idejében énekel, szaval és táncol. És az ősz óta tagja a megyei színjátszó-rendező stúdiónak. Legkedvesebb időtöltése a játék, a vers és a próza. — Majd tíz esztendeje már, hogy utoljára színjátszó csoport működött a községben — mondja. Vannak tehát hagyományaink, s most arra törekszünk, hogy felújításuk, ne pillanatnyi fellángolás legyen csupán. Hogy ez a művelődési ház valóban otthona legyen a csobánkai fiataloknak. Nagy terveik vannak. Május egy után megkezdik Heltai Jenő: A néma levente című színművének próbáit, s őszre a Csongor és Tünde bemutatását tervezik. Érdemes felfigyelni rájuk, s jó lenne, hat-, hatósabban segíteni munkájukat. p. P. Váci Mihály Pusztazámoron A budai hegyek lankáin meghúzódó kis faluba, Puszta- zámorra látogatott a minap Váci Mihály, Kossuth-díjas költő. A vendéget a helyi iskolások köszöntötték verses, dalos műsorral. Ezután Váci Mihály tartott előadást a magyar költészetről, végül verseiből adott elő. Megjelentek az első balatoni fürdőzők A Balaton vize az utóbbi napok kellemes időjárásának hatására felmelegedett és szerdán már megjelentek a szabad - strandokon az első fürdőzők. A tihanyi „gödrös” strandon és a déli part néhány szabad- strandján már külföldi vendégek is fürödtek. Közlemény Az amsterdami újságban napokon keresztül a következő szövegű közlemény jelent meg: „Hendrik, könyörülj meg rajtam és írj nekem. Mária’’ Egy nap az újság ugyanazon helyén ezt olvashattuk: „Hendrik, írj neki már végre. Egy fáradt olvasó.” yy £2AZ I wm mm mi ESZTENDŐS ÁLLATKERTBEN 1866. augusztus 9-én ünnepélyesen nyitották meg a Budapesti Állat- és Növénykertet. Ez év szeptember 26. és október 3. között több neves külföldi professzor, állatkert-igaz100 biológiai tanulmány készült. 1958 óta tervszerű biológiai ismeretterjesztést végeznek a TIT keretén belül. Évente több ezer szaktanácsot adnak — levélben, telefonon és személyesen, ötven külföldi állatkerttel tartanak fenn állandó kapcsolatot. Részt vesznek külföldi szimpozionokon. Jelenleg az adriai- és földközitengeri állatok gyűjtő-útját tervezik. Ahhoz, hogy a külföldről hozott állatok szaporodjanak, olyan életkörülményeket kell számukra biztosítani, melyek megfelelnek az előzőkben megszokottnak. S hogy ez mennyire sikerült, azt a következők bizonyítják. A délebbi fekvésű orszátért haza, s a Füvészkertben „kis állatkertet” alapított. A belügyminiszter megbízásából, Lendl Adolf egyetemi magántanár a ligeti 36 kataszt- rális hold területre, korszerű, szoros rendszertani beosztású állatkertet tervezett, mely az állatoknak természetes környezetet igyekezett biztosítani. A cél az állatok meghonosításánál az volt, hogy minél több hazai állatot gyűjtsenek I be. Az aktív természetvédelemnek köszönhető, hogy még ma született. 1912 óta 26 vízi- ló-„gyerek” látott napvilágot. Kis oroszlán és kis medve pedig minden évben születik. Ottjártunkkor is 11 apró medvebocs hancurozott az állatóvodában. Csibekeltetőből — vadmadár Anghi professzor ötlete a madárállomány nagyfokú növekedését biztosítja. Az ország különböző részein ösz- szegyűjtött vadmadártojásokat csibekeltetőben keltetik, s így egyszerre több ezer fiókát mondhatnak magukénak. Az Állatkertnek körülbelül 4000—5000 lakója van. Ezek élelmezése napi 6500 forintba kerül. Lehet számolni: mennyibe kerül ez egy héten? Persze, leszámítva az egynapi hivatalos koplalást, mely az állatok jobb egészségét biztosítja. Még néhány adat: naponta gok közül Magyarországon született elsőként jegesmedve. Ugyancsak elsőként szaporodott fogságban az örvösmedve. Eddig 4 zsiráfborjú, 5 indiai elefántborjú — közülük kettő „művész” lett, cirkusszal turnézik — 2 mázsa hús, évi 18 vagon szálas takarmány fogy el, s a majmok zebutejet isznak, melyet „házilag” állítanak elő. Ugyanis itt, fejik a zebu- kát. Az „étrend" változatosságát biztosítják azok az apró állatok is, melyeket kizárólag táplálék céljára tenyésztenek. Az óriási svábbogarat, a liszkukacot, légy- nyüvet a madarak, kígyók, gyíkok, békák, majmok és apró ragadozók kapják „csemege”-ként-, míg a nagy ragadozók fehér egeret, fehér patkányt, házi nyulat, galambot, baromfit esznek ínyene falatként. Több mint másfél millió látogató járt az állatkertben 1953 óta. Az igazgatóság valószínűnek tartja, hogy a centenárium évében a látogatottság megnő. Különösen, ha az a kedves meglepetés, mely Anghi professzor ötlete volt, beválik. A látogatókat óránként megismétlődő állatkerti híradó köszönti, mely oroszlánbő- géssel kezdődik, majd fanfárok zenéjével folytatódik. S az oroszlánbőgés így hangszóróból közel sem olyan félelmetes, mint a természetben ... Bartha Katalin is látható néhány ritka példány: magyar marha, pödrött szarvú racka juh, magyar pásztorkutyák, kistestű kucul lovak, nagy kócsag, kanalas gém, túzok. S ezek nemcsak érdekes és szép példányok, hanem jól jövedelmező valuta- „pótlók”. Több mint 100 biológiai tanulmány 1956. óta igazgatja dr. Anghi Csaba professzor az Állatkertet. Irányításával több mint ^gato látogat majd el a cente- jnáriumi ünnepségekre. Az Álltaikért száz évéről beszélgetnünk dr. Anghi Csaba profesz- ^szorral, a legnagyobb biológiai 5 létesítmény igazgatójával. $ Xantus János $ $ Már 1848. előtt foglalkoztak ^a gondolattal: állatkertet kellene létesíteni. Az akkori Ter- \mészettudományi Társulat már | tárgyalt is, de a szabadságharc Amiatt lehetetlenné vált a meg- ^ valósítás. A forradalom bukása ^után a volt főhadnagynak, ^ Xantus Jánosnak menekülnie ^kellett. London, majd az gyesült Államok volt az útja, ^ ahol mint térképrajzoló dolgozott. Munkája során zoológiái és néprajzi gyűjtésekkel is | foglalkozott, s az állatokat Ma- kgyarországra küldte. 1864-ben SOHASEM BESZÉLT Gárdonyi Géza az „első’1 és „egyetlen” igazi nagy szerelméről. Ezt fia írja, Gárdonyi József, aki apjának tíznél több fiatalkori szerelmét jegyezte : fel az író archívumába. A szerelemre vágyó és lobbanékony fiatal diák, majd tanító minden állomáshelyén megtalálja az ihletre serkentő múzsát. Sályban, Egerben, Ka- rádon, Devecserben, Pesten és másutt Dabronyban, a Muraközy plébános által kierőszakolt „szerencsétlen” házasságát első, jelentősebb művében, a .Lámpásban tárja a világ elé. De ml tette vagy tehette ezt a házasságot szerencsétlenné? (Egyszer talán még fény derül ró... !) A jelentős vagyonnal rendelkező anyós, Csányi Teréz nem biztosított megfelelő hozományt a lapalapítás gondolatával foglalkozó Gárdonyinak? Ez nem elegendő indoklásul, ha tudjuk, hogy az alacsony termetű, de mindenképpen bájos Csányi Máriához Gárdonyi Géza szerelemmel vonzódott. ' Gárdonyi József azt írja édesapjáról, hogy a nászutas író „egynapi tartózkodás után visszatér feleségével Bécsből, az asszonyka másnap este már egyedül megy színházba, az ura akarata ellenére." ' A szerelmes író ezt megbocsátja a „könnyelmű” asszonynak, aki „olyan én parancsolok és én rendelkezek” feleség. Pedig nagyon is férjén csüngő lehetett, hiszen másutt Gárdonyi József is elismeri, hogy „Ziegler Géza ,független’ mozgását nem sikerült megtörnie.” A feleség Gárdonyit egy hónap múltán elhagyja. Azonban még egy esztendő sem telik el, amikor az író magával viszi feleségét Pestre, ahol már bizonyos írói sikerei is vannak, megélhetésük biztosított, Gárdonyi megelégedett és házaséletében semmi zavar sem mutatkozik. Itt született 1887-ben első gyermekük, Sándor. Az elsőszülött gyenge, az orvos levegőváltozást ajánl. Gárdonyiék tehát visszatérnek Győrbe. A KŐVETKEZŐ ESZTENDŐK sem hoznak semmi különösebb konfliktust együttélésükben, sőt az mindenképpen harmonikusnak mondható. Itt született második gyermekük, Gizella, 1889-ben. Ezt követően Gárdonyi Szegeden, a Szegedi Naplónál kötött ki. Mi sem természetesebb — mint a jó egyetértésben élő családoknál —, hogy a családdal együtt költözik. Másfél évi szegedi újságíróskodásának idején, 1891-ben született har^ madik gyermekük, József. Már három pici élő gyermek van Gárdonyiéknál, hihető-e, hogy az anya, az asszony, a férj „türelmes nézése közben”, mások karján rohan végzetébe... ? Ez,így nem lehet igaz! Egyébként Gárdonyi Géza még ez év nyarán megvált Szegedtől, hogy Aradon próbáljon szerencsét. Szerette Gárdonyi a változatosságot, a kóborlást. Az Arad és Vidé- ke-nél nem találta meg számítását, így nemsokáig maradt. Még ugyanez év novemberében Pesten próbál szeren- I csét i Pestre az Aradon szerzett ] betegségével érkezik. Itt van-; nak a régi jó barátok: Sze-1 gedről Pósa Lajos, Egerből: Bródy Sándor és a pestiek, Sziklay és Sebők. Bródy Sándor ajánlására egy hónap múltán már a Magyar Hírlap belső munkatársa és még négy-öt lapnak dolgozik, ahonnét betegen is elvisz napi hét-nyolc forintot. Pesten mihent kondíciója biztosított, ott-tartózkodása realizálódik, családját a fővárosba költözteti. Feleségének leghőbb vágya, hogy a lap- szerkesztés éjjeli munkájából minél többet tudjon leszakítani. Legfőbb igyekezete, hogy férjét minél jobban a családjához kösse. Feleségéhez való szerelmes ragaszkodását példázza az író, a hozzá írott költeményeiben. Boldogságot jelentenek számára gyermekei, akiket rajongva szeret. Hatvansoros verset ír egyetlen kislányához: (A vers ezideig nem jelent meg gyűjteményes kiadásban.)
