Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-27 / 98. szám
0 Április .‘ÍO.án: íimiicsii les Cegléd Város Tanácsa április 30-án, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartja meg soron következő ülését. | Főbb napirendi pontok: az | 1965. évi költségvetési és j községfejlesztési zárszámadás j és az 1966. évi költségvetés végleges jóváhagyása. Cegléd város termelőszövetkezeteinek 1965. évi zárszámadása és 1966. évi termelési és pénzügyi tervének megtárgyalása; a művelődésügyi állandó bizottság beszámolója; valamint bejelentések, indítványok. Ankét ár tavaszi közlekedésről A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1966. ÁPRILIS 27., SZERDA Több első osztályú árut gyárt a Május 1 Ruhagyár A Pest megyei Rendőrfőkapitányság' április 29-én, délután 6 órakor Tavaszi közlekedés címmel ankétot tart a gépjárművezetők részére a Kossuth Művelődési Házban. A várható nagy tavaszi forgalom balesetmentes lebonyolításáról Huszka János rendőr alezredes tart előadást. Minden gápjármű- vezetőt szívesen lát a rendezőség. A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepének dolgozói — s ezen belül a szocialista brigádok — megtárgyalták a SZOT és a KISZ kongresszusi versenyfelhívását, és egységesen csatlakoztak ehhez az országos mozgalomhoz. Az üzem éves komplex in- "tézkedési tervének teljesítésén, illetve túlteljesítésén túl vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére tovább javítják az elA ceglédi Táncsics Tss-ben százharminc holdon a földben van már a kukorica — Tavaly még június elején is vetettünk kukoricát — mondotta Lipcsei János, a termelőszövetkezet növény- termesztő brigádvezetője. — Ezt csak azért mondom, hogy megítélhesse, mennyivel előbb vagyunk az idén. — Víz? — Az már csak éppen mutatóban. Huszonöt-harminc hold szántatlan terület van a gazdaságban a vízállás miatt. A gépek nem tudnak rámenni az elsüllyedés kockázata nélkül. Az őszi szántás különben jól sikerült és tavasszal is idejében fogtak a talajmunkához a gépek. A lucerna, borsó, cukorrépa, tavaszi árpa, burgonya el van vetve. Az egész hátralékunk hatvan hold takarmánykeverék és a kétszázhúsz katasztrális hold kukorica. — A mai napig százharminc holdon elvetettük a kukoricát. Én nem is emlékszem rá, hogy mikor sikerült ilyen nagyon kedvező körülmények között elvetni a kukoricát. Nem hiszem, hogy a kétszáz hold kukoricából valamennyi kimaradna, de ha úgy lenne is, silókukoricát vetünk majd helyette. — Hibrid kukorica? — A tavalyihoz hasonlóan az idén is kötöttünk szerződést, az idén százötven holdon termelünk hibrid kukoricát. A vetőmagot a vállalattól kaptuk. A többi szakmány kukoricavetéshez saját termelésű vet "magot használunk, még pedig kilencvennégy százalékos csíraképességű magot — mondotta a növénytermesztési brigádvezető. (—ssi) Versenyfelhívás A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére versenyfelhívást tett az 1966. évi mezőgazdasági tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére. Eddig az abonyi József Attila, a Kossuth, a nyársapáti Aranyhomok Termelőszövetkezet tagsága tárgyalta meg a felhívást és csatlakozott a versenyhez. Felkérjük a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőit, hogy tárgyalják meg, és csatlakozzanak a kibontakozó versenymozgalomhoz. A versenyhez való csatlakozást a járási versenybizottságnak jelentsék be. Járási versenybizottság — Egységesítik a gyártástechnológiát — Jutalom a verseny legjobbjainak ső osztályú áruk részarányát a termelésben. Női és leányka kabátból a termeit áru 98,5, a kasírozott kabátokból 85,5, pillekabátból 86 és a műbőrkabátból 95 százalékát gyártják első osztályú minőségben. Annak érdekében, hogy ezt a vállalásukat teljesíthessék, intézkedéseket tesznek a dolgozók szakmai ismereteinek fejlesztésére, a konfekciómunkában szükséges legjellemzőbb munkafogások elsajátítására, valamint üzemi szinten az egységes gyártástechnológia alkalmazására. Vállalásukból az is kitűnik, hogy a munkaszervezés terén van még javítanivalójuk, ezért a kongresszusi versenyben egyik sarkalatbs vállalása a ruhagyáriaknak a munkaszervezés további tökéletesítése, a nagyüzemi termelés igényeinek megfelelően. A munka jobb megszervezése révén akarják elérni, hogy a verseny időszakában a munka termelékenységét 1,5 százalékkal növelik. Egyéb vállalások mellett célul tűzték ki a termelés ütemességének javítását, hogy — a minőségi termelés mellett — ezzel is csökkentsék a megrendelők részéről érkező reklamációk lehetőségét. A kongresszusi munkaversenyt április 20-án indította meg a ruhagyár. A vállalat vezetősége három szakaszban értékeli a versenyt. Az első és utolsó szakaszban a legjobb eredményt elérő termelőegységek 3500—3500 forintot, a legjobb egyéni versenyzők pedig 1500—1500 forint jutalmat kapnak. A második szakasz a harmadik negyedévre esik, s az első helyezett termelőegység 10 ezer, a második 7 ezer, a harmadik 4 ezer forint jutalmat kap, a legjobb egyéni versenyzők jutalmazására pedig 9 ezer forintot biztosítottak a kongresszusi versenynek ebben a legfontosabb szakaszában. (fri.) MÉLYÍTIK AZ ÁRKOT az új ceglédi kórház építkezésénél. A Büdös-árok néven ismeretes vízlevezető csatorna folyását részben más irányba terelik és a kórház körüli szakaszon zárt csatornává alakítják át Tomcsányi Sándor felvétele Május 9-tól június 9-ig: A béke hónapja Ülést tartott a járási nőtanács A járási nőtanács végrehajtó bizottsága hétfőn tartotta kibővített ülését. Kányi Andrásáé elnök megnyitója után Joó Ágos- tonné tartotta meg beszámolóját az ideológiai irányelvekről és az azokból adódó feladatokról. Ezután Kratoch- will Edéné, a járási nőtanács titkára, a járási nőmozgalom elmúlt évi munkájáról számolt be. Ismertette többek között a nemrégen megtartott nőkongresszus határozatait. — A kongresszuson — mondotta — a szocialista országok küldöttei mellett jelen voltak a tőkés világ képviselői is, akik egyöntetűen szálltak síkra a béke védelmében, követelve a vietnami agresszió megszüntetését. Az elkövetkező időszakban a nőtanács egyik feladata a IX. pártkongresszusra való felkészülés. Növelni kell a nők létszámát a párt- vezetőség soraiban, valamint egyéb gazdasági vonalon is. Szorosabbra kell fogni a kapcsolatot a szülői munkaközösséggel és be kell kapcsolódni az ifjúság nevelésének segítésébe. Többet kell foglalkozni a termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalommal, különösen a női brigádokkal. Befejezésül a békehónap jelentőségét méltatta, amit május 9-e és június 9-e között rendez meg a járási nőtanács és a Hazafias Népfront. A hozzászólók a termelés területén jelentkező problémákkal, az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatokkal foglalkoztak. Varga Gábor, a járási párt- bizottság osztályvezetője elismerését fejezte ki a nőtanácsnak eddigi eredményes munkájáért. Cz. Válaszul olvasónk levelére Cigié vagy Szeglet ? Lapunk múlt vasárnapi számában megemlékeztünk a nyolcvanéves Pais Dezső professzorról, aki 1014-ben tudományos alapossággal magyarázta meg városunk nevét. Egyik olvasónk levelet intézett hozzánk. Azt írja, hogy ő gyerekkorában úgy tanulta, hogy városunk neve a „szeglet” szóból származik. Fontos utak kereszteződésében, szegletében települt ez a város, innen a név. E magyarázatnak történelmi múltja van. 1752-ben, a templomperben kihallgatott tizennegyedik tanú, a kilencvenéves Dús Mihály, nagykőrösi lakos, a mai napig is meglevő jegyzőkönyvben azt vallja, hogy hallotta anyjától, hogy „Czeg- léd városát Szegelet városának hívták vala a hajdani magyarok". Meglehet, hogy a várost a nép „utak szegletének” nevezhette. 1836. május 29-én helyezték el a jelenlegi református nagytemplom alapkövét Ebbe egy írást is tettek, melyet az akkori református lelkész, a későbbi hazafias magatartásáért 15 évi várfogságra ítélt Nánási Szabó Károly írt: s ebben a következő megállapítást találjuk: „A város neve a régibb időkben volt Szegelet, Sziglet; innen Czegléd". Élete végén Ceglédre került Táncsics Mihály, aki a ceglédi levelekben szintén foglalkozik a város nevének magyarázásával. Minden tudományos alaposságot nélkülöző, romantikus elemzésben így ír: „Cegléd nem más, mint „Szegletnek" évezredek hosszú során át történt módosulása.” Táncsics nem volt nyelvész, de szívesen foglalkozott e tárgy- gyal és sok magyarázata a tudomány fényében ma már megmosolyogtató. Cegléd nevének ilyen magyarázatát említi Takács József is egyik munkájában. Azt írja 1891-ben, hogy az „erdélyi szász kereskedők útja az erdélyi és dél-magyarországi utak összeszegellésénél fekvő Cegléden — ahonnan a város neve is Zegelet, Szeglet, ebből Czegléd — vitt keresztül", A századforduló táján a ceglédi gyerekek földrajzkönyvükben a város nevének ezt a magyarázatát tanulták, így a mi kedves Nagy István nevű levélírónk is. A nyelvtudomány is fejlődik, s valószínű, hogy Pais Dezsőnek van igaza, aki a cégié, illetve a cigié nevű fűzfanévből származtatja nevét, melyhez a „d” helységnévképző járult. (Lásd Nyárád, Diósd, Várad, Kölesd.) Egyébként e történelmi té-* mánál említsük meg azt is, hogy más magyarázat szerint a Turóczi krónikában szereplő Chigla-mező is Ceglédet jelentette. (Csig török szó, kerítést jelent, a la pedig helynévképző.) E magyarázattal Pais Dezső a „Magyar nyelv” című nyelvtudományi folyóiratban 1915-ben, tehát ceglédi tanársága idején, hosszan foglalkozott és tudományos érvekkel cáfolta meg azt, hogy városunk neve nem e szóból származik. A hozzászólásnak egyébként örültünk és e magyarázattal köszönjük meg kedves olvasónknak. (Sz. I.) Felújítják a járásbíróság épületét Hússzor megkerülhette volna a földet Nyolcszázezer kilométer balesetmentesen A járásbíróság épületében ezorgaimas mesteremberek dolgoznak. Nagy igyekezettel fúrják, faragják, építik, szépítik egyik legnagyobb középületünk belsejét. Rá is fért már a komoly tatarozás, illetve felújítás erre az épületre, hiszen fennállása óta több, mint fél évszázad telt el. 1906-ban határozta el a város képviselőtestülete, hogy az elavult régi járásbírósági épület helyett (amely jelenleg is áll az Eötvös téren és a Táncsics iskolához tartozó tantermek vannak benne), új épületet emel s e célból hosszas alkudozás után megszerezte a jelenlegi telket, amelyen abban az időben az uradalmi ellenőri lakás állt. A tervek is hamarosan elkészültek s 1910-ben rendeltetésének át lehetett adni az akkor korszerű épületet. Több mint fél évszázad telt el azóta. Ebben az épületben a ceglédi peres ügyeken kívül Ceglédbercel, Abony, Törtei, Jászkarajenő, Tószeg, Ujszász, Zagyvarékás ügyeit is intézték. E községeknek a telekkönyvi iratai is itt voltak. A szomszédos Abony község e fél évszázad alatt többször is sikertelenül próbálkozott azzal, hogy járásbíróságot kapjon. A ceglédieknek ugyanekkor az volt a vágyuk, és több alkalommal kérték is az igazságügyi minisztertől a régi Budapest vidéki törvényszék területi megosztását, s hogy annak egy része Ceglédre települjön. A területi hatáskör ma más. A járásbírósági feladatkör azonban megmaradt. Az erősen megkopott, elhasználódott épület a szorgalmas munkáskezek nyomán valósággal újjászületik. Az épületben ma malter-, mész-, festékszag terjeng. Állványok, létrák, pallók között járkálnak a bírák, ügyészek és a jogkereső közönség. Egyik helyiségüket kitelepítik, a másikat megosztják. Az egész épületet úgy alakítják át, hogy a célnak és a rendeltetésének jobban megfeleljen. Sz. I. 1962-ben alakult meg a ceglédi AKÖV-telepen a Volán-brigád. Azóta a brigád tizenöt főre nőtt és az évek során háromszor nyerte el a szocialista brigád címet. Borbás Antal, a telep népszerű Anti bácsija sok szeretettel és melegséggel beszél a brigádról. — Heten vagyunk alapító tagok, — mondotta. — A kocsik számának emelkedésével szaporodott a brigád is. Mondhatom, hogy ez a néhány esztendő igen szépen összekovácsolta ezt a kis kollektívát. Mint érdekességet említem, hogy mindannyian négy tonnás Csepeleken dolgozunk. A brigád öt tagja a 250 ezer kilométeres balesetmentes vezetésért megkapta a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium a balesetmentes közlekedésért jelvény bronzfokozatát. Én az ötszázezer kilométeres balesetmentes közlekedésért kaptam meg az ezüst fokozatot és a napokban terjesztettek fel a nyolcszázezer kilométeres balesetmentes közlekedésért az arany fokozatra. Ugyancsak a napokban terjesztették fel a brigád három fiatal tagját a balesetmentes közlekedés bronzfokozatára. — A brigád minden tagjának van valami kitüntetése. Többen kiváló dolgozók. Amióta munkabrigádban tömörültünk, minden esztendőben vállaltunk és vállalásaink teljesítésével, illetve túlteljesítésével kiérdemeltük minden esztendőben a szocialista brigád címet. — Minden évben sikerült a tervet 3, 5, 7 százalékkal túlteljesíteni. 1964-ben, hazánk felszabadulásának ünnepén, kaptuk meg először a szocialista brigád címet és oklevelet. — Nagyon érdekes következménye lett ennek a kitüntetésnek. Rövid idő alatt kilenc újabb brigád alakult a telepen és ma már az a helyzet, hogy a telepen mindenki brigádokba tömörülve dolgozik. — 1965-ben másodszor nyertük el a szoiialista brigád címet, a jelvényt és a vörös selyemzászlót. Mellettünk állt Halmi János, a Kossuth-bri- gád vezetője is, aki brigádja nevében vette át az okleve-> let. — 1966-ban harmadszor is megkaptuk a szocialista címet, ugyanakkor a Kossuth- brigád is másodszor. — Brigádunkban kedves hagyomány az, hogy a kitüntetéseket mindig házi ünnepségen vesszük át. Az idén április tizenhatodikén rendeztük meg ezt, amikor is a brigádtagok hozzátartozói, a vállalat egész vezetősége is megjelent. Milyen vállalások alapján nyerték el harmadszor is a szocialista brigád címet? A brigádvezető belelapoz a példásan vezetett brigádnaplóba. — A terv túlteljesítését vállaltuk és azt százhét százalékra teljesítettük. Külön vállalásunk volt a bizonylati fegyelem szigorú betartása, azzal a kötöttséggel, hogy ennek elhanyagolása a brigádból való kizárással járhat. Erre egyetlen esetben sem került sor. Vállaltuk egy közlekedési újítás kidolgozását. Ungvári Mihály újításával megvalósítottuk a balesetmentes kerékszerelést. Bucskó Gyula újítása pedig lehetővé teszi a belső kerék pumpálását anélkül, hogy a külső kereket le kél- lene szerelni. — Ezeken kívül vállaltuk a gépkocsik állandó üzemképességét és a gépszemlékre való kifogástalan kiállítást. Két brigádtagunk, Ungváry Mihály és Vígh Jenő, szép teljesítményéért osztályvezetői dicséretben részesült. — Társadalmi munkát is vállaltunk. Brigádunk minden tagja vállalta az üzemanyaggal való takarékoskodást. 498 141 kilométeres megtett útunkon 9748 liter üzemanyagot takarítottunk meg. — Hogyan állunk az idei teljesítéssel? — Az előbbiekhez hasonlóan vállaltunk. Az első negyedév teljesítését most értékeli a vállalat versenybizottsága. Biztosak vagyunk abban, hogy jó és eredményes munkánkkal 1967. április negyedikén átvehetjük negyedszer is a szocialista brigád címet. Rossi Károly
