Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-23 / 95. szám

1966. ÁPRILIS 23., SZOMBAT Mccrei t0I*flip 3 Kokoricatermesztési ankét Alsógödön Az Agrártudományi Egye­sület Pest megyei szervezete, a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, valamint a gép­állomások megyei igazgatósá­ga kukoricatermesztési ta­pasztalatcserét tart április 27- én az alsógödi Egyesült Du- namenti Termelőszövetkezet­ben. A bemutatóval összekö­tött tanácskozáson az úgyne­vezett bajai sortrágyás kuko­ricatermesztés technológiájá­ról és a lápí'öldhasznosításról hangzanak el előadások. Négy év- kétmilliárd forint Küldöttközgyűlést tartott a Pest megyei KISZÖV Tegnap délelőtt, az ÉDOSZ- székházában megkezdődött a Pest megyei Kisipari Ter­melőszövetkezetek Szövetsé­gének kétnapos küldöttköz­gyűlése. A tanácskozás első napján Boross Gyuláné KISZÖV-el- nök beszámolója és az ellen­őrző bizottság beszámolója, majd felszólalások hangzot­tak ed. Néhány érdekes ada­Egy lépéssel tovább Befejeződött a téli népművelési időszak, véget értek az , ismeretierjesztő előadás-sorozatok, megtartották a termelo- i szövetkezeti akadémiák záróvizsgáit is. Ezrek gazdagodtak I tudásban, tapasztalatokban az elmúlt hónapok során. S ez jó i dolog. Népművelőink megint tettek valamit azért, hogy mű- , veltebb legyen a falvak népe, nagyobb tudással, gazüagabb tapasztalatokkal kezdhesse újra munkáját a földeken. Természetesen, a téli népművelési időszakkal nem ért t véget az ismeretterjesztő munka — más formákban folytató- t. dik tovább. Nemcsak a városokban, a falvakban, a mezőgaz- i dasági dolgozók körében is. Például a művelődési házak me­zőgazdasági szakrendezvényein. Vagy a mezőgazdasági klu­bokban. A napokban újabb értékes kezdeményezésről kaptunk hírt. Miután a tápiószentmártoni művelődési házban sikerrel zárták a téli népművelési időszakot, a mezőgazdasági szait- , műveltség további fejlesztése érdekében a művelődési ház igazgatója olyan javaslattal élt: a termelőszövetkezeti akadé­miát végzett szakmunkások alakítsanak állandó jellegű me- i zőgazdasági szakkört. Ehhez minden segítséget megad. Pél- j dául teljes talajvizsgáló laboratóriumot, plexibe öntött gaz­dag szemléltetőtárat, két modern mikroszkópot, metszeteket bocsátana az új szakkör rendelkezésére. Javaslata élénk ! visszhangra talált az akadémiák hallgatóinak soraiban. So­kan elhatározták közülük, hogy szívesen részt vennének a megalakítandó mezőgazdasági szakkör munkájában. Az első lépés megtörtént tehát Tápiószentmártonban, hogy állandósítsák a mezőgazdasági szakismeretek elsajátí­tását. Most dolgozzák ki a megalakítandó mezőgazdasági szakkör működési szabályzatát, s a kör elnöki tisztségét Sző­ke Tibor agrármérnök vállalta el. Patrónusa is akadt már a megalakítandó szakkörnek dr. Jánosy Andor professzornak, a tápiószelei Agrobotanikai Intézet igazgatójának személyé­ben. A helyes kezdeményezést elismerően vette tudomásul a Nagykátai Járási Tanács mezőgazdasági osztálya Is, s ígéretet . tettek a tápiószentmártoniaknak, hogy a lehetőségekhez ké­pest mindenben támogatják majd munkájú Icát. A tervek most készülnek a szakkör munkájáról. A szak­előadásokon kívül kutatóintézeti látogatások, kísérleti par­cellák létesítése, kiállítások megtekintése, hangos és diafil­mek vetítése szerepel többek között a programtervezetben. Életrevaló kezdeményezés Indult el Tápiószentmárton- ból. Biztosak vagyunk benne, hogy rövidesen követőre ta­lálnak más falvakban is. Prukner Pál tot nem árt feljegyezni a be­számolóból. A Pest megyei ktsz-ek az elmúlt négy esztendőben ösz- szesen kétmilliárd forint ér­tékben termeltek árut, illetve végeztek javítást. A kétmil­liárd jelentős részét, több mint 282 millió forintot az export- bevételek hozták. Az exportra jellemző, hogy egyre több nyugati vásárló is jelentke­zik. Négy év alatt 640 lakást építettek a ktsz-ek. Ebből 250 volt többszintes. A harmadik ötéves tervben ennek a meny- nyiségnek a többszörösét sze­retnék felépíteni. Ugyancsak nagy gondot fordítanak a ja­vításszolgáltatás kiszélesítésé­re: szolgáltatóházak és új szolgáltatórészlegek építésére. Még egy adat: a férfi- és női fodrászatok száma négy év alatt 108-ról 198-ra emel­kedett. Sok részlegben már kozmetikai szolgálat is műkö­dik. A IX. pártkongresszus tiszteletére Nagyot nyújtózik a törpék gyára Évek óta mind nagyobbat nyújtózik a törpék gyára: ter­mékeik — legalábbis azok többsége — után a név jo­gos. A törpék birodalma a Hír­adástechnikai Anyagok Gyára Vácott. Apró alkatrészek, ferritek; a híradástechnika birodalmának törpe alkatú, de óriás teljesítményű tag­jai. Rekonstrukciót valósíta­nak meg az üzemben, de köz­ben a termelés is állandóan nő. 1966-ban 19,1 százalék — 1965-höz mérten — a ter­melésnövekedés! És — teljes egészében a termelékenység fokozásával kell ezt biztosí- taniok! Gond, de — így könnyebb A jelentősen megnőtt fel­adatok — tény — nemcsak gondokat, némi aggodalmat is szültek. Nem titkolják ezt sem a gazdasági vezetők, a pártvezetőség és a szakszer­vezeti bizottság tagjai, sem a munkások. A gondok ma is megvannak, de — mint mondják — most már köny- nyebb. A párt IX. kong­Nyokmil/iós önköltségcsökkentés Határidők és minőség Előtérben: a műszaki fejlesztés Bővítik a nagykőrösi strandot A szép környe­zetben fekvő nagykőrösi strandon az úszó- és gyerekmedence mellé most egy meleg vizes gyógymedencét is építenek. Az új létesítményt, me­lyet elsősorban az idősebb strandolóknak szánnak, június elején adják át rendeltetésének. (Gábor felv.) resszusa tiszteletére a gyá­ron beiül kibontakozó, s nap­ról napra újabb vállalásokat, s biztató kezdeményezesekei hozó verseny olyan pluszt jelent, amely nélkül az ag­godalmak könnyen igazolást nyerhettek volna. Vác második nagyüzeme, csak a képcsőgyár nagyobb nála: termékei — bár tör­pék — sok milliót érnek. Van olyan ferritük, ame'y- ből egy kilogramm — száz­ezer forint! Nem véletlen te­hát, hanem az igen okos belátás eredménye, hogy a kongresszusi vállalások dön­tő többsége a selejtcsöküen- tésre, a minőségjavító mű­szaki fejlesztésre vonatkozik. Nincs hely arra, hogy a gyár egészét összefogjuk: az évi feladatok és a kongresszu­si versenyvállalások szeren­csés kombinációja sok meg- írnivalót adna. Külön mél­tatást érdemelne, hogy pél­dául a ferritüzemben ez év­ben a Siemens fazékmag- gyártás megháromszorozódik, az importot megszüntetve, a váci üzem fedezi az országos szükségletet. A ferritüzemiek vállalása nemcsak a mennyi­ségi tervre vonatkozik: úgy kívánják ezt megvalósítani, hogy ugyanakkor 5 száza­lékkal túlteljesítik termelé­kenységi tervüket, s a múlt évi 11,35 százalékos selejtet 9,35-re szorítják le, s ez egy­millió forintot jelent! Ha a ferritüzemieket említettük, akkor arról is szólni kellene, hogy a trafóüzemben a kong­resszus tiszteletére — sok más mellett — azt vállalták: termelékenységi tervüket nyolc százalékkal túlhalad­ják. Kétoldalú kötelezettség A kongresszus tiszteletére tett vállalások kétoldalú kö­telezettséget jelentenek. Kö­telezettséget a vállalások meg­tevőinek, s ugyanakkor kö­telezettséget — és hányfélét! — a termelésirányítók szá­mára: biztosítani a verseny- j feltételeket. A feladatok nagyságát jól érzékelteti a gyár egészének két vállalási pontja: 2,5 százalékkal csök­kentik az önköltséget — s ez hozzávetőleg nyolcmillió : forintot jelent —, s gyárt­mányfejlesztéssel, komplex műszaki intézkedésekkel 167 ezer normaórát takarítanak meg Itt is, akárcsak az üzemek esetében, még sok, önmagában is lényeges versenyvállalási pontot említhetnénk: alkat­részek sokfélesége csak itt, Vácott készül. Az „elcsúszá­sok” a felhasználók sokaságát kárhoztatnák tétlenségre: nem lenne elég rádió, televízió az üzletekben, nem indulhatna időben útnak az exportszál­lítmány. Ezért a gyár, s az üzemek vállalásaiban is jelen­tős helyet foglal él a termelés tervszerűsége, a kiszállítások határidejének pontos betartá­sa. A verseny valóban a leglé­nyegesebbre — ahogy a párt- szervezet titkára, s a szakszer­vezeti bizottság vezetője égy- behangzóan megfogalmazza — a súlypontokra koncentrál. Az állandóan fejlődő, a kezdeti többszörösét termelő üzemnek sok a gondja, nem szűnt meg a zsúfoltság, állandóan „mo­zog” a gépi berendezés, a ré­giek helyére újak kerülnek, áll­ni, várni mégsem lehet. Egyet­len példát erre: a horgany- üzemben a gépi berendezés igényli az évi nagyjavítást. E nélkül nem biztonságos a ter­melés. Vállalásuk fő pontja: 1966. november 20-ra teljesí­tik évi tervüket, hogy utána kezdődhessék a nagyjavítás! A verseny a súlypontokra vonja össze az erőket, de nem hagyja el a „kis dolgokat”, az egyént sem. így például a hor­ganyüzem öt százalékkal kí­vánja túlteljesíteni az egy fő egy napra jutó termelési érté­Ülnökök Az épület emeletes, akár a hegy ki­magaslik a többi, az alacsony házak közül. Kapuján címeres fehér tábla: Járásbíróság. Az utcán jól táplált, derűs arcú, ősz hajú férfi ünnepélyes kék ruhában, las­sú léptekkel halad a reggeli verőfény­ben. Az utca szürke, egyszerű embere, vélnéd az öregkor hajnalán reggeli egészségügyi sétáját végző szerény nyugdíjas. A kapu előtt megáll, nagyot lélegzik, és ettől termete mintha meg­nyúlna, arca is komollyá változik, te­kintélyes lesz egész lénye. Belép az épületbe, fürgén siet fel a lépcsőn az emeletre, eltűnik egy ajtó mögött. Az ajtón papírlap: X. Y. garázdaság bün­tette. X. Y. lopás (társadalmi tulajdon elleni) bűntette. X. Y. ifjúság elleni bűntette. A mai tárgyalások sorrendje. Odabent még ásít az üres terem, csak a dobogón álló asztalnál ülnek. Balszél­ről az ajtón előbb belépő idős férfi, középen fiatal, harminc év körüli em­ber, mellette fakó hajú, bizonytalan ko­rú asszony egyszerű öltözetben. Ez a há­romtagú ítélőtanács old, vagy köt, fel­ment vagy büntet, hat nyitott szém, pap­jai a bekötött szemű Justiciának. A ma eléjük kerülő bűnügyek lé­nyegtelenek, ahogy mondani szokták. Olyannyira azok, hogy az ügyész el sem jött, csak a vádirat beszél helyette. Beszólítják az első vádlottat — Tárgyalni fogjuk ... Vézna emberke, sápadt. Rágcsálja aj­kát, keze izeg-mozog, szűrne riadtan tekint jobbra-balra. Védője nincs, egyes-egyedül áll szemben bíráival. Harmincöt éves vasesztergályos, büntet­ve nem volt, feleségétől különváltan, más nővel él életközösségben. Egy gyer­mek apja. Garázdaság bűntette terheli. A vádat megértette. Most beszél: — Vasárnap reggel gyomorfájással ébredtem. Az asszony elment és egy fél liter pálinkát hozott. Én soha nem szoktam inni, kérem, akkor kiittam az egész üveget. Semmire sem emlékszem, csak másnap tudtam meg, ami történt, amit csináltam, de az nem igaz, hogy h babát a földhöz csaptam. A tanú erőteljes, középmagas, 32 éves ember, vonatvezető, tőszomszédja a vádlottnak. Jóbarátoik voltak. Aznap is, ahogy minden vasárnap, elment kölcsön­kérni az újságot. Látta, ül a széken a barátja, maga elé mered, szót sem szól, még a köszönését sem fogadta. Az asz- szony, az élettársa kisírt szemmel állt mellette, sietve odanyújtotta az újságot, azután kituszkolta. Néhány perc múlva a vádlott dörömbölt az ajtaján, torka szakadtából kiabált, szidalmazta, majd bezúzta a háza minden ablakát, végül az ajtót is felfeszítette, összetörte, ha rendőr nem kerül elő, ki tudja, mi lett volna. — Nem haragszom rá, részeg volt, nem tehet róla, megbüntetését sem kí­vánom. Másnap átjött, bocsánatot kért, megígérte, megfizeti a káromat, de az­óta sem fizetett egy fillért sem. Fizes­sen! — Nem fizetek! ötszáz forintot köve­tel! Annyiba nem kerülhetett! — Most, hogy pénzről van szó, hirtelen megjött a vádlott hangja, meg a bátorsága, ha­donászva kiáltozik, úgy kell csendre in­teni. A következő tanú piros kardigános, szemüveges fiatalasszony, a vádlott élettársa. Érti, hogy nem tartozik vallo­mást tenni, mégis akar, és kijelenti, hogy csakis az igazat mondja. — Mint ahogy a részeg szokott, kiál­tozott. Elkergetett, azt mondta, vigyem a gyereket is. Az tízhónapos volt akkor. A következő percben elkapta tőlem, csókolgatta. Nem dobta a földre a ba­bát, csak kiejtette a kezéből. Részeg volt A bíróság ítél.' haöiavi börtön. A vádlott magából kikelten ugrik az emelvény elé: — Nem csináltam semmit! Nem tu­dok semmiről! Nem emlékszem semmi­re! Engem nem lehet elítélni! Micsoda dolog ez?! Engem... ezért... Ez a garázda ember hangja. Pedig most egy korty alkohol sincsen benne. A következő vádlott húszesztendős, ezer forintnál valamivel nagyobb érté­kű szerszámot, nyersanyagot hordott haza a gyárból. Mindent beismer, resz­ket a hangja, szeméből patakzik a könny. Fogadkozik, többé soha nem tesz ilyesmit — a lopás szót nem ejti ki a száján, annyira szégyelli, amit tett Három szomorú szempár tekint rá. — Kéthónapi javító-nevelő munka, tíz százalék bércsökkentóssei. — Köszönöm. Most mindenki hisz benne, ez a 'fiú többé nem kerül összeütközésbe a tör­vénnyel. Bár csak így lenne. • A harmadik ügy vádlottja, becsületes arcú, öregedő parasztember. Két gyer­meke, egyik 12, a másik 14 éves volt, amikor erkölcsi nevelésüket veszélyez­tette. Fülük hallatára, szemük láttára, a legdurvább szavakkal és tettleg is bán­talmazta anyjukat, majdnem minden éj­jel, tizenhat évi házaséletük utolsó esz­tendejében. Azelőtt jól éltek egymás­sal, utóbb az asszony kimaradozott, haj­naltájt járt haza. Aztán a józan életű férfi inni kezdett, maga is hajnalfelé, részegen jött meg, és ha otthon volt már a felesége, mindjárt nekitámadt, ha nem, megvárta ébren, amíg haza­jött, akkor esett neki. Nem egyszer ál­mukból felriadó, zokogó gyermekeit is elverte. Védekezése egyetlen, hörögve feltörő keserves szó: — Megcsalt... A tanúk sorra mentegetik, mondják: végül is otthagyta a családját, elmene­kült a saját házából, de azóta megint józan, dolgos ember. Büntetése hathavi börtön, három évi próbaidőre felfüg­gesztve, A kapun fakó hajú asszony, meg ősz hajú, idős férfi lép ki gondterhes arc­cal. Egy darabig szótlanul mennek egy­más mellett, akkor megszólal az asz- szony: — Ezt a férfit, az utolsó vádlottat, talán felmenthettük volna ... — Magam is ezen gondolkodom — mondja a férfi, és megint hallgatnak el­merül ten. — A törvény — törvény. A sarkon ezzel búcsúznak, s mintha egy álló héten át fát aprítottak volna, olyan fáradt léptekkel távolodnak egy­mástól. Ülnökök a járásbíróságon, ma csupa lényegtelen üggyel foglalkoztak. De ha csak az lenne a dolguk, hogy hangot sem ejtve üljenek a bírói emel­vényen, most könnyedén sétálgatnának hazafelé a délutáni napfényben. Szokoly Endre két meghatározó tervet: a fer­ritüzemben jelentős lendüle­tet adott már eddig is a ver-, senynek, hogy a dolgozókkal., való alapos megbeszélés után új bérezési rendszert — un. minőségi bért — vezettek be. Korszerűsítés és előretartás Az ütemes készáru-kiszállí­tás döntő feltétele, hogy az érintett üzemeknél megfeleld előretartással rendelkezzenek' nyersanyagokból, félkész al­katrészekből. A sajtolóüzem például egy hónapos előretar­tási biztosít vállalása szerint, de van olyan üzemrész is, ahol* ez másfél-két hónapra nő. Az1’ elmondottak — bár csak töre­dékét jelentik annak, amit az. üzemek vállaltak — jól érzé­keltetik: nagy fába vágták fejszéjüket a törpék birodal­mát ésszel és erővel igazgató híradástechnikások. És bár­mennyi akarat feszül is ben­nük, képtelenek lennének adott szavuknak eleget tenni, ha nem sietne segítségükre a korszerűsítés, a műszaki fej­lesztés. Elsősorban a gyár mű­szaki osztályának, de általában , a gyár összes műszakijának sokat kell adnia. A vállalásokból, feladatok­ból itt is csak találomra ki­emelt példákat említhetünk: a speciális ferritek gyártásának kifejlesztése; a vágott, szalag­magos trafógyártás biztosítása; tekintettel a jelentős exportér­dekekre, a ferritantenna gyár­tás fejlesztése. A ferritüzem- ■ ben a fejlesztési tervben sze­replő nullszériák legyártásá­nak határidőre való teljesíté­sét kell biztosítani; a szer­számüzemnek fokozott mérték­ben kell alkalmazni a kemény- krómozást ;a trafóüzemben az új típusú, un. keskeny fény­csőfojtó üzemszerű gyártását kell biztosítani. A gyár ipűsza- ki osztálya vállalta a zománc­huzal anyagnormák átdolgozá­sát, az összerakható csévék he­lyett a fröccsöntöttek kidol­gozását, a nyomtatott áramkör üzem számára ki kell dolgozni a szitanyomásos technoló­giát ... A verseny kezdete — meg^ alapozottsága, kiterjedtsége, s mozgósító ereje — bíztató., Persze, ez még valóban csak az kezdet, a brigádok a maguk részéről a vállalásokat még. nem zárták le. És az egész üzem sem zárhatja le, hiszen a IX. kongresszus tiszteletére kibontakozó verseny valóban mindenki — munkások és műszakiak — versenye kell, hogy legyen. És — a gyár fel­adatait ismerve — ez itt, a Zrínyi utcai üzemben is elen­gedhetetlen. Mészáros Ottó Tanávstioaás a fásításról Gödöllőn, az erdőgazdaság központjában, megyei fásítási tanácskozást rendeznek április 26-án. Az ankéton megvitatják az erdőtelepítések eddigi ta­pasztalatait és az ezzel kap­csolatos további terveket. Lakberendezési és kozmetikai kiállítások A nemrég bezárult váci lakberendezési kiállítás sikere után a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a nyár folyamán Cegléden ren- i dez hasonló bemutatót. Ugyancsak a közeli hóna­pokban tanácsadással egybe­kötött kozmetikai bemutatót és kiállítást tervez a vállalat Cegléden. Nagykőrösön, Szent­endrén és Vácott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom