Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

X. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1966. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Nyolcvan mázsa vas, háromszázötven kiló színes fém Konzervgyári számvetés az elmúlt öt esztendőről 36 milliós önköltségcsökkenés, 70:30 az export javára - Rekonstrukció A késztermékek értékesí­tésében bizonyos eltolódás következett be. Míg 1960- ban a gyártott konzervek 50 százaléka belföldre, 50 száza­léka exportra került, addig 1965-ben — bár a belföldre kiadott árumennyiség 50 szá­zalékkal emelkedett — az arány 70:30, az export javá­ra. Az exportpiacok közül eb­ben az 5 évben szilárdult meg helyzetünk Angliában, ahova évente ezer tonnás tételekben szállítunk konzerveket, első­sorban paradicsompürét. A tőkés piac többi országában változatlanul megtartottuk és a termelés emelkedésének ará­nyában kibővítettük helyün­ket — de a legszámottevőbb a gyár fejlődése szempontjá­ból a szovjet piac. A Szovjet­unió több olyan gyártmányt vásárol Magyarországtól, amely lehetővé tette, hogy a korábban erősen szezonjel­legű üzem termelése ki­egyensúlyozottá vált és a téli hónapokban is folyamatos termelést tudunk végezni. Ebből a szempontból el­sősorban a mintegy 7500 tonnás nagyságrendű za- kuszkagyártás jelentett nagy segítséget. A baráti országok közül Csehszlovákia, az NDK és — kisebb mennyiségben — Lengyelország fogyasztói gyártmányainknak. öt év alatt a kifizetett munkabér évi 36 millió fo­rintról évi 53 millió fo­rintra emelkedett. így az egy főre eső normál bér 12 szá­zalékkal magasabb, mint 1960-ban. A béremelkedés nem volt egyenletes: 1965-ben az 1964. évi színvonalon ma­radt, ebben fordulatot az 1966. február 1-ével életbe­léptetett béremelés jelentett. A közvetlen bérek mel­lett csaknem kétszeresére emelkedtek a közvetett jut­tatások, a családi pc lék, táp­pénz, a szülési szabadságra járó illetmény, az üzemi konyha, bölcsőde, napközi, munkaruha-ellátás formájá­ban nyújtott kiegészítő jöve­delmek. Az öt év munkáját ön­költség alakulás szempont­jából is egyenletes fejlődés jellemzi. Öt év alatt azonos árakon számolva a költségek színvonala 8.9 százalékkal csökkent. Ez az 1965-ös termelésre vetítve több mint 36 mil­lió forint évi önköltség­csökkenésnek felel meg. Ennek forrása elsősorban kü­lönböző munkák gépesítése, a termelékenység emelkedése, továbbá a korszerű technoló­giák alkalmazása és a ren­delkezésre álló eszközök jobb kihasználása. E számvetést annál is fon­tosabb elkészítenünk, mert a következő öt év, a harma­dik, 5 éves terv további nagy feladatokat határoz meg a gyár számára. Bekövetkezik a termelésnek ismételten mintegy kétszeresére való emelése, azzal a lényeges kü­lönbséggel, hogy most a lét­számnak csak mintegy 15 százalékos emelkedésére le­het számítani. Az egy főre eső termelékenységnek a má­sodik ötéves tervben elért gyorsütemű növekedésénél is nagyobb emelésére lesz szük­ség. Ezt egyébként biztosít­ják a vállalat teljes rekonst­rukciójára rendelkezésre bo­csátott anyagi eszközök. A termelt készáru meg­oszlása 1970-ben meg fog felelni az 1965-ös arányok­nak, tehát a növekedés egyaránt jelentkezik export és belföldi ellátás színvonalán. Az elmúlt öt év alatt a fel­adatokkal párhuzamosan Miről ár a Figyelő ? Egész oldalon számol be a lap a raktározás nehézségeiről. A jó áruraktározás az első feltétele az áru mennyiségi és minőségi megőrzésének. A külkereskedelem és a könnyűipar közös kezdemé­nyezésére néhány vállalatnál 1965-től kísérletek 'folynak. A kísérlet célja az, hogy a vál­lalatok törekedjenek a piac igényeinek kielégítésére, a termelés változtatásával nö­veljék a devizahozamot és valósítsák meg az ipar és a külkereskedelmi vállalatok közös érdekeltségét. Erről a kísérletről számolnak be a szerzők a Közelebb a világ­piachoz című írásukban. Az építőiparban idén életbe lépett változásokról féloldalas •írásban tájékoztat a Figyelő. Milyen hatása van az árren­dezésnek a háztájiban? Tudott dolog, hogy a háztá­ji, egyéni és kisegítő gazdasá­gok az állami felvásárlásnak csaknem egynegyed részét ad­ják, kialakul a háztáji áru­cikkek köre. A mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló és az idei év január elsejével hatályba lépett részleges me­zőgazdasági termelői árrende­zést a háztáji gazdaságokra is kiterjesztették, Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — erről is ír a Figyelő. Megemlékezik a lap Jugosz­láviával való fejlődő ipari kooperációnkról. Lapszemlét közölnek a Demográfia első számából és ismertetik az új kormányrendeletet, amelyet a fák védelmére hoztak. IVéhány szói a h t 't zh ró i megerősödött az üzem szak­embergárdája, megkétszere­ződött az egyetemet, főisko­lát végzettek és majdnem megháromszorozódott a tech­nikumot végzettek száma. A következő öt évben a ta­nulmányaikat befejező ösz­töndíjasok, valamint levele­ző- és esti iskolákban tanu­lók és a normális mértékű új felvétel lehetővé teszi, hogy a gyárban mintegy 700 fő fog középiskolai, vagy an­nál magasabb végzettséggel rendelkezni. Kovács Sándor igazgató (Vége.) A GYARMATI IFJÚSÁG NAPJA Szombaton délután 5 óra­kor — immáron harmadszor — rendezik az állami gazda­ságban a termelőszövetkeze­tek kultúrcsoportjainak talál­kozóját. Ezt összekötik a gyarmati ifjúság napjával. Az ünnepségen részt vesz a külföldi diákok kollégiumá­nak küldöttsége is. Este kilenckor vietnami őr­tüzeket gyújtanak, s a tűz mellett verssel, dallal köszön­tik a jelenlevőket. Márciusban hulladékgyűjtő kampányt szervezett a MÉH Vállalat. Nemcsak a városban, hanem a környéken. Három nagykőrösi általános iskola, a kocséri úttörők, a nyársapá­tiak vettek részt az egyhóna­pos hulladékgyűjtésben. — Az egyhónapos kampány jó eredményeket hozott — mondotta Bukovics Géza, a MÉH-telep vezetője. Mesz- sze felülmúltuk a tavalyi eredményeket. Az iskolák százharminc mázsa vasat, öt mázsa színes fémet, negyven mázsa rongyot és húsz mázsa hulladékpapírt szállítottak be. — A rongy gyűjtésben és a vasgyűjtésben az első helyet a II. Rákóczi Ferenc iskola ta­nulói érdemelték ki, a máso­dik helyen a Kossuth Lajos iskola diákjai végeztek. A nyársapáti iskola Arany János úttörőcsapata ugyancsak ki­vágta a rezet. Nem kevesebb, A VONAT A francia—amerikai ko- produkciós film, A vonat, jó film. Kalandfilm, ha úgy tetszik, de ugyanakkor sokkal több is annál. A címben szereplő vonat francia festészet kincseit hivatott a háborús Német­országba vinni — de oda- jutását megakadályozza száz és száz francia vas­utas. A hazaszereteté ez a film. Azoknak állít emléket, akik életük árán is óvták azt, ami a hazájuké. A városi tanács építési- és közlekedési osztálya már né­hány évvel ezelőtt a város több területén házhelyeket parcellázott ki. Ezeket a ház­helyeket jutányos (hatezerkét­száz forintos) áron adta el az arra rászorulóknak. Ennek a jutányos házhelyvá­sárlásnak azonban van egy olyan feltétele, hogy ezekre a telkekre két éven belül el kell kezdeni a ház építését. Sokan — akik nem jutottal- a két év alatt kellő kezdő tőké­hez, ezeket a telkeket tovább adták — természetesen felár­ral. Magyarul, a házhelyeken nyerészkedtek. Ezért kényszerült a városi tanács olyan álláspontra he­lyezkedni, (s erről az ügyvédi munkaközösséget is értesítet­te), hogy nem járul hozzá ezeknek a jutányos áru ház­helyeknek az átírásához. Bokros is kaphat tejet A város bokrosi részében lakók régi panasza, hogy az ott levő boltban nem lehet tejet kapni. Majdnem min­dent megtudnak ott vásá­rolni és gyakran csak ezért kell bejönni a városba. Mért nem tart a bolt tejet? Mi az akadály? — ezt kérdezték a bokrosiak. Mi is ezután ér­deklődtünk a város élelmi­szerbi giénikus szakállatorvo­sánál. Mint megtudtuk, a tejáru­sítás ellen az élelmiszerhi­giénikusnak semmi kifogá­sa, ha megteremtik az áru­sítás feltételeit. Szükséges egy tejelegyítő kanál, amivel a tejet állandóan keverik, hogy egyenlő legyen a zsír- tartalma. Kell egy csepegtető­edény, magyarul egy „tepsi”, amibe a kicsepegett tej bele­csorog és vízmelegítési lehe­tőség (villanymelegítő, fazék), hogy az edényeket meleg víz­ben lehessen elmosni. Ha mindez — igazán nem sok — együtt van, semmi akadálya a tejárusításnak. Ez már a bolt feladata. Levél a szerkesztőséghez Park helyett kőhegyek Szeretnénk a segítségüket kérni abban, hogy a Kecs­keméti u. 3/a. számú szövet­kezeti lakóház környékén vég­re rend legyen. 1964 őszén költöztünk be. Boldogok voltunk, hogy vég­re szép lakásunk van, és bíz­tunk abban, hogy a ház­tömb környéke is majd csak kialakul. Hiába minden re­ménységünk. Azóta másfél év telt el. Itt a tavasz, sze­retnénk széppé tenni laká­sunk környékét, parkosítani, virágokkal beültetni; mint ahogy ez a többi szövetke­zeti háznál van. Sajnos, ez lehetetlen. Az egyik akadály az, hogy még a felvonulási épület bontá­sából eredő tégla és cserép is itt van a ház mellett le­rakva, illetve volt, amely­nek nagy részét a bérházban lakó „jólnevelt” gyerekek szétdobálták és szórakozás­ból — szétverték. Pedig en­nél sokkal hasznosabb do­logra is felhasználhatnák a drága építőanyagot, mint hogy így kárbavesszen. súly: 1. Máté (Salgótarján), 2. Varga (Dunaújváros), 3. Kato­na (Vác). Könnyűsúly: 1. Rojkó (Székesfehérvár), 2. Béni (Du­naújváros), 3. Csadó (Vác). Kisváltósúly: 1. Győrök (Duna­újváros), 2. Téglás (Székesfe­hérvár), 3. Herczegh (Nagykő­rös). Váltósúly: 1. Nagy (Duna­újváros), 2. Nimszt (Székesfe­hérvár), 3. Kovács (Dunaújvá­ros). Nagyváltósúly: 1. Bányász (Dunaújváros), 2. Kótai (Szi- gethalom), 3. Pelyhe (Salgótar­ján). A felső súlycsoportokban nem volt induló. Közben hetek óta szapo­rodnak a terméskőhegyek a ház előtt. Eddig abban bíz­tunk, hogy majd csak ki­alakul valami ebből a moz­galomból. De sajnos, csalódd tunk. Mert itt semmi más nem történik, csak a kőhe­gyek szaporodnak-fogynak, mert az egyik kocsi jön, ami követ hoz, a másik meg, ami követ visz. így kellett rádöbbennünk, hogy a mi udvarunk nem más, mint kőtároló, meg építőanyag- raktár. Bent a város szívé- ben. De vajon meddig? Ezt kérdezi a ház minden lakó­ja. Ezenkívül még problémánk van, a szeméttárolóból he­tenként csak egyszer viszik el a szemetet, és jól megter­mett szemétdombok keletkez­nek a tároló körül, mivel már a tárolóba nem fér. Ta­vasszal, nyáron nagymérték­ben elősegíti a légyszapo­rulatot, amely sok gondot okoz minden környező lakó­nak. Panaszunk hitelességé­ről személyesen is meggyő- ződhetnek. Úgy gondoljuk, ha mi rendesen tudjuk fizetni a szemétszállítási díjat, ak­kor el is várhatjuk a rendes időben való szemételszállí­tást. A Kecskeméti u. 3/a. szövetkezeti ház lakói Atlétikai edzésen a! Takarékos gyerekek Az iskolai takarékbélyeg- gyűjtés régi dolog. A kis diá­koknak nagy élmény, amikor év végén kezükbe kapják az év közben félretett fillérjeiket, forintjaikat. Az Országos Takarékpénz­tár statisztikát vezet az iskolai takarékosságról. Ebből kitű­nik, hogy a város legtakaré­kosabb iskolája a Hangácsi is­kola — a külterületiek közül. A városi iskolák között a Petőfi Sándor általános iskola viszi el a pálmát. De kitűnik az is, hogy ke­vésbé takarékoskodnak a Kos­suth iskolában és a Rákóczi­ban. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Ketten haltak meg. Széles­vásznú magyar film. Főszerep­lők: Torday Teri és Tordy Géza. Korhatár nélkül meg­nézhető. Kísérőműsor: Tréfák. Nyári felhők. Motorkerékpár hősei. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Táncverseny Vasárnap a művelődési ház­ban '• társastáncversenyt ren­deznek. A verseny előtt a tánciskola növendékei mutat­ják be tudásukat. Ezt vidám illemtan „vetélkedő”, majd a verseny követf. A versenyre jelentkezni le­het a művelődési ház irodá- v jában. % Papp felv. l SPORT Ökölvívás A középterületi ifjúsági egyéni ökölvívóbajnokságot Pest, Fejér és Nógrád megye képviseletében hét egyesület 24 versenyzője részvételével ná­lunk bonyolították le szomba­ton és vasárnap. A kétnapos verseny iránt gyér érdeklő­dés nyilvánult meg. Mindösz- sze 133 fizető nézője volt a há­rom rendezvénynek. Az érdek­lődést — sajnálatos — vala­hogy igazolta is a színvonal. Talán csak a Nimszt—Kovács és a Győrök—Téglás összecsa­pás jelentett ökölvívócsemegét, komoly, színvonalas ökölvívást. A kevés jelentkező miatt a) bajnokságot körmérkőzéses! rendszerben bonyolították le, i így vált lehetségessé, hogy \ mindhárom rendezvényre elő-, j középdöntő és döntőre jutott i nyolc pár mérkőzése. Az első helyezettek arany, a második helyezettek ezüst, a harmadik helyezettek bronz­érem jutalmazásban részesül­tek. Az első helyezettek egy­ben jogot szereztek az országos vidékbajnokságon való részvé­telre is. Eredmények. Papírsúly: 1. László (Székesfehérvár) 2. Gonda (Szigethalom). Légsúly: 1. Marcsók (Salgótarján), 2. Monori (Vác). Harmatsúly: 1. F. Szűcs (Nagykörös) 2. Fülöp (Vác), 3. Rabi (Cegléd). Pehely­mint hetven mázsa vasat gyűjtöttek az élelmes kispaj­tások. — Több mint tízezer forin­tot fizettünk ki a gyűjtésben részt vett iskoláknak. Ügy látszik, hogy a márciu-. si kampány idején a gyerekek lelkes bíztatást kaptak és a tavaszi szünet idején leg­alább olyan lelkesedéssel gyűjtötték a hulladékot, mint március hónapban. — Nem is emlékszem arra, hogy mikor volt a telep előtt ilyen sorbaállás és tolongás, mint a tavaszi szünet idején, reggel nyolc órától délután két óráig. — Most csináltuk meg \ tavaszi szünet mérlegét. Nyolcvan mázsa vas, háromé százötven kiló színes fém és tíz mázsa rongy. — Több mint ötezer forin- tot fizettünk ismét — mon­dotta befejezésül Bukovics Géza, a MÉH-telep vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom