Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1966. ÁPRILIS 19., KEDD Komplex knkoricavető és művelő brigádok Megkezdődött a kukorica vetése a Monorí Állami Gazdaságban BIUKAVÁSÁR Figyelő A SZÓDAVÍZ A düh „jóleső” érzése fog el, valahányszor a szódásüvegekre ' pillantok. Ennél nagyobb már \ csak akkor lesz a mérgem, ' amikor kezembe veszem vala- ! melyiket. A hibák valamennyi i változatával találkozom. Az egyik üvegből a legnagyobb rábeszélés ellenére sem jön ki a szóda az üveg felén túl. Na, nem baj, majd kijön a másik- j ból. De ki ám! Folyik az élte­tő szóda belőle — ki tudja, hol áll meg. Szinte ömlik. Ez így megy hetek óta, üvegszámra — arról nem is beszélve, hogy [ az üvegek nem a lehető leg­tisztábbak — ezt már egyszer megmagyarázták nekem, kiok­tattak róla, hogy ez nem megy. Rendben van. Illetve nincs. Én igazán kisigényű va­gyok, mindegy, hogy milyen üvegben, de az üveg szóda — egy üveg szóda legyen. (szatti) SZÁZAN A pilisi Üj Elet Tsz-ben naponta száz asszony ülteti a burgonyát. Kiváló munkát vé­geznek. A Monori Állami Gazdaság legutóbbi vezetőségi ülésén Vámos Géza körzeti agronó- mus tájékoztatta a vezetőség tagjait. A gazdaságban a kukorica vetése megkezdődött, s az időjárástól függő ütemben halad. A kukorica vetésére külön technológia, azaz vetési utasí­tás készült. Ennek a techno­lógiának az a célja, hogy a korábbi években főleg a kuko­rica vetésénél és művelésénél elkövetett hiányosságokat ki­küszöbölje, és optimális lehe­tőségeit teremtsen a betervezett kukoricamennyiség megterme­lésére, és esetleg a tervezett mennyiség túlteljesítésére. Módszerként, esetleg követen­dő példaként szeretnénk né­hány gondolatot a vetési uta­sításból az olvasók rendelke­zésére bocsátani: gasabb 22 ezer. Silókukoricá­nál a tőszám 50 ezer darab. A gazdaság úttörő mun­kát végez a kukorica vegysze­res megművelésében. A vetés- terület többsége vegyszerezve lesz Hungazinnal és K—64- gyel. A gazdaság összes szem­termésű kukorica vetése 1900 hold, ebből vegysze­res 1120. Misu, az olajos arcú görög töri, töri még a nyelvet, bár sok ezer bárányt átvett már évek óta, annyit azonban megtanult már tisztán, hogy amikor kanalazza a fehér bor­ban fürdetett finom birkapap­rikást, azt kell mondania: Na­gyon finom... Nagyon fi­nom ... ! Köhög is, prüszköl is. Csíp a pirosra érett csöves paprika, mondókája azonban nem változik: — Nagyon fi­nom, nagyon finom! Kiss Rudi, az üllői Kossuth Tsz juhásza, mestere a főzőka­nálnak is, bár csak akkor iga­zi, jó ízű a birkapaprikás, ha főzőkanál nem éri. Állítja is a kerek képű juhász, hogy ilyen szerszám még sose volt a ke­zében. Habfehér bundában béget- nek a butácska bárányok, ahogy markos kezek az autó­ba lódítják, amely a vasútál­lomásra viszi, s ahol már vár­ják őket az OPW jelzésű va­gonok. — Nagyon finom, nagyon finom — hajtogatja Misu, ami­kor a marka a puha bunda alatt vastag húsréteget tapint. A nemzeti eledel „alapanyaga” ugyanis Görögországba készül, ahol rántott, esetleg töltött állapotban mutatkozik be, a kettévágott bárányfej, köze­pén remeg a paprikával színe­sített citrommal ízesített gyen­ge velő, • körötte, bő szaftban úszó, borsos, majorannás hús­darabok . .. Kétszázharminc tejesbárányt indít most útnak az üllői Kos­suth Tsz. Hat-hét hetes vala­mennyi, és az átlagsúly eléri a 20 kilót. Csettint a Pest—Nóg- rád megyei Gyapjúforgalmi Vállalat képviselője is, amikor végignézi, mustrálja az útra- kész falkát, s csak annyit mond: — Ebben az évben ilyen kiváló minőségű „áru­val” még nem találkoztam. A dicsérő szavak megoldják a juhász nyelvét, mert a ju­hászok általában kevés beszé­dű emberek, és elmondja, hogy o. fialási eredmény 1,5 száza­lék, ami hétköznapi nyelven annyit jelent, hogy minden második anya ikerbárányt fialt. Két esetben hármas fia- lás is történt. A rakodás lassan befejező­dik, a málházó már készíti a vagonajtók ólomzárjait, az ál­lomásépület előtt pedig már nyugtalankodik a Nohab, amely 80—90 kilométeres se­bességgel a határállomás felé röpíti a megrakott vagono­kat ... J Kiss Sándor A Pajtás szivattyú munka közben az üllői határban (Foto: Kiss) A vasárnap baleseti krónikája A sülyi önkiszolgáló boltban Hóka Ferenc galgahévízi la­kos CL 87—01-es rendszámú Volga személygépkocsijával Budapest felé haladt. Vecsés belterületén úgy kanyarodott balra, hogy nem adta meg az elsőbbséget a vele szemben Budapest felől közeledő CA 26—13-as rendszámú Moszk­vicsnak. A két gépkocsi össze­ütközött, körülbelül hétezer forint értékű anyagi kár ke­letkezett. Személyi sérülés nem történt. ★ Vasárnap délután a gyöm- rőiek joggal bosszankodtak, áramszünet miatt nem nézhet­ték a labdarúgó-mérkőzéseket a tévén. Bármilyen furcsa, az áram­szünetet karambol okozta. A délutáni órákban Csorba Sán­dor üllői lakos személygépko­csija elromlott. Németh József vállalkozott arra, hogy kocsijá­val a sérült jószágot a Gyöm- rő—Üllő közötti számozatlan műúton vontatja Vontatás közben a kötél kicsúszott a vo­nóhorogból és Csorba Sándor a vontatott kocsit nekivezette A riporter is ember. Bocsá­natos bűn tehát az, ha vala­mi kimaradt a tudósításból. Mert előfordul, hogy kimarad. Sajnálatos esetek — a ripor­ternek fáj a legjobban. így jártam én is a közelmúltban, írtam egy tudósítást a Marti­novics téri iskola báljáról. Megemlitettem benne minden­kit. Csak a rendezőket nem. Mentegetőztem utána: olyan tökéletes volt a rendezés, hogy szinte észre sem vettük, any- nyira természetes volt. Nem tudom, megelégedtek-e a vá­laszommal, én mindenesetre utólag pótolom a mulasztáso­mat, a Martinovics téri iskola báljának rendezői: Szlárik Magda és Tóth János úttörő- vezető tanárok, a siker főré­szesei voltak. Ök rendezték az estét — én ezt a mulasztáso­mat. Van aztán olyan eset, ami­kor az ember kevesebbet ir, mint amennyit kellene, mond­ván: úgyis elcsépelt ügy: hu­ligánok. Éppen, hogy csak az út melletti villanypózná­nak. A pózna megdőlt, a ma­gasfeszültségű vezeték leégett. A kocsiban keletkezett anya­gi káron kívül Gyömrőn órá­kig áramszünet volt. Sokféle témával foglalko­zik a Bőripari Kutató Intézet, de talán a legtöbb erőt a ci­pőgyártás egyik korszerű módjának, az úgynevezett ra­gasztásos eljárásnak a tökéle­tesítésére fordítják. Az már vitán felül áll, hogy ha a talp­bélést, a felsőrészt és fi járó­talpat szögezés, vagy varrás helyett ragasztással „forraszt­ják egybe”, jól jár a cipő gyártója is, használója is. A ragasztással felerősített talp rendkívül szilárdan kötődik a felsőrészhez és a talpbéléshez, s az így készült cipő jóval könnyebb és hajlékonyabb, megemlítem, aztán jól van. De mégsinc? jól. Azóta több helyre betörtek. Többek kö­zött a kivilágított moziba is. Aztán örök rejtély marad előttem, hogy lehet egy több, mint 20 ezer lakosú község szinte központjában álló mo­zijába betörni úgy, hogy ne vegyék észre?! De van olyan eset is, amit meg sem ír az ember. Aztán hiányérzete támad és megírja. Jobb későn, mint soha. Nem írtam a Vecsés—Dunakeszi ké­zilabda-mérkőzésről. Nagyon jó hírek és nagyon merész kije­lentések hallatszottak a ve- csési kézilabdázókról. Aztán jön az első mérkőzés és megrendítöen súlyos vere­séget szenvednek hazai pá­lyán. Mi ebből a tanulság? Talán az: legyünk mértéktar- tóbbak: mindig csak annyit ígérjünk, amennyit be tudunk tartani. ígérem: én be is tar­tom. (szalontai) Nagy súllyal szerepel a vetési utasításban a vető­mag mennyiségének és minőségének előkészítése. Ezt csírázási és kiforgatá­si próbával sikerült meg­felelően előkészíteni. Külön figyelmet fordítottak a vetögépek előkészítésére, kija­vítására, valamint a vetési idő kijelölésére. A vetőgépek és a vetőtárcsák megjavítása és a fajtának megfelelő felrakása megtörtént. A pontosabb, lelkiismeretesebb és nagyüzemibb kukoricater­mesztés érdekében három kukoricavető bri­gád alakult a gazdaság­ban. (A brigádnak összesen nyolc vetőgépe van, három + há­rom + kettő megosztásban). Ezek a brigádok vetik el a gazdaság összes szezon- és si­lótermésű kukoricáját. Egy- egy vetőgép napi terve 20 holdban lett meghatározva. A vetés befejezése után ugyan­ez a brigád fogja végezni a kukoricák gépi kapálását, és az a terv, hogy a gépi törést is a KB—2-vel. A vetési utasítás meghatá­rozza a tőszámokat is. A leg­alacsonyabb főszám holdan­ként 18 ezer darab, a legma­mintha szögezték vagy varr­ták volna. Az eljárás nagyarányú el­terjedéséhez azonban a mai technológiát tovább kell töké­letesíteni. Ennek a gondolat­nak a jegyében dolgozott ki az intézet olyan módszert, amely lehetővé teszi a talp elöre- gyártását, és oly módon való felragasztását, ami szintén teljesen kizárja a cipőgyárak selejttermelésének egyik leg­gyakoribb okát, a felsőrész megsértését. Eljárást dolgoz­tak ki arra is, hogy a talpra már az előregyártás folyamán felvihető legyen az a réteg, amely az ugyancsak általuk tervezett berendezés segítségé­vel közvetlenül a felerősítés előtt ragasztóanyaggá alakul át. A Keletiből indult a vonat. Míg várakoztam, megakadt a szemem egy csinos, 18 körüli lányon. Egy kocsiba szálltunk. Leült, eligazította ruháját és elkezdett beszélni szomszédjá­val, aki nyilván ismerőse volt. A beszélgetésből megtudtam, hogy valamikor Maglódon la­kott, most Győrben tanul a vegyipari technikumban. Mert a kislány beszélt, be­szélt ... A férfi csak bólogatott min­den mondatára. — A legtöbbször kiszúrunk a tanárokkal. Nemegyszer elő­fordult már, hogy... — A minap egyest kaptam gyakorlatiból, mert a tanár pikkelt rám. A férfi csak mosolygott. És én is ezt tettem. Ez a harma­dikos lány a tanárairól csak ilyet tud mondani. . Aztán mindnyájan megtud­Az összes silókukorica vetése 300 hold. Ebből vegyszeres 192 hold. Talán még annyit a techno­lógiából, hogy a gazdaság köz­ponti vezetői közül ki van je­lölve egy vetési felelős. Ha­sonlóképpen minden üzemegy­ségben, azaz minden brigád­nak is van egy vetési felelőse. A gazdaság vezetősége pre­mizálni, jutalmazni kívánja a kukorica vetésében végzett jó munkát. A jutalom összege: két forint holdanként, amely­ből 50 százalékot kap a trak­toros, 50 százalékot pedig a gépfaros. A prémium felté­tele: tőszám megléte, egyenes sorok. (MJ) A bajnoki fordulóra, sajnos rányomta bélyegét vasárnap az esős időjárás. A nehéz, sá­ros talaj meghehezítette a játékosok dolgát, s ez az ered­ményekben is megmutatko­zott. Ma csak a járási bajnokság eseményeit foglaljuk össze, a megyei mérkőzésekről holnapi számunkban adunk hírt. Tápiósüly—N yáregyháza 0:0 A zuhogó eső ellenére töb­ben voltak kíváncsiak a rang­adóra, amely nagy küzdelmet ígért. A találkozó a várako­zásnak megfelelően nagy pár­harcot hozott — és a nehéz talaj ellenére is sportszerű volt. Sajnos, az felső félidő vé­gén két vendégjátékos össze­futott és egyiküket, Hadas Istvánt baleset érte. A máso­dik félidőt a nyáregyháziak tíz emberrel játszották végig, ennek ellenére jól szerepeltek. A hazai csapat* kénytelen volt tartalékosán kiállni, mert több játékos igazolása nem volt rendben. A döntetlen eredmény igazságos! (krátky) Mende—Maglód 2:1 (1:1) A járási bajnokság másik tűk, hogy Győrben ismeri az egész futballcsapatot. Idézem: „Most is dumálok a Pová- zsaival.. Egyfolytában beszélt Mag­lódig. Itt leszállt utastársával egyetemben. Nyilván nagyon örültek a rokonok, hogy meg­látogatta őket. Mi, utasok, akik hallgattuk a „beszámolót”, annak örül­tünk, hogy leszállt... G. J. MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Volt egyszer egy öreg­ember. Maglód: Szép családok (széles). Mende: Bűntény a mű­vészpanzióban. Monor: Szegényle­gények (széles). Pilis: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Tápiósüly: Martin kalandos ifjúsága. Üllő: Többgyerekes agglegény (széles). Vecsés: A szabadság első napja (széles). A sülyi önkiszolgáló bolt he­lyisége szép és világos. Ragyog minden a tisztaságtól. Kö­zépütt a polcokon csak úgy kí­náltatja magát a sok-sok cu­korka, csemege- és fűszeráru. Ekörül nyüzsgött a vásárló kö­zönség. A sok szép áru láttán egyik-másik vásárlókba olykor beleszáll az ördög. A kedves vevőnek kedve szottyan néha kipróbálni ügyességét. Van úgy, hogy sikerül is eltüntetni egy-egy tábla csokoládét, vagy egy kisüveg pálinkát. A pénz­táros nem mindig veszi észre az esetet, mert az előtte fize­rangadóján is nagy volt a harc a bajnoki pontokért. Igaz, a sárdagasztás miatt nem volt szép a mérkőzés, csak küszködés. A hazaiak szerezték meg a vezetést, de a vendégeknek még a félidőig sikerült egyenlíteniük. A második félidőben ismét a hazaiak rúgtak gólt, de úgy látszott, Maglódnak sikerül egyenlítenie. Az utolsó perc­ben tizenegyeshez jutottak a vendégek, melyet háromszor meg kellett ismételni (kapus­elmozdulás, befutás miatt)..., és harmadszorra, amikor már érvényes volt a büntető — mellé ment. A döntetlen igazságosabb lett volna. Monor II.—Csévharaszt 4:0 (1:0) Az első félidőben nem bírt megbirkózni a lelkes vendég- csapattal a monori csatársor. Bizonyítja ezt a félidő ered­ménye is. Fordulás után azon­ban a hazai tartalékcsapat jobbnál jobb támadásokat ve­zetve, érte el góljait. Csupán a csévharasztiak megszokott szívóssága, lelkesedése men­tette meg csapatukat a na­gyobb gól arányú vereségtől. A mérkőzés eredménye is mutatja, hogy Csévharaszt ez évben már sokkal jobb együt­tessé kovácsolódott, mint ta­valy volt. Monori-erdő—Káva 0:0 A két bajnoki pont Mono- ri-erdőt illeti, mivel a vendé­gek igazolása nem volt rend­ben. Pilis II.—Tápiósáp 2:2 Változatos mérkőzés volt, amely meglepetésre pontosz­tozkodással végződött. —sk— A VASAS SC elnöksége levélben értesítette a Gyömrői Spartacus Sport­egyesület vezetőségét, hogy kérésüknek helyt adva: Róz- ner Győző, a Vasas elnökhe­lyettese és Mészöly Kálmán válogatott játékosuk Gyömrő- re látogat. Az élménybeszámolóra va­lószínűleg április 25-én kerül sor. tő vendégek elfogják a kilá­tást. Éppen ezért időszerű len­ne egy tükör felállítása, amely­ben lehetne látni a vásárlók mozdulatait. A két elárusítónő mosolyog­va bonyolítja le a nagy forgal­mat. Egy idős néni vékony hangjára lettünk hirtelen fi­gyelmesek. — Vennék egy-két kiló ri­zsát — rebegi — de úgy látom nincs valami nagy készletük... — Ö, — hangzik rögtön a válasz — tessék csak nyugod­tan venni akár tíz kilót is. Két nap alatt ugyanis öt mázsa rizst kaptunk. Úgy értesül­tünk, hogy ezentúl rendszere­sen ellátnak bennünket rizs- zsel. E szavakra az idős asszony magatartása, nyomban.megvál­tozott. Nagy vásárlási kedve egyszeriben lelohadt. Szeretett volna láthatatlanná válni. — Úgy veszem észre — mondja mentegetőzve — nincs elegendő pénz nálam... de azért adjon egy kilót belőle ... Egy másik helyen az egy­kilós fehér kenyeret bírálták többen. Két vevő érdekes meg­jegyzését ide iktatjuk: — Miért nem sütnek kétki- lós fehér kenyeret? — bosz- szankodott egy termetes férfi. — Ez a kis, nyeszlett kilós kenyér mindössze egy-két falat csupán. Jóformán csak héjból áll. ■ — Ez a szabvány — mondja türelmesen a boltos. — A fennálló rendelkezések szerint csak egykilós fehér kenyeret lehet sütni. — Ezt nem tartom én sem helyesnek! — avatkozott a vi­tába egy idősebb vasutas. — A pestiek nyüván jobban örül­nek az egykilós kenyérnek. Ott sok a magának élő ember. Itt azonban más a helyzet. Az én nagy családomnak meg se kottyan egykilós kenyér. Faluhelyen egészen más tehát a helyzet. A kétkilós kenyér jobban megfelel a mi igé­nyeinknek. Sokan vagyunk, akiknek ez a véleménye. Ép­pen ezért nagyon szeretnénk, ha az egykilós mellett kétki- lós kenyeret is sütnének a pé­kek. Krátky László Összefogásból: jeles A gyömrői kézilabdázók rit­ka bravúrt vittek véghez, az elmúlt héten. Pilisvörösváron legyőzték 17:ll-re a Bányász csapatát. Pedig a mérkőzés előtt néhány nappal nem a legjobb előjelek mutatkoztak. A sportkörnek nem volt pénze az útiköltségre. A játékosok összedugták fejüket: Mi le­gyen? Rövid tanakodás után arra a megállapodásra jutottak, hogy elutaznak saját költségükön. így is történt. Ez a cselekede­tük dicséretre méltó. Sportsze- retetből jelesre vizsgáztak. Ma a Váci Húsos ellen ját­szanak. Reméljük, sikerül folytatni a jó szereplést. (g) Ami a tudósításokból kimaradt Előregyártott talp VONATON SPORT Esős vasárnap délután..

Next

/
Oldalképek
Tartalom