Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
A pilisi Hunyadi Tsz hírei — Hatvannégy asszony szedi naponta a spárgát. Idén öt, jövőre 15 hold lesz termő. Tizenöt mázsára szerződtek. — Eddig már 420 vagon trágyát hordtak ki a tsz földjeire, most is naponta négy erőgép és 18 rakodó hordja a burgonya és a dinnye alá. — Megkezdték _ a korai káposzta palántázását három holdon. Tíz hold paradicsompalántát már kiültettek. — Huszonöt holdon elvetették a csíráztatott burgonyát. — Nyolcszáz hold kenyér- gabonát fejtrágyáztak eddig, most végzik a lombtrágyázást karbamiddal. — Megkezdték a kukorica vetését egy ötvennégy holdas táblán. M0N0B°VIDÍD Jubileumi túra A járás 51 úttörővezetője négynapos csehszlovák és lengyelországi túrára indult tegnap. Megtekintik a valamennyi útjukba eső nevezetességet, mivel különautó- busszal indultak. Az eddigiek közül ez ígérkezik a legkedvesebbnek, mivel az úttörőmozgalom 20 éves megalakulásának tiszteletére rendezték. LONKI A-DA5A VIII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1966. ÁPRILIS 17., VASARNAP A jövő lehetőségeinek felvillantása Járási ipari kiállítás nyílik május 1-én Monoron A pálya kezdetén KAMPFL JÓZSEF Amikor leérettségizett, nem sikerült azonnal bejutnia a főiskolára. A lehetőség azonban adva volt tehetségének fejlesztéséhez: édesapja kőfaragóműhelyében dolgozott, már majdnem kitanulta a mesterséget, amikor felvették a szobrász szakra. Két éve végzett Kampfl József, s azóta máris felfigyeltek munkásságára: a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként szerepelt szobraival a X. képzőművészeti kiállításon, s nemrég leplezték le Vörös- martyt ábrázoló szobrát a ká- polnásnyéki kultúrházban. A nagyon szerény művészek közé tartozik, nem szívesen vall sikereiről. — Tulajdonképpen ötödéves korunkban vizsgafeladatunk volt az emlékműtervezés, Vörösmarty szobrát akkor készítettem el, később ennek alapján kaptam a megrendelést Kápolnásnyékre. Móra portréját is szülőhelyére: Mórahal- mára készítettem el. Ugyancsak főiskolás korából való az édesapjáról mintázott klasszikus formájú portréja. — Min dolgozik jelenleg? — Megbízást kaptam, hogy a X. képzőművészeti kiállításon szerepelt „Pihenő nő" című szobromat a nagyszénást szociális otthon udvarára készítsem el másfeles életnagyságban. Megbízást kapott azonkívül a Fóti úton épülő Híradástechnikai Kutató Intézet előcsarnokába két fizikus portréjáJózsef Attilára emlékeztek a minap, a monori gimnáziumban születésének 61. évfordulója alkalmából. Az iskola névadójának szobránál em- lékiinnepség keretében koszorút helyeztek el. Ezenkívül megkoszorúzták a monori Freundoffer-háznál levő emléktáblát is, ahol Józísef Attila gyermekkorában egy ideig lakott (Foto: Péterffy István) A helyi ipar vezetőinek úgyszólván a semmiből kellett megteremteniük a lehetőségeket az ipari üzemek és szövetkezetek alakítására. A viszonylagos gyors fejlődés nemcsak abban rejlik, hogy a főváros közelségét keresők egy része, amikor járásunk községeiben megtelepedett, élt a helyben levő lehetőségekkel és inkább választotta az itthoni munkával járó esetleges kisebb bért, de nagyobb kényelmet nyújtó munkaalkalmat, hanem abban is, hogy már a felszabadulás előtti időben is erőteljes munkásmozgalmi tevékenység színhelye volt a járás községeinek javarésze. A csaknem nulláról induló ipari termelés ma már szép eredményekkel dicsekedhet. A felszabadulást követő esztendőkben létrejött számos termelő és kisipari szövetkezet eredményesen fejlődött. A kiállítás megrendezésének egyik célja éppen az, hogy a két országos felügyelet alá tartozó üzemünk, a két tanácsi vállalatunk és a tíz kisipari szövetkezetünk tevékenységét bemutassa. (A fenti ipari egységek 1965. évi össztermelése 230 millió forint volt.) Vállalataink, szövetkezeteink többsége árutermelő szerv és kevesebbet foglalkozik a szolgáltatással. Ennek figyelembevételével indokolt, hogy a szövetkezeti szolgáltató tevékenység mellett járásunk 94 ezer lakosának szükségletét mintegy hatszáz kisiparos segítségével elégítsék ki. Az elmúlt húsz esztendő szorgalmas munkáját dicsérő, nagy értéket felvonultató kiállítás egyben felvillantja a jövő lehetőségeit is. Megrendezésének másik erényét, célját ebben összegezhetnénk. Az elért eredmények mellett ugyanis nagy gondot jelent a lakosság helyi munkalehetőségeinek bővítése. Az ipari tevékenység fokozásával további lehetőség nyílna sok, jelenleg gyermekei elhelyezésével küszködő családanyának a helybeli munkára, bővülhetne a szükséges szolgáltató tevékenység, a népgazdasági haszon, hozzáHosszúberek — megállóhely Tulajdonképpen nem is valódi állomás ez, csak amolyan „önálló” elszámolásra nem kötelezett megállóhely. T .S. J. — betűzöm a feliratát. Megfejtése: Telefon, Sorompóőr, Jegykiadó. Azonban ez is csak este kilenc óráig, aztán az utas a vonaton válthatja meg a jegyét. Igaz, polgári utas itt alig-alig akad, szombat, vasárnap, esetleg a hónap elején bérletet vált itt mindenki, azután nincs gond, sorban állás egész héten, hónapban a pénztárablak előtt. Hosszúberek — ez a csodahely, ahol Péteri lakosságának egyharmada, körülbelül 600 személy száll fel a vonatra a kora reggeli óráikban és érkezik vissza késő délután. Rávágy, Vasad külterület is ad körülbelül 100 utast, akik gyalog, kerékpáron érkeznek, kereket akasztó hóban, csontig ható hidegben, öt-hat kilométer távolságról. Nem kis teljesítmény ez! Persze, az eredmény sem marad el. A negyedik X után már szaggat a térd, sajog a derék, esetleg sípol a tüdő. Ezeknek az embereknek nem mozi kell még, csak házhely a közelben; a vasút közelsége fejleszti ki majd aztán az igényt a kulturáltabb élet iránt. Mert nagy része vásárolna itt telket, van is bőven házhelynek való haszontalan homok a Lőrig tanyáig, aztán a kövesút mentén — kérték, kilincseltek már a felosztás ügyében, hiszen villanydrót is nyújtózkodik már az egyetlen utcán — a teljesítés azonban mindig elakadt valahol... Bénicó Pál az egyik jegykiadó, öreg vasutas már, vagy 30 éve szolgálja a MÁV-ot, az állomással összeépített szolgálati lakásban lakik — de Üllőre megy lakni, mihelyt eléri a nyugdíjkorhatárt. Váltótársa Gál Boldizsár is már üllői lakos. Domonyi Miska, Palugyai János újabban pedig Rusz- nyák Lajosné naponta ki tudja hányszor húzza, csukja a sorompót, mert nagy a forgalom keresztbe, hosszába, vigyázni kell hát, nehogy baj történjék ... mint ahogy hosz- szú-hosszú éveken át nem is történt. Kiss Sándor M II S O R Mozik Ecser: ítélet Nürnbergben, I.— II. Gomba: Vörös és fekete, II. Gyömrő: Szép családok. Matiné: Egy taxisofőr halála. Maglód: Szép családok (széles). Mende: Volt egyszer egy öregember. H.: Bajazzók. Monor: A vonat (széles). Matiné: Földről jött ember (széles). H.: Szegénylegények (széles). Nyáregyháza: Vörös és fekete, I. Ifjúsági előadásra: Nem ér a nevem. Péteri: A hazug lány. Ifjúsági előadásra: Fel a fejjel. Pilis: Megszakított repülés. Matiné: Halló, Japán. Tápiósáp: Szegénylegények. Tápiósüly: Gyerek- betegségek Úri: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Ifjúsági előadásra: Vasszűz. Üllő: A Tenkes kapitánya, I—II. (széles). Vasad: Riói kaland. Vecsés: Pardaillan lovag (széles). Matiné: Gengszterek és filantrópok. H.: A szabadság első napja (széles). ÜGYELETES ORVOS Gyömrőn dr. Túri Mária, Monoron dr. Bató László (Bocskai utca 21.), Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Pauchly Géza tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen a János utcai. Nyílik a gyöngyvirág Szekszárdon megjelentek a gyöngyvirágárusok: a környékbeli kertekben, valamint a Du na és a Sió árterének erdőségeiben kinyíltak az első illatozó virágok. Érdekes, hogy a tavalyi árvíz, amely a Gemen- ci erdőben nagy részt tönkretette az aljnövényzetet, nem pusztította ki a gyöngyvirágtöveket. Különösen a borrévi erdőrészen tenyészik dúsan a kedvelt virág. Apám — portré nak megmintázására, amelyre igen nagy gonddal készül. A Képzőművészeti Alap Szentendrén berendezett gipszmúzeumában állítják ki azokat a szobrokat, amiknek eredetije az ország különböző helyein található. Kampfl József alkotásai is helyet kapnak itt — és ez nem kis rang. Fogarasi Olga Készül a Pihenő nő MONOR SPORTJA, 1901-194J A következő időszakban Monor sportjára szeretnénk visszapillantani a megalakulástól, a felszabadulásig eltelt évekre, s egy-egy kiemelkedő sporteseményről hírt adni olyan nagy idő távolából, tanulságként mai fiataloknak, emlékezésül a még élő játékosoknak, pártolóknak. Az írást" hosszabb terjedelme miatt folytatásokban közöljük a következő vasárnapi számainkban. A Monori Sport Club születése 1901. év legelején gyakran jött össze néhány monori fiatal, arról tárgyaltak, hogy miként lehetne Monoron megalakítani egy olyan egyesületet, ahol sportot, főleg labdarúgást lehetne űzni. Nap mint nap összejöttek, tárgyaltak, és mint később kiderült, nem is eredménytelenül. Ezek a lelkes fiatal diákok sok akadályon keresztül, mert bizony akkoriban a sportnak több ellensége, mint barátja volt, harcoltak, és győzött is a lelkesedés, a sport iránti rajongás. Megtörtént, amit ezek a fiatalok talán nem is mertek biztosan remélni. 1901. március 15-én Monoron megalakult a sportegyesület. Ezzel bizony ebben az időben még nagyobb városok sem dicsekedhettek. Az alakuló közgyűlés a szabad ég alatt, a Páskomon történt (volt bikaistálló, jelenleg állami gazdaság). Az egyesület neve: Monori Sport Club, színe kék-fehér, alapító tagok 15-en voltak. A vezetőségben elnök: Gulyás János állatorvostan-hallgató, tagok: Czibula Dezső, Lőrincz Sándor, Lőrincz Elek, Bukszái K., Heller Jenő, Fábri Zoltán és Swarch Jenő vettek részt. Mindegyik diák volt. Az egyesület már megvolt, de most jött a neheze: a pálya létesítése. Külső támogatásra nem számíthattak, sőt nagyon idegenül nézték ezeket a bolondos hóbortnak (sportnak) hódoló fiatalokat. ök mit sem törődtek ezzel, nekifogtak a pálya építésének. Ott, ahol a megalakulás történt, tehát a Páskomon. Talajt egyengettek, kapufákat ácsoltak és faragtak. Az álom rövidesen be is teljesedett. Megkezdték a tréningeket, és jöttek a kétkapus játékok. Persze olyan erőt nem képviselt még az egyesület, hogy idegen csapatok ellen kiállhattak volna, hanem saját kebelükön belül kétszer hatos csapatok játszottak egymás között. Az akkori játékosok közül néhány: Heller Jenő, Lőrincz Sándor, Lőrincz Elek, Bán Kálmán, Fábri Zoltán, Swarch Jenő, Bukszái Károly (Bos- nyákovicz), a későbbi 33-as FC sokszoros válogatott játékosa. De volt gond is bőven. Ugyanis a kapufákat egy szép reggelre ellopták, újakat kellett ácsolni, de most már más megoldást kerestek: a tréningek és mérkőzések után kiszedték őket, és a közeli lakóházaknál helyezték el a következő tréningig. A mérkőzéseken kalapozással szedtek belépődíjat. És mérkőzésről mérkőzésre több rajongója lett a futballnak. sőt a sportolni óhajtók tábora is egyre növekedett. A környékbeli községekből: Vecsés- ről, Gyömröröl, Üllőről, Irsá- ról, sőt Nagykátáról jöttek játékosok, mert sehol a környéken nem volt még sportélet. Az 1902-es, 1903-as években már budapesti csapatokkal: BTC, NSC stb. és vidéki csapatokkal: Szeged, Győr, Debrecennel mérkőztek. A szerelést minden játékos maga szerezte be (mit szólnának ehhez a mai sportolók?), és tisztántartásáról is saját maguk gondoskodtak. Évről évre erősödött játékerő szempontjából is az egyesület. Egy akkori lapszemelvény: „1905-ben már vidéken is 42 csapat játszott a bajnokságért. Magyaróvár, Makó és Monor is az új sportág egyik fellegvára.” Oláh Gyula járulna ezzel is az ország gyorsabb fejlődéséhez. A kiállítókat még egy cél ösztönözte. Nevezetesen az, hogy a kiállítás megtekintésével a szakmunkás utánpótlás biztosításához segítséget adjon. Minél több fiatal — megtekintve a kiállítást — ismerje meg a helyi lehetőségeket és a tapasztalatok alapján megkedvelhet, megszerethet egy- egy szakmát. Nagy feladat megoldású vállalva — nemes célok vezet ték a szervezőket, rendezőket Az eredmény, a hatás — véleményünk szerint — nem maradhat el. A kiállításnak nagj sikere lesz. Blaskó Mihály Az MSZMP Monori Járási Bizottságának nagytermében május elsején délelőtt tíz órakor nyitja meg Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára azt a kiállítást, amely járásunk ipari üzemeinek, kisipari szövetkezeteinek és kisiparosainak rendezésében készül. Mint ismeretes, járásunk mezőgazdasági jellegű. Ipari termelés a felszabadulás előtt lakkor még két járásra bom- ló területen) nem volt számottevő.
