Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
1966. ÁPRILIS 17.. VASÁRNAP re sí HEGYEI kJCÍvIíid A beteg jó kezekben van... Sikolt a mentőautó szirénája ... A baleset színhelyén csupán két összetört karosszériái ú személykocsi marad a bámészkodó tömeggel. Sajnos, nemegyszer látunk ilyen szomorú jelenetet a forgalmas utcákon. De mi lesz a sérültekkel? Hova vezet a mentőautó útja? A kórházba érve gondos kezek veszik máris kezelésbe a töréseket és belső zúzódásokat szenvedett áldozatokat. Különös műtőasztalra kerülnek. — Ez a budapesti Medicor Művek egyik legújabb konstrukciója: az univerzális traumatológiai műtőasztal a modern töréskezelési módszerek összes alkalmazási lehetőségét biztosítja! Szétszedhető, összerakható, kerekeken gördíthető, tehát nem helyhez kötött. A testet tartó felület változtatható, a kívánt műveletnek megfelelően attól függően, hogy röntgenvizsgálatot végzünk, vagy pedig az alsó végtagot (vagy egyszerre több végtagot is) az asztal íveire a legkülönbözőbb pozícióban függesztjük fel! — A műtőasztal szerkesztése lehetővé teszi a hagyományos felvételező, hordozható röntgenkészülék használata mellett a törések ellátásában egyre nagyobb tért hódító, esetleg televízióval is kombinált, röntgenkép-erősítő készülék alkalmazását is, a töréshelyretétel — vagy csontműtétek kontrollálására. — Az előbb a képerősítőt említette! Hallhatnánk az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztésről valamit? — Egyike a friss eredményeknek a korszerű sebészeti képerősítő. A tervezők gondoltak az orvosokra, s ezért a képerősítő állványa könnyen gördíthető és operáció alatt is lehetővé teszi, hogy a képerősítő bármilyen helyzetbe állítható legyen. A beszélgetés most néhány percre abbamarad: az ügyeletes ápolónő a telemetri- kus ellenőrző szobába kéri vendéglátónkat. — Tartson velem! Győződjön meg egy új irányzat gyors térhódításáról az orvostudományban. Hogy mire jó a telemetrikus ellenőrző rendszer a kórházban? íme egy jellemző példa: a hagyományos EKG-vizsgálat során a vizsgált személy nyugalomban van és vezetékékkel létesítenek kapcsolatot közte, valamint a műszer között. Emiatt a vizsgálat csak korlátozott ideig végezhető és a vizsgált személy tudatában van annak, hogy őt ellenőrzik, ami igen sokszor tüneteket okozhat! Ezeket a hátrányokat küszöböli ki a telemetrikus adóvevő rendszer, melyet a Medicor Művek mérnökei bocsátottak gyógyintézetünk rendelkezésére. A miniatűr rádióadót a vizsgált személyre erősítik, és ez sugározza ki az EKG-jeleket. A vevőberendezés a felvett jeleket továbbítja a szokásos EKG-műszerhez, amely rögzíti vagy láthatóvá teszi azokat. így az orvos több szobányi távolságból, innen a telemetrikus központból is végezhet ellenőrzést! — Századunkban az orvostudomány többek között a technikai segédeszközök révén hallatlan mértékben fejlődött. Elmondhatjuk: kórházunkban olyan technikai segédeszközök vannak, melyek a — Medicor Művek fejlesztő tevékenységének eredményeként — mind nagyobb biztonságot nyújtanak a bajmegállapítás és gyógyítás területén. L. Gy. &'*'''*'*sssss'ss**sssMSM'sssssjrssArsssssssjrssssssssssssssssssssssssssMms*ssAi s $ Félmillió orvos, 45 ezer kutató... Az Orosz SZSZK-ban több mint 136 milliót fordítanak gyógyászati intézmények építésére 1966-ban. Befejezik az épülő kórházakat és poliklinikákat Moszkvában, Leningrádban, Szverd- lovszkban, Belgorodban, Kaluga ban és más városokban. Az egészségügyi létesítmények a legkorszerűbb berendezést és felszerelést kapják. A köztársaságon belül a kórházi ágyak száma 1966-ban 18 ezerrel növekszik. Ebben nem szerepel a vállalati vagy a szövetkezeti kórházak férőhelye. Tekintélyes összegeket költenek tudományos munkára. Moszkva mellett megnyitnak egy új klinikai létesítményt a vírusos fertőzések elleni módszerek tanulmányozására. Befejezik Leningrádban a gyer- mek-orthopéd kutatóintézet építését. Uj épületeket kapnak a gorkiji, rjazanyi és tomszki orvosi főiskolák. A szovjet emberek egészségének szolgálatában ma 500 ezer orvos, 45 ezer kutatóorvos és 1 millió 600 ezer egészségügyi dolgozó munkálkodik. A KELLEMES GYILKOLÓ KONZERVÁLÓ FITONCID Harmincöt évvel ezelőtt egy szovjet kutató — B. P. Tokin — érdeklődni kezdett a növényekben levő illő, aromás anyagok iránt. Sokan azt tanácsolták neki: ne pazarolja az idejét efféle haszontalansá- gokra. Tokin nem hallgatott rájuk és ezzel a biológiának egy új ágát alapozta meg: a fitoncidok kutatását. A fitoncidok hatásáról érdekes kísérlettel győződhetünk meg. Egy fej megreszelt vöröshagymából álló pépet helyezünk el egy befőttes üveg aljára. Az ■ üvegbe állítsunk egy 4—5 centiméter magas fahasábot, s annak tetejére kenjük fel egy kis táptalajba kevert élesztőpépet. Az élesztő, mint tudjuk, élesztőgombák millióiból áll. Egy másik üvegbe ugyancsak helyezzünk egy hasábocskára élesztőt, de ne tegyünk az üveg fenekére hagymát. Ha mindkét üveget 35—40 fokos melegbe tesszük, néhány óra elteltével érdekes tapasztalatra jutunk. Az első üvegben az élesztőgombák elpusztulnak: megmérgezi őket a hagyma „illata”. A második üvegben az élesztő él és fejlődik: dús, bársonyos hártya keletkezik a táptalaj felületén. Vajon mi a fitoncidok rendeltetése? A növény fitoncidjai segítségével védekezik bizonyos kártevők ellen. De van-e hatásuk a fitoncidoknak a fejlettebb állatokra is? Patkányokat, egereket és nyulakat több órán keresztül tartottak erős fitoncid tartalmú növényekkel ösz- szezárva — de semmi bajuk sem lett. Néhány délszaki örökzöld növény fitoncidjai azonban sokkal erőteljesebb hatásúak: nagyobb adagjuk 4—5 perc alatt végez a gerinces állatokkal is. Könnyen elképzelhető, hogy még erősebb fitoncidok is léteznek. Elbeszélésekből ismeretes, hogy a középkor hírhedt méregkeverői- nek, a Borgiáknak és a Medi- cieknek szokásuk volt mérgezett virágcsokrokkal ölni. Az áldozat megszagolta a virágokat — és életével fizetett érte. Ezek is fitoncid tartalmú mérgek lehettek. A fitoncidok tartósító hatását az emberiség — tapasztalati megfigyelések alapján — már régen szolgálatába állította. Ha a nyers húst csak egy kevéssé is áthatja a fokhagyma, vöröshagyma, mustár vagy torma fitoncidja, sokáig nem romlik meg. Ugyanilyen hatás alapján tartható frissen hagymás ecetben az úgynevezett oroszhal. Kérdés, hogy a hőmérséklet milyen hatású a fitoncidok tevékenységére? Nos, a kutatók ennek is utána jártak. Megállapították, hogy a főzés nem pusztítja, hanem még inkább élénkíti a fitoncidok tevékenységét. A húsnak fűszerekkel való keverése egymagában is pusztítja a baktériumokat, de a sütés, főzés hatására még további „tömegpusztítást” végeznek a fitoncidok. A gyümölcsökre kifejtett fi- toncidhatás bizonyítására álljon itt a következő kísérlet: tágas üvegedénybe lyukacsos farácsot helyeztek, arra gyümölcsöt tettek, alá pedig reszelt tormát. A légmentesen lezárt üvegben szobahőmérsékleten is csaknem fél évig frissen maradt a gyümölcs! Az eddigi kutatási eredmények kétségtelenül hasznára lesznek mind a háztartásoknak, mind a konzervgyáraknak; újabb, hatásosabb, gazdaságosabb élelmiszertartósítási módszerek kidolgozását segítik elő. Blahó István Gyógyít-e a ? A külföldön is elismert kiváló reumatológussal, dr. De Chatel Andor egyetemi tanárral, a Fővárosi Gyógyfürdők igazgató főorvosával beszélgettünk a lakosság széles rétegeit érdeklő és érintő gyógyfürdőkúrák hasznosságáról és helyes alkalmazásáról. — Országos viszonylatban az jellemző — mondotta az igazgató főorvos —, hogy a rendelőintézetek túlterheltek a fürdőjegyekért ostromló, főleg idősebb reumás betegekkel. Többségük nő. Jogosan merül fel a kérdés: vajon mindannyian rászorultak arra, hogy évente 15—20 gyógyfürdőt vegyenek, hiszen ez nem kis megterhelést jelent a betegbiztosító háztartásában. — Gyakran szokták mondani, hogy a tényleges betegeken kívül sok a „képzelt44 és „képzett44 beteg. A baj abból származik, ha ezek a „betegek” nagyon igénybe veszik a szakrendelés orvosainak az idejét, s így nem jut kellő idő a súlyosabb betegek vizsgálatára. A „képzelt” betegek sorába tartoznak azok is, akiknek panaszai mögött pusztán lelki tényezők lappanganak; rosszul sikerült házasság, a munkahelyen felmerült izgalom, társbérlet, anyagi nehézség stb. Ezekről a beteg maga sokszor nem beszél orvosának, mert nincs rá idő, és azt gondolja, hogy orvosa úgysem tud segíteni rajtuk. így kialakulhatnak olyan betegségek, melyeket nehéz orvosolni, mert nem befolyásolhatók gyógyszerekkel. — Gyakorta megtörténik, amikor a beteg kézhez kapja röntgenleletét, azt képzeli, hogy például a gerincen mutatkozó korral járó elváltozások, „meszesedések”, most már végképp megpecsételték sorsát Az igazság pedig az, hogy a röntgenké- pen látható elváltozások legtöbbször már évek óta fenn- állanak, anélkül, hogy panaszokat okoztak volna. Valamilyen közbejött megfázás, túl- erőltetés, fertőzés, néha influenza váltja ki a fájdalmakat. Ezek a reumás fájdalmak hosszú heteken át kínozhatják a beteget, minden kezelésnek ellenállva. Sokszor a túl meleg fürdők, iszappakolások még súlyosbítják is, ha a beteg nem tartotta be az erre vonatkozó orvosi utasítást. Mert a gyógyvíz szintén olyan, mint az orvosság: megvan a helyes adagja, és veszélyes túladagolni. — Sok idősebb férfi, aki egész életében a gőzfürdők látogatója volt, nem akar tudomást venni arról, hogy a 60— 70 fokos légkamra 60 év felett — a mindnyájunkban fellépő érelmeszedés miatt — már komoly kárára lehet a szervezetnek. Nem egy esetben kell emiatt a fürdőorvosnak elsősegélyt nyújtania. Az idősebbeknek ugyanakkor a langyos termálfürdő, zuhanyozás, masszírozás nagyon is hasznukra lehet. — A masszázsnak is megvan az egyéni adagja. A „jó erős masszázs” —, ahogyan sok fürdőző kéri —, nem mindig hasznos, sőt a beteg reumás izomzatra, főleg ideggyulladás esetén káros lehet, fokozza a gyulladást. — A fürdőmesterek alapos kiképzést kapnak, de sokszor a beteg követeli tőlük a helytelen kezelést. Ezért szükség van a gyógyfürdőkúrák orvosi ellenőrzésére. Erre azonban nem mindig kerülhet sor, mert a betegek jelentős része „saját szakállára" fürdik, régebbi tapasztalatai, vagy baráti tanácsok alapján. Éppen ezért azt ajánljuk: a gyógyfürdők igénybevétele előtt mindenki forduljon szakorvoshoz. ... Halácsi Dezső Csontvelőátültetés sugárbetegség ellen A SUGÁRZÁS okozta halálos ártalmakkal szemben különféle védekezési módokkal kísérleteztek. A kutatók rájöttek arra, hogy ha halálos mennyiségű sugárzás éri az állatot, de a lépét, vagy egyik combcsontját a sugaraktól ólompáncéllal megvédik — nem pusztul el. Hasonló védelmet értek el, ha a besugárzott egerek szervezetébe a be nem sugárzott egerektől vett csontvelő- vagy lépsejteket juttattak. Miután a kísérletekből megállapították, hogy a halálos sugáradagot kapott állatok csontvelőátültetéssel megmenthetők, természetesen ennek gyakorlati felhasználására törekedtek. Amióta az ember a nukleáris energiával dolgozik, sajnos több atombaleset fordult elő. Megtörténhet, hogy a jövőben, a nukleáris energia felhasználásának a kiterjedő; PULZUS: RENDBEN! Az orvosnak most már kftny- nyebb a dolga. Év elejétől egy műszakon át tartó rendelést tarthat az Ipari Műszergyárban. Az új rendelőben pihenő szoba és fogorvosi részleg is van. Mindez persze nem azt jelenti, hogy több lesz a beteg, Gábor felv. 6ével még több ilyen balese lesz — minden óvintézkedé, ellenére is. Már több esetet is merünk amikor nagyfokú su gár.károsodást szenvedett em bereket megmentettek a bizto, pusztulástól — csontvelőátül tetőssel. A kidolgozott mód szer azonban nemcsak a su gárkárosodások hanem má betegségek gyógyítására is al kai más. közismert például hogy a rosszindulatú dagana tok, a rák, a fehérvérűség ke zelésére rönt.genbesugárzás használ fel az orvosi gyako-r- lat. Ennek a kezelésnek az í lényege, hogy a röntgensuga rakkal megpróbálják elpusztí tani a kóros sejteket és szőve teket. A besugárzásnak azon ban határt szab, hogy bizo nyos mennyiség felett az éj szöveteket is elpusztítja. Ért hető volt tehát a gondolat emelni kell a besugárzás dózi sát, hogy még inkább elpusztítsa a daganatsejteket és ez követően csontvelőátültetésse megvédjék a szervezetet a su gárkárosodástól. EMBEREKKEL IS VÉGEZ TEK KÍSÉRLETEKET : csontvelőátültetés ilyen fel használásával, bár ebben a: esetben nagyobb technikai ne hézségek is merültek fel. Nen tisztázott még például, hogi mennyi csontvelő szükséges ; védelemhez, de a nagy tömegí csontvelő beszerzése sem kit feladat. A legnagyobb problé ma pedig az ember bonyolui örökletes tulajdonságaiba: van, éppen ezért a csontvelődonorokat lehetőleg közeli azonos vércsoportú rokonol közül választják ki. Sok kutató legszívesebben a csontvelőátültetésre szoruló beteg édesanyjától veszi az átültetésre kerülő sejteket. H. J.
