Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

Á pálya kezdetén Az ünnepek hazacsalogatták a két ifjú képzőművészt is. Mindketten Monor szülöttei. Milyen az indulás, milyen ered­ményeket, sikereket mondhatnak magukénak pályájuk kezde­tén? — érvről beszélgettünk Péterffy Ágnessel, a festő- és rajztanárral, valamint Kampfl Józseffel, a szobrásszal. PÉTERFFY ÁGNES A szobában, ahol beszélge­tünk, körben a képei, valósá­gos kis kiálllítás, különböző technikával készült főiskolai tanulmányai, díjnyertes ké­Szophoklészt idézi: „Sok van, mi csodálatos. De az embernél nincs semmi csodálatosabb”. Az. ősszel megpályázta a fel­vételt a Fiatal Művészek Stú­Szüretelő nők (részlet) peiből. Tavaly fejezte be a Képzőművészeti Főiskola fes­tő-és rajztanán szakát. Jelen­leg a budapesti Ybl Miklós Építőipari Technikum esti ta­gozatán tanít rajzot, építészeti .szakrajzot és ábrázoló geo­metriát — napközben pedig fest. — Nem fárasztó a kettő? — Ellenkezőleg — mondja Ágnes. — Szinte felüdülést je­lent a napi munka után mást csinálni, beszélni olyan dol­gokról, amiket szeretek, amik szorosan a hivatásomhoz tar­toznak. Aztán meg az esti ta­gozaton annyiféle érdekes embert lehet megfigyelni... hiszen legfőbb témám: maga az ember és ami vele kapcso­latos. diójába. Egy üvegablakos ké­pe, önarcképe és a Néma em­lékezés című tanulmánya alapján azóta elnyerte a stú­diótagságot. — Hallhatnánk valamit az üvegablakos képről? — És a Néma emlékezés? — Egy nyugdíjas színésznő­ről készítettem — s amint nézzük a képet megállapít­juk, hogy a táblaképfesté­szetben a hagyományos, köz­érthető módszereket követi, sötét, meleg színiekkel dolgo­zik. Akvarelljeinek üdesége és merészsége, toll- és rézkarcai­nak határozott, karakteriszti­kus vonalvezetési technikája lep meg. A modern szemlélet viszont murális tervein érződik, hi­szen itt a technikai kivitele­zés is ezt kívánja, a forma­bontás itt fiatalságának ter­mészetes velejárója. — Az egyik sgraffito ter­vem a Komáromban rövide­sen felépülő gyermekváros kultúrtermének egyik falára készül, A címe: Eneklő-zenélő gyerekek. Mivel gyermekek számára terveztem, alapszí­nekkel, tehát sárga háttérrel, valamint kékkel, pirossal és feketével dolgozom. — És a sgraffito techniká­ja? — Két-három szín kerül ré­tegesem egymásra vakolva a falra, s az előzőleg elkészített terv alapján a megfelelő szí­niig visszjakaparjuk, majd si­mítjuk, csiszoljuk. Így tulaj­donképpen síkhatású lesz, csu­pán keskeny kis peremámyék látszik az egyes színrétegek találkozásánál. Ágnes jelenleg két kiállí­tására készül: a balatoni nyá­ri tárlatra, ezen egy aktos kompozícióval, egy portréval, s más különféle rajzzal szere­pel, valamint a szegedi nyári tárlatra. Mit fog odaküldeni? — Legalább most eldöntőm — mondja habozva, gondol­kodva. — Talán, amin jelen­leg dolgozom: a Táncolok cí­mű gobelintervet, s néhány Hódmezővásárhelyen készült karakterképet küldök. Hogy melyik az elkészültek közül a kedvenc képe? Azt mondja: a vizsgakiállításán szerepelt Színházi öltöző. Ügy érzi, azon sikerült a legtöbb érdekes egyéniséget együtt áb­rázolnia. Ötórai tea Monoron A községi művelődési ott­honban április 17-én újra meg­rendezik a közkedvelt ötórai táncdélutánt, melyre szeretet­tel várják a kulturáltan szó­rakozni vágyó fiatalokat. A jó hangulatot a Zenit zenekar és a büfé biztosítja. AMUR Növényevő halakat telepítenek a vízgyűjtő csatornákba Érdekes kísérletet folytát az idén az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. A víz­gyűjtő csatornák növényzeté­nek ritkítására „munkára fogják” a növényevő hala­kat. A Duna-völgyi csatorna egyik meliéitszakaszán 3000 fehér amurt engednek szét és megfigyelik, milyen mér­tékben képesek gyéríteni a halak a. vízlefolyást akadá­lyozó növényzetet. Jó ered­mény esetén a nagyobb gyűj­tő csatornákat is benépesí- ik növényevő halakkal. Éncklő-zenélő gyerekek — Tavaly készült. A címe: Szüretelő nők. Érett őszi szí­nek dominálnak rajta: na­rancssárgák és különböző ké­kek, az őszi ég és a szőlő szí­nei, s ezzel összhangban az asszonyok fehér kendője. Ezen az úton szeretne to­vább haladni, s a szépet meg­látva úgy ábrázolni, hogy al­kotásain keresztül mindenki észrevegye. Fogarasi Olga (Folytatjuk) H0N0B*VlDftI A PEST MEG Y E t HÍRLAP K fj L O N K I A D A S A VIII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1966. ÁPRILIS 16., SZOMBAT Májusban átadják a monori fénysorompót Nem kell a szakállf cserélni 1965-ben kezdték el a fény­sorompó építését Monoron. Vi­tathatatlan, hogy a legtöbb bosszúságot a sorompó okoz­za Monoron. A vonat érkezése előtt néha-néha fél órával le­ereszkedett a „szakállas” so­rompó. Ilyenkor a munkába igyekvők türelmetlenebbjei a sorompó mellett — vagy a „szakáll” résein — átbújtak, és átszaladtak a robogó vonat előtt. Nyugdíjba megy a szakál­las sorompó, s a státusá­ba a legújabb, és legmo­dernebb sorompónemze­Névtelen levél nyomában A százéves ház lakói Ötször kétméteres helyiség. Padlózata köves, keskeny ablakán alig szűrődik be a napfény. Jelenleg Mányold Lajosné lakik benne: havi 150 forintot fizet a helyiségért. A lányos termetű asszony nagyot néz, amikor meglát. — Nem én írtam a névtelen levelet, de tudok róla — mondja magyarázóan. Az egyik lakó tudniillik én va­gyok. Helyben vagyok. Előbb- utóbb a névtelen levélnek majd csak meglesz a feladója. Megmondom őszintén, a le­vél majdnem a papírkosárba került, tartalma azonban fel­keltette érdeklődésem. Idé­zek belőle: .. Kérem, jöjjön el és néz­ze meg, milyen körülmények között élünk itt a monori Mó­ricz Zsigmond utcában a Cherier-féle házban. Nyomo­rúságos, dohos, penészes he­lyiségért 250—300 forintot fi­zetünk, a tulajdonos özvegy Dankó Ödönné azonban ezt i.s kevesli. Kérdezzük: miért engedik meg hatóságaink, hogy megszorult emberek helyzetével egyes kufárszel- lemű egyének visszaéljenek?!” A helyiség, amelyben Má- nyoki Lajosné lakik, való­ban egészségtelen, sötét zár­ka, van ilyen helyiség több is a karéjszerű, régi, omla­dozó épületben. Megkérde­zem: — Miért vette ki a helyi­séget, nem kényszerítette sen­ki? — Ez igaz. Férjemmel és tízhónapos kisfiámmal azon­ban fedél alá kellett kerül­nünk. Mindketten Pestre já­runk dolgozni és máshol nem kaptunk lakást. Először 250 forintban állapodtunk meg, mert egy kis kamrát is hasz­nálhattam a tüzelő tárolásá­ra. — A berendezés sajátja? — Nem, özvegy Dankó Ödönné tulajdona. Nekünk nincs saját bútorunk. Ezt a pár elöregedett bútordarab Hétvégi sportjegyzet A MONORI LABDARÚG SZEREPLÉSÉRŐL \\ \\ VI u son Mozik Ecser: Ítélet Nürnbergben I.—n. Gomba: Vörös és fekete (II.). GyÖmrő: Szép családok. Maglód: Volt egyszer egy öregember. Men- de: Bajazzók. Monor: A vonat (széles). Nyáregyháza: Vörös és fekete I. Péteri: A hazug lány. Pilis: Megszakított repülés. Tápió- sáp: Szegénylegények. Tápiósüly: Gyerekbetegségek. Úri: Mit csi­nált felséged 3-tól 5-ig? Üllő: Tenkes kapitány l—II. (széles), vasad: Riói kaland Vecsés: Par­ti aillan lovag (széles). A legvérmesebb monori lab­darúgó-rajongók sem gondol­ták az idény elején, hogy csa­patuk négy fordulóval a rajt után az első helyen fog állni. 1. Monor 4 3 1 — 7:2 7 2. Nagyk. 4 3 1 — 9:5 7 Ez is mutatja, hogy eddig a fiatalokból álló monori 11 na­gyon jól szerepelt. A vasárna­pi irsai győzelem, ha kissé szerencsés körülmények között is született meg — nagyszerű bravúr volt. Naszvadi edző bizakodó. — Bízom a fiúkban. Ez a fiatalokból álló lelkes gárda nagy bravúrokra is képes. Re­méljük, hazai mérkőzéseinket mind megnyerjük és akkor már elértük célunkat. Persze, idegenben is szeretnénk méltó ellenfele lenni bármelyik csa­patnak ... Vasárnap Monor—Nagykő­rös összecsapás lesz. Mit vár­hatunk a mérkőzéstől? Jó iramú, hatalmas küzdel­met, kisarányú hazai győzel­met No, majd meglátjuk... A vecsésiek és üllőiek többre is képesek Sajnos, másik két megyei csapatunk nem nagyon ké­nyezteti el szurkolóit. Vecsés a 11., Üllő a 16. helyen áll. Üllő vasárnap javuló játékkal pon­tot vett el a Gödöllői Vasas­tól. A vecsésiek idegenben ve­reséget szenvedtek. Az üllőieknek még nem kel­lő a javítás. Már most kell azonban bizonyítani, hajtani, hogy nehogy a kiesés sorsára jussanak. Ehhez minden fel­tétel meg is van Üllőn. A vecsésiek? Nos, ők sokkal jobban is tudnak játszani, mint ahogy ezt az elmúlt két fordulóban mutatták. Játékosaik sokolda­lúak és éppen ezért joggal el­várja tőlük a közönség, hogy az elkövetkező hetekben job­ban szerepeljenek majd. Mindenesetre, vasárnap re­méljük, mindhárom csapatunk kitesz magáért. (-r) használatát is beszámítja a lakbérbe. — Sokallja a 150 forint lak­bért ?! — Úgy érzem, nem sza­badna ennyit elkérnie. A kisfiam itt betegedett meg a télen. Sajnos, magam is hi­bás vagyok benne, de szorult helyzetben voltunk és nem volt más választásúink. ★ özvegy Dankóné másik la­kója Békefi Béla. Negyedma­gával december óta lakja a pince fölötti ötször négymé­teres szobát. — Háromszáz forintban egyeztünk meg — mondja Békefi Béla. Családi okok késztettek, hogy Gyömrőrői elköltözzünk. Ehhez a szobá­hoz — mutat körül — egy kis előtér is tartozott, ame­lyet konyhának használtunk. Időközben azonban fala meg­repedt, teteje megereszke­dett. Kértem Dankónét, en­gedje megcsináltatnom, és a költség hetven százalékát be­számítom a lakbérbe. Mit gondol, mit csinált Dankóné? Bontási engedélyt szerzett, és amikor nem voltunk itthon, lebontatta a konyharészt! A szabad ég alatt maradtak bú­toraink! így kénytelenek vol­tunk mindent ebbe az egy helyiségbe belepréselni. Igaz, ötven forintot leengedett a lakbérből, de így is 250 fo­rintot fizetünk ezért az egy helyiségért. — Nézze meg a szekrényt! Megpenészednek a ruháink! Alattunk a pince tele van vízzel, felszivárog a falakon a talajvíz! A lebontott anyag­ból kerékpármegőrző „kabi­nokat” csináltatott, pedig az illetékes hatóság elrendelte, hogy a lebontott házrészt az utcától el kell keríteni. Én ezek után nem tudok semmi jót mondani róla. Ebből az asszonyból hiányzik az em­berség. ★ Özvegy Dankó Ödönnét a szemben levő házában talá­lom. Vázolom a látottakat és hallottakat, mire nagy mér­gesen kifakad. — Azt mondják, sok a lak­bér?! Mikor fogom én a megboldogult Cherier Mária eltartására fordított huszon­négyezer forintomat vissza­kapni? A lakbér összege a törvényes keretek között van megállapítva, ezért nem büntethetnek meg ... ★ Beszélgettem a százévesnél több lakóházban a lakókkal (hét család lakik itt, huszon­hat fővel), akik elmondták: egészségtelen környezetben él­nek és emiatt sokallják a 100—150 forintos lakbéreket! A Cherier-féle házat többen öröklik; a hagyatékelosztó tárgyalás még nem volt meg, mert a ház után nagy ösz- szegű adóhátralék maradt fenn. Addig, amíg le nem törlesztik, a tulajdonjog át nem írható, illetve a hagya­ték az örökösök között nem osztható fel. özvegy Dankó Ödönné azért bosszankodik, hogy lakói az elég magas lak­bérösszeget nem a kezébe, ha­nem az adóba fizetik. Hörömpő Jenő dék képviselője lép — a fénysorompó. Már küllemre is más — fél karja van, mely csak félig zárja le az utat, hogy a sínek közé keveredett ggyalogos vagy gépjármű át tudjon még menni a túloldalra. A vonat érkezését a jelző­lámpa jelzi. Ennek a működé­si elve hasonló a villanyren­dőréhez. Ha zöldet mutat, szabad az út, ha a vörös szín vil­log akkor közeledik a vo­nat — s a félkar is le­ereszkedik, elzárva a fél utat. Ekkor a vonat — ha Pest fe­löl jön — körülbelül másfél, egy kilométer távolságra van, Monorról pedig vagy még nem indult el, vagy szintén egy, másfél kilométernyi tá­volságra van. A vörös lámpa elővillogási ideje 46 másod­perc, tehát ha valaki elindult a túloldalra — még kényel­mesen átér. Ha a vonat áthaladt az állomáson, a sorompót fel­húzzák, s akkor a jelző­lámpa újra zöldet — tehát szabad utat mutat. A sorompót a kezelő bentről „vezérli” gombnyomással, s egy lámpa jelzi, hogy lezáródott-e. Ebben az esetben a lámpa kigyullad. A régi sorompó nem volt népszerű. Túlbuzgónak és roppant kényelmesnek tartot­ták azok, akik kénytelenek voltak miatta negyedórákat ácsorogni. Talán ezért tették tönkre a „szakállát” rendsze­resen — úgy, hogy az öreg jó­szágot kétévenként kellett új- szakállal ellátni. Ennek az új sorompónak nincs szakálla. S kevésbé lesz szigorú is, hiszen csak félig zárja le az utat. De, hogy igazán „megállja a helyét”, hogy jobb mun­kát végezhessen, ehhez a gyalogosok, gépjárműve­zetők segítsége is szüksé­ges. Fegyelmezettnek, körültekin­tőnek kell lenniük. Az átadását május 15-re tervezik. (dm.) ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Bató László (Bocskay utca 21.), Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Pauchly Géza tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron az Ady Endre úti, Ve­csésen a János utcai. A pályaválasztásról Turgonyi Júlia, a Magyar Nők Országos Tanácsának osz­tályvezetője csütörtökön dél­után öt órakor előadást tar­tott a monori gimnáziumban a pályaválasztásról. Az előadáson a negyedikes tanulók szülei vettek részt. A városi bajnokság vasárnap öt mérkőzéssel foly­tatódott. A részvevő csapatok két csoportban küzdenek a csoportelsőségért, amely egy­ben azt is jelenti majd, hogy járási szintű döntőn vehetnek részt. Eredmények: „A” csoport: KIOSZ-Fö- szög 8:0, Vasad—Kefegyár 1:2, Újtelep—Homoksor 5:0. „B” csoport: Gomba—Pás­kom 0:2, Vásáriéi—Békás 3:1. Az „A” csoport állása: 1. KIOSZ 2 1 1 — 8:0 3 2. Újtelep 2 1 1 — 5:0 3 3. Kefegyár 1 1-------2:1 2 4. Homoksor 2 1 — 1 1:5 2 5. Vasad 2------------2 1:3 0 6. Főszög 1 — — 1 0:8 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom