Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

ÉPÜL A JÁRDA X. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1968. ÁPRILIS 15., FENTEK A Ceglédi úti szövetkezeti ház lakóinak régi vágya tel­jesül: a ház elé járdát építenek Foto: Godány Az utasok érdekében Adjanak jegyet két helyen Szerződés ffyümötcsre A földművesszövetkezet megkezdte erre az évre a sző­lő-, és gyümölcsértékesítési szerződések kötését. Szerződést kötnek a gyü­mölcstermelőkkel alma, körte, málna, szamóca, szőlő stb. ter­melésére. Az érdeklődök két helyen jelentkezhetnek. A földműves­szövetkezet Menthovich utcai telepén és a piactéri felvásárló telepen. Már májusban: primőr paradicsom a Rákócziban A fiatal főkertész jól dolgozik A Rákóczi Termelőszövetke­zet fiatal főkertésze csak nem­régen fejezte be a főiskolát. Munkáját is az iskolából ho­zott lelkesedéssel végzi, és ez meg is látszik a kertészeten. A jelek szerint a tagok is látják, hogy a vezetés jó kéz­ben van és ennek megfelelően dolgoznak. Zöldbeborultak az Esetleg — s ezzel nem ők ta­lálták fel Kolumbusz tojását — két pénztárt tartson ilyen­kor nyitva az állomásfőnökség. Sokan utaztak szombaton a 11 óra előtt induló vonattal Budapestre. Sokan voltak a buszon is, ami az állomásra ment és rengetegen — a pénz­tár előtt. Joggal idegeskedtek az uta­sok, mert lassan ment a jegy­kiadás, a pénztáros egyedül nem győzte az iramot. Az ar­ra haladó állomásfőnököt kér­dezték meg, miért nincs nyit­va egy másik pénztár is? Nincs lehetőség erre — lénye­gében ez volt az állomásfőnök válasza. Véletlen szerencse, hogy mégis mindenkinek sikerült jegyet venni és az utasok egy részének nem kellett — mint már annyiszor előfordult — jegy nélkül felszállnia a vonat­ra. Mért van erre szükség? Az utasok ugyanis nem hiszik el, hogy ne lenne valami megol­dás, legalább ünnepek idején, a jegyváltás zavartalan lebo­nyolítására. A szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál készülő ízletes gu­lyás-, zöldség- és húslevespo­rokat évről évre jobban kere­sik a külföldi és hazai fogyasz­tók. Az idén százmillió adag levesport gyártanak, ötven va­gonnal többet, mint múlt év­ben. Megkezdték újabb cikk, a sűrített húsleves gyártását is, ötkilós dobozokban, elsősorban vendéglátóipari vállalatoknak. Az „előregyártott” leveské- szítimények választékát rövide­sen az újonnan kikísérletezett gombakrém-levespoirral bőví­tik. üvegházak és már nemcsak palánták, hanem erőteljes pa­radicsomtövek is várják a lá­togatókat. — Nyolcezer cserépben ne­veltünk paradicsompalántát — tájékoztat Trón Miklós, a fia­tal főkertész. — Ciklámen és jácint he­lyett paradicsom a cserépben? — Nem új módszer ez a palántanevelésben, legfeljebb ilyen méretekben eddig nem alkalmazták a termelőszövet­kezetben. — Mi a célja a cserépben való előnevelésnek? — Minden átültetés megvi­seli a palántát. A tűzdelésnél körülbelül egy hétre van szük­ség, hogy megfelelő körülmé­nyek között az új gyökérfej­lődés meginduljon. Kiültetés­nél valamivel rövidebb idő kell ehhez, mert a növény na­gyobb földlabdával kerül a földbe. — Ezeket a szempontokat különösen a primőrök ter­mesztésénél kell figyelembe venni, ezért neveljük a para­dicsompalántákat másfél hó­napon keresztül cserépben. Bimbós korában kerül kiülte­tésre az üvegházakba és fó­liák alá. — Ez mennyi idővel rövidíti meg a korai paradicsom ter­mesztési idejét? — Ezt megmondani nem tudom, de szeretnénk május végén értékesíteni primőr pa­radicsomot. Kőművesből — fejogulyás MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Kötélen. Magyarul beszélő szélesvásznú csehszlovák film. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Kaleidoszkóp. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Még csak két hónapja feji a teheneket Fokti Baláss, a Dó­zsa Termelőszövetkezet fejős­gulyása. A gazdaság egyik állatte­nyésztési brigádvezetője mu­tatta be a 25 éves fiatalembert, aki 18 tehenet gondoz. A vá­rosban lakik. De napokig nem megy haza, ha későig elhúzó­dik a munkája, hanem a gon­dozószobában alszik. — Miért cserélte fel a kömű- vesszaíkmát a tehenekkel? — Parasztcsaládból szárma­zom. Apám a Hunyadi Terme­lőszövetkezetben dolgozik. Hiába tanultam ki a kőműves- séget, nem tudtam véglegesen beleszokni. Eljöttem hát ide és itt akarok maradni. Általános iskolát végeztem, de ha alka­lom adódik valami szakmai továbbképzésre a tehenek kö­rül — feltétlenül részt veszek benne. Lehetek én még idővel brigádvezető is. — Jól megy a fejés? — Nem volt ez a munka idegen előttem. a fejési átlag az — Mennyi istállóban? — Megmutatom a bejegyzé­seket. Már hetek óta 11 liter. (fehér) Kihasználták a tavaszi szünetet Különösen az általános is­kolások örültek a tíznapos ta­vaszi szabadságnak. Kedvük­re pihenhettek, játszhattak, olvashattak. Akadtak azonban szép számmal olyanok, akik a tíznapos szünidőt hasznos munkával töltötték. Az Arany János Termelő- szövetkezet kertészetében, lá­togatásomkor szorgalmas munka folyt. A hollandi ágyakban kikelő paradicsom közül húzgálták a gyomokat. — Úgy nő a gondosan trá­gyázott kövér földben a gyom, mintha húznák — így Kecs­keméti Dezsőné, a brigád leg­szorgalmasabb tagja. Két kislány hajlong. Mind­ketten a Petőfi Sándor iskola tanulói. Herpai Piroska hete­dik osztályos, Holló Erzsiké még csak hatodikos. Piroska mosolyogva meséli, hogy édes­apja a termelőszövetkezet ta- karmányosa. A komoly tekin­tetű Erzsiké édesapja a terme­lőszövetkezet tagja az alaku­lás óta és azóta a növényter­mesztésben dolgozik. — Szüléink itt laknak a ter­melőszövetkezet területén — — jegyzem Piroska okos sza­vait. — Meghallottuk, hogy a kertészetben négyforintos óra­bért fizetnek. Még a szünet kezdete előtt jelentkeztünk és ma reggel óta dolgozunk. — Kecskeméti Dezső bácsi, a kertészet brigádvezetője szí­vesen látott bennünket — mondja Erzsiké. — Napi nyolc órát dolgozunk. — És mire fogjátok ezt a pénzt felhasználni, kislányok? — Kerékpárra gyűjtünk. — Szeretitek a kertészke­dést? — Elhatároztuk, hogy a nagy szünidőben, a nyári va­káció idején is itt dolgozunk. Ilyen lelkesedés mellett biz­tosan lesz kerékpár. — Delfinárium Lipcsében. Az oroszlántenyészetéről hí­res lipcsei állatkertet ki­bővítik és átépítik. Nemcsak az állatkert területét bőví­tik jelentősen, de új épü­leteket is emelnek, egyebek között pálmaház, delfinárium és új majomház épül; nagy­szabású kifutókat készíte­nek a zsiráfok és okapik számára. DREZDA-WEIMAR Nyolcnapos vonatutat indít az IBUSZ júliusban és augusz­tusban. A programban szere­pel egy hajókirándulás az El­bán, Szász-Svájcba, Goethe, Schiller és liszt házának megtekintése. Weímárból Er­furtba utaznak a részvevők, onnan Eisenachba, ahol meg­nézik a Bach múzeumot és Wartburg várát. Részvételi díj 1400 forint, plusz költő­pénz (110 márka). Április végéig befejezik a fejtrágyázást Négyezer hold olyan területe van a városnak, amelyen az első tavaszi fej trágyázás befe­jezéséhez közeledik. Főleg őszi kalászosok és lucerna van ebben a földben. A legfonto­sabb a talajerő visszapótláshoz a nitrogén tartalmú műtrágya. A rétek és legelők nitrogénes trágyázásával kicsit megkéstek a víz miatt, de hamarosan — legkésőbb a hónap végéig — azt is befejezik. SPORT „A Tűzre jól vigyázzatok. Hogy Károkat ne vallyátok' LABDARÚGÁS Nagykőrösi Építők—Cegléd- bercel 11. 3:2 (1:0). Ceglédbercel, 200 néző. Ve­zette: Balázs J. Az Építők összeállítása: Lé­vai — Kasza, Gulyás II, Orsá- nyi — Ballagi, Fehér — Bozó, Tolnai, Gulyás I, Szántai, Tóth. Ötletes, lelkes játékkal az Építők már 3:0-ra vezetett. A hazaiaknak a játékvezető meg­adott egy indokolatlan 11-est. Ez kissé letörte játékosainkat, ami újabb gólt eredménye­zett. Ezután ügyesen tartották a labdát és még két kapufára is futotta erejükből. Góllövők: Tóth, Tolnai, Szántai. Jók: Gulyás I, (a mezőny legjobbja), Fehér, Szántai, Tolnai. Két mérkőzésből * szerzett négy ponttal jelenleg a máso­dik helyeit állnak. P. T. KÉZILABDA Nagykőrösi Kinizsi—Abonyi TSZ SK 15:14 (8:6). Nagykőrös, 200 néző. Ve­zette : Lepsik. A Kinizsi a következő ösz- szeállításban játszott: Szabó S. (Nagy D.) — Maczkó, Sző­ke, D. Kovács, Nagy Z., Ku­cher, Siroki. Csere: Nagy A., Győrffi, Hugyák. A lelkesen és jól játszó csa­pat megérdemelté a győzel­met. A csapat egy hét alatt a vigyázat maga kevés volt, mert a házakat és melléképü­leteket, az aktokat, istállókat és fedeles színeket zsúppal, náddal fedték. Zsindelyes ház nem sok volt. A templomokat, a nemesi kúriánat fedték zsin­dellyel. Cserepes ház még 1820-ban sem volt egy sem. Pest vármegye a kecskemé­tiek által kidolgozott tűzvédel­mi szabályrendeletet minden mezőváros és falu részére kö­telezővé tette. A fakéménye­ket ettől fogva be kellett ta­pasztani, vagy téglakéményt kellett építeni. A padlásokat le kellett sározni, az utcák felöl padlásajtót kellett készí­teni, hogy a tűzoltók a pad­lástérhez könnyebben oda jut­hassanak. Hamut az utcára önteni nem volt szabad. En­nek ellenére még sok helyen nádfedeles házat láttunk a városban. 1826 után a nagy­körösiek komoly intézkedése­ket hoztak. Az alszegi akolhe- lyeket szabályosan kimérték széles és egyenes utcákkal. A belsőségen leégett házak kö­zötti utcákat is szélesítették. Nádas tetejű házat már nem engedtek építeni a város bel­ső részén. Az ereszek alját is betapasztották (holkeres há­zak), hogy a szarufák végébe se kaphasson bele a tűz. A hagyomány azt tartja, hogy az 1826-os tűzvész csak egy házat kímélt meg, és annak már cserepes teteje volt. A Szolnoki kapun jobbról álló magas, kúriaszerű régi házat, mely kissé ferdén áll az út vonalához. A tűz ma is veszélyes, mert a sok elővigyázat és szakszerű építkezés mellett is előfordul­hat. Ma már egész városré­szek, egész városok nem ég­nek le — mégis fogalmunk lehet, hogy mit éreztek 140 évvel ezelőtt őseink, amikor a vörös kakas végigszáguldott az ,.Alszögön”, A viharos szél vitte a parazsat, a lángot és a füstöt Kocsér pusztán át, Százmillió adag tevespw újdonságok : sűrített Húsleves, gombakrémdevcspor nagy változáson ment át. Rá sem lehetett ismerni játékuk­ra. A két kapus: Szabó és Nagy D. kifogástalanul védett. Maczkó nagy játékkedve fi­gyelemre méltó, bár a játék­vezető nem engedte játékba lendülni, mert sorozatosan el­lene fújt. Szőke lövőerejét csak részben használta ki, fel­ugrással nem kísérletezett. D. Kovács gyorsaságát kell di­csérni. Sok támadást meg­akasztott már a félpályán is. Nagy Z. is jó formában ját­szott, ha az első büntetőt be­dobja, akkor talán a csapa1, megnyugodott volna az akko- már 3 gólos előny birtoké ban. Kucher volt a csapat és a mezőny legjobbja. Kitűnőéi irányított, védekezett és do­bott két ritkán látható, re­mekbe szabott gólt. Siroki ke­vés labdát kapott, de azoka jól kihasználta. Góllövők: Maczkó 2, Kuchr 2, Szőke 3, Siroki 1, Nagy Z 3, D. Kovács 4. Szép győzelem volt. (fleischmann) Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét mind­azoknak, akik ismerték ée sze­rették: V. Faragó Sándor nyug. tanító elhunyna alkállmából réc*z vétüket nyilvánították. a teme­tésén Nagykörösön részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. ezzel fájdalmunkat enyhíte­ni Igyekeztek. Nagykőrö-s Kecs­keméti út 23. özv. V. Faragó Sándorné és családja. Kécske irányába. A félelmet! nem ismerő pásztorok is iszo- \ nyodva látták a lángokat ott- \ hónaik felett. Még évszázad \ múltán is félelemmel mond- \ tálc el atyáik visszaemlékezé- \ sei nyomán az 1826-os tűzvész! eseményeit. Elmondták, hogy \ a kutak vize felforrt, az ak- \ lókban a trágya is megégett. \ A tűzvészről megemlékeztek \ minden évben, április 15-én \ este meghúzták a harangokat, § emlékeztetőül. A szörnyű ese- i meny több ezer embernek, \ szegénynek és gazdagnak % égette porrá minden élelmét, \ ingóságát és házát. $ E sorok szolgáljanak emlé- % késésül 140 évvel előbb élt\ őseink egyik legszomorúbb \ napjára, amikor kétségbeeset- \ ten nézték, hogy mit hoz a ? holnap. Nem szorult ez a nép § segélyre, de ezekben a na- § pókban igen. Április volt, § még messze volt az új tér- \ més, addig is enni kellett, ^ míg újra termett a föld és el- 5 pusztult jószág helyett új ne- k velődik. Sok idő kellett, míg ^ az elpusztult épületek helyett ^ újat építettek. i Dr. Balanyi Béla ^ (Vége) § II. Városunk már 1670-ben a tűzfigyelés és -jelzés érdeké­ben tornyot építtetett a város­háza elé. Ez a torony fából készült. 1719-ben harangot he­lyeztek a toronyba, melyet Putere János nevű budai ha­rangöntővel készíttettek. 1752- ben a régi torony helyett újat építtettek, mely több méter magasan kőből készült, ezután jött a farész. Éjjel-nappal fi­gyelte a várost a tűzör, vagy mint akkor mondták a „tor­nyos”. Negyedóránként a kis tülök-kürtbe belefújt minden égtáj irányába. Élnek még vá­rosunkban olyan emberek, akik hallották a tülök-kürt hangját. A városházára 1810- es években építették a ma is meglevő tornyot, tűzvédelem céljából, s a régit lebontot­ták. A városi tűzoltóság is használta a kis tülök-kürtöt, amíg a református templom tornyában toronyőrséget tar­tott. Áz éjjeli és nappali vigyá­zat sokszor riasztotta az em­bereket a tűzoltáshoz. A mú­zeumi tárggyá vált tűzharang t ies csengése sokszor végig i’rt a város felett. Sokszor si- I érült is eloltani a tüzet, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom