Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-15 / 88. szám
fl9l necm kHsy4ttp 1966. ÁPRILIS 15., PENTEK A bogár Az ivópohárba, amely ott állt üresen az asztalomon, beiehullt egy kisebb-fajta bogár. Természetesen igyekezett kijutni belőle. Fölemelte a fejét, kapart a lábaival, aztán megindult és mászott, mászott. Sikerült is neki eljutni az út közepéig. Innen azonban visszabukíen- cezett. Ekkor újra kezdte az egészet, de most még addig sem ért el. Kiváncsi voltam: meddig csinálja? Mikor hagyja abba? Ugyanis vállalkozása, felkúszni a sima, és bizonyára nedves üvegfalon: teljesen reménytelennek látszott. De a kis bogárnak esze ágában sem volt kísérleteit abba hagyni. Feltá- pászkodott, és újabb, újabb harcra indult. Tudhatta, érezhette, hogy ez az üvegbörtön előbb-utóbb halálát jelentené. Ezért küzdött fáradhatatlanul, elkeseredett erővel. Megszámoltam tizen- hatszor vágott neki az üveg Mount Everest-jének. Én már régen feladtam volna a harcot. Beletörődtem volna megváltoztathatatlannak hitt sorsomba. De ő, a csöpp ki6 bogár újból és újból próbálkozott. Talán addig csinálja, amíg bele nem pusztul. És inkább ebbe, a kísérletezésbe pusztul bele, mint a tétlen várakozásba! Végtelenül becsültem ezt a kis teremtményt. Mikor aztán végre sikerült neki a pohár széléig feljutni, — mert sikerült! — és ott megpihent egy kicsit, vele örültem. Szép teljesítmény volt! Sajnáltam, hogy nem tudok vele kezet szorítani. Fürtös Gusztáv A lapterjesztéstől — a szépirodalmi müvek kiadásáig 15 éves a Zrínyi Katonai Kiadó Fennállásának 15. évfordulójához érkezett a Zrínyi Katonai Kiadó. Ebből az alkalomból csütörtökön délelőtt sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Bedő László alezredes, a ZKK parancsnoka értékelte másfél évtizedes működésük eredményeit, s ismertette a kiadó további terveit. Bevezetőben utalt azokra a követelményekre, amelyek az 1949-ben megalapított Honvéd Sajtó és Lapkiadó Vállalat helyébe egy olyan önálló katonai szerv létrehozását sürgették, amely — a lapterjesztésen túlmenően — a hadsereg számára szükséges szakmai, politikai és szépirodalmi Uj térképek, turistáknak — A térképek iránti igényt korunkban két tényező együttes hatása sokszorozza meg — mondotta dr. Hegyi Gyula, a Kartográfiai Vállalat igazgatója. — Az egyik: társadalmipolitikai, gazdasági és technikai életünk rohamos fejlődése, amely állandóan változtatja földünk arculatát. A néhány éve készült térkép ma már elavult. A másik tényező: az idegenforgalom nagyarányú fellendülése. Tömegesen utaznak az emberek, és azt az országot, ahova indulnak, szeretnék térképről is megismerni. Az idén főleg az idegenforgalmi szervek kívánságai szerint végzik pontos és igényes munkájukat a vállalat kartográfusai. Három kiadvány is készül tavaszra a nyári XXVII. cam- pingkongresszus résztvevői számára. Elkészítik hat nyelven a kongresszus programját a szükséges térképekkel, kiadják Magyarország camping- és autós térképét, valamint a Dunakanyar térképét. A látogatók megismerhetik a kiadványokból azokat az objektumokat, ahol a kongresz- szus eseményei lezajlanak. A „Magyarországi úti ABC” is idegenforgalmi célokat szolgál, közli a nyolc országos főútvonal térképét, a különösebb fáradtság nélkül megtekinthető látnivalókkal. A júniusra megjelenő útikönyv hét nyelven készül. Hasonló, de az egész országról tájékoztat a „Magyarország idegenforgalmi értékei” című 70x100 cm nagyságú, év végéig megjelenő térkép, amely grafikus ábrázolással tartalmazza az idegenforgalmi szempontból jelentősebb ’ területeinket. Baranya megye idegenforgalmi térképe a megye érdekességeit, és a hozzájuk vezető útvonalakat ábrázolja. Ez a kiadvány ugyanúgy, mint a Gerecse hegység vidékeiről készülő új turistatérkép nyárra kerül az üzletekbe és a hazai turisták igényeit hivatott kielégíteni. Előkészítik a már korábban megjelent 14 féle turistatérkép új kiadásait is, így még az idén a Bakony, Pilis és a Vértes térképei jelennek meg új „Magyarország idegenforgalmi értékei44 — hét nyelven ♦ Képes Politikai és Gazdasági Világatlasz kiadásban. Magyarország 64 városa közül 45-ről már megjelentek várostérképek, az év végéig további nyolc városunkról — Karcag, Hatvan, Kalocsa, Várpalota, Oroszlány, Komárom, Sátoraljaújhely, Kazincbarcika — kerülnek forgalomba térképek. A magyar autósok külföldi utazásait az autótérképek kiadásával könnyíti meg a vállalat. Nyár végéig megvásárolhatják a magyar turisták Jugoszlávia autótérképét, és készül már Ausztria, Olaszország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és Lengyelország autótérképe. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra jelenik meg a Magyarország látnivalói című kiadvány 12 oldalas leporelló formában, képekkel, magyarázó szöveggel és térképekkel. A kiadvány hét nyelven készül el. Ugyancsak a vásárra kerülnek forgalomba térképes levelezőlapok, különféle útikönyvekhez készülő térképmellékletek. — Természetesen nem hanyagoljuk el — folytatta az igazgató —, a hazai közönség egyéb térképigényének kielégítését sem. Még az idén megjelenik a Képes Politikai és Gazdasági Világatlasz, amely 196 térképoldalon kívül 80 szöveges oldalt, és 48 oldalon 300 fényképet tartalmaz. A világatlasz 120 oldalon névmutatóval tájékoztatja az olvasót földünkről, az emberfajok elterjedéséről, valamint növény- és állatvilágáról, földrajzáról. Másik jelentős kiadványunk lesz a nyárig megjelenő nagyméretű Magyarország Autóatlasza, amely a közutak 1966. január 1-én végrehajtott átszámozá- sa szerint készül. Az átszámo- zást az egylapos Autótérkép rövidebben tartalmazza. Mindezeken kívül egész sor térkép kerül új kiadásban a könyvkereskedésekbe: Budapest, Szeged, Dunaújváros várostérképei, falitérkép a Föld országairól, iskolai atlaszok. Folytatjuk a 13 és 25 centiméteres földgömbök előállítását. — A szocialista országokkal együttműködve közös nagy célkitűzésünk az a nemzetközi érdeklődésre számottartó kiadvány, amely a kartográfia történetében először ábrázolja majd egységes vetületi rendszerben, egységes méretarányban és egységes jelkulcsban az egész földet. Néhány darab ebből már az idén megjelenik, a teljes munkát két év alatt fejezzük be. A Kartográfiai Vállalat térképészei a következő évek tervein is dolgoznak. A jövőre megjelenő Magyarország Nemzeti Atlaszán már munkálkodnak, hozzákezdtek egy képes világtörténelmi atlasz — 1969-ben lesz kész — és egy — 1970-ben megjelenő — nagy természet-földrajzi atlasz szerkesztéséhez. Varga Aranka művek megjelentetését is ké- ! pes ellátni. Az ötvenes évek elején indult el az a folyamat, melynek eredményeként 1951-ben megalakult a Honvéd Kiadó Intézet, a későbbi Zrínyi Katonai Kiadó. A hadseregünk személyi állományával szemben támasztott általános műveltségi követelmények csakhamar arra késztették a kiadót, hogy minél több szépirodalmi művet is eljuttasson olvasóihoz. Az első nagy sikerű alkotást, Ilja Márkin szovjet író 1954- ben kiadott magyar vonatkozású háborús regényét, A Duna partjánt évről évre több regény, novellagyűjtemény, verseskötet, útleírás követte. A szépirodalmi igények mellett a kiadó évről évre nagyobb gondot fordított a legjelentősebb hadtudományi és katonapolitikai művek gondozására. A kiadóvállalat további terveiről szólva Bedő László kiemelte az olvasók körében népszerű háborús naplók, dokumentumkötetek és memoárok kiadását. Az újabb sorozatok közül a Pátria és a Reflektor sorozat számíthat leginkább a katonai és polgári olvasók érdeklődésére. Az első a munkásmozgalom, s a fasizmus elleni harc hőseinek állít emléket, a második újabb háborús tárgyú regényeket, dokumentumköteteiket bocsát szárnyukra. ny. é. Folytatódik a természetvédelmi bélyegsor A posta kiadja a természet- védelmi bélyegsorozat második részét. Április 16-án hat értékből — 20, 30 és 60 filléres, valamint 1,40, 1,50 és 3 forintos bélyegekből álló védett madarakat ábrázoló bélyegsorozatot hoznak forgalomba. — Házi súlyzók gyártását kezdte meg a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz. Kettőtől tizenkét kilogrammig készítik azokat, s így a család minden tagja a legmegfelelőbb súlyzóval edzheti izmait. Magyar ipari kiállítás nyílt Bagdadban Csütörtökön magyar ipari kiállítás nyílt Bagdadban. Az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat mutatja be exportcikkeinek, az elektromos készülékeknek választékát. Fejlődés Kezdetben vala a cigányzenekar, aztán lön a népi zenekar. Most pedig... Az egyik előkelő szálloda bejáratánál felírás hirdeti: éttermében népi cigányzenekar szórakoztatja a nagyérdemű közönséget. B. J. — Lengyel építőipari gépkiállítás nyílt Budapesten, a Lengyel Kultúra nagytermében. Xenon-lámpás fényszóró Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában már készül a, Budapesti Nemzetközi Vásárra három darab, egyenként 20 kilowatt teljesítményű xenonlámpás fényszóró. A vásár főiterén 30 méter magas alumínium torony tetején lesznek a lámpák, amelyeknek fénye egyenként megfelel 500 darab 100 wattos izzó fényének A fuvaros Az 1966. évi országos gyors- és gépíró-1 bajnokságok eredménye A Pest megyei Hámory Jenő: negyedik Az országos gyorsíróbajnok- aágon 5 perces 450 és 400 szótagos percenkénti sebességű diktátumok áttétele volt a versenyfeladat. A két versenyfok együttes eredménye alapján Magyarország 1966. évi gyorsíróbajnoka — az immár kilencszeres bajnok — dr. Baczony László, a Magyar •Távirati Iroda munkatársa: második helyezett: Fenyvesi Mária, az MTI munkatársa, aki a 450 szótagos fokon elért ^ győzelmével egyúttal a „Ma-^ gyarország 1966. évi női gyors- ^ íróbajnoka” címet nyerte el, ^ s a nőbajnoki címet a tizen- é hetedik alkalommal szerezte § meg; a 400 szótagos versenyen^ elért 'eredményével harmadik ^ helyezett: dr. Kiss Károly^ (Hírlapkiadó V.); negyedik:^ Hámory Jenő (TIT Pest me- § gyei szervezete). é Nincs szén, elfogyott a tüzelő, csalóka még a tavaszi napsugár, menni kell, vásárolni kell. Az ügy azonnal mérgelődéssel kezdődött. Fél kettőig tart nyitva a telep — olvasta a táblán — negyed kettőre ért oda és sehol senki. Bajuszos öregember, a telepgondnok világosította fel, hogy az irodabeliek ebédelni mentek, a közeli kisvendéglőbe. — De miért? — háborodott fel benne az igazságérzet. Miért mennek el negyed kettőkor, amikor tizenöt perc múlva úgyis zárás. Miért nem várják ki azt a negyedórát. A gondnok vállat vont. Közönyösen. — Én meg nem mondhatom nekik... Fújt egyet. Várt. Elkéredzkedett a munkából, muszáj ma elintézni. Ha visszajönnek és azt mondják záróra én... — torkába gyülemlett a méreg. Toporgott. — Keressen addig fuvarost... — tanácsolta a gondnok. — Hogyan? — képedt el — hát azt is nekem? Szégyellte bevallani, hogy majdnem először jár a tüzelőtelepen, eddig elintézték a bevásárlást másdik helyette, rokonok, ismerősök, barátnők, most úgy jött a sor, hogy senki sem akadt, neki- durálta magát és kijött. — Itt a kisvendéglőben talál... — adta tovább a tanácsokat a gondnok — tolói jó néhányat... Átment a kisvendéglőbe. Füst, biliárdgolyók csattogása, borszag. Bizonytalan tekintetű férfiak pohárral ácso- rogtak. De ki itt a fuvaios? Az egyik felszolgálót állította meg, attól tudakolta, s az mindjárt rá is mutatott egyre, egy piros arcú, világos kabátosra, a tekintete már annak is zavaros volt. — Kezicsókolom... — köszönt illendően az ember, s mikor elmondta neki miről van szó, bizalmasan megkérdezte: — hány mázsát kellene ... Szégyenkezett, hogy csak keveset. Csak pár mázsát, mert már itt a tavasz, és kabát is kell, cipő a két gyereknek. — Jó... — egyezett bele az ember, öt forint lesz mázsánként. Ha tizet mondott volna, abba is beleegyezik. Fogalma se vált a tarifáról, boldog volt, hogy ilyen simán elintéződött az ügy, hogy már csak ki kell fizetni a tüzelőt és mehet haza a dolgára. Mosni kell. — Ellenőr volt itt — magyarázta a gondnok — ellenőrrel voltak ebédelni... Szóval az más. Ellenőrrel lehet. Ha az ellenőr eszik ők is ehetnek, negyedórával előbb. A méreg már csak hamu alatt parázslóit. A dolog elintézettnek látszott. Fizetett és ment. — Egy világoskabátos jön érte... — mdndta a pénztárosnőnek, de az vállat vont. Nem érdekelte a dolog. A fuvarosok önállóak. Diadalmasan ment haza. Egy órát megspórolt s a szén, úgy látszik, elintézve. Evett pár falatot, s hozzáfogott mosni. Másfél óra múlva kezdett kinézegetni az ablakon. Éppen csak azért, hogy a fuvaros el ne tévessze a lépcsőházat. Mert felírta ugyan a címet, de üt, ezen a lakótelepen nehezen igazodik el az ember a megjelölések között. Két és fél óra múlva már nyugtalan volt. Abbahagyta a mosást. Az ablakhoz állt, nem mozdult onnan. Várta a kocsit. A fuvarost a szénnel. Alkonyodott. A tüzelő még sehol. Mi lehet? Mi történhetett? Pongyolában állt az ablaknál, de gondolatban már öltözködött. De hová? Hová menjen ilyenkor, mikor a telep már zárva. Szidta a fuvarost, de magát is, miért volt ennyire hiszékeny. A fuvaros elment, s eladta a szenet valakinek. A fuvaros elvesztette a cédulát, hazament, már vacsorázik, s holnap azt is letagadja, hogy találkoztak. Nem ment, rohant végig az úton s magában tovább kombinálta az eshetőségeket. Semmit sem tehet — állapította meg végül — elveszett a szén, a pénz, az idő, a fáradság. A telepre éppencsak benézett. Nem látta az öreg gondnokot. A kisvendéglőben xxilamivel nagyobb volt a füst, az arcok ismeretlenek. A felszoilgálónő bizalmasan meglökte a könyökét. A belső terem felé intett. — Ott van ... Ott ült valóban a világosruhás egy asztalnál — részegen. Azóta talán egyfolytában poharazott. Amikor meglátta először megkönnyebbült — talán még sikerül menteni a menthetőt, aztán éktelen haragjában kiabálni kezdett. Sírni. — Nem szégyenli magát... — szipogta — nem szégyenli—? A fuvaros felállt, kábán nézte. Nem tudta, mit akar, miért hadonászik az asszony. Akik messzebbre ültek, összesúgtak: — úgy látszik, eljött a felesége ... na ez a szegény ... — Holnap... dadogta aztán a fuvaros — kezicsókolom, holnap kitűnően el lesz intézve ... — Majd elintézem én... — fenyege- tődzött az asszony — majd elintézem én magát... — Pedig nem tudta, hogyan és mit tehetne. Csak jólesett a fenyegetés. Hazament, megkönnyebbült. Ez a sírás már régóta benne volt. Lefektette a gyerekeket, odaállt az ablakhoz, nézett a sötétbe. — Mulatságos lehettem — gondolta s majdnem mosolygott. Pedig az ügy még nem volt elintézve. Még hátra volt a holnap. Másnap délután első pillantása a bejáratra esett. Hogy ott-e a szénkupac. Nem volt ott. De pár pillanattal később egy világosruhás ember lépegetett elő az épület sarkából. — Kezicsókolom ... üt volnék a szénnel ... tegnap nem tudtam ... dolgom volt... — Láttam... — bólogatott az asz- szony, de már nem haraggal, inkább elnézően — láttam ... — Kezicsókolom, amit látni tetszett- akit látott, az nem én voltam, hanem a bátyám ... az az iszákos ... Az asszony az orcátlan hazugság hallatára megdöbbent. Megnézte a fuvarost. Nem tévedhet. Ugyanaz a ruha, az arc, a szemék. Mindegy. A szén itt van. Már rakják, lapátolják lefelé. Jó akt.ri lenni. Jó és engedékeny. — Hát mondja meg... a bátyjának, hogy mérges voltam ... azért volt az egész... — Ö kezicsókolom — legyintett meg bocsátóan a fuvaros — nem emlékszik az már rá ... Két forinttal megtetézte a fuvarpénzi az asszony. — A gyerekeinek cukorra ... — Az jó lesz ... örülnek majd ... S felült a bakra. Kezébe vette az os tort. Onnan szólt vissza huncut bizal mássággal: — Mármint a bátyám gyerekei.. . Mert én még nőtlen vagyok ... B. I.
