Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

fl9l necm kHsy4ttp 1966. ÁPRILIS 15., PENTEK A bogár Az ivópohárba, amely ott állt üre­sen az asztalomon, beiehullt egy ki­sebb-fajta bogár. Természetesen igyekezett kijutni belőle. Fölemelte a fejét, kapart a lábaival, aztán megindult és má­szott, mászott. Si­került is neki el­jutni az út köze­péig. Innen azon­ban visszabukíen- cezett. Ekkor újra kezdte az egészet, de most még ad­dig sem ért el. Kiváncsi vol­tam: meddig csi­nálja? Mikor hagyja abba? Ugyanis vállalko­zása, felkúszni a sima, és bizonyára nedves üvegfalon: teljesen reményte­lennek látszott. De a kis bogárnak esze ágában sem volt kísérleteit ab­ba hagyni. Feltá- pászkodott, és újabb, újabb harc­ra indult. Tudhat­ta, érezhette, hogy ez az üvegbörtön előbb-utóbb halá­lát jelentené. Ezért küzdött fáradha­tatlanul, elkesere­dett erővel. Meg­számoltam tizen- hatszor vágott ne­ki az üveg Mount Everest-jének. Én már régen felad­tam volna a har­cot. Beletörődtem volna megváltoz­tathatatlannak hitt sorsomba. De ő, a csöpp ki6 bo­gár újból és újból próbálkozott. Ta­lán addig csinálja, amíg bele nem pusztul. És inkább ebbe, a kísérlete­zésbe pusztul be­le, mint a tétlen várakozásba! Vég­telenül becsültem ezt a kis teremt­ményt. Mikor az­tán végre sikerült neki a pohár szé­léig feljutni, — mert sikerült! — és ott megpihent egy kicsit, vele örültem. Szép tel­jesítmény volt! Sajnáltam, hogy nem tudok vele kezet szorítani. Fürtös Gusztáv A lapterjesztéstől — a szépirodalmi müvek kiadásáig 15 éves a Zrínyi Katonai Kiadó Fennállásának 15. évfordu­lójához érkezett a Zrínyi Ka­tonai Kiadó. Ebből az alka­lomból csütörtökön délelőtt sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Bedő László alezre­des, a ZKK parancsnoka érté­kelte másfél évtizedes műkö­désük eredményeit, s ismertette a kiadó további terveit. Bevezetőben utalt azokra a követelményekre, amelyek az 1949-ben megalapított Hon­véd Sajtó és Lapkiadó Válla­lat helyébe egy olyan önálló katonai szerv létrehozását sür­gették, amely — a lapterjesz­tésen túlmenően — a hadse­reg számára szükséges szak­mai, politikai és szépirodalmi Uj térképek, turistáknak — A térképek iránti igényt korunkban két tényező együt­tes hatása sokszorozza meg — mondotta dr. Hegyi Gyula, a Kartográfiai Vállalat igazga­tója. — Az egyik: társadalmi­politikai, gazdasági és techni­kai életünk rohamos fejlődé­se, amely állandóan változtat­ja földünk arculatát. A né­hány éve készült térkép ma már elavult. A másik ténye­ző: az idegenforgalom nagy­arányú fellendülése. Tömege­sen utaznak az emberek, és azt az országot, ahova indul­nak, szeretnék térképről is megismerni. Az idén főleg az idegenforgalmi szer­vek kívánságai szerint végzik pontos és igényes munkáju­kat a vállalat kartográfusai. Három kiadvány is készül ta­vaszra a nyári XXVII. cam- pingkongresszus résztvevői számára. Elkészítik hat nyel­ven a kongresszus program­ját a szükséges térképekkel, kiadják Magyarország cam­ping- és autós térképét, vala­mint a Dunakanyar térképét. A látogatók megismerhetik a kiadványokból azokat az ob­jektumokat, ahol a kongresz- szus eseményei lezajlanak. A „Magyarországi úti ABC” is idegenforgalmi célokat szol­gál, közli a nyolc országos főútvonal térképét, a különö­sebb fáradtság nélkül megte­kinthető látnivalókkal. A jú­niusra megjelenő útikönyv hét nyelven készül. Hasonló, de az egész országról tájé­koztat a „Magyarország ide­genforgalmi értékei” című 70x100 cm nagyságú, év vé­géig megjelenő térkép, amely grafikus ábrázolással tartal­mazza az idegenforgalmi szempontból jelentősebb ’ terü­leteinket. Baranya megye ide­genforgalmi térképe a megye érdekességeit, és a hozzájuk vezető útvonalakat ábrázolja. Ez a kiadvány ugyanúgy, mint a Gerecse hegység vidé­keiről készülő új turistatér­kép nyárra kerül az üzletek­be és a hazai turisták igé­nyeit hivatott kielégíteni. Előkészítik a már korábban megjelent 14 féle turistatérkép új kiadásait is, így még az idén a Bakony, Pilis és a Vér­tes térképei jelennek meg új „Magyarország idegenforgalmi értékei44 — hét nyelven ♦ Képes Politikai és Gazdasági Világatlasz kiadásban. Magyarország 64 városa közül 45-ről már meg­jelentek várostérképek, az év végéig további nyolc váro­sunkról — Karcag, Hatvan, Kalocsa, Várpalota, Orosz­lány, Komárom, Sátoraljaúj­hely, Kazincbarcika — kerül­nek forgalomba térképek. A magyar autósok külföldi uta­zásait az autótérképek kiadá­sával könnyíti meg a vállalat. Nyár végéig megvásárolhat­ják a magyar turisták Ju­goszlávia autótérképét, és ké­szül már Ausztria, Olaszor­szág, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és Lengyelország autótérképe. A tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásárra jelenik meg a Magyarország látnivalói cí­mű kiadvány 12 oldalas lepo­relló formában, képekkel, magyarázó szöveggel és térké­pekkel. A kiadvány hét nyel­ven készül el. Ugyancsak a vásárra kerülnek forgalomba térképes levelezőlapok, kü­lönféle útikönyvekhez készü­lő térképmellékletek. — Természetesen nem ha­nyagoljuk el — folytatta az igazgató —, a hazai közönség egyéb térképigényének kielé­gítését sem. Még az idén meg­jelenik a Képes Politikai és Gazdasági Világatlasz, amely 196 térképoldalon kívül 80 szöveges oldalt, és 48 oldalon 300 fényképet tartalmaz. A vi­lágatlasz 120 oldalon névmu­tatóval tájékoztatja az olva­sót földünkről, az emberfa­jok elterjedéséről, valamint növény- és állatvilágáról, földrajzáról. Másik jelentős kiadványunk lesz a nyárig megjelenő nagyméretű Magyarország Autóatlasza, amely a közutak 1966. január 1-én végrehajtott átszámozá- sa szerint készül. Az átszámo- zást az egylapos Autótérkép rövidebben tartalmazza. Mindezeken kívül egész sor térkép kerül új kiadásban a könyvkereskedésekbe: Buda­pest, Szeged, Dunaújváros vá­rostérképei, falitérkép a Föld országairól, iskolai atlaszok. Folytatjuk a 13 és 25 centi­méteres földgömbök előállí­tását. — A szocialista országokkal együttműködve közös nagy célkitűzésünk az a nemzetkö­zi érdeklődésre számottartó kiadvány, amely a kartográ­fia történetében először ábrá­zolja majd egységes vetületi rendszerben, egységes méret­arányban és egységes jel­kulcsban az egész földet. Né­hány darab ebből már az idén megjelenik, a teljes mun­kát két év alatt fejezzük be. A Kartográfiai Vállalat tér­képészei a következő évek tervein is dolgoznak. A jövő­re megjelenő Magyarország Nemzeti Atlaszán már mun­kálkodnak, hozzákezdtek egy képes világtörténelmi atlasz — 1969-ben lesz kész — és egy — 1970-ben megjelenő — nagy természet-földrajzi at­lasz szerkesztéséhez. Varga Aranka művek megjelentetését is ké- ! pes ellátni. Az ötvenes évek elején in­dult el az a folyamat, mely­nek eredményeként 1951-ben megalakult a Honvéd Kiadó Intézet, a későbbi Zrínyi Ka­tonai Kiadó. A hadseregünk személyi ál­lományával szemben támasz­tott általános műveltségi kö­vetelmények csakhamar arra késztették a kiadót, hogy minél több szépirodalmi művet is eljuttasson olva­sóihoz. Az első nagy sikerű alkotást, Ilja Márkin szovjet író 1954- ben kiadott magyar vonatko­zású háborús regényét, A Du­na partjánt évről évre több regény, novellagyűjtemény, verseskötet, útleírás követte. A szépirodalmi igények mel­lett a kiadó évről évre na­gyobb gondot fordított a leg­jelentősebb hadtudományi és katonapolitikai művek gondo­zására. A kiadóvállalat további ter­veiről szólva Bedő László ki­emelte az olvasók körében népszerű háborús naplók, do­kumentumkötetek és memoá­rok kiadását. Az újabb sorozatok közül a Pátria és a Reflektor sorozat számíthat legin­kább a katonai és polgári olvasók érdeklődésére. Az első a munkásmozgalom, s a fasizmus elleni harc hősei­nek állít emléket, a második újabb háborús tárgyú regénye­ket, dokumentumköteteiket bo­csát szárnyukra. ny. é. Folytatódik a természetvédelmi bélyegsor A posta kiadja a természet- védelmi bélyegsorozat máso­dik részét. Április 16-án hat értékből — 20, 30 és 60 fillé­res, valamint 1,40, 1,50 és 3 fo­rintos bélyegekből álló védett madarakat ábrázoló bélyeg­sorozatot hoznak forgalomba. — Házi súlyzók gyártását kezdte meg a Kiskőrösi Ve­gyesipari Ktsz. Kettőtől ti­zenkét kilogrammig készítik azokat, s így a család min­den tagja a legmegfelelőbb súlyzóval edzheti izmait. Magyar ipari kiállítás nyílt Bagdadban Csütörtökön magyar ipari kiállítás nyílt Bagdadban. Az Elektroimpex Külkeres­kedelmi Vállalat mutatja be exportcikkeinek, az elektromos készülékeknek választékát. Fejlődés Kezdetben vala a ci­gányzenekar, aztán lön a népi zenekar. Most pedig... Az egyik előkelő szálloda bejáratánál felírás hirdeti: éttermében népi cigányze­nekar szórakoztatja a nagy­érdemű közönséget. B. J. — Lengyel építőipari gép­kiállítás nyílt Budapesten, a Lengyel Kultúra nagytermé­ben. Xenon-lámpás fényszóró Az Elektromos Készü­lékek és Anyagok Gyá­rában már készül a, Bu­dapesti Nemzetközi Vásárra három darab, egyenként 20 kilowatt teljesítményű xenonlámpás fényszóró. A vásár főiterén 30 méter magas alumínium torony tetején lesz­nek a lámpák, amelyeknek fénye egyenként megfelel 500 darab 100 wattos izzó fényének A fuvaros Az 1966. évi országos gyors- és gépíró-1 bajnokságok eredménye A Pest megyei Hámory Jenő: negyedik Az országos gyorsíróbajnok- aágon 5 perces 450 és 400 szó­tagos percenkénti sebességű diktátumok áttétele volt a versenyfeladat. A két ver­senyfok együttes eredménye alapján Magyarország 1966. évi gyorsíróbajnoka — az im­már kilencszeres bajnok — dr. Baczony László, a Magyar •Távirati Iroda munkatársa: második helyezett: Fenyvesi Mária, az MTI munkatársa, aki a 450 szótagos fokon elért ^ győzelmével egyúttal a „Ma-^ gyarország 1966. évi női gyors- ^ íróbajnoka” címet nyerte el, ^ s a nőbajnoki címet a tizen- é hetedik alkalommal szerezte § meg; a 400 szótagos versenyen^ elért 'eredményével harmadik ^ helyezett: dr. Kiss Károly^ (Hírlapkiadó V.); negyedik:^ Hámory Jenő (TIT Pest me- § gyei szervezete). é Nincs szén, elfogyott a tüzelő, csalóka még a tavaszi napsugár, menni kell, vá­sárolni kell. Az ügy azonnal mérgelődéssel kezdő­dött. Fél kettőig tart nyitva a telep — olvasta a táblán — negyed kettőre ért oda és sehol senki. Bajuszos öregember, a telepgondnok világosította fel, hogy az irodabeliek ebédelni mentek, a köze­li kisvendéglőbe. — De miért? — háborodott fel ben­ne az igazságérzet. Miért mennek el negyed kettőkor, amikor tizenöt perc múlva úgyis zárás. Miért nem várják ki azt a negyedórát. A gondnok vállat vont. Közönyösen. — Én meg nem mondhatom nekik... Fújt egyet. Várt. Elkéredzkedett a munkából, muszáj ma elintézni. Ha visszajönnek és azt mondják záróra én... — torkába gyülemlett a méreg. Toporgott. — Keressen addig fuvarost... — ta­nácsolta a gondnok. — Hogyan? — képedt el — hát azt is nekem? Szégyellte bevallani, hogy majdnem először jár a tüzelőtelepen, eddig elin­tézték a bevásárlást másdik helyette, rokonok, ismerősök, barátnők, most úgy jött a sor, hogy senki sem akadt, neki- durálta magát és kijött. — Itt a kisvendéglőben talál... — adta tovább a tanácsokat a gondnok — tolói jó néhányat... Átment a kisvendéglőbe. Füst, bi­liárdgolyók csattogása, borszag. Bizony­talan tekintetű férfiak pohárral ácso- rogtak. De ki itt a fuvaios? Az egyik felszolgálót állította meg, attól tudakol­ta, s az mindjárt rá is mutatott egyre, egy piros arcú, világos kabátosra, a te­kintete már annak is zavaros volt. — Kezicsókolom... — köszönt il­lendően az ember, s mikor elmondta neki miről van szó, bizalmasan meg­kérdezte: — hány mázsát kellene ... Szégyenkezett, hogy csak keveset. Csak pár mázsát, mert már itt a tavasz, és kabát is kell, cipő a két gyereknek. — Jó... — egyezett bele az ember, öt forint lesz mázsánként. Ha tizet mondott volna, abba is be­leegyezik. Fogalma se vált a tarifáról, boldog volt, hogy ilyen simán elintéző­dött az ügy, hogy már csak ki kell fi­zetni a tüzelőt és mehet haza a dolgára. Mosni kell. — Ellenőr volt itt — magyarázta a gondnok — ellenőrrel voltak ebédelni... Szóval az más. Ellenőrrel lehet. Ha az ellenőr eszik ők is ehetnek, negyed­órával előbb. A méreg már csak hamu alatt parázslóit. A dolog elintézettnek látszott. Fizetett és ment. — Egy világoskabátos jön érte... — mdndta a pénztárosnőnek, de az vállat vont. Nem érdekelte a dolog. A fuvaro­sok önállóak. Diadalmasan ment haza. Egy órát megspórolt s a szén, úgy látszik, elin­tézve. Evett pár falatot, s hozzáfogott mosni. Másfél óra múlva kezdett kinézegetni az ablakon. Éppen csak azért, hogy a fuvaros el ne tévessze a lépcsőházat. Mert felírta ugyan a címet, de üt, ezen a lakótelepen nehezen igazodik el az ember a megjelölések között. Két és fél óra múlva már nyugtalan volt. Abbahagyta a mosást. Az ablak­hoz állt, nem mozdult onnan. Várta a kocsit. A fuvarost a szénnel. Alkonyodott. A tüzelő még sehol. Mi lehet? Mi történhetett? Pongyolában állt az ablaknál, de gondolatban már öltöz­ködött. De hová? Hová menjen ilyen­kor, mikor a telep már zárva. Szidta a fuvarost, de magát is, miért volt ennyi­re hiszékeny. A fuvaros elment, s elad­ta a szenet valakinek. A fuvaros el­vesztette a cédulát, hazament, már va­csorázik, s holnap azt is letagadja, hogy találkoztak. Nem ment, rohant végig az úton s magában tovább kombinálta az eshető­ségeket. Semmit sem tehet — állapítot­ta meg végül — elveszett a szén, a pénz, az idő, a fáradság. A telepre éppencsak benézett. Nem látta az öreg gondnokot. A kisvendéglő­ben xxilamivel nagyobb volt a füst, az arcok ismeretlenek. A felszoilgálónő bizalmasan meglökte a könyökét. A belső terem felé intett. — Ott van ... Ott ült valóban a világosruhás egy asztalnál — részegen. Azóta talán egy­folytában poharazott. Amikor meglát­ta először megkönnyebbült — talán még sikerül menteni a menthetőt, aztán éktelen haragjában kiabálni kezdett. Sírni. — Nem szégyenli magát... — szipogta — nem szégyenli—? A fuvaros felállt, kábán nézte. Nem tudta, mit akar, miért hadonászik az asszony. Akik messzebbre ültek, össze­súgtak: — úgy látszik, eljött a felesé­ge ... na ez a szegény ... — Holnap... dadogta aztán a fuva­ros — kezicsókolom, holnap kitűnően el lesz intézve ... — Majd elintézem én... — fenyege- tődzött az asszony — majd elintézem én magát... — Pedig nem tudta, ho­gyan és mit tehetne. Csak jólesett a fe­nyegetés. Hazament, megkönnyebbült. Ez a sí­rás már régóta benne volt. Lefektette a gyerekeket, odaállt az ablakhoz, nézett a sötétbe. — Mulatságos lehettem — gondolta s majdnem mosolygott. Pedig az ügy még nem volt elintézve. Még hátra volt a holnap. Másnap délután első pillantása a be­járatra esett. Hogy ott-e a szénkupac. Nem volt ott. De pár pillanattal később egy világosruhás ember lépegetett elő az épület sarkából. — Kezicsókolom ... üt volnék a szén­nel ... tegnap nem tudtam ... dolgom volt... — Láttam... — bólogatott az asz- szony, de már nem haraggal, inkább el­nézően — láttam ... — Kezicsókolom, amit látni tetszett- akit látott, az nem én voltam, hanem a bátyám ... az az iszákos ... Az asszony az orcátlan hazugság hal­latára megdöbbent. Megnézte a fuva­rost. Nem tévedhet. Ugyanaz a ruha, az arc, a szemék. Mindegy. A szén itt van. Már rakják, lapátolják lefelé. Jó akt.ri lenni. Jó és engedékeny. — Hát mondja meg... a bátyjának, hogy mérges voltam ... azért volt az egész... — Ö kezicsókolom — legyintett meg bocsátóan a fuvaros — nem emlékszik az már rá ... Két forinttal megtetézte a fuvarpénzi az asszony. — A gyerekeinek cukorra ... — Az jó lesz ... örülnek majd ... S felült a bakra. Kezébe vette az os tort. Onnan szólt vissza huncut bizal mássággal: — Mármint a bátyám gyerekei.. . Mert én még nőtlen vagyok ... B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom