Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

Tanácsülés Albertirsán Albertirsa községi tanácsa április 16-án, szombaton dél­előtt 9 órai kezdettel tartja április havi ülését a kul- túrotthonban. Napirendi pontok: az fmsz jelentése a kiskereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltató tevékenységről és az ipari-ke­reskedelmi áb kontroll jelen­tése. A községi sportkör munkájának és a sportfel­adatok megtárgyalása, va­lamint az 1965 II. félévi ta­nácstagi beszámolón elhang­zott közérdekű bejelentések és javaslatok megtárgyalása. A községi tanács végre­hajtó bizottsága minden ér­deklődőt szívesen lát a ta­nácsülésen. Irodalmi pályázat, tantárgyi vetélkedők A Kossuth Gimnáziumban Velkey Imre tanár által ve­zetett önképzőkör a KISZ- szel karöltve irodalmi pályá­zatot hirdetett versre és no­vellára. A téma szabadon vá­lasztható. Az első díj kétszáz, d második száz, a harma­dik pedig ötven forint. A dí­jakat a gimnázium KISZ- 6aervezete ajánlotta fel. Tudásukról és felkészültsé­gükről más tantárgyak ked­velői is bizonyságot tehet­nek. Az orosz és matemati­kai versenyek már véget ér­tek, áprilisban rendezik meg — előbb osztály, majd év­folyam, később az évfolyam­győztesek számára iskolai Szinten — a történelmi ver­senyt. (gór) Első Jászkamjenő A földművesszövetkézetek 1965. évi versenyében Jászka- rajenő lett az első. A második helyet a kocséri fmsz szerezte meg, harmadikat pedig az abo- nyi földművesszövetkezet. CEGLÉD! PEST MEGYEI HÍMAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE61.ÉD VÁROS RÉSZERE x. évfolyam, 87. szAM 1966. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK MájH« elsejére készül a város Ünnepi felvonulás a Kossuth téren Zenés ébresztő, műsorok Gazdag játékprogram a gyerekeknek Kedden délután, az MSZMP városi bizottságán összegyűl­tek a városi társadalmi és tö­megszervezetek képviselői, hojgy megbeszéljék a május el­sejei ünnepségekkel kapcsola­tos tennivalókat. Sági Ferenc, a városi pártbi­zottság kulturális osztályának vezetője elmondotta, hogy az előző évek hagyományai sze­rint rendezik meg az idei ün­nepséget is, amelynek közép­pontjában a vállalatok, üze­mek, intézmények dolgozóinak felvonulása áll. A város asztalra helyezett térképén piros nyilak mutat­ták azokat az utcákat, ame­lyek a gyülekezőhelyek lesz­nek. Megjelölték a felvonulás útvonalait is, s azokat a he­lyeket, ahol útlezárásra, forga­lomirányításra kerül a sor. A csatornázás miatt az emelvényt a zeneiskola előtt állítják fel, s előtte vonulnak el az ünneplő is­kolások, dolgozók. A Szabadság Filmszínházban a mai naptól vasárnapig a Szamurájhűség című szélesvásznú japán filmdrámát mutat­ják be. Csak 18 éven felülieknek! Vízilabdázóink első veresége Húsvétvasámap borongós, esős időben került sor — a Budapest-bajnokság kereté­ben — a Budapesti Spar­tacus—Ceglédi VSE ifjúsági vízilabda-találkozóra. Fiatal­jaink a mezőny egyik leg­jobb csapatával mérkőztek. Budapesti Spartacus—Ceg­léd 4:1 (1:0, 0:0, 2:1, 1:0). Az egyetlen hazai gólt Vá­mosi lőtte négyméteresből. Fiataljaink ugyan indiszpo- náltan, bátortalanul és túl­ságosan tekintélyt tisztelőén játszottak. Mentségükre szol­gál az, hogy a csapat kulcs­embere, Vámosi, sérült kar­ral szállt vízbe. A csapat­ban senki nem remekelt, csak talán Klementisz kapust illeti némi dicséret, mert né­hány gólbatartó veszélyes lö­vést sikerült hárítania. Egyik gólban viszont ő is ludas volt A védelem tagjai kö­zül László messze elmaradt az elmúlt vasárnapi játéká­tól. Rossi is mélyen az át­lagon alul szerepelt. Derva- derics megszokott kemény­sége olykor már durvaság­ba csapott át, emiatt kellett kétszer is kiállítani. A csa­tárok közül Szepes sokat bi­zonytalankodott, bátortalanul játszott. Vámosi a kapu előtt nem találta fel magát, a gól­helyzeteket sorra elhibázta, ami sérülésének tudható be. Kisfaludy is gyengébben ját­szott a megszokottnál, keve­set mozgott és néha rossz passzokkal hátráltatta tár­sait. Gór István A mintegy kétórásra terve­zett felvonulás szervezési te­endőit Kiss András, a Hazafias Népfront városi titkára ismer­tette. A népfront szervezi a negyven tagú rendezőgárdát, amely az ünnepség lebonyolí­tásában segít összeállítják a vállalatokat legjobban jellem­ző adatokból az ismertetőt, amelyet hangszórók közvetí­tenek a felvonulás során. A lakosság a nemzetközi proletárünnephez méltón díszítse fel az utcákat és a házakat különös gonddal a felvonulási útszakaszon — kéri a népfront. A munka ünnepén reggel 7 órakor zenés ébresztő köszönti a város lakóit, később a népi zenekarok játszanak. A Vörös­marty téren játékdélutánt szerveznek az úttörőknek, s a Szabadság téren rollerver- senyt, rajzoló versenyt és az óvodásoknak babakorzót. Dél­után három órakor a Kossuth Művelődési Házban bábműsort mutatnak be a gyerekeknek. A KlSZ-iaták vállalataik dolgozóival együtt vonulnak fel, egyenruhában. Az idén nem úttörő díszszázadokban mennek az iskolások, hanem minden iskola úttörőcsapata külön egységként vonul. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok maguk is szerveznek ünnepsége­ket és több helyen tarta­nak műsort is, közös mu­latságot. Helyes lenne, ha a Kossuth Művelődési Ház is színházi vagy egyéb ünnepi színvonalú telőadás szervezésével jámulna hozzá az ünneplők szórakozta­tásához. (—*-) A tanácsháza folyosóján ka­pott el. — Házat vettem! Biztos vol­tam, majd megtalálom a mód­ját, hogy az egyik szobában megfészkelt lakót kipiszkál­jam. Már az első napon elkezd­tem. Mondtam a magamét. Nem válogattam a szavakat. A betyár kiállt az ajtóba és mosolygott. Egy szót vissza nem vakkantott, csak mo­solygott. Másnap még dühösebben folytattam. Így megy ez hetek óta. Nem bírom már idegskkel. Négyfé­le idegcsillapítQt szedek,. Éj­szakánként nem hunyom le a szememet. Ha istent ismer, mondja meg, mit lehet egy lakóval csinálni, aki mindig csak mo­solyog? — Az ilyen emberrel — csak békésen egymás mellett élni lehet —, próbáltam meg­nyugtatni emberemet. — De én nem akarok! — ordította magából kikelve, és elrohant. Rik. Német zeneiskolások vendégszereplése Abonyban A húsvéti ünnepek kedves színfoltja volt Abonyban az NDK-beli Eisenach zeneisko­lai kamaraegyüttesének ven­dégszereplése. Az együttes a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes vendé­geként érkezett Budapestre s az abonyi Bihari János zene­iskola meghívásának is eleget téve, április 10-én délután 16 Órai kezdettel a zeneiskola hangversenytermében, zsúfolt nézőtér előtt léptek fel nagy sikerrel. Fellépés előtt a vendéglátók nevében Szabó Sándor zene­iskolai igazgató köszöntötte a vendégeket, amelyre Hans Joachim Grassni, az együttes igazgatója, válaszolt s megem­lékezésül egy művészi kivite­lű könyvet nyújtott át. A ven­déglátók értékes herendi por­celánból készült emléktárgyat adtak viszonzásul. Az együttes mintegy két­órás műsorában vadászkürt, fuvola, gitár, zongora, harmo­nika hangszerelésben régi és mai szerzők műveiből adtak elő nagy sikerrel. Az együttes valamennyi tagja nagy zenei tudásról tett tanúbizonyságot. Külön is ki kell emelni Elisa­beth Schmidt-et, a mindig mosolygó bájos kislányt, aki magas színvonalú, művészi szinten előadott zongoraszá­mával az előadás fénypontja volt Hasonló sikerrel szere­peltek a blokkfuvola-gitár hangszerelésben bemutatott Bartók-számok előadói is. Az előadás végén a lelkes és hozzáértő abonyi zenekedvelők viharos tapssal ünnepelték a vendégegyüttest melynek igazgatója viszontlátogatásra hívta meg az abonyi zeneisko­la kamaraegyüttesét Az előadásról a Magyar Rá­dió szolnoki stúdiója helyszíni felvételt készített, s így az abonyi lakosok szélesebb tö­megének is lesz módja megis­merni a rádió adásán keresz­tül a német vendégeink által bemutatott műsor egyes rész­leteit A kedves és baráti hangu­latban megrendezett bemutató előadás a két nép barátságá­nak jegyében zárult. Dr. S. L A Magyarországban olvastuk! Új hentesáru — a régiből A kozmetükafi és háztartási vegyipar is sok új cikkel je­lentkezett, 19jí>5-bein jelent meg az üzletekben a minőségileg kiemelkedő „Camea” sorozat első néhány tagja, a parfüm, szappan, és a különböző kré­mek, az új összetételű, ízléses csomagolású „Ovenall” száj­víz, rövidesen forgalomba ke­rül a jobban habzó, illatosított „Arruodent” fogkrém, is. Az új mosószerek — Optáma, Luna, Unimo — is megtételnek a vi­lágszínvonalnak. Illat-intenzi- tásu’k és csomagolásuk azon­ban még nem megfelelő. — Általában a magyar festékipar gyártmányfejlesztése elmaradt a világszerte fejlődő festék- ipartól. És milyen új élelmiszereket „találtak ki”? Ugyanis az élel­miszeriparban is szükség van a gyártmányfejlesztésre. Évek óta nincs elegendő választék a dolgozó nők körében kedvelt konyhakész, félkész „előtisz­tított” termékekben. Kevés az úgynevezett „céltkonzerv” — az öllegek, betegek, gyermekek táplálkozásához. Hiányos az üdítő átadok választéka is. 1965-ben már valamit javult a helyzet, főleg a gyermek- élelmiszerek választékát bőví­tették. — Ma már kaphatók az üzletekben bébipürék — zöld­borsó, paraj, burgonya, sárga­répa, püré tejjel, vajjal, bus­ás májpépptel dúsítva. Á spor­tolók számára készült az új „Vita-sprint”, C-vitamin tar­talmú újdonság lesz a héj nélküli trapista sajt. Az új élelmiszerek egyné- melyike nem állta ki a minő­ségi próbát. A konzervipar néhány új termékében, pél­dául a disznósajthoz hasonló úgynevezett csülöksajtban és őrölt sajtban megkísérelte a korábban fel nem használt anyagok „átdolgozását”. Az édesipar 1964-ben igen szűkítette a választékot több különböző nevű, de hasonló, vagy azonos összetételű gyárt­mányt szüntetett meg. 1965- ben viszont tucatnyi olyan „új” cikket mutatott be és akart drágábban -forgalomba hozni, melyek némi technoló­giai és összetételbeli változta­tással kísértetiesen hasonlítot­tak a megszüntetettekhez. A szeszipar is minőségileg indo­kolatlan változtatásokkal akart drágább új cikkleket for­galomba hozni. Ha tehát csintalan gyárak és gyártók nincsenek is, de azért akadnak csintalankodások a minőség körül, s ezért a mi­nőségellenőrzés fagyéi őre — sajnos — nem felesleges. Dr. Bóc Imre rssssssssssj.fssssssss/ssss/sss.'ss/ss/ssssssssssss/ssss//sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/s/ssss/ssssssssssssssssssssss/sss//ssssssms/sssss/fs ... „mint Czegléd egyik válasz­tott polgára, minden új kapcso­latot nagyra becsülök, mely e derék Városhoz csatol”. (Kossuth Lajos) Cegléd és Kossuth Ezernyolcszázhatvankilenc őszének egyik ködös estéjén sokáig égett a mécsvilág, fojtó faggyúszagot terjesztve a ka­tolikus parókia kis szobájá­ban. Bobory Károly plébános, országgyűlési képviselő, a re­bellis pap, rótta a sorokat tá­voli nagy hazánkfiának. A vá­ros haladó polgárainak a Nép­körben megvitatott és meg­érlelt mondatai, és egy nagy parasztváros együttérző gon­dolatai vetődtek papírra. A ki­egyezést követő nyomasztó csendben, reménykedve még mindig Turinra figyelt a város és a nemzet. Ez a reményke­dés, és a fényét nem vesztett tisztelet fogalmazódott Bobory levelében is, amely a Népkör tiszteletbeli elnökévé történt megválasztásáról értesíti Kossuthot. A múzeum többszörös pusz­tulás után is gazdag Kossuth- emlékanyaga láttán, még a helybeliekben is felvetődik a gondolat: mi kapcsolta a vá­roshoz Kossuthot? — A dol­gok azonos meglátása, a forra­dalmi törekvések egyértelmű helyeslése és legmesszebbme­nőkig történő támogatása. — Így fogalmazhatjuk meg a vá­laszt. Ezeket a gondolatokat vitte a posta — 20 év után — még 1869-ben is az emigráns Kossuthoz, aki hatalmas hat­oldalas levélben köszöni meg a figyelmet. A sajátkezüleg írt — a múzeum féltett kin­cseként őrzött — válaszle­velében nem csupán a fent idézett, városunkhoz való tar­tozásáról ír Kossuth, hanem oldalakon át ad programot a Népkör tagjai számára negy­vennyolc gondolatának és a függetlenségi törekvések éb­rentartásához. Ez a levélvál­tás alapozta meg az 1848. szeptemberi találkozáshoz mél­tó turini százas küldöttség út­ját is, amely ország-világ előtt nyilvánvalóvá tette Kossuth és a város összetartozását. Az ország gondját és az emigrá­ció súlyos terhét hordozó Kossuth nem Dózsát idézi vá­rosunk történelméből, hanem a haladó közszellemet dicsé­ri, „ .. .mely már a sötét úr­béres időben is eléggé emelke­dett volt a Szőkehalmi Majo­ros gazdaképző intézetet létre­hozni". A ceglédiekhez írt levelében az egész nemzethez szól és ad programot negy­vennyolc továbbéltetésének teendőihez. A kiegyezés után hangoztatott „bevégzett tény” elvének feladására biztat, amikor ezt írja: „ne féljen a Nemzet végletekben fenyege­tésektől". A ceglédi Népkör példáját és törekvéseit ki­emelve mondja: „Én nem lá­tok okot kétségeskedni a felől, hogy az ellenzék nem győzhet — ha mozog!" A fenti sorok a történelem szavai, amelyeknek beteljesü­lése majdnem száz évet vára­tott magára. És a ceglédi re­bellis közszellem nem aludt a kiegyezés után sem, amikor Várkonyi Istvánt, Urban Pált adta a nemzetnek és elevenen hatott 1919-ben, vagy a kiosz­tott föld védelmében a Buda­pestre utazó 100 újgazda til­takozásában. Ezernyolcszáznegyvennyolc szelleme, Kossuth és a város kapcsolata nem csupán emlék, hanem eleven valóság nap­jainkban is. Az elmúlt hősi korszakra emlékeztetni Ceg­léd városának örök kötelessé­ge. — in — lie \t í 1. ág i'l in l '] .1 AVy á *« * '$*■ í * !áííitóÉg ' ** < - A U» isit ; i- ‘ ­____M hU >* í iU-isUti Kltt-; f . Áv >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom