Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

Szentendre x. évfolyam, 30, szám 1966. április 13., szerda PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA m ATLAGTORŐK JELENTKEZNEK Békésben dolgoznak a kertépítők Felkészülés krumplivetésre Tavaszi munkák az Április 4 Termelőszövetkezetben szövetkezetbe. Ha felveszik őket, alaposan „letörik” az életkor átlagát. A látottak alapján elmond­hatjuk, hogy az Április 4-nél, a lehetőségekhez mérten, min­den a legnagyobb rendben Az Április 4. Termelőszö­vetkezetben — az ország leg­több termelőszövetkezetével ellentétben, a tagok átlagos életkpra nem túlságosan ma­gas: mindössze 43 év. Persze ez a szám átlag, így sok az ennél jóval fiatalabb is, akik most alakították meg KISZ- szervezetüket. Az átlaghoz magas életkor is kell, külön­ben „nem jön ki”. Rohácsy Imre bácsi jól reprezentálja a magas kort: hivatalosan 83 éves. Ám a munkában ennek a felét sem teszi ki: a kaszá­lási időszakban még mindig ő az első kaszás. Nos, ilyen tá­jékozódás után nézzük meg azt is, hogyan állnak a tava­szi munkák. — Harminc holdon már el­vetettük a vörös herét, 26 holdon a zabos bükkönyt, ma kezdődött meg a búzára „fel­ültetés” vörös herében — mondja Mihalik Kálmán el­nök. — Terveink szerint I vetünk még 90 hold siló- | kukoricát, de hogy ez mi- I kor történhet meg, az at- I tói függ, hogy mikor tu- | dunk rámenni a víz alatt i állott és erősen fellazult földre. — 116 hold kenyérgabonánk és 82 hold őszi ápánk gyönyö­rűen telelt, ezeknek a fej trá­gyázása már meg is történt. Holdanként egy mázsa pétisót kaptak, és sima hengerezést. Most kezdjük meg öt hold krumpli vetéséhez a föld megfelelő előkészítését. Időközben hozzánk érkezik Osvai András kertészmérnök, tavaly óta ő a kertépítő üzemág vezetője. — Milyen munkákat végez most a kertépítő brigád? — A jelenleg negyven em­berből álló részlegünk a vá­rosban dolgozik, a városi ta­nács megrendelésére. Május elsejei átadásra a Szoborkert építési munkáinak „második üfemét” végezzük. De ugyan­csak május elsejére be kell fejeznünk a papszigeti cam­ping 19 000 négyzetméterén a gyeptéglázást. A közeli na­pokban adjuk át az állomás melletti temető és az ország­út közötti részen, az egykori csúnya szemétlerakó telepen létesülő városi rózsakertet. 18 000 négyzetméteren hu­szonnégy rózsatermelő egy-egy rózsaágyásának díszkertje lesz ez a terü­let, mely a rózsakertészek és a tsz kertépítőinek jó munkáját fogja hirdetni. — De végzünk távolabb is munkákat, még Békéscsabán is, ahol az ottani megyei KISZ-bizottság ifjúsági tábo­rát építjük. — És mi újság a konyha­kertészetben? Ezt már Vékony Andrásáé­tól kérdezzük. Ö ennek a részlegnek a vezetője, és ő a termelőszövetkezet párttitká­ra is. — Ebben az évben eddig 4600 fej salátánk került ex­portra. 1400 fejet ezen felül a MÉK-nek szállítottunk, s a belföldi piacra még körülbe­lül 5000 fejet küldtünk. A továbbiakban az elnök és a párttitkár a fuvarosbrigád­ról beszélt, elismerőleg. Megmutatták az április 5-i jegyzőkönyvet, amely szerint az istállók példamutató tisz­tán tartásáért Milók Endre, Fedor Mária és Kiss Meny- hértné, a kertészetben végzett jó munkájáért pedig az iz- bégi Hollik Imréné részesült dicséretben és pénzjutalom­ban. De ugyanebben a jegy­zőkönyvben olvastuk, hogy 21 új tag — mind fiatal! — kéri felvételét tagként a termelő­van. Reméljük, hogy az idei év legalább olyan sikeres lesz, mint a tavaszi indulás, s nem szól közbe a kedvezőtlen idő­járás, mint annyiszor az el­múlt években. Horváth Levente V Á R Már beszámol­tunk lapunkban a művelődési ott­hon klubjában megrendezett ne­gyedik kamara- kiállításról, ame­lyen három te­hetséges fiatal szentendrei festő­művész: Kosra Sipos László, Deim Pál és Nádler István munkái lát­hatók. Most be­mutatjuk Kósza Sipos László Vár pasztellraj­cimu zát. A Szentendrei Vas- és Ka­zánipari Kisipari Termelő- szövetkezetnél megtartották a Szakma ifjú mestere mozga­lom keretében a képesítő ver­senyeket. A fiatalok igen derekasan megálltak a helyüket a ver­senyen. A kitüntető címmel járó oklevél mellé az elért eredménynek megfelelően még órabéremelés is járult. Első helyezést értek el: Pál Ferenc kovács, Dokmány Fe­renc csőszerelő és Jesztrebsz- ky László csőszerelő. Második helyezést értek el: Badar Károly kazánkovács, Jeles György esztergályos és Rittinger Tamás esztergályos. Harmadik helyezést értek el: Kicsiny Rezső géplakatos, El- sik József általános lakatos, Oláh Mátyás esztergályos és Schmidt Ferenc hegesztő. A versenyen a vizsgázók a A költészet napja városunkban Csütörtökön rendezik meg a költészet napját-a városban. A József Attila Művelődési Ott­honba látogat Csoóri Sándor költő. A művelődési otthon irodalmi színpadának tagjai is fellépnek ez alkalommal. Műsoruk címe: „íme, hát meg­leltem hazámat”. József Atti­la költői munkásságát dolgoz­ták fel dramatizált formában. A megoldás egészen újszerű, eltér a szokásos irodalmi es­tek formáitól. Az előadás holnap este 7 órakor kezdődik. BRAVÓ, KATI! Jól megszervezett és lebo­nyolított vetélkedőn — a Pest megyei sportolók szellemi ve­télkedőjének Bagón megtartott megyei döntőjén — P(lI Kata­A busz megállt Április 8, 11 óra 55 perc. A Duna-parton odalép hoz­zám egy alig járóképes, idős férfi, mindkét kezében egy- egy mankó. — Szíveskedjék megmutat­ni, hol áll meg az autóbusz, amely az állomás felé megy? Megfordulok, mutatom a megállót, ahol éppen akkor állt meg az autóbusz. Sze­gény öreg feljajdul, mert a megálló jó pár lépés. Neki különösen messze van. — Bizony, most várhatok jó ideig — siránkozik. Azt tanácsolom neki, inte­gessen a mankójával, hátha megáll az autóbusz, amely közben megindult. És valóban: az autóbusz megáll előtte, segítő kezek nyúlnak az idős férfi felé, és felsegítik. Aztán ismét elin­dul a kocsi, én pedig feljegy­zem a rendszámát: GA 63—52. Kedves MÁVAUT, köszön­jük! Kérjük, dicsérjék meg önök is a vezetőt. Kató György A Pop-art és Op-art A két legújabb irányzatról, melyek hulláma végigsöpört az egész nyugati művészi vi­lágon, tartott igen érdekes, sokkal nagyobb látogatottsá­got érdemlő előadást Pernecz- ky Géza művészettörténész, a városi klubban. Ezt a furcsa, vagy inkább számunkra nehezen érthető két kifejezési formát az idő máris elnyelte, pedig a Pop­art (popular-art) tulajdon­képpen csak 1964-ben, az Op­art (optikel-art) pedig 1965- ben keletkezett. Az Ameriká­ban keletkezett Pop-art úgyJ szólván már teljesen kifutot­ta magát. Az Op-art, mely- ■ nek szülőanyja a Párizsban élő magyar Vasarelli (Vásár­helyi), az idei velencei bien- nálén még valószínűleg teret fog kapni. Egy-két kiragadott mondat; az erejéig van csak módunk előadással foglalkozni. Szá­munkra érthetetlen az, hogy nálunk, a „festők városában”, a festészetet annyira szerető és kedvelő közönség a festé­szeti, képzőművészeti stíluso­kat bemutató előadásokról távol marad. Nagy kár! Perneczky Géza előadásso­rozata szép és érdekes volt. Közvetlen stílusa, jó előadó- készsége, érthető fogalmazása igen élvezetessé tette előadá­sait. Szívesen hallgatnánk máskor is, reméljük, akkor többen leszünk. A LIMES VONALÁN A Szentgyörgypusztán élő Áprily Lajos, a Dunakanyar költője, „Jelentés a völgyből” című kötetében a Római őr­vonalon fejezetben a következő önvallomást teszi: „A limes j vonalán lakom. De szívesen elismerem, hogy a ciklus egyik­másik darabjának megírására Révay József: Séták a római Magyarországon című, szép könyvétől is kaptam sugallatot.” íme, a ciklus egy darabja: Zuhog a fény a ház-sorok falára, megtündököltet minden ablakot. A római Castra Ulcisiára valamikor itt így ragyoghatott. Lábak dobbantak, had vonult kevélyen, belerezzent minden útmenti ház, '.jak villantak, s ragyogott a fényben ezer fekete-bőrű szír íjász __ E gyébként a költő újabb kötete a napokban jelent meg Fegyvertelen vadász címmel. Napfényes névadó Nagyon kedves ünnepség színhelye volt múlt tsütörtö- ^ kön délelőtt a városi tanács- § ház feldíszített nagyterme. A ^ papírgyár egyik dolgozójának ^ kisfia, Győrösi Ferenc névadó- ^ ünnepségét rendezte meg a ^ tanács és a gyár vezetősége. ^ A Bajcsy-Zsilinszky utcai ^ iskola úttörői díszsorfallal és ^ szavalatokkal tették még szí- í; nesebbé az ünnepélyes aktust. > Lusztig János, a gyár párttit- ^ kára meleg szavakkal köszön- ^ tötte az új állampolgárt és a| boldog szülőket, majd átnyúj- ^ tóttá a vállalat ajándékát. A névadó napján a nap is^ melegebben sütött — ~zzel is ^ hozzájárulva az ünnepi han- ^ gúláihoz. % — Mit olvas? Amit maga írt? — kérdi tőlem egy alacsony, fekete bajszú férfi. — Nem, most nem azt olvasom, ha­nem a Népsza­badságot. A férfi, aki kér­dezett, kocsikísérő. Kocsmajáró em­bernek ismeri mindenki. „Foglal­kozásával jár” — szokták mondani. Nem csoda hát, hogy rögtön erre terelődik a szó. — Idefigyeljen. Volt már az új Hatái csárdában? — Voltam. — Hát erről ír­jon. Meg ami ott van, arról! — Miért, mi van ott? — kér­dem gyanakodva. Mert valóban jár­tam már ott és Szakértő nagyon tetszett. A kiszolgálás, a te­rem, szóval min­den. Csak nem akarja szidni? — Hát mert ab­ba érdemes beülni — mondja ellent­mondást nem tú­róén. — Ott nincs várakozás, a po­hár sört teljes po­hárnak adják, nem habnak. A stampedlinek sincs „rövidsége”, no és a halászlé! Én kajás ember vagyok, de alig bírtam letuszkolni, jól lakik vele a dolgozó. Tudja én ismerem ám az összes kricsmit. Járom őket. Mind­ezt azért mondom, mert bizony a Po­lin, második gimnazista kis­lány képviselte a szentendrei „színeket”. És mint kiderült, nem is akárhogyan. Megelőz­ve a megye többi járásának legjobbjait, 100 százalékos tel­jesítménnyel, a megszerezhető maximális pontszámmal, első lett! Külön dicséretére legyen mondva, ő volt a vetélkedő egyetlen „gyengébb nembeli” részvevője. Jutalmul három­napos külföldi utazást nyert és állandó belépőt a megye terü­letén rendezendő valamennyi sporteseményre. Pál Kati mát a múlt évben is sikeresen szerepelt, de ak­kor még erős küzdelemben csak a negyedik helyet sike­rült kivívnia. Most tehát bő­ven kárpótolhatta magát. „Olyan vagy, mint egy élő sportlexikon” — jegyezte meg nem kis irigységgel a hangjá­ban egyik legyőzött verseny­társa a díjkiosztó ünnepség után. Hát igen, aki még azt is tudta: hogyan hívták az első ókori olimpia babérkoszorús futóbajnokát, az joggal tarthat számot ilyen elismerő titulus­ra is! Különösen, ha lány! H. S. Jegyzetfüzet A város területén levő autó- buszmegállók közül kétségte­lenül az egyik legforgalma­sabb az Orbánkeresztnél levő, ezért épült ott váróterem. Csakhogy már nagyon siral­mas ennek a váróteremnek az állapota. Az ablakai be van­nak törve, a padok felszaggat­va, összetörve, a benne levő szeméttartó teljesen tönkre- téve — nem is csoda, ha bent a piszok bokáig ér. Rövidesen megindul az igazi szezon, ez a megállója a Turistaszálló­nak is. Sürgősen rendbe kel­lene hozni! ★ A Dózsa György út és a So­mogyi—Bacsó part elágazásá­nál áll a tavaly leleplezett Szomjúság szobor, Kucs Béla alkotása és ajándéka. Az ott lakók panaszolják, hogy es­ténként a szobor előtti kis park játszótérré alakul. A já­ték abból áll, hogy felmász­nak a szoborra, az előtte levő kis szökőkút csapját csavar­gatják, a szökő vízzel egymást fröcskölik a gyerekek. Na­gyobb gondot kellene fordíta­ni az őrzésére — amíg nem késő! ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Antal Zoltán, Kokas Lídia, Kokas Ferenc, Hartai Már­ton, Pistyur Zoltán, Gregus Pál, Papp Sándor és Szeiffert Gábor. Meghaltak: Novotni György 74 éves, özv. Schinagel Mihályné 80 éves, Szalay József 72 éves és Tóth Aranka 64 éves szentendrei lakosok. Oklevél, 'órabéremelés az ifjú mestereknek reggel kiadott munkadarabo­kat készítették el, melyeket a bizottság egyenkint értékelt. Délután pedig elméleti felké­szültségről kellett tanúbi­zonyságot adniuik. Szakmai anyagismeretből, géptanból' és balesetelhárításiból. Az eredmények alapján el­ért béremelések április 1-vel már hatályba is léptek. A ju­talmak kiosztására az első negyedévi közgyűlésen kerül majd sor. Nyugat helyett a rendőrségen hogy mint gépkocsivezető el­helyezkedik a Fővárosi Autó­busz Üzemnél. Március else­jén alkalmazták is őt. Egy na­pon át mint tanuló autóbusz- vezető dolgozott, majd mun­kahelyét elhagyta. Ezután elhatározta, hogy Nyugatra megy szerencsét pró­bálni. Lehet, hogy édesapját akarta megkeresni, aki 1956- ban távozott az országból. Bár ez nehéz feladat lett volna, mert apja tartózkodási helyét nem ismeri. Mielőtt szentendrei lakóhe­lyét elhagyta volna, két albér­lőtársa télikabátját és egyéb ruhaneműjét eltulajdonította és értékesítette. Ezután kísérelte meg az át- szökést, de a határőr járőr március 17-én este a Celldö- mölk—Szombathely között ha­ladó gyorsvonaton elfogta. Jegy nélkül utazott és a ha­tárőrnek azt mondta, hogy Szombathelyen lakó szüleihez igyekszik. Kihallgatása során disszidá- lási szándékát és a lopásokat elismerte. Mákos Tibort a rendőrség őrizetbe vette, ügyében a nyo­mozás folyamatban van. k. gy. kolcsárdánál, a Hableánynál meg a Zöldfánál héza­gos a dolog. Ott nem így van! Higgye el én tu­dom, ebben szak­ember vagyok. Mit gondol, miért áll ott mindig annyi autó? Mert van miért. Ott nem rövidítik meg az embert sem idővel, sem más­sal! Megy minden, j mint a karikacsa- j pás! — Én azt gon- j doltam, azért jár- \ nak oda annyian, \ mert belebotlanak, i Az országút mel- i lett van — pró- : bálok ellenkezni. \ — Á! — legyint, j — Nem ért maga \ ehhez, nem szak- ! ember! De azért ! erről írhatna! (horváth) j Mákos Tibor huszonkét éves szentendrei lakos Budapestre ment, azzal az elhatározással,

Next

/
Oldalképek
Tartalom