Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-16 / 63. szám
1986. MÁRCIUS 16., SZERDA MKCrCI Koszorúzások március 15-e alkalmából A Hazafias Népfront és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség koszorúzás i ünnepségeket rendezett kedden a fővárosban 1848. március 15-e emlékére, a Petőfi szobornál és a Múzeumkertben. Naponta 100 tonna propán-bután gáz Hajdúszoboszlóról A hajdúszoboszlói Földgázfeldolgozó Üzemben hosz- szas kísérletezés után sikerült a propán-butángáz előállítása. Az üzemben már naponta 110—120 tonna propánbutángázt állítanak elő. A gázt különleges tartálykocsikban, vasúton szállítják el a töltőállomásokra. A propánbutángázon kívül a földgázfeldolgozóból naponta mintegy három és fél millió köbméter földgázt juttatnak távvezetéken, elsősorban a borsodi iparvidékre és Budapestre. A kezdetnél: • Mindenki segít 150 ezer ember Nyolc emelet Egy nagy létesítmény átadásakor — legyen akár épület, akár más — már kevés szó esik azokról, akik kezdték. Nem falakat húztak, nem szereltek, csak terepet egyengettek, tisztították, elvégezték mindazt, ami ahhoz kell, hogy jöhessenek, munkához kezdhessenek az építők. o A régi háta mögött, a nagyjából már szabaddá, megtisz- títottá tett telken áll majd az új ceglédi kórház. A most még üresen nyújtózó földön 1969-re nyolcemeletes, 450 ágyas modem épület — korszerű berendezésű műtőkkel, kiegészítő létesítményekkel — magasodik majd. Százötven- ezer ember kórházi ellátását kell szolgálnia — ennyien tartoznak majd körzetéhez. A régi épületekkel együtt véglegesen megoldja a város régi és fájdalmas gondját HÉTMILLIÓ HALIVÁ A Dinnyés! Halkeltető Állomás látja el az ország természetes vizeit és tógazdaságait halivadékkal. Az állomás ebben az évben hétmillió halivadékot keltet, főleg pontyot, csukát, süllőt és újfajta növényevő halakat Képünkön válogatásra halásszák le az apró halivadékokat Százmillió forintba kerül, jelentős építkezés tehát. Az ünnepélyes átadáskor, 1969- ben vajon ki emlékszik már arra, mi az amit tenni kellett — gyorsan, mégsem elkapkodva — 1966 márciusában? Fúj a szél, csíp, cserzi a bőrt, odalenn, a munkagödörben híg iszap ömlik, látszatra feltartóztathatatlanul. Mégis útját kell állni. A két ágra oszló Büdösér új medervonalának kialakítása, illetve csövekbe kényszerítése feltétele a kórházépítkezés megkezdésének. Az épület egyik sarka •különben föléje kerülne, s egyébként is, mit keres akárcsak a kórház közelében egy olyan patakocska, melyet nem véletlenül neveznek Büdösérnek ...? Dr. Dózsa József, a városi tanács műszaki-közlekedési osztályának vezetője: — Az egyik ágon nyomócsővel, a másikon gravitációs úton vezetjük el a Büdösér vizét A látszatra egyszerű feladat •váratlanul nem kis gond elé állította a várost A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vállalta a patakocska vizének elvezetését a Gerjébe. Elszólította őket a hosszan tartó tiszai árvíz. Rossz ómen, ha már a kezdés eltolódik egy építkezésnél, mi •lesz akkor később? A város •tehát a maga erejére támaszkodva nekilátott Szelepcsényi Imre, a városi •tanács vb-elnöke: — őszintén megmondva, igen jólesett az a nagyszerű segítőkészség, ahogyan a város megmozdult, nem nagy szó, hanem igazság, hogy mindenki segített, segít A munkagödörnél gyors, határozott mozdulatokkal emberek dolgoznak. Ez az egyik legnehezebb szakasz, itt kell átbujtatni az országút alatt a Büdösér vizét A híg iszap, a rossz talajviszonyok felborították a számításokat. Most pátrialemezeket mélyesztenek a kalapácsok, kiabálás, távolabb szivattyú búg Itt vannak a vízlcutató és kútfúró vállalattól, a megyei csatornamű vállalattól, az ÉVIG ceglédi gyáregysége szerelési anyagokat adott, a DÁV-tól már megjött az ígért segítség, embereik vezetékeket húznak ki; valóban segít mindenki. Cselédes József mérnök, aki a városi tanács műszaki osztályának munkatársaként most itt irányítja a munkát, egyik helyről a másikra siet: honnét hozzanak áramot a beállítandó vákuumszivattyúhoz, hol rakják le a betoncsöveket Ocsai Lajos és néhány társa távolabb árkot ás, ebbe fektetik majd le a nyomócsövet. Most hét-nyolc szőlőtőke okoz gondot, a terület kisajátítása ugyan megtörtént, de az árok megkívánta néhány centis eltérés már magántulajdont érint. A hűvös szélben is verejték csillog az emberek homlokán: nehéz munka ez, pedig „csak” tereprendezés, vízelterelés. Ez az előfeltétele annak, hogy megtörténjék a területátadás, s a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat megkezdhesse a felvonulást. © Acélszürke, testes csövek, ezeken át fut majd a víz az országút alatt — Koncz elvtárs ... Koncz elvtárs ... A kiáltást a szél segíti a megtermett ember felé, tekinget, most hová hívják, mert van, hogy egyszerre háromfelé is. Az ő és emberei dolga lesz a csövek átbúj tatása az országút alatt: korábban hidat akartak itt építeni, de rájöttek, a csövek ugyanazt a szolgálatot teszik, mint a rendes áteresz, de olcsóbb is, gyorsabb is. Kisebbfajta hadművelet ez, s ha már e hasonlatot használtuk, joggal hozzátehetjük azt is, olyan e földdarab, mint a csatatér. Néhány napig még: a városi tanács mielőbb szeretné átadni a területet. Kezdődjék az alapozás, a falak felhúzása. És vajon az 1969-es avatáson ki emlékszik már majd arra, hogyan is kellett megküzdeni az iszappal, sok mással, s ki mit — hogyan segített 1966 márciusában azért, hogy — hivatalos kifejezéssel élve — egy beruházás megvalósítása időben elkezdődjön? Mészáros Ottó Idénynyitásra készül a Kossuth brigád Nem témáért mentem, hanem alkatrészért Mindkettőt kaptam. A helyiség inkább hasonlít kiállítási teremhez, mint üzlethez. A hosszú üvegvitrinben nagy gonddal elrendezve sorakoznak a motorkerékpár-, bicikli-, varrógépalkatrészek. Mindegyik mellett kis cédula tünteti fel a sorszámot, így a vevő köny- nyen felismerheti és száma szerint választhatja ki a szükséges darabot A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 54-es ceglédi üzlete 1959-ben kezdte meg működését, mint az ország első önkiválasztó boltja és azóta élen jár a megyében. Rendszeresség, áttekinthetőség jellemzi a mintaüzletet. A Kossuth brigádnak, a bolt hat dolgozójának jó munkájáról tanúskodnak az oklevelek: kétszer nyerték el a szocialista brigád, négyszer a kiváló bolt címet. — Ezekben a napokban, március közepén indul az idény, a motorosok szezonja tőlünk is nagyobb munkát igényel — mondja Tóth László üzletvezető. Már februárban több mint nyolcezer- négyszázán vásároltak nálunk és ez a szám rohamosan emelkedni fog. Volt olyan nálunk is, amikor a bevétel elérte a 260 ezer forintot. — Legkeresettebb cikk? — Minden, amit itt lát. A húszféle típusú motorkerékpártól kezdve a legkisebb tömítésig. Gondot okoz az alkatrészek utánpótlása, különösen a 250-es motorkerékpároknál és a külföldi gépeknél. Segítségünkre sietett viszont a Csepel Kerékpár és Motorke500 fiók 8000 rekesz Kismillió árucikk rékpár Nagykereskedelmi Vállalat. Miután megtekintették üzletünket, egy dicsérő levél kíséretében ajánlották fel pat- ronálásukat. Értékes támogatást jelent ez az évi tervteljesítésben, hiszen a 66-os forgalom 18—11 millió forint les*. — Munkamódszer? — Pontosság és gondosság. A kismillió legkülönfélébb alkatrész az üzlet mögötti helyiségben ötszáz fiókot tölt meg és ezek összesen nyolcezer rekeszre vannak felosztva. De nekünk a legkisebb darabot is ismernünk kell, mert a vevő nemcsak gyorsaságot, hanem szakszerűséget és jó tanácsokat is vár az eladótól. (szitnyal) Olcsóbb az orkán Február elsejével leszállították az orkánkabátok árát, a rövidesen életbe lépő szigorított szabványok pedig arra ügyelnék, hogy a kabátok valóban megfeleljenek céljuknak, s orkánállóak legyenek. Az új szabvány pontosan előírja, hogy a kabátnak menynyi vizet szabad átengednie, ■ összehajtáskor az anyag ne tapadjon túlzottan össze. Az új szabvány egyébként a kopásállóságot is, a szmtartást is részletesen előírja. Irodalmi „zsebszínpad“ a mikrobuszon Televízió a tanyai iskolában — írók és olvasóik — Kihelyezett technikumi osztályok — Kulturális élet u nagyhutai járásban A nagykátai járásnak a kulturális színvonal szempontjából a felszabadulás után elég alacsony fokról kellett elindulnia. Azóta sokat pótolt, sokat fejlődött, természetesen a többi járás sem maradt tétlen, így a ranglista nem sokat változott. A járási tanács művelődés- ügyi osztályát kicsit nehéz megtalálni. A tanácsházának nevezett épületcsoport emeletes házában van, az emeleten. Bejáratát egy igen keskeny mellékfolyosó rejti. Parányi szobája van itt Mészáros Juditnak, az osztály vezetőjének, aki a tanári pályát cserélte föl hosszú évekkel ezelőtt jelenlegi munkakörével. Azt mondja, hogy Az építő A fiatalember kék overallt visel, gumicsizmát, svájcisapkát. Ott lapátolja a betont a Nemzeti helyén. Egykedvűen dolgozik. A járókelők megállnak, nézik. Nem őt, csak azt, hogy lapátol. Egy embert, aki építi a földalattit. Az építésvezető azt kérdezi tőle: — Csiszár, akar az újságban szerepelni? Nem lepődik meg. Csak megáll, leteszi a lapátot. Aztán azt mondja: — Jó... De azért zavarban van. Leveszi s svájcisapkát, gyűrögeti, hajtogatja. Magas homloka van, sima, barna haja Csendes fiatalembernek látszik. Várja, hogy mit akarnak tőle. Olyan nekisza- ladással vár, mint aki belenyugodott, hogy ezt is meg kell próbálni az életben. Közben esni kezd. Bemegyünk az irodába. Kinéz az ablakon, tekintetében vidámság. Huszonnégy esztendős, örülni tud az apróságoknak. Ha most nem jön az újságíró, ott kellene dolgoznia az esőben. Igaz, hogy van kabát, védősisak de mégis... Csiszár Mihály segédmunkás. Bizalmi. Holott, amikor annakidején belépett a vállalathoz, nem akart szakszervezeti tag lenni. Nem akart semmi lenni, csak egyszerűen munkás. Most meg már végzett valami tanfolyamot. Hogy mit tanult, arra nem egészen emlékszik, de annyit megjegyzett: törődni kell az emberekkel. öt éve ült fel a vonatra, a rúzsai vasútállomáson. — Otthon nem talált munkát? — Találtam volna, de én mindenáron az építőiparba akartam kerülni... Mert ez is lehet vágy. Az építőipar. Nem vándornak akart szegődni, állandó munkára. Először a hegesztőkhöz került, azt akarták, hogy kitanulja a szakmát, de nem volt kedve hozzá. Inkább lapátol. Három műszakban. Délelőtt szeret a legjobban — „ha délelőttös vagyok, van időm sétálni.. ." Sétálni szeret. Még nem tudott betelni Pesttel. Azonkívül a séta olcsó. És ő félrerak. Már van harminckétezer forintja. Munkásszálláson lakik, hideget vacsorázik, ha főz leginkább paprikáskrumplit. Lakásra spórol. Menyasz- szony? — Még nem egészen az ... — magyarázza elpirulva — még gimnáziumba jár... szomszéd községbeli. Kéthetenként utazik hozzá haza. A lány érettségizik 6 meg lapátol tovább. Így tervezi. S mit szól hozzá a lány? — Arról beszélgetünk csak: hol lakunk, menjek-e haza, vagy ő jöjjön fel... S némi gondolkodás után: — Nekem már nem lenne jó otthon. Megszoktam... ha nehéz is a munka... szeretem ... Mozgólépcsőket csináltak a brigáddal. Most meg — magyarázza szakszerűen — falba kell lapátolni a betont, vibrátorral bedolgozni. Munkahelyekben gondolkodik. A Keleti pályaudvar, az Engels tér, a Blaha Lujza tér — számozott munkahelyek. Itt, úgy hallotta, egy esztendeig lesznek. Aztán mennek tovább. Néha, sétálás közben elballag a régi munkahelyeire. A nézőket nem szereti. Zavarják. — Azért jobb gödörben dolgozni.. ott nem figyelik mit csinál az ember ... Hogy hány lapát betont emel fel egy nap? Nevet. — Dehogyis olvasom ... Csak a pénzt szereti olvasni. Könyvet? — ritkán. És csak kalandosakat. A svájcisapkát egészen apróra hajtogatta már. S megkönnyebbülten áll fel, búcsúzik. — Ennyi volt? — kérdezi. Az ajtóból még visszafordul. Ajándékként mondja, ráadásként: — 1975-re leszünk kész ... mármint a földalatti... ezt is meg lehet írni... És elégedetten mosolyog. — Nehogy azt higgye ... olvasok én újságot... tudom, mi érdekli magukat ... Megy vissza — közben elállt az eső — megy lapátolni. B. L nem bánta meg a cserét és József Attilát idézi: „Egész népemet fogom... tanítani“ — Volt és van tanítani való bőségesen ebben az elég elhanyagoltan örökölt járásban. A járásnak tizenhat olyan tanyaközpontja van például, amely öt-nyolc kilométer távolságra fekszik a legközelebbi községtől, ösztől-tava- szig, rendszerint járhatatlan földes út vezet hozzájuk. Tízezer ember él ezeken a tanyákon, a járás lakosságának egyheted része. Nem régen még szorosabb kapcsolata alig volt a tanyák lakosságának a kultúrával. A \ helyben tanító pedagógusok, § mint népművelési ügyveze- ^ tők vállalták nagy lelkese- § déssei a kulturális ugar fel- i törését. í Ma már minden tanyai § iskolában televízió műkö- ^ dik és kettős missziót tölt § be: mint iskola-televízió haté- ^ kony segítője a pedagóguskar- ^ nak, esténként pedig az isko- J Iák egy-egy tantermében $ műsorával a tanyai lakos- ^ ságnak nyújt szórakozást. ^ Üzembe helyezésük nem volt § valami könnyű, hiszen ezek- § re a távoli tanyákra a villan y- ^ vezeték még nem ért el. ^ Most már minden tanya- § központban aggregátor mű- § ködik. | A járásnak művelődési j ^ mikrobusza is van, ez is § rendszeresen látogatja a ta- § nyavilágot. $ ^ Minden tanyaközpontba eljut $ ^ havonta egyszer, még akkor ^ is, amire elég gyakran kerül § sor, ha a sáros, hepehupás ^ földutakon csak Zetor se- $ gítheti át A szorgalmas mik- ^ robusz ismeretterjesztő elő- ^ adókat, játékfilmeket és csere- ^ könyveket szállít a tanyák 5; népének, de kiviszi hozzájuk ^ gyakran a járás kedves specialitását, az „irodalmi zseb- £ színpad”-ot is. Hat fiatal tagja van az együttesnek, amely kis műsorok keretében, hol több író munkáiból ad kostolót, hol egy-egy író vagy költő műveiből. Sok egyébről is szó esik az osztályvezető kis hivatali szobájában. Például arról is, hogy a mezőgazdasági technikumnak már hét községben vannak kihelyezett osztályai: Nagykátán, Szentlőrinckátán, Szentmártonkátán, Tápiósze- lén, Tápiógyörgyén, Bicskén és Farmoson. Ezeknek az osztályoknak körülbelül százhúsz hallgatója van, közülük az idén harminckilenc tesz érettségit. A felnőttoktatás egyik igen fontos ága az iskolavezetők továbbképzése. — Az oktatási reform szellemében szerveztük meg számukra az előadássorozatot — mondja Mészáros Judit —, ezen részt vesznek az iskolavezetőkön kívül, a művelődési otthonok és a könyvtárak vezetői is, összesen har- minchatan. Az előadássorozatot Király József, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem munkatársa tartja. A nagykátai járás könyvtárhálózatának patronálását a Magvető Könyvkiadó vállalta, amely népszerű író-olvasó találkozókat rendez. Az idén már három ilyen volt; Kolozsvári-Grandpierre Emil, Fábián Zoltán és Berkesi András részvételével, a járási könyvtár olvasótermében, ahol minden alkalommal hat- van-hetven főnyi közönség gyűlt össze és rendszerint alaposan megvitatta a szőnyegre került irodalmi problémákat A legnagyobb érdeklődés a mai fiatalság magatartásának kérdése iránt nyilvánult meg és a vita során nagyon sok figyelemreméltó észrevétel, felszólalás hangzott el. így alakul, fejlődik a kulturális élet a nagykátai járásban. m. L
