Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
196«. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP "“kJCíiíop 5 Arnolt Pál, a görgőüzemből Dóra György, a kúpgörgő- üzemből Az időszerű kérdésekről tanácskoztak a mezőgazdaság szocialista brigádjainak vezetői A dánszentmiklósiak felhívása A mezőgazdasági munkaverseny időszerű kérdéseiről, a brigádmozgalomról és fellendülés lehetőségeiről tanácskoztak tegnap délelőtt a megyei tanács dísztermében a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, valamint a gépjavító állomások szocialista brigádvezetői. Pest megye mező- gazdasági üzemeiben jelenleg *77 munkabrigád viseli a szocialista címet és 117 brigád Versenyez elnyeréséért Az Utóbbi másfél esztendőben — mint Prezenszky Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője vitaindítójában elmondotta — ezeknek a brigádoknak különösen nagy részük volt a termelés fellendítésében, a tudatformálásban, a szocialista közösségi szellem kialakításában. A brigádok teljesítménye tavaly is meghaladta az átlagos termelési színvonalat A Monori Gépjavító Állomás szocialista brigádja, Kovács Pál vezetésével például 127 százalékra teljesítette tervét és közel félmillió forintot takarított meg. Kiemelkedő eredményekkel dicsekedhetnek a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet, a nagyká- tai Kossuth Tsz, vagy a kaku- csi Lenin Termelőszövetkezet szocialista brigádjai is. Ugyanakkor a megye mezőgazdasági üzemeiben korántsem használják ki még azokat a lehetőségeket, amelyeket a brigádmozgalom kínál. Több járásban egyetlen egy szocialista brigád sem működik. Sok helyütt sem a gazdasági vezetők, sem a járás nem foglalkozik a versennyel. A hiányosságokról szólva elmondta Prezenszky Gábor, hogy az üzemek vezetőinek, a járási szervek illetékeseinek, a gépállomások és az állami gazdaságok megyei igazgatóságának, de a megyei tanács mezőgazdasági osztályának is több segítséget kell adnia a jövőben a szocialista A mezőgazdaság irányítása és a tsz-ek önállósága A gazdaságirányítási rendszer reformjáról folytatott viták egyik jelentős kérdése, hogy a tervgazdálkodás jelenlegi színvonalán milyen mértékű legyen a termelőszövetkezetek önállósága, s a szocialista állam milyen eszközökkel biztosítsa a központi akarat, az egész társadalom érdekeinek érvényesülését. A termelőszövetkezetek irányításának többéves gyakorlata azt igazolja, hogy a központi gazdaságirányítás akkor hatékony igazán, a népgazdasági célkitűzések akkor valósulnak meg leginkább, ha a tsz-ek maguk dönthetnek a gazdálkodásukat érintő lényeges kérdésekben. A közvetlen utasításon alapuló gazdasági irányítás megnehezíti a tsz-ekben az önálló gazdálkodást, ezzel gyengíti a kockázatvállalás érvényesülését, azt a fontos hajtóerőt, amely a közösseget a gazdálkodás hatékonyságának fokozására ösztönzi. A termelőszövetkezeteknek a tervgazdálkodás rendjében elfoglalt helyzetére eddig is jellemző volt annak a fontos gazdaságpolitikai alapelvnek az érvényesülése, hogy a tsz-ek nem állami szervek — nem tervkötelezettek, viszont gazdálkodásuk megszervezésére üzemtervet készítenek. Az állam pedig gazdasági ösztönzőkkel befolyásolja őket abban az irányban, hogy a központi célkitűzések és a helyi elképzelések találkozzanak. A gazdasági irányítás rendszerével szembeni egyik legfontosabb követelmény, hogy az állam közgazdasági eszközökkel úgy orientálja a szövetkezetek gazdasági tevékenységét, hogy az megegyezzék a központi célkitűzésekkel. Ez feltételezi olyan gazdasági körülmények létrehozását, amelyek közepette a szövetkezeteknek érdekük azt termelni, amit a népgazdaság kíván és ehhez rendelkeznek a szükséges feltételekkel is. A gyakorlatban azonban a gazdasági tervek egyes célkitűzései és a tsz- ek anyagi érdekeltsége (kenyérgabona-termelés, szarvasmarha-tenyésztés, napraforgótermelés stb.) között ellentmondás volt és ez a tény is közrejátszott abban, hogy a termelőszövetkezeti tervezés helyes alapelvét a gyakorlat tervutasítássá torzította. A szövetkezeti üzemtervek elkészítésének alapvető feladata, hogy feltárja a tartalékokat, számbavegye a rá- fordításokat, a hozamokat és a tapasztalatokat stb. Az állami szervek az üzemtervek felülvizsgálatánál azonban nem ezeket a tényezőket, hanem elsősorban a járási termelési felvásárlási célkitűzések megvalósulását, s a tervbe való beépítését ellenőrizték. Mindezekből nem az következik, hogy a tsz- ek bevonása a tervgazdálkodás Rendszerébe helytelen, hanem az a gyakorlat szorul felülvizsgálatra, ahogy ez a bevonás történt, mert akadályozta a tsz-ek önállóságát, gyakran olyan gazdálkodásra kényszeritette őket, amelyek ellentétesek voltak adottságaikkal, érdekeikkel és hozzátehetjük, végső soron a népgazdaság érdekeivel is. Ebből következik, hogy a szövetkezeteknek a tervgazdaság rendszerébe való bekapcsolása, a szövetkezeti és a népgazdasági érdek összehangolása nem a gazdasági irányítás közvetlen módszerének erősítése, hanem a tsz-ek önállóságának növelése és a központi irányítás közvetett gazdaságpolitikai eszközei fejlesztése útján valósítható meg. A kormány legutóbbi, a tsz- ek önálló gazdálkodása objektiv feltételeinek megteremtésére irányuló intézkedései már abban az irányban hatnak, hogy a szövetkezetek állami irányításában a korábbinál nagyobb mértékben és hatékonyabban érvényesülnek a közgazdasági ösztönzők, A szövetkezeti önállóság növelése természetesen nagyobb felelősséget ró a szövetkezetek vezetőire. mert az önállóság és a kedvezőbb gazdasági feltételek nemcsak a gazdálkodás hatékonyságát javíthatják, hanem a kockázatot is növelik. Dr. Dankovits László brigádmozgalom föllendítéséhez. A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet szocialista brigádjai az idei termelési feladatok sikeres megoldása érdekében versenyre hívták ki Pest megye termelőszövetkezeteit. Versenyfeltételeikben az önköltség csökkentése, az új termelési eljárások alkalmazása, a jobb termelési eredmények elérése, a tagok politikai és ] kulturális képzése szerepel. Országos helyreállítási bizottság alakult Március végéig fejezik be az ár- és belvízkárok részletes műszaki felmérését Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság intézkedésére helyreállítási bizottság alakult, amely irányítja és összehangolja az újjáépítési munkákat. A napokban megkezdődött a megyei helyreállítási albizottságok megszervezése is. Az ár- és belvízkárok részletes műszaki felmérését március végére fejezik be. Az 1963. évben kiadott EM—PM rendelet előírásai érvényesek most is felmérési és a helyreállítási munkákra. Fokozottabb figvelmet kell fordítani azonban arra, hogy a vízjárta, a bel- és árEz a címfelirat, valljuk csak be, túl fantasztikus, némileg talán költőies és meseízű, de kérdem tisztelettel, csak pont az újságírónak nem szabad elhagyni a realitás talaját soha? Váltsunk azonban át hétköznapi prózára, térjünk át a tárgyra. beszéljünk csak a kastélykáról. Ott áll vaskos betonoszlopokon srévizavi, a váci fegyház- zal a Szentendrei-sziget partján, mindjárt a Pokol csárda mellett, csak a révhez vezető út választja attól el. Épült anno domini 1966-ban és ennek megfelelően modern vonalú, igen tetszetős. Mindössze pár hete, hogy befejezték, annak rendje-módja szerint be is rendezték a legkorszerűbb élelmiszer kisáruháznak, mégis zárva az ajtaja és attól tartok, zárva marad nagyon sokáig. Sőt nem is nyílik meg ezen a helyen élelmiszerbolt előreláthatólag soha. Mert ugyebár arra nem lehet számítani, hogy Vácról járnának át ide a kompon elintézni háztartási bevásárlásaikat az emberek. Meg arra sem, hogy a községből, amelynek határához tartozik, Tahitótfa- luból jönnének ide a vevők három kilométert kutyagolva, vagy autóbuszon, amikor a faluban is kielégíthetik vásáriád kedvüket. Szó sincs ilyesmiről, akik e helyre építették abban bizakodtak, hogy messzebbről, a:i egész nagyvilágból seregük errefelé a vevőközönség. Mert ez az üvegkastély járulékos beruházásként épült a cam- pinghez. 1964. késő őszén elhatározták, hogy öt campinget kap a Duna-kanyar. Valóban, lehetetlen, hogy jönnek az idegenek mindenhonnan a négy égtáj felől és nincs elég hely, hol táborozzanak. Biztosítottak tíz és fél milliót a Dunakanyar Bizottságnak az öt tábor megépítéséhez, a kivitelezést rábízták a megyei tanácsra, a Belkereskedelmi Minisztérium pedig vállalta, hogy saját anyagi keretéből emel üzletházakat a táborokban. Építőiparunktól szokatlan gyorsaságot kívántak, mind az öt tábort 1965 nyár elejére meg kellett volna a járulékos üzletházakkal együtt építenie. A nagy ügy érdekében tervbürokráciánk is rugalmasnak bizonyult. Egyébként sokszor három esztendő is beletelik az elhatározástól számítva, amíg belekezdhetnek egy-egy építkezésbe, a tervdoMl LESZ VELED, BETONKACSALÁBON FORGÓ ÜVEOKASTÉLYKA? Ötleteket várunk az olvasótól! kumentáció elkészítése, jóváhagyása legalább ennyi időt emészt fel. Ezúttal azonban a Tervhivatal megengedte, hogy folyamatosan mutassák be a részlettervrajzokat, az építkezésbe pedig belefognak azonnal. így azután 1965 legelején, vagyis még télidőben lázas sietséggel megindult öt helyen az építkezés, sajnos a határidők betartásának ezúttal is objektív akadálya támadt, a hónapokig tartó áradás. Két campinget még így is megnyitottak, múlt augusztusban, másik kettő meg idén tavasszal kezdi fogadni a vendégeket. Az ötödik, a Pokol csárda mellett a Paradicsom-szigetre tervezett, azonban végleg lekerült 37 idegenforgalom napirendjéről. Építés közben — mint most mondják — kiderült ugyanis, hogy elfogyott a pénz, a többi négy költségeire kellett fordítani. Ez csak az egyik. Másik, ennél jóval nyomosabb oka az építkezés abbahagyásának a terület alkalmatlansága volt. Árterületre tervezték a tábort, olyan helyre, amelyet minden évben, hacsak kicsit is megduzzad, elönt a Duna és a talaj ennek megfelelően süp- pedékes, vizenyős. Szóval abbamaradt az egész. Minden esetre némi pénz elment közben, de annyi baj legyen, hiszen Mohácsnál, sőt a Duna mentén sok más helyen több is veszett, így legalább nem ölték bele hiába mind a pénzt. Lám, lám, mégis csak jobb lett volna betartani tervgazdálkodásunknak az építkezésekre vonatkozó szabályait, mondhatnák, akiknek gondolatvilágától az új gazdasági mechanizmus távol áll. Holott a gyorsaság egyáltalán nem zárja ki a megfontoltságot. Szabad is, lehet is a , kettőt párosítani. A megyei beruházás tehát abbamaradt, nem úgy a miNÉGYEN AZ MGMBŐL niszteri beruházás. Igaz is, ha egyszer valami benne van a tervben, azt meg kell lósítani már csak a tervfegye- lem okából is. Camping tehát nem lesz, de ott áll az üzletház. Felhívták nyomban az élelmiszerkiskereskedelmet, tessék, i ez a gyönyörű bolt, vegye át. A vállalat erre azt mondta, nem veszi. Azért, mert nyári hétvégeken ezen a helyen megfordul néhány ezer kiránduló. nem gazdaságos e kora boltot üzemeltem. Ezek után a váci vendéglátóipart szólították fel, vegye át, csináljon vele valamit Hogy is ne, mondta volna, ha meri a Vendéglátóipari Vállalat, majd a saját üzememnek, a Pokol csárdának csinálok konkur- renciát. Tekintve a tekintendőket azonban mégis elment háztűznézőbe a vállalat. Szemrevételezte a szép objektumot, jól van, csinálok ne eszpresszó-cukrászdát, mondta és nem nagy meggyőződéssel mindjárt tovább útazott Szentendrére a járási tanácshoz. Ahonnan azonnal elmentek a helyszínre és megállapították, higiéniai okokból vendéglátó helyiségnek nem alkalmas az épület. Nincs benne ugyanis semmiféle megkívánt mellékhe- lykiég, se vízvezeték. szennyvízelvezető-Csatorna. Ha valamelyik békaember vállalkozna rá, a nagy követ, — amely erre a vendéglátóipar szívéről leesett — ott találhatja a kompkikötőnél a Duna fenekén. Másoknak viszont továbbra is nyo-s- masztó gondot okoz ez az 4 üvegpalotácska, hogyan is le-1 hetne hasznosítani? Ugyan, siessünk segítségükre, $ talán éppen önnek nyájas ol- 4 vasó, támad valami jó öt-| lete, mit lehetne kezdeni ez-1 zel az épülettel? Próbáljuk § menteni ami menthető, mert § kereken egymilliókétszázezer | forintba került ez az építke- s zés. Ebből az összegből | azonban le kell vonni a hű- 4 tővitrinek és szekrények,! meg az egyéb berendezési tár- ! gyak, körülbelül 400 ezer fo- 5 rintra becsülhető értékét. | Nevezetesen a korszerű, szép s berendezés más helyen, bár- | hol felhasználható. így mind- ^ össze mintegy 800 ezer fo- 4 rint forog a betonkacsalába- S kon, ami bármilyen kevés! pénz is, azért ez a szép épü- | let ott, a Pokol csárda mel- § a-f Horváth Sándor, a szerszám- üzemből Üres a ház, nincs kacagás. Foto: Gábor lett, a Paradicsomszigeten valahogy kissé pokoli dolog Szakoly Endre Garaiszki László, a tmk-b ’l Foto: Nádas Megkérdeztük a Magyar , Gördülőcsapágy Művek diósdi ^gyárának szakszervezeti titkárát, Varga Gyulát, és Mé- S szaros József munkaverseny- ; felelőst, kiket tartanak a gyár f legjobb dolgozóinak. íme négy I a sok közül: vízveszélyes területeken ne építsék újjá az összedőlt házakat. A károsultak hosszú lejáratú és kamatmentes kölcsönt kapnak, ha típus, vagy ajánlott tervek alapján építkeznek. A kárfelvétellel egyidő- ben megállapítják azt is, mennyi anyagra lesz szükség az építkezésekhez. A Belkereskedelmi és az Építésügyi Minisztérium pedig gondoskodik a soron kívüli any agszaui tasról. Elsősorban a legjobban károsult területeken, Bács, Hajdú, Pest, Békés és Csong- rád megyében kapják meg az anyagokat.
