Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-09 / 57. szám
rt,9i NEC v/íirfnf) 1966. MÁRCIUS 9., SZERDA Pénz, amit elvisz a víz Nyári záporok idején, ősszel és tavasszal folyóvá lép elő a törökbálinti főutca. Név szerint a Munkácsy Mihály utca. Vízel vezető árok pedig van, sőt; egy fedett csatorna is. A csatorna beömlő nyílásai rendszerint eltö- mődnek a víz által lehordott kövektől és iszaptól. Marad a nyitott árok az út másik szélén — azaz pontosabban az árok helye —, mert beomlott, betaposták, szeméttel dobálták tele. Egészen az elmúlt őszig roskadozott, omlott, telítődött az árok. Akkor végre munkások jöttek, és neki- kezdtek a vizesárok kitisztításának; oldalait, alját kövek burkolták. Azóta három hónap telt el. S az 500—600 méteres Kővel bélelt szakasz várja a vizet. De ó, bár ne jönne az elkerülhetetlen. Mert akkor ez a szépen kikövezett árok igen póruljárna. Fagy tette tönkre, vagy a felelőtlen munka bosszúja? — ki tudja. A felkent cement levált, lepergett az illesztéseknél, s a kövek mozognak. Ha egy súlyosabb kocsi megnyomja az árok szélét, vagy kiadós eső veszi ostrom alá — vége. Dicséretet érdemel a község csinosítása, a körülmények jobbá tétele ... egészen a kivitelezés kezdetéig. De, ez a munka sok pénzbe került, amit előbb- utóbb elvisz a víz. Saint Sándor A jó hangulat teremtői NINCS MAR MESSZE A TAVASZ, itt az idő, amikor megélénkül a határ, és a ía- iu népe szorgalmasan, jó kedvvel megkezdheti tennivalóit. A múlt év sok tapasztalattal járt. Bebizonyosodott, hogy a mostoha időjáráson, a nem éppen kedvező körülményeken is kifoghat a jó szervezés, a jó munka, az akarás, az emberek helytállása. S ez a tapasztalat egyaránt tanulságos a szövetkezetek vezetői és tagsága, nemkülönben a tsz-pártszervezetek számára. A múlt esztendő sok példát szolgáltatott a gazdasági és a pártvezetés helyes együttműködésére. Bebizonyosodott, hogy a kettő; csak együtt képes jó eredményt biztosítani, ha mindkettő megfelel sajátos feladatának. Tavaly sok olyan tsz volt még, ahol nem sikerült tisztázni, mi is a szövetkezeti kommunisták * igazi feladata. Mindenki a munka lázában égett, mindenkit a gazdasági eredmények, tennivalók foglalkoztattak, s közben másodlagossá vált, hogy milyen gondok gyötrik az embereket, ki hogyan vélekedik, kit mi foglalkoztat, mi izgat, mi veszi el a kedvét a munkától. A nagy munkában a kommunisták közül is csak kevés olyan volt, aki az emberek világnézeti-szellemi épülésével is törődött volna. Kevés akadt, hiszen a párttitkárt, s a kommunisták szí- ne-javát is főként a sarabo- lás, az egyelés, a kapálás, a betakarítás ezer teendője kötötte le. Ök is csak ezzel — KUKUCS Filmankét, író-olvasó találkozó Érdekes és változatos kulturális programot állított össze március hónapra a váci Madách Imre Művelődési Ház vezetősége. Az irodalombarátok körének rendezésében ezúttal Moldova Györgyöt, a népszerű fiatal írót hívták meg Vácra, hogy olvasói találkozhassanak vele. A művészeti klub két érdekes programot rendez ebben a hónapban. Március 16-án dél-8 után dr. Végvári Lajos művé- S szettörténész tart előadást a \ keresztény művészet kezdeté- ^ ről. Egy héttel később, március § 24-én a klub tagjai közösen te- ^ kintik meg Jancsó Miklós Sze- ^ génylegények című új magyar^ filmjét, amelyet a vetítés után § ankéton vitatnak meg. Vitave-^ zetőnek Bauer Györgyöt, a ^ Népművelési Intézet munka- S társát kérték fel. A Dunakanyar fotoklub ren- ^ dezésében színesdia-vetítést S tartanak ma délután Görög-8 országi útiképek címmel. Már- ^ cius 31-én Párizsi színek és ^ lények címmel kerül sor újabb ^ színesdia vetítésre. Az ország-világjárók baráti ^ körének rendezésében dr. Ba-t tizi László tart előadást már-» cius 18-án délután Nyugat-\ európai körutazás címmel. ^ Érdekesnek ígérkezik a már- ^ cius 20-án este megrendezésre^ kerülő És most mit tud című vidám műsor, amelyen a televízió népszerű Ki mit tud vetélkedőjének győztesei lépnek dobogóra, többek között Angyal János paródista, Haczki Tamás füttyművész és Harangozó Teréz táncdalénekes. Konferál Sármándy Pál, kísér a Reményi-trió. foglalkoztak, nemegyszer a gazdasági vezetők intézkedéseit segítve, de olykor keresztezve is. NEM ARRÓL VAN ITT SZÓ, hogy a pártszervezet, a falusi kommunisták serege ne törődjön a gazdasági teendőkkel, ne izgassák a termelés részletfeladatai. Nagyon is kell, hogy törődjenek vele. A növénytermesztésben dolgozó kommunista például legyen első a kapálásban, mutasson példát a legapróbb tennivalók elvégzésében is. Minden munkaterületen hasonlóan követelmény a kommunista példaadás, de mégsem csak ennyi a kommunisták dolga. Nem veszhetnek el csak ilyen tennivalókban. Nekik két-há- rom lépéssel előbbre kell lát- niok, mint a többieknek. A kommunistáktól nemcsak azt várja a közös élet, hogy vihar előtt, elsőnek fusson szénát gyűjteni. Még inkább azt, hogy jó előre már társait is felkészítse az esetleges viharra, a nehézségekre. Olyan közszellemet, hangulatot teremtsen maga körül, amelyben természetes dolog az állandó tettrekészség, amelyben becstelenségnek hat a közöny, a közös érdekek semmibe vétele. A pártszervezet, a falu kommunistái a gazdasági célokat nem azzal szolgálják helyesen, ha elnökkel, agronó- mussal vitatkoznak, hová és mikor vessék a burgonyát. Ennek eldöntése elsősorban a gazdasági szakemberek dolga. A pártszervezet akkor áll hivatása magaslatán, ha a kijelölt helyre, a megszabott időben, kedvvel dolgozó, a körös oált megértő embereket sorakoztat fel. NEM KÖNNYŰ FELADAT EZ. Nem egyszerű dolog a jó politikai közérzetet, a jó közhangulatot, a munkakedvet megteremteni, megértetni, hogy szorgalom, áldozatvállalások nélkül nincs boldogulás. Egyáltalán nem könnyű dolog. Néhány kommunista talán ezért is választotta a könnyebbet; maga futott, maga végezte el mások helyett a tennivalókat. Eddig sem volt ez jó megoldás, de ma már különösen kevés. A tsz pártszervezete nem tűzoltómunkára való, haFöldrenges Pekingben Kedden hajnalban erős földrengés ébresztette Peking lakóit. A mintegy fél percig tartó erős földmozgást később több kisebb utórezgés követte. Károkról eddig nincs jelentés. Sikeres halászati idény Az Országos Halászati Felügyelőségen összegezték az elmúlt évi haltenyésztési és halfogási eredményeket, hogy az 1965. évi kedvezőtlen időjárás, a természetes vizeket ért pusztító árvizek és szokatlanul nagymértékű halpusztulás ellenére a halfogási előirányzatot 102,5 százalékra teljesítették. Országosan csaknem 242 000 mázsa halat adtak fogyasztásra illetve exportra. Ez a megelőző évihez képest 143 vagonos többletet jelent. +3táíiai L afand A napokban érkezett haza háromhetes olasz- országi útjáról egy jó barátom, az egyik nagy készletező vállalat igazgatója. Rómában feltétlenül látni akarta a Pantheont is. Épp a főposta előtt szállt ki Moszkvicsából, hogy egy ott tartózkodó hatalmas termetű rendőrtől megtudakolja merre menjen. — Merre van a Pantheon, — kérdezte meglehetősen hetedik kerületi ólaszsággál. Mire a rend derék őre: — Jobbra a második sarok — mondta magyarul. Barátunk pillanatig dermedten állt, agysejtjei csak némi késéssel állapították meg, hogy magyar szót hall. Azután annál nagyobb volt az öröm. Kiderült, hogy a rendőr — Signor Sivorinak hívták, — a háború előtt húsz évig élt Budapesten, olasz fagylaltot árult a Nefelejcs utcában. (Hogy a kocsi utasa magyar, azt a rendszámtábláról állapította meg). S miután barátom annak idején a Peterdy utcában lakott, így még nagyobb volt az öröm, hiszen a római rendőr hosszú ideig földije volt. S ahogy ketten beszélgettek, hozzájuk csatlakozott még egy rendőr. S mit tesz isten? O annak idején a Dembinszky utcában volt fagyialtos... B. J. nem arra, hogy szervesen benne éljen a közvéleményben. Politizáljon, élessze a vitaszellemet. Kutassa a bajok okát, az esetleges rossz hangulat eredőit. Bátran lépjen fel a visszásságok, a rágalmak, a rosszindulatú híresztelések ellen, mindenféle kishitűséggel szemben. A brigádokban, a munkacsapatokban is állandóan segítsen levonni az eredmények és a hibák politikai tanulságait. Gondja legyen rá, hogy minden tsz-tag a gazda önérzetével kezdhessen minden nap munkába. Legyen a gondolatok, az érzések, a nézetek és a vélemények formálója. Tervezze és irányítsa az eseményeket, nehogy a hangül átok sodorják a kommunistákat is. EZ A PARTSZERVEZETEK, a falusi kommunisták igazi tennivalója. Lótás-futás, a gazdasági vezetők dolgaiba való belekapkodás helyett okos, megalapozott és közvetlen politikai nevelő, agitációs munka. Ezt aztán szívósan és határozottan. (Kék esdi) KÖNYVESPOLC Balázs József: Négy év vasban és vérben 1914-1918 Régóta hiányzó könyvet adott közre a Népszerű történelem sorozatban most a Kossuth Könyvkiadó: a marxista történetírás adós volt az első világháború alapos, s mégis népszerű, a nagyközönséghez szóló feldolgozásával. Balázs József könyve most e hiányt Szünteti meg, bár nem az első világháború egészét, hanem annak elsősorban katonai történetét, s eseményeit dolgozza fel, ám ez természetesen elválaszthatatlan a politika eseményeitől. Tízmillió halottat követelt az első világháború (és ötven milliót a második ...), s a történelemben először jutottak nagy szerephez a gépi hadviselés eszközei; amit a technika újként alkotott, az először a harctereken jelent meg. A szerző a háború kitörésének okait elemezve, érzékletes képet fest arról, milyen feszültségek álltak fenn Európa kapitalista nagyhatalmai között, s ezek miért vezettek háborúhoz. Választ ad arra a kérdésre is, miért nem sikerült a néptömegeknek megállítaniok a háború jelentette vérörönt, s igen őszintén beszél a népbutítás, a hangulatkeltés közös eredőjéről, a nacionalista-soviniszta politikáról. A háború négy esztendejének nagy csatái — Verduntól Doberdóig — majd a központi hatalmak veresége nemcsak eseményekként elevenednek meg a könyv lapjain, hanem azonnal elemzésükkel is gazdagabbak leszünk. Balázs József könyve a sorozat biztató folytatása: arra mutat, hogy a Népszerű történelem valóban — népszerű lesz. — m. — ICét évtized bűnügyei A DELKA-ügy Ma már ritkán gondolunk arra, hogy a felszabadulás utáni történelmünk első szakaszában, milyen nagy jelentősége volt a gazdasági rendőrök, a GRO munkájának. Az elkövetett gazdasági bűn- cselekmények többsége, spk emberre kiterjedő és eszközeiben rendkívül változatos ügyek voltak. Éveken át úgynevezett jó „üzlet” volt a cipő és általában a bőr. 1949-ben feltűnt a Gazdasági Rendészeti Osztály nyomozóinak, hogy egyes cipészkisiparosok az átlagosnál gazdagabb „repertoárral” rendelkeznek. Áz ügy szálai a külföldi érdekeltségű DELKA céghez vezettek. A vállalat könyvelésének felülvizsgálatakor kiderült, hogy jóval nagyobb mennyiségű bőrt kaptak a Bőrellátó Nemzeti Vállalattól, mint amennyit feldolgoztattak. A többlet eltűnt. A Bőrellátó Nemzeti Váraiéinál folytatták a nyomozást, ahol a raktáros, a helyszíni kihallgatás alkalmával elmondotta, hogy túlfizetésért adtak ki több bőrt a „DELKA-nak”. Ezután a nyomozás henger- szerűen göngyölítette fel a bűnügy szálait. Rövidesen kiderült, hogy a panama vezére: L. A., a DELKA ügyvezető igazgatója. A „vezérnek” bőven akadt segítő társa is. Működésüket Pest környékére és a főváros peremkerületeire terjesztették ki. A vállalat megrendelésére készített cipők után felárat fizettek a kisiparosok. Ez a módszer jogtalan haszonszerzésnek egy kisebbik részét jelentette csupán. De az igazi „hasznot” a DELKA nevére felvett bőrökből a saját zsebre árusított cipők jelentették. A nyomozás során, mintegy három teherautónyi bőrt szedtek össze a Pest-környéki „bedolgozóiktól”. Színre kerül a hiéna A vizsgálat során több „érdekes” embert is „színre” léptettek a nyomozók. Az árnyékból irányítók egyike F. V., kideríthetetlen foglalkozású, „jól szituált” úriember volt, aki szenvedélyesen „imádta” az ai a ny gömböket. F. V. a bőrből szerzett százezreket aranyba olvasztotta. A nyomozóknak azonban feltűnt, hogy a többszöri házkutatás sem hozta meg a várt eredményt. Ugyanis tudni vélték, hogy F. V.-nél jóval több valuta van elrejtve, mint ameny- nyit megtaláltak. A kihallgatást a valuta rejtekhelyének felderítésére terjesztették ki. A vallomást azonban megtagadta a hiéna. A nyomozók ismételten kihallgatták F. V, szomszédait... — Nem ismertem közelebbről F. urat... — ismételgette az őrizetes egyik lakószomszédja, akivel lakása ajtaja előtt beszélgettek a nyomozók. Alig fejezte be szavait a szomszéd, amikor egy közeid lakás ajtajában ősz hajú bácsika jelent meg. Mosolyogva közeledett a beszélgetők felé. — Nem tudom, hogy mit akarnak megtudni az elvtársak, de egyet tanácsolhatok... — meglóbálta a kezében levő szenesvödröt — kísérjenek el... Lehet, hogy találnak egy kevés csillogó szenet — azután mosolygó arccal tovább lépkedett. A „szegény“ tanácsos Körülbelül húsz mázsa szén változtatott helyet a nyomozók lapátjai segítségével. A fekete szén alól előbukkant fekete bőröndből, sárgán csillogó arany virított a csodálkozó arcokba. Igaz, hogy a szén alatt rejtőzött aranyrudak között lapuló néhány száz dollár nedves lett, de ez a csekélység már nem gátolta a vallomást. A váratlanul kipattant ügy másik érdekessége volt az olasz követség egyik tanácsosa, aki ha nem is közvetlenül a bőrügyben tette magát érdekeltté, „szerény” anyagi helyzetét a síboló társaság segítségével kedvezően alakította. A tanácsos úr alkalmasint dollárra specializálta magát, ami egyébként nem bizonyult rossz üzletnek. L. A., F. V. és társaik börtönbe, a követségi tanácsos Pedig, egy jegyzék nyomán, hogy távozott... Az üzlet üresen se rossz üzlet 1948. Budapest, Laudon utca. Az évektől megfakult táblán még mindig kitűnően olvasható: M. K. textilnagykereskedő. A bolt, amely valamikor óriási forgalmat bonyolított le, siváran, szinte elhagyatottan tátong üres helyiségeivel. A görnyedt hátú tulajdonos, öreg mécses az egykor selymek fényénél pompázó üzletben. A tűz azért nem aludt ki, parázslóit. És ez a parázs csalogatta a könnyed melegre vágyókat. Az üres üzlet, viszonylag feltűnő forgalma keltette fél a GRO nyomozóinak érdeklődését. Kellemetlen vendégek Az operáció programja szerint, egyik kora reggelen ismeretlen és amint az hamarosan kiderült, a tulajdonos számára kellemetlen „vendégek” keresték fel a nagy- kereskedőt. Ettől a perctől az ajtó befelé „nyílt” csak ... Tizenöten lépték át délelőtt az üzlet küszöbét. Az érkezőknél „véletlenül” nagyobb összeg volt, és állításuk szerint, csupán „tisztelgő” látogatásra keresték fel az öreget. Időközben teljes erővel folyt a kutatás. Az eredmény azonban elmaradt. A helyszínen kikérdezettek egyike elmondotta, hogy M. K. mielőtt átadta a valutát, mindig átment az utca másik oldalán levő hentesüzletbe... Lehet, hogy kabalából? Mindenesetre, ha bevált a nagy- kereskedőknek, talán a nyomozóknak sem lesz haszontalan ... A hentes elmondotta, hogy a textilkereskedő egy kis kendővel fedett csomagot tart nála a jégen ... Nem hiába hideg a jég. Megfázott az öreg ... Hol a többi? Erre, az akkori időkben olyan gyakran felmerült kérdésre akartak feleletet kapni a nyomozók. M. K. néma maradt. A házkutatás sem hozott újabb eredményeket. A jegyzőkönyvezések után, sorra elengedték a nagykereskedő „vendégeit”. Ha az emlékek nem csalnak ... Talán éppen az utolsónak adták át a rendőrségi épület elhagyását engedélyező cédulát, amikor az köszönés helyett a következőket mondotta: — Uraim, engedjék meg, hogy viszonozzam bizalmukat, már azt, hogy ' kiengednek ... — a viszonozást feltétlenül meg kellett engedni a nyomozóknak, akik figyelemmel hallgatták a rejtjeles beszédet. — Menjenek el a R-féle sütőüzembe és „ízleljék” meg a húsvéti sót... Viszontlátásra, uraim, és köszönöm a türelmüket ... — a fiatalember egy grandiózus mozdulattal távozott. A vakítóan fehér só, R. ábrázatához képest sötét alagútba zárt szénhez hasonlított, amikor megtudta, hogy a húsvéti sót akarják „megízlelni” a rendőrök. Bizonyít a monogram A kutatás néhány percig tartott mindössze. A rendre rakott húsvéti só csomagjaiból hamarosan előkerültek a rendőrök által keresett, tekintélyes értékű csomagocskák. Tudniillik a pedáns M. K. darabonként selyempapírba csomagolta az aranyérméket. Végül a nagyobb mennyiségű valutát, egy zsebkendőbe tekerve találták meg. A zsebkendőre hímzett M. K. betűk vitathatatlanul bizonyították a textilkereskedő tulajdonjogát ... A bizonyítást megerősítette a nagykereskedő lakásában megtalált garnitúra többi darabja. Schmidt Attila
