Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

Tavasz a szőlősorok között A brigád nem várta meg, hogy a böjti szelek szárítsák fel a szőlősorok közé szorult talajvíz szülte tócsákat, ásót, kapát ragadtak a tagok és mélyítették az árkot, hogy a felesleges víz azon át a se­bes sodrású csatornába csu­rogjon. Mert a tüzes italt termő kadartő nem szereti a vizet Göbölyös Mihály, az üllői Kossuth Tsz szőlőt istápoló elnökhelyettesének talpa alatt tocsog a víz, a csizma néhol bokáig merül, ahogy végig­járja ismételten a nagydarab szőlőterületet. Csak ez az eső ne jött volna — mondja, ahogy mellészegődünk. Amott a túlsó szélen, a par­tosabb részen, a fürge kezű asszonybrigád — vannak vagy negyvenen — már a szőlő első tavaszi munkáját, a nyitást végzi, óvatosan, vi­gyázva, nehogy megsérüljön a fiatal vessző. Az eredmé­nyekben gazdag év, a jól sikerült zárszámadás jó kedv­re hangol, a jókedv társa, kísérője pedig mindig a nó­ta ... Persze most még ko­rai lenne, mert a sivalkodó szél kabátot, kendőt cibál, vinné magával, pedig még mi is elviseljük — fénye van még, s nem melege az álmos február végi napnak...! — Majd szüret után — jegy­zi meg az elnökhelyettes — 100 hold ez a darabka szőlő, ha 200 liter termést számí­tunk csak holdanként, akkor is húszezer liter csorog az öblös hasú hordókba ... Majd megoldja a nyelveket... — Persze a trágyával sem fukarkodunk — az „öreg” szőlőbe 200 mázsa műtrágyát szór a széles sorok közé a 20 tagú férficsapat, aztán jön a traktor, két ekét akaszta­nak mögé, két sorról húzza egyszerre le a téli takarót. Jobban halad így a munka, a kézi erő csak arra kell, hogy a tőke alját szabaddá tegye, a metszés így könnyebbé vá­lik. Ősszel pedig fedés után 200 mázsa szervestrágyát ágyaztunk a mély barázdák­ba, hogy a homokot forraló napfénnyel együtt erőt, tüzet adjon a bornak. A sorok között már beton­oszlopok ágaskodnak, az át­húzott huzalokhoz simul majd a kövérre hízott für­töket dajkáló vessző. Az ég felé kapaszkodó permetléto- rony pedig mindig arra vi­gyáz, hogy ezt a területet messzi kerülje a pusztító vész, a peronoszpóra. Különben tíz fővel bővül az 50—60 főből álló állandó brigád, s Bárányi Istvánná máris olyan ' szorgalommal kezeli a kapát Tóth Sándor- né, Tóth Lászlóné, a két Mé­száros Istvánná, Koczó Gá- bomé meg Szeleczki Lászlóné között — hogy csak néhá­nyat említsünk — mintha évek óta tagja lenne ennek a családnak. Kiss Sándor MONOB'VIDEQ A PEST MEGYEI HÍRLAP K |J L Ö N K I A P A S A VIII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1966. MÁRCIUS 1., KEDD Negyven ember: évi hatmillió A Pilisi Ruházati és Szolgáltató Ktsz közgyűlése Jól zánta az elmúlt évet a Pilisi Ruházati és Szolgáltató Ktsz. Az ünnepélyes mérleg­záró közgyűlésre szombaton délután került sor. Koltai Béla, a ktsz elnöke beszámolójában elmondotta, hogy céljuk a szövetkezeti Anyuka, mosolyogj! Amit most elmesélek — nem nagy eset, mással is előfordult már — egyszerű hétköznapi történet. Moso­lyogni és könnyezni való... emberi történet. ★ Zolika nem ismerte az édesanyját, nem foghatta so­hasem édesapja kezét. Nem ismeri őket. Árva. Szeretni vágyó és szeretni akaró, ér­telmes arca tűnt fel K-né- nak, amikor először meg­látta őt. K-né egyedül élt. Meghalt a férje, nincs gye­reke. Amikor hazament az üzemből, nem várta őt sen­ki. Nem ízlett a koszt, nem találta a helyét. Borzalmas az emberi magány — ezt csak az tudja igazán megér­teni, aki élt vagy él ilyen­szituációban. K-né nagyot gondolt. Sokat járt utána, de sikerült elin­tézni: Zolikát örökbefogadta. Az első napok feszültséggel teltek: a kisfiú nehezen tud­ta megszokni, hogy otthona van. K-né megpróbált min­Akik számára ma kezdődik az 1966-os esztendő Naptár szerint két hónap­pal ezelőtt megkezdődött az 1966-os esztendő. Vannak azonban olyan emberek, akik­nek a munka megkezdése szempontjából, a szakma idő­szaki jellege miatt csak ma kezdődik az év. Szép számú építő- és kubi­kosbrigádja van a Monori Ál­lami Gazdaságnak. Ezen épí­tőbrigád tagjai az ország több részéből jöttek össze. Dere- kas, szorgalmas munkát vé­geztek az elmúlt évben. Bi- zoftyítja ezt az is, hogy a gaz­daságnak az elmúlt évben több mint 13 millió forintos saját erejű beruházása volt. Ennek a munkának a zömét a MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Az Óceán vándora. Maglód: Van aki forrón szereti (széles). Mende: Amerika éjjel. Monor: Nincs irgalom. Pilis: Robbanás. Tápiósüly: ötödikesek voltak. Üllő: Háry János (szé­les). Vecsés: Gyerekbetegségek (széles). fenti építő- és kubikosbrigád végezte el. De hiába, a kemény hi­deg, a fagyos, szeles idő le­parancsolta az építőket a fa­lakról, és lakásba szorultak az útépítők is. Minden idővel való dacolás ellenére el kel­lett menniük az építőknek az úgynevezett téli fagyszabad­ságra. Most a korai jó idő megjöt- tével ismét megjöttek ők is. Talán egy sem hiányzik kö­zülük. S a mai nappal újra megkezdődik számukra is az 1966-os év építési programjá­nak teljesítése. Bízunk benne, hogy az új esztendő is olyan sikeres lesz, mint az elmúlt volt. (MJ) Tej — terven felül Az üllői Kossuth Tsz a múlt évben kétezer hektó tej he­lyett 2432 hektoliter tejjel já­rult hozzá Budapest tejellátá­sához. Mától Pilisen játsszák a Robbanás című filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk. dent, de a kisfiú csak na­gyon nehezen engedett fel. Zo­lika beteg lett. Sok-sok éj­szakán keresztül virrasztóit ágya melett, és amikor ki­nyitotta láztól csillogó két szemét, halkan mondogatta neki: mosolyogj, kisfiam! Mo­solyogj! ★ Múltak a napok, hónapok. Zolika megszerette K-nét... Aztán borzalmas dolog tör­tént ... K-né egyszer nagyon akart sietni haza ... felugrott a villamosra... az ugrás nem sikerült. Életveszélyes álla­potban vitték kórházba a men­tők. Zolikát a szomszédok gon­dozták. Mindenki szívesen lá­togatta a kisfiút, az emberek, amit csak megtehettek, meg­tették érte. K-né két hónap múlva haza­került — de még feküdjiie kel­lett. Gyenge volt, állandóan elaludt... Egy éjszaka, amikor kicsit magához tért, nagyon megle­pődött ... aztán sírvafakadt. Égett a kislámpa a szobában, Zolika ült az ágyánál. Amikor észrevette, hogy K-né kinyit­ja a szemét, suttogva mondo­gatta neki: Anyuka, mosolyogj, mosolyogj! Szalontai Attila ipar fejlesztése, a vezetés szín­vonalának emelése és a dolgo­zók szocialista munkaverse­nyének további elmélyítése a brigádmozgalmon belül. Az 1966-os évben kerül sor a küldöttközgyűlésekre, ezzel kapcsolatban szeretnék elérni, hogy ne csak arra az időszak­ra, hanem egész évben legyen egészséges versenyszellem üzemünkben. Az elmúlt évben 40 fővel és egy ipari tanulóval dolgozták. 1965. évi tervüket tehát az előző évihez viszonyítva 15 százalékos létszámcsök­kenéssel is több mint hat­millió forintra teljesítet­ték, azaz: tervteljesítésük 106 szá­zalékos. Ennek okát elsősorban ab­ban látja, hogy dolgozóik min­dent elkövettek a termelé­kenység növelésére, áttértek a munkaigényesebb termelésre és az év folyamán egy speciál- gépet is sikerült beállítamiok. Ugyancsak fokozta a szövetke­zet jó eredményeit a magas ér­tékű alapanyagok beszerzése és a termelési költségek csök­kentése. Míg tehát az egy főre eső termelési érték 1964-ben 130 600 forint volt, 1965-ben 159 900-at értek e>l. Felosztásra kerülő nyere­ségük 156 ezer forint. Eb­ből a tagok részesedése nyolc százalékos, tehát 30 munkanap értékű, egy fő­re átlagosan mintegy 1500 forint jut. A kitsz elsősorban fiúruha készítésére specializálta magát. Az elmúlt évben mintegy 40 ezer fiú- és kamaszpantallót gyártottak, fiúöltönyből pedig kétezer darabot. Ezenkívül készítettek kisebb mennyiségben férfinadrágo­kat, női és férfi orkánkabáto­kat, különböző anyagú öltö­nyöket és női aljakat. Alap­anyaguk főleg fésűsszövetek, műszál- és terylén anyagok. A ruházati ktsz-ben tehát bizakodó hangulatiban zárták az évet, s ha van is még néhány hiányosságuk — a monori szolgáltató részleg gyenge tervteljesítése, a szocialista brigádok múlt évi szervezésének elha­nyagolása, a szociális-egészségügyi köve­telmények: öltözők, mosdó, ét­kező hiánya — mindazonáltal a ktsz saját erőből működik, s ebben az évben megkezdik az exporttermelést is. Ez utóbbi nagyobb felelőssé­get és még gondosabb munkát kíván a dolgozóktól, vezetők­től egyaránt, de bizonyára alapul szolgál a jövő évi mér­legzáró közgyűlés még jobb eredményeihez. F. O. HÚSZÁN Az üllői Kossuth Tsz szak­munkásképző tanfolyamának húsz állandó hallgatója van. Szavalóverseny Gyomron a költészet napján Az idei költészet napjával kapcsolatos ünnepély előkészí­téseként ebben az évben is megrendezzük a Gyomron már hagyományossá vált szavaló­versenyt az általános iskolák és a gimnázium tanulói számá­ra. A versenyen részt vevők mai magyar költők műveivel szere­pelhetnek. A versenyen egy verset kell elmondaniuk — a zsűri kívánságára az esetleges helyezési holtverseny esetén második verset is el kell mon­dani. A verseny helye a járási mű­velődési ház. Időpontja: már­cius 17, délután három óra. A nevezés iskolánként az igazga­tó által kijelölt magyarszakos tanároknál történik. Jelentke­zési határidő március 5. A versenyt három kategóriá­ban bonyolítjuk le: „Odry Ár­pád” kategória a gimnázium tanulói számára; „Bajor Gizi” kategória az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályos* tanulói számára „Tímár Jó­zsef” kategória az általános is­kola ötödik, hatodik osztályos tanulói számára. A verseny kiválasztásához az alábbi köteteket javasoljuk: Fiatal magyar költők (Diák- könyvtár kiadás) Mai magyar költők (Űj Heli­kon sorozat) Tűztánc (Magvető kiadás) Tiszta szigorúság (Magvető kiadás), továbbá Baranyi Fe­renc, Csőri Sándor, Garai Gá­bor, Jobbágy Károly, Ladányi Mihály, Simon István, Váci Mihály, Benjámin László és Illyés Gyula köteteiben megje­lent versek. A részvevők valamennyien oklevelet kapnak, kategórián­ként az első három helyezettet könyvjutalomban részesítjük. KIRAKAT ELŐTT A legújabb állampolgár Vasárnap délelőtt a sülyi tanács nagytermét különös figyelemmel díszítették. Még a jó öreg nap is kibújt a fel­hők közül, és aranyos suga­rait ráirányította a tanács­terem vadonatúj fehér füg­gönyeire. Gondos kezek az előadóasztal mindkét oldalára egy-egy nagy cserép nyúlánk és élénkzöld színű pálmát he­lyeztek el. Csakhamar népes gyüleke­zet érkezett a tanácshoz. Leg­elöl jöttek a névadószülők. Az asszony karján tartotta gyen­géden a kéthetes Csillát, Tá­piósüly község legújabb ál­lampolgárát. Utána lépdelt a boldog papa: Győri Antal, és mosolygó felesége. Őket sor­ban a nagyszámú rokonság követte. Hamarosan beértek a tágas terembe, ahol az ün­neplő közönséget Papp Mik- lósné vb-titkár fogadta. A tanácstitkárnő rövid be­széde után a szülők megfo­gadták, hogy Csillát a szo­cialista társadalomhoz méltó nevelésben részesítik. Ezután bejegyezték nevüket a név­adó könyvbe. Végül Mihalik Éva hetedik osztályos tanuló, valamint Ba­lázs József és Szegedi György, két úttörő legényke, szavala­ta hangzott el. Az egész ünnepség fél óráig tartott. Meg kell mondani, hogy Győri Csilla, a kedves kis ünnepelt igen szépen vi­selkedett. Egész idő alatt egy kukkot sem szólt. Ebből arra következtetünk, hogy igen de­rék polgár válik belőle. Mert ismerjük el, hogy ae a kis­lány, aki egy fél óráig hall­gatni tud — az bizony rend­kívüli lény! Krátky László (Kiss Sándor felvétele) Naposcsibe előjegyezhető Monor, Liliom utca 34. MNK-MERK0ZES Megérdemelten jutott tovább Gyömrő Gyömrő—Monor 2:1 (0:0) Gyömrő, vezette Schuck. (Tabányi, Nagy P.) A két szomszédvár mérkő­zésére mintegy 300 néző volt kíváncsi. Már az első negyed­órában a gyömrőiek irányí­tották a játékot. Az 5. perc­ben Gudra elment Kajli mel­lett, de lövését Kalocsai nagy bravúrral védte. A 11. perc szép monori támadást hozott. Vitéz beadását László lőtte kapura, de Tóth a helyén volt. A gyömrői fölény tovább erő­södött. Végh beadását Dohnál ügyetlenkedte el, majd Bech- ler lőtt jó helyzetben mellé. A 25. percben a mérkőzés leg­nagyobb helyzete maradt ki­használatlanul. Egy hosszú előreadás után Bechler fakép­nél hagyta Petrányit, de a ki­mozduló kapus mellett, a ka­pu mellé lőtt. Nem szűnt a hazaiak nyomása, de gólt nem sikerült elérniök. Sőt, a túl­oldalon majdnem Monor ju­tott vezetéshez. Egy szép tá­madás után a jobbszélső lö­vése a kapufán csattant. Ki­egyenlített játék folyt a fél­idő végéig — gól nélkül. Szünet után a gyömrőiek azt az utasítást kapták: mi­nél előbb megszerezni a ve­zetést. Nos, ez az 57. percben sikerült. Szép támadás után Bechler kapta a labdát, s a jobb sarokba lőtt. Nem kellett sokáig várni a második gólra sem. A 64. percben ismét Bechler kapott jó labdát, s közelről nem hibázott. A gyömrői kapu előtt a legtöbb veszélyt Vitéz és László je­lentette. Mintha egy kicsit ki­engedtek volna a gyömrőiek, mert feljött Monor. A 69. percbeq szépítettek is László révén. Majd nem sokkal ké­sőbb ugyancsak ő lőtt a kapus kezébe. A 73. percben a mérkőzés legszebb támadása futott vé­gig a pályán, i.árom húzásból állt mindössze, és a gyömrőiek vezették. A befejezés Bechler csukafejese volt, amely azon­ban mellé szállt. Az utolsó tíz perc ismét Gyömrőé volt. Két perccel a befejezés előtt Véghet a 16- oson belül elkaszálták. 11-es! A büntetőt, az amúgy is na­gyon rosszul játszó Rádi gyat­rán mellé lőtte. Az idény eleje ellenére elég jó iramú mérkőzést láthatott • a közönség. Mindkét csapat tartalékosán állt fel, hiszen Monorból hiányzott: Dimoff és K. Nagy, Gyomrából pedig Fitos és Burján. Úgy látszik, a hiányt a mo­noriak érezték meg jobban. A helyzetek alapján Gyömrő akár két-három góllal is győzhetett volna, így megér­demelten jutott tovább a ku­pában. A gyömrői csapatban Tóth jól védett. Fehér volt a védelem leg­jobbja. A csapat legjobbja Tóth János volt. Végig hasz­nos tagja volt a csapatnak. Szűcs első mérkőzésén kissé lámpalázas volt, de nem ját­szott rosszul. Elöl Gudra, Bechler, Végh és Dohnál elég jól játszott. Rádi a csapat leg­rosszabb embere volt, amint hallottuk, nála a sportszerű életmóddal is baj van. A monori csapatban Kalocsai jól vé­dett. Stettner csak reklamálá­saival tűnt ki. Petrányi volt a legjobb védő, Kajlit sokszor átjátszottál A jobbfedezet Simonovics volt a legjobb monori. Elöl László és Vitéz érdemel dicséretet Schuck játékvezető, partjel­ző kollégáival együtt minta­szerűen vezette a mérkőzést (g->

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom