Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
MA; SZA VALÓVERSENY ALBERTIRSÁN Évek óta kora tavasszal szavalóversenyeket rendeznek a községekben. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy a művelődési házak irodalmi színpadjainak tagjai, középiskolás fiatalok összemérjék tehetségüket, felkészültségüket: ki tudja szebben tolmácsolni a költők verseit. Az idén a mai napon kerül sor az első rendezvényre a ceglédi járásban. Az albert- irsai művelődési házban a helybeli fiatalokon kívül a ceglédberceli és dánszentmik- lósi szavalok is színpadra lépnek. Március 13-án Abonyban a község szavaiéi versenyeznek, 20-án Törteién a nyársapátiak és a kocsériak is megjelennek. A járási döntőre a költészet napján kerül sor a ceglédberceli művelődési házban. Itt a községi versenyeken legjobb eredményt elérő sza- valók vetélkedése fejezi be a versenyt Márciusi TITelőadások Az abonyi ktsz klubhelyiségében Márky Péter filmművészetünkről beszél hallgatóinak március 17-én. Albertirsán 28- án kerül sor dr. Kosa Miklós Ember a világűrben című előadására, a művelődési házban. A zöldhalmi iskolában 31-én Tudomány és vallás címmel Rév János tart előadást PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 19Ö6. MÁRCIUS 6., VASARNAP Utak, járdák, parkok « viíirosfejiesistési pray rundban Márciusi első ülését pénteken délelőtt tartotta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szerepelt Petró Mihály községfejlesztési főelőadó beszámolója az 1966. évi járdaépítések előkészítéséről, valamint dr. Dózsa Józsefnek, az építési és közlekedési osztály vezetőjének jelentése az útépítési program állásáról, valamint a parkosítási munkálatok beindításáról. A végrehajtóbizottság élénk vita után a következő aszfaltozási programot hagyta jóvá: a Gyep utca, Posta dűlő, Ady Endre utca, Bástya utca, Kép utca, Fűzfa utca, Besnyő utca, Félszegi út, Várkonyi István utca, Táncsics Mihály utca, Vitéz utca, Alszegi út, Széchenyi út, Bátori utca azon részein, ahol az elmúlt években a beton szegélyes salakjárdák már elkészültek. A végrehajtóbizottság az elhangzott javaslatok alapján CEGLÉD, 1945-1965 A Hazafias Népfront városi bizottságának felkérésére több mint 30 tagú munka- közösség vállalkozott egy évvel ezelőtt arra, hogy ösz- szegyűjtse városunk húszéves fejlődésének dokumentumait. A szorgalmas gyűjtőmunka nemrégiben nyert befejezést. Az értékes helytörténeti munka első részében a felszabadulást megelőző időszak adatai és eseményszerű felINDUL A KÖNYV VÁNDORÚTRA A könyvesboltban „fordított” műszak is van. A könyvekkel távozók mellett köny-' vekel érkezők is "felkeresik az üzletet. Most már tökéletes a könyvek körfogása. Aki megunta olvasmányait vagy olyan könyvet kapott ajándékba, amelyet már megvett, most eladhatja a szegedi antikvárium felvásárlójának. A napokban újsághirdetésben és falragaszokon hirdették, mikor tartanak felvásárlási napot a könyvesboltban. — Milyen volt a mai nap forgalma? — érdeklődtem a szegedi antikváriusnál, nem sokkal zárás előtt — Elég jó forgalom volt. Ezt az is befolyásolja, milyen időszakban hirdetjük a könyvvásárlást. Általában fizetések előtt nagyobb csomagokkal térünk haza. — Vannak-e rendszeres eladók, általában kik az ügyfelek? — Többségében nyugdíjasok, idős értelmiségiek, akik lassanként eladogatják könyvtáruk darabjait Munkások, parasztok is hoznak be könyveket, diákoktól ritkán vásárolunk. — Több alkalommal egész könyvtárat vittünk el, az örökös nem tartotta meg a hagyatékot, nekünk ajánlotta fel megvételre. — Általában milyen könyveket vesznek meg? — Széles körben válogatunk. Mai szépirodalom, klasszikusok, ifjúsági és tudományos könyvek egyaránt átvételre kerülnek. A szakkönyveknél inkább csak az újabbakat vesszük meg, amelyek az illető tudományág legfrissebb eredményein alapulnak. — Mi a helyzet a még ma is sokat emlegetett régi „szép- irodalommal"? — Vásárolunk Cronint, megvesszük az Elfújta a szél-t, a Gulácsy-, Zilahy- könyveket is, Máray, Szabó Dezső és még sokan mások szerepelnek a felvásárlási keretben. — S mit kezdenek az így összegyűjtött könyvekkel? Hiszen úgy hallani, ezekhez szinte lehetetlen hozzájutni, több száz forintos áron cserél gazdát némelyik a feketepiacon. — Nem is kerülnek belföldi forgalomba. A Kultúrán keresztül nyugati országokba vándorolnak. (tamasi) NYITJÁK A SZŐLŐKET Nem tudom, hogy az Ugyer- ban minden parcellán mozgatják-e már a nyitókapát, de az biztos, hogy az első fecskék már megérkeztek. Szombat délután Mucsi István, a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet rakodója, negyedmagával már a nyolcszáz négyszögöles háztáji vége felé jár. — Mire a nap lemegy, meg is lesz a munka! — Inondom neki. — Elég is ez így hétvégi munkának. — Hiszen, ha tsak ennyi lenne! •— kapja fel a fejét Mucsi István. <— Reggel kezdtük el a vállalt egy hold szőlő nyitását, ami a feleségem vállalása. A sógorék is segítenek. Amikor befejeztük, akkor jöttünk ide a háztájiba. Beszélgetés közben megtudom, hogy a háztáji tavaly csak három hektolitert adott. — Pedig hatszor permeteztünk! — jegyezte meg Mucsiné. — De hát hiába volt minden erőlködés. Éppen csakhogy kifutotta az ára a védekezőszert, a rafiát, no meg valamennyi maradt a disznóölésre, meg az ünnepekre. — Ha pedig letesszük a nyitókapát! — kapcsolódik bele a beszélgetésbe a sógor, akkor elővesz- szük a metszőollót. Az ezerjónál sietni kell a metszéssel, mert ez a szőlőfajta elsőnek fakad. — Sürgős a nyitás is, mert a váratlanul beköszöntött jó idő következtében a vesszők földben levő része köny- nyen penészedik. Az idén szeretnénk azt is bepótolni — mondotta Mucsi István — amit a peronosz- póra tavaly elvitt (rossi) dolgozása található, majd Cegléd katonai felszabadításának eseményeiről olvashatunk. Legnagyobb terjedelemben elsőként sikerült feldolgozni városunknak a felszabadulástól napjainkig elért fejlődését. A munkaközösség különös gondot fordított arra, hogy a város katonai parancsnokának, Usakov őrnagynak, valamint a párt- és államhatalmi szerveknek tevékenységéről hű képet adjon. A háborús károkról számszerű adatokat találunk. A romok eltakarítása, az áramszolgáltatás, az áruellátás, az iskolai oktatás, a közlekedés, sport és kulturális munka kibontakozásáról, a földreform végrehajtásáról már-már feledésbe menő adatokat sikerült az utókor számára megmenteni. Az eredeti fényképekről készített fotókópiák között látjuk a MÁV-állomás, a Szűcstelep, a Rákóczi út bombázásáról készített felvételeket. Megtalálható az az 1945. május 9-én készült felvétel is, melyen a ceglédi dolgozók köszöntik a fasizmus felett győzelmet aratott szovjet katonák képviselőit. Az akcióbizottság — mint közölték — nem tekinti befejezettnek a munkát. Fel- szabadulásunk 25. évfordulójára tovább folyik az adatok és események, valamint a dokumentumok gyűjtése. Szerkesztőségünkön keresztül köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik az eddigi gyűjtőmunkában segédkeztek. — sor. Üzérkedők a pia ton Az utóbbi hetekben többször előfordult a ceglédi piacon, hogy üzérkedők mesterségesen felverték a termelők által beszállított áruk árát. Szerencsére rendőrhatósági szerveink erre idejében felfigyeltek. A legutóbbi piaci napon több ilyen személyt igazoltattak. Walter Miklósné Ceglédbercel, Ceglédi út 52. szám alatti lakos 120 tojást, Krisják Jánosné Pilis, Dózsa I. dűlői lakos csirkéket vásárolt fel. Ök egyelőre figyelmeztetésben részesültek. Szabó Józsefné, Cegléd, Batthyány utca 37. szám alatti lakos ellen — aki 280 tojást vásárolt f°l viszonteladásra — szabálysértési eljárást indítottak. Valamennyiüktől elkobozták a jogtalan haszonszerzés céljából felvásárolt árut. Az ellenőrzések során kitűnt, hogy az őstermelők nem mindig hozzák magukkal őstermelői igazolványukat. Márpedig minden őstermelő szabadon árusíthatja a piacon gazdasága terme! vényeit, de — éppen az üzérkedőktől való meokülönböztetés érdekében — szükséges, hogy náluk legyen az igazolvány. határozatban kimondta azt is, hogy az elfogadott és együttesen hatezer négyzet- métert kitevő aszfaltozási program nem tekinthető teljesnek. A községfejlesztési csoportnak és az építési osztálynak változatlanul további utcákat kell aszfaltozásra előkészíteni, elsősorban ott, ahol társadalmi munkások segítik ezt az akciót. Fontos döntések születtek az útépítés tekintetében is. Az Alszegi út most folyó építésén felül mielőbb meg kell kezdeni az igen forgalmas, de jelenleg a legrosszabb állapotban levő Dohány utca felújítását, ahol éppen a nagy forgalomra való tekintettel bazalt kockákkal kell a felső burkolatot kiképezni. Be kell indítani a Beloiannisz ulca útépítését is olyan ütemben, hogy legkésőbb jövőre az újjáépített utca forgalomnak átadható legyen. A végrehajtó bizottság ezután a közterületek rendezését és a parkosítási tervet tárgyalta, majd meghallgatta a pénzügyi osztály beszámolóját az adóbevételi tervek teljesítésének állásáról. Végül a végrehajtó bizottság döntést hozott néhány előterjesztett javaslatról, kijelölte a következő években építendő állatkórház területét, és meghatározta azokat a Városrészeket, ahol még ebben az évben megkezdődnek ; a társasház-építkezések. D. Aki gyümölcsfát ültet... — Alexánder, Sunbeam (Napsugár), Elberta...! — Mintha csak a legjobb barátaihoz szólna Lékó Béla brigádvezető, a Cegléd-Csemői Állami Gazdaság faiskolájában. Az ifjú őszibarackfák szótlanul néznek vissza rá bizli, málna, meg az egres bokrok, s a vörös szirmot ígérő rózsatövek. Húszezer gyümölcsfacsemete várta itt a tavaszt. Felénél több már valahol az állami gazdaságok, háztáy kertek földjébe kapaszko— de ha valamelyik beszélni tudna, ezt válaszolná: — Jó gondozóim voltatok. Ám nekem nem adatott meg az emberi szó, csak a mosoly. De az is csak négy év múlva, amikor új gazdám kertjében meghozom az első termésemet. Jöjjetek majd dik, s egyik-másik zsenge ágán már talán az új rügyek feszítik is a gyenge kérget. A többi is útra készen áll, viszik a Ceglédi Földművesszövetkezet eladóhelyeire is. Naponta jönnek a gyümölcsfát szerető gazdák, viszik, egyre viszik a csemetéakkor el hozzám, amikor már — mosolygó barack leszek, örülnék, ha az első mosolyomat nektek adhatnám, akik a világra: neveltetek. ? 5.. *jtóii*gpéte * d húsvéti rozmaringok, az arany pármenek, a Golden Delicio- usok, a pándi meggyek, a riket, hogy négy-öt év múlva lássák a mosolyát... S eszembe jut ilyenkor apám, akivel kiskertünkben nem egy gyümölcsfát ültet- :t.ünk el, s:. aki:'így oktatott: — Aki gyümölcsfát ültet — bízik a jövőben. (ferencz) ,NEM BÍRÁJA, ORVOSA VAGYOK... Az alkohol betegei Múlt évben: 200 új beteg — 3500 rendelés A néhány négyzetméternyi orvosi szoba az SZTK ceglédi rendelőintézetében, délelőtt ideggyógyászat, délután az alkohol betegeinek a rendelője. A megszokott orvosi rendelői bútorzaton és berendezésen kívül két heverő is szolgálja a betegek kényelmét. A heverők között fél méternyi köz. Az egyik beteg a belsőn fekszik, a másik a heverő végén ül. Éppen az imént érkezett. Zsebéből sörösüveget vett elő, benne fehér bor, úgy háromnegyedéig az üvegnek. Dr. Kiss Ferenc főorvos engedélyével megpróbálok beszélgetésbe elegyedni az újonnan érkezettel. Nem titkolom el, hogy újságíró vagyok, de azt is közlöm, hogy nevét nem említem meg (nem is kérdezem), csupán az útjáról beszéljen, amíg eddig a heverőig eljutott. — Engem tönkretettek... — Hamarosan elmondja aztán, hogy 26 éves, nőtlen, nyolc elemit végzett, és hogy — napszámos... — Hol? — Mindenfelé, maszekként... — Azelőtt? — Ne kérdezzen ... engem tönkretettek. Anyám a megmondhatója. Mégis megtudok annyit, hogy gépkocsivezető volt, de el van tiltva, s most kényszer-elvonókúrán van itt... — Ne kérdezzenek ... ★ Nemcsak „kényszerből” járnak ide a betegek. Szép számmal jönnek önként is, akik a maguk jószántából akarnak szabadulni ettől a betegségtől — mondja a főorvos. — Az „önkéntesek” a könynyebb esetek. Ök meg is akarnak szabadulni az alkohol szenvedélytől, márpedig mint minden betegségnél — itt is nagyon fontos, hogy a beteg akarjon meggyógyulni. — S akiket kényszeríteni kell? — Azokkal nehezebb boldogulni. Többségük nem is akarja elismerni, hogy alkoholisták. — Hogy kezdődik a gyógykezelés? — Mindenekelőtt alapos belgyógyászati kivizsgálást végeztetünk, röntgenre küldjük, laboratóriumi vizsgálatra. Tudnunk kell, rendben van-e a szív, a máj, az érrendszer működése és a vérnyomás. — A kezelés célja feltételes reflexek kialakítása az alkohol ellen. Általában egy fajta alkohol ellen „kondicionálják” a beteget. Cegléden főként a bor a gyakoribb „kórokozója” a betegségnek, de kezelik pálinka, sör és „kevert" ellen is az alkohol betegeit. Járnak ide Nagykörösről és a nagykátai járásból is. Az elmúlt évben kétszáz új betegük volt. A hat hétig tartó kúra alatt összesen 3500 kezelést végeztek betegeiken. S ezenkívül a gondozói munka. Pro- hászka Károlyné — a betegek Erzsi nővére — mintegy 1500 esetben végzett család- látogatást. S ezt nemcsak a gyógykezelés idején teszi, a „gyógyult” betegeket is felkeresi olykor, hogy tanácsaival segítse a betege és környezetét a végleges gyógyuláshoz. — Mi a legnehezebb a gyógykezelés során? — teszem fel az utolsó kérdést a főorvosnak. — A mi betegeink különösképpen érzékenyek, titkolják, nem egy tagadja is betegségét. Éppen ezért a legnehezebb megnyerni a bizalmukat. Célom: minden beteg megérezze, hogy nem bírája — orvosa vagyok. rencz L- jos Már a divatban is... Gondoltam — itt a tavasz —, csináltatok magamnak egy kiskosztümöt. s hogy jó drága is legyen (ez a tavasz már úgysem jön vissza!), maszeknál rendeltem meg. Üzent is a mester hogy kész a ruha. Elmentem és felpróbáltam. Tetszettem magamnak az új ruhában, elégedetten illetettem magamat a három szárnyú tükör előtt Fordultam jobbra fordultam balra. Bár ne fordultam volna! Közben ugyanis észrevettem, hogy hátul valami nem stimmel. — De hiszen ennek a kabátnak rövidebb az eleje, mint a hátulja! A mester valóságos ango’ hidegvérrel. francia udvariassággal és némei leleménynyel válaszolta: — Hölgyem, ez a legújabb párizsi divat! Ki visel ma már elöl- hátul egyforma hosszú kosztümkabátot? — Például én is! És ebben az esetben nem óhajtom követni a párizsi divatot! Mire a mester: — Elnézését kérem ... én azt hittem ... szóval én úgy tudtam, hogy a hölgsi haladó világnézetű egyén... (Cs.)