Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

MA; SZA VALÓVERSENY ALBERTIRSÁN Évek óta kora tavasszal sza­valóversenyeket rendeznek a községekben. Ilyenkor lehető­ség nyílik arra, hogy a mű­velődési házak irodalmi szín­padjainak tagjai, középisko­lás fiatalok összemérjék te­hetségüket, felkészültségüket: ki tudja szebben tolmácsolni a költők verseit. Az idén a mai napon ke­rül sor az első rendezvényre a ceglédi járásban. Az albert- irsai művelődési házban a helybeli fiatalokon kívül a ceglédberceli és dánszentmik- lósi szavalok is színpadra lép­nek. Március 13-án Abonyban a község szavaiéi versenyeznek, 20-án Törteién a nyársapátiak és a kocsériak is megjelen­nek. A járási döntőre a költé­szet napján kerül sor a ceg­lédberceli művelődési házban. Itt a községi versenyeken legjobb eredményt elérő sza- valók vetélkedése fejezi be a versenyt Márciusi TIT­előadások Az abonyi ktsz klubhelyisé­gében Márky Péter filmművé­szetünkről beszél hallgatóinak március 17-én. Albertirsán 28- án kerül sor dr. Kosa Miklós Ember a világűrben című elő­adására, a művelődési házban. A zöldhalmi iskolában 31-én Tudomány és vallás címmel Rév János tart előadást PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 19Ö6. MÁRCIUS 6., VASARNAP Utak, járdák, parkok « viíirosfejiesistési pray rundban Márciusi első ülését pénte­ken délelőtt tartotta meg a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Napirenden szere­pelt Petró Mihály községfej­lesztési főelőadó beszámolója az 1966. évi járdaépítések előkészítéséről, valamint dr. Dózsa Józsefnek, az építési és közlekedési osztály vezetőjé­nek jelentése az útépítési program állásáról, valamint a parkosítási munkálatok bein­dításáról. A végrehajtóbizottság élénk vita után a következő aszfal­tozási programot hagyta jóvá: a Gyep utca, Posta dűlő, Ady Endre utca, Bástya utca, Kép utca, Fűzfa ut­ca, Besnyő utca, Félszegi út, Várkonyi István utca, Táncsics Mihály utca, Vi­téz utca, Alszegi út, Szé­chenyi út, Bátori utca azon részein, ahol az elmúlt években a beton szegélyes sa­lakjárdák már elkészültek. A végrehajtóbizottság az elhangzott javaslatok alapján CEGLÉD, 1945-1965 A Hazafias Népfront városi bizottságának felkérésére több mint 30 tagú munka- közösség vállalkozott egy évvel ezelőtt arra, hogy ösz- szegyűjtse városunk húszéves fejlődésének dokumentumait. A szorgalmas gyűjtőmunka nemrégiben nyert befejezést. Az értékes helytörténeti mun­ka első részében a felszaba­dulást megelőző időszak adatai és eseményszerű fel­INDUL A KÖNYV VÁNDORÚTRA A könyvesboltban „fordí­tott” műszak is van. A köny­vekkel távozók mellett köny-' vekel érkezők is "felkeresik az üzletet. Most már tökéletes a köny­vek körfogása. Aki megunta olvasmányait vagy olyan könyvet kapott ajándékba, amelyet már megvett, most eladhatja a szegedi antikvá­rium felvásárlójának. A napokban újsághirdetés­ben és falragaszokon hirdet­ték, mikor tartanak felvásár­lási napot a könyvesboltban. — Milyen volt a mai nap forgalma? — érdeklődtem a szegedi antikváriusnál, nem sokkal zárás előtt — Elég jó forgalom volt. Ezt az is befolyásolja, milyen időszakban hirdetjük a könyvvásárlást. Általában fi­zetések előtt nagyobb csoma­gokkal térünk haza. — Vannak-e rendszeres el­adók, általában kik az ügyfe­lek? — Többségében nyugdíja­sok, idős értelmiségiek, akik lassanként eladogatják könyv­táruk darabjait Munkások, parasztok is hoznak be köny­veket, diákoktól ritkán vásá­rolunk. — Több alkalommal egész könyvtárat vittünk el, az örö­kös nem tartotta meg a ha­gyatékot, nekünk ajánlotta fel megvételre. — Általában milyen köny­veket vesznek meg? — Széles körben váloga­tunk. Mai szépirodalom, klasszikusok, ifjúsági és tudo­mányos könyvek egyaránt át­vételre kerülnek. A szak­könyveknél inkább csak az újabbakat vesszük meg, ame­lyek az illető tudományág leg­frissebb eredményein alapul­nak. — Mi a helyzet a még ma is sokat emlegetett régi „szép- irodalommal"? — Vásárolunk Cronint, megvesszük az Elfújta a szél-t, a Gulácsy-, Zilahy- könyveket is, Máray, Szabó Dezső és még sokan mások szerepelnek a felvásárlási ke­retben. — S mit kezdenek az így összegyűjtött könyvekkel? Hi­szen úgy hallani, ezekhez szinte lehetetlen hozzájutni, több száz forintos áron cserél gazdát némelyik a feketepia­con. — Nem is kerülnek belföldi forgalomba. A Kultúrán ke­resztül nyugati országokba vándorolnak. (tamasi) NYITJÁK A SZŐLŐKET Nem tudom, hogy az Ugyer- ban minden par­cellán mozgat­ják-e már a nyi­tókapát, de az biz­tos, hogy az első fecskék már meg­érkeztek. Szom­bat délután Mucsi István, a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet rako­dója, negyedma­gával már a nyolcszáz négy­szögöles háztáji vége felé jár. — Mire a nap lemegy, meg is lesz a munka! — Inondom neki. — Elég is ez így hét­végi munkának. — Hiszen, ha tsak ennyi lenne! •— kapja fel a fe­jét Mucsi István. <— Reggel kezdtük el a vállalt egy hold szőlő nyitá­sát, ami a felesé­gem vállalása. A sógorék is segíte­nek. Amikor befe­jeztük, akkor jöt­tünk ide a háztá­jiba. Beszélgetés köz­ben megtudom, hogy a háztáji ta­valy csak három hektolitert adott. — Pedig hat­szor permetez­tünk! — jegyezte meg Mucsiné. — De hát hiába volt minden erőlködés. Éppen csakhogy kifutotta az ára a védekezőszert, a rafiát, no meg va­lamennyi maradt a disznóölésre, meg az ünnepek­re. — Ha pedig le­tesszük a nyitó­kapát! — kapcso­lódik bele a be­szélgetésbe a só­gor, akkor elővesz- szük a metszőol­lót. Az ezerjónál sietni kell a met­széssel, mert ez a szőlőfajta elsőnek fakad. — Sürgős a nyitás is, mert a váratlanul bekö­szöntött jó idő következtében a vesszők földben levő része köny- nyen penészedik. Az idén szeret­nénk azt is bepó­tolni — mondot­ta Mucsi István — amit a peronosz- póra tavaly elvitt (rossi) dolgozása található, majd Cegléd katonai felszabadítá­sának eseményeiről olvasha­tunk. Legnagyobb terjede­lemben elsőként sikerült fel­dolgozni városunknak a fel­szabadulástól napjainkig elért fejlődését. A munkaközösség különös gondot fordított arra, hogy a város katonai parancsnoká­nak, Usakov őrnagynak, va­lamint a párt- és államhatal­mi szerveknek tevékenységé­ről hű képet adjon. A hábo­rús károkról számszerű ada­tokat találunk. A romok el­takarítása, az áramszolgálta­tás, az áruellátás, az iskolai oktatás, a közlekedés, sport és kulturális munka kibonta­kozásáról, a földreform vég­rehajtásáról már-már fele­désbe menő adatokat sikerült az utókor számára megmen­teni. Az eredeti fényképekről ké­szített fotókópiák között lát­juk a MÁV-állomás, a Szűcs­telep, a Rákóczi út bombá­zásáról készített felvételeket. Megtalálható az az 1945. má­jus 9-én készült felvétel is, melyen a ceglédi dolgozók kö­szöntik a fasizmus felett győ­zelmet aratott szovjet katonák képviselőit. Az akcióbizottság — mint közölték — nem tekinti be­fejezettnek a munkát. Fel- szabadulásunk 25. évfordu­lójára tovább folyik az ada­tok és események, valamint a dokumentumok gyűjtése. Szerkesztőségünkön keresz­tül köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik az eddigi gyűjtőmunkában segédkeztek. — sor. Üzérkedők a pia ton Az utóbbi hetekben több­ször előfordult a ceglédi pia­con, hogy üzérkedők mester­ségesen felverték a termelők által beszállított áruk árát. Szerencsére rendőrhatósági szerveink erre idejében fel­figyeltek. A legutóbbi piaci napon több ilyen személyt igazoltattak. Walter Miklósné Ceglédbercel, Ceglédi út 52. szám alatti lakos 120 tojást, Krisják Jánosné Pilis, Dózsa I. dűlői lakos csirkéket vásá­rolt fel. Ök egyelőre figyel­meztetésben részesültek. Sza­bó Józsefné, Cegléd, Bat­thyány utca 37. szám alatti lakos ellen — aki 280 tojást vásárolt f°l viszonteladásra — szabálysértési eljárást indítot­tak. Valamennyiüktől elko­bozták a jogtalan haszonszer­zés céljából felvásárolt árut. Az ellenőrzések során ki­tűnt, hogy az őstermelők nem mindig hozzák magukkal ős­termelői igazolványukat. Már­pedig minden őstermelő sza­badon árusíthatja a piacon gazdasága terme! vényeit, de — éppen az üzérkedőktől va­ló meokülönböztetés érdeké­ben — szükséges, hogy náluk legyen az igazolvány. határozatban kimondta azt is, hogy az elfogadott és együttesen hatezer négyzet- métert kitevő aszfaltozási program nem tekinthető tel­jesnek. A községfejlesztési csoportnak és az építési osz­tálynak változatlanul további utcákat kell asz­faltozásra előkészíteni, el­sősorban ott, ahol társa­dalmi munkások segítik ezt az akciót. Fontos döntések születtek az útépítés tekintetében is. Az Alszegi út most folyó építé­sén felül mielőbb meg kell kezdeni az igen forgalmas, de jelenleg a legrosszabb álla­potban levő Dohány utca fel­újítását, ahol éppen a nagy forgalomra való tekintettel bazalt kockákkal kell a felső burkolatot kiképezni. Be kell indítani a Beloiannisz ulca útépítését is olyan ütemben, hogy legkésőbb jövőre az új­jáépített utca forgalomnak át­adható legyen. A végrehajtó bizottság ez­után a közterületek rendezé­sét és a parkosítási tervet tárgyalta, majd meghallgatta a pénzügyi osztály beszámoló­ját az adóbevételi tervek tel­jesítésének állásáról. Végül a végrehajtó bizott­ság döntést hozott néhány előterjesztett javaslatról, kije­lölte a következő években építendő állatkórház területét, és meghatározta azokat a Vá­rosrészeket, ahol még ebben az évben megkezdődnek ; a társasház-építkezések. D. Aki gyümölcsfát ültet... — Alexánder, Sunbeam (Napsugár), Elberta...! — Mintha csak a legjobb bará­taihoz szólna Lékó Béla bri­gádvezető, a Cegléd-Csemői Állami Gazdaság faiskolájá­ban. Az ifjú őszibarackfák szótlanul néznek vissza rá bizli, málna, meg az egres bokrok, s a vörös szirmot ígé­rő rózsatövek. Húszezer gyümölcsfacse­mete várta itt a tavaszt. Fe­lénél több már valahol az állami gazdaságok, háztáy kertek földjébe kapaszko­— de ha valamelyik beszélni tudna, ezt válaszolná: — Jó gondozóim voltatok. Ám nekem nem adatott meg az emberi szó, csak a mo­soly. De az is csak négy év múlva, amikor új gazdám kertjében meghozom az első termésemet. Jöjjetek majd dik, s egyik-másik zsenge ágán már talán az új rü­gyek feszítik is a gyenge kérget. A többi is útra készen áll, viszik a Ceglédi Földmű­vesszövetkezet eladóhelyeire is. Naponta jönnek a gyü­mölcsfát szerető gazdák, vi­szik, egyre viszik a csemeté­akkor el hozzám, amikor már — mosolygó barack leszek, örülnék, ha az első mosolyo­mat nektek adhatnám, akik a világra: neveltetek. ? 5.. *jtóii*gpéte * d húsvéti rozmaringok, az arany pármenek, a Golden Delicio- usok, a pándi meggyek, a ri­ket, hogy négy-öt év múl­va lássák a mosolyát... S eszembe jut ilyenkor apám, akivel kiskertünkben nem egy gyümölcsfát ültet- :t.ünk el, s:. aki:'így oktatott: — Aki gyümölcsfát ültet — bízik a jövőben. (ferencz) ,NEM BÍRÁJA, ORVOSA VAGYOK... Az alkohol betegei Múlt évben: 200 új beteg — 3500 rendelés A néhány négyzetméternyi orvosi szoba az SZTK ceg­lédi rendelőintézetében, dél­előtt ideggyógyászat, délután az alkohol betegeinek a ren­delője. A megszokott orvosi rendelői bútorzaton és be­rendezésen kívül két heverő is szolgálja a betegek ké­nyelmét. A heverők között fél méternyi köz. Az egyik beteg a belsőn fekszik, a má­sik a heverő végén ül. Ép­pen az imént érkezett. Zse­béből sörösüveget vett elő, benne fehér bor, úgy há­romnegyedéig az üvegnek. Dr. Kiss Ferenc főorvos engedélyével megpróbálok be­szélgetésbe elegyedni az újon­nan érkezettel. Nem titko­lom el, hogy újságíró va­gyok, de azt is közlöm, hogy nevét nem említem meg (nem is kérdezem), csupán az út­járól beszéljen, amíg eddig a heverőig eljutott. — Engem tönkretettek... — Hamarosan elmondja az­tán, hogy 26 éves, nőtlen, nyolc elemit végzett, és hogy — napszámos... — Hol? — Mindenfelé, maszekként... — Azelőtt? — Ne kérdezzen ... engem tönkretettek. Anyám a meg­mondhatója. Mégis megtudok annyit, hogy gépkocsivezető volt, de el van tiltva, s most kény­szer-elvonókúrán van itt... — Ne kérdezzenek ... ★ Nemcsak „kényszerből” járnak ide a betegek. Szép számmal jönnek önként is, akik a maguk jószántából akarnak szabadulni ettől a betegségtől — mondja a fő­orvos. — Az „önkéntesek” a köny­nyebb esetek. Ök meg is akar­nak szabadulni az alkohol szenvedélytől, márpedig mint minden betegségnél — itt is nagyon fontos, hogy a beteg akarjon meggyógyulni. — S akiket kényszeríteni kell? — Azokkal nehezebb bol­dogulni. Többségük nem is akarja elismerni, hogy alko­holisták. — Hogy kezdődik a gyógy­kezelés? — Mindenekelőtt alapos belgyógyászati kivizsgálást végeztetünk, röntgenre küld­jük, laboratóriumi vizsgálat­ra. Tudnunk kell, rendben van-e a szív, a máj, az ér­rendszer működése és a vér­nyomás. — A kezelés célja feltéte­les reflexek kialakítása az alkohol ellen. Általában egy fajta alkohol ellen „kondi­cionálják” a beteget. Ceglé­den főként a bor a gyako­ribb „kórokozója” a beteg­ségnek, de kezelik pálinka, sör és „kevert" ellen is az alkohol betegeit. Járnak ide Nagykörösről és a nagykátai járásból is. Az elmúlt évben kétszáz új betegük volt. A hat hétig tartó kúra alatt összesen 3500 kezelést végez­tek betegeiken. S ezenkívül a gondozói munka. Pro- hászka Károlyné — a bete­gek Erzsi nővére — mintegy 1500 esetben végzett család- látogatást. S ezt nemcsak a gyógykezelés idején teszi, a „gyógyult” betegeket is fel­keresi olykor, hogy taná­csaival segítse a betege és környezetét a végleges gyó­gyuláshoz. — Mi a legnehezebb a gyógykezelés során? — te­szem fel az utolsó kérdést a főorvosnak. — A mi betegeink külö­nösképpen érzékenyek, tit­kolják, nem egy tagadja is betegségét. Éppen ezért a legnehezebb megnyerni a bi­zalmukat. Célom: minden be­teg megérezze, hogy nem bí­rája — orvosa vagyok. rencz L- jos Már a divatban is... Gondoltam — itt a tavasz —, csináltatok ma­gamnak egy kis­kosztümöt. s hogy jó drága is le­gyen (ez a tavasz már úgysem jön vissza!), maszek­nál rendeltem meg. Üzent is a mester hogy kész a ruha. Elmen­tem és felpróbál­tam. Tetszettem magamnak az új ruhában, elége­detten illetettem magamat a há­rom szárnyú tü­kör előtt Fordul­tam jobbra for­dultam balra. Bár ne fordultam volna! Közben ugyanis észrevet­tem, hogy hátul valami nem stim­mel. — De hiszen ennek a kabát­nak rövidebb az eleje, mint a há­tulja! A mester való­ságos ango’ hi­degvérrel. francia udvariassággal és némei lelemény­nyel válaszolta: — Hölgyem, ez a legújabb pári­zsi divat! Ki vi­sel ma már elöl- hátul egyforma hosszú kosztüm­kabátot? — Például én is! És ebben az esetben nem óhaj­tom követni a pá­rizsi divatot! Mire a mester: — Elnézését ké­rem ... én azt hit­tem ... szóval én úgy tudtam, hogy a hölgsi haladó világnézetű egyén... (Cs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom