Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

GÉPEK TALONBAN A műhelyekben járva hány­szor láttam porlepett, drága gépeket, amelyekről messzi­ről lerítt, hogy hosszú idő óta nem használták már. Ér­deklődésemre majdnem min­dig ilyen választ kaptam: „Nincs rá szükség.” — „Egye­lőre talonba tettük.” — „Nem vált be, és nem tud­juk, mit csináljunk vele.” A tmk szűk kapacitása miatt a félreállított eszközöknek sok­szor még a karbantartására sem fordítanak gondot. A használaton kívüli gépek és berendezések legtöbbször a felelőtlen gazdálkodás pél­dázol. Értéket nem termel­nek, de utánuk is számolni kell az eszközlekötést, az amortizáció részaránya más gyártmányok költségeiben szerepel, a megvásárlásukra fordított összeg tehát növeli a vállalati költségeket. Ennél azonban jóval tetemesebb a népgazdaságot sújtó kár. A termelőmunka alól kivont gé­pek számottevő része új gyártmány, amelyről csak az üzemben derült ki, hogy be­szerzése felesleges pénz — gyakran kemény valuta — ki­dobás volt. Mi az oka, hogy eléggé nagy a használaton kívüli gé­pek és berendezések aránya üzemeinkben? Elsősorban a beruházás tervezésének felü­letessége. Hány üzemben elő­fordult: kaptak egy-egy ter­melési feladatot, amelyhez szükségesnek vélték az új gép beállítását. Harcoltak megvásárlásáért a trösztnél, a minisztériumban, nem egy­szer más, fontosabb termé­kek beszerzése elől vonták el a valutát, de amikor mű­ködtetni kezdték, kiderült, hogy nem megfelelő, vagy nincs is rá olyan nagy szük­ség. Ismerek példát, hogy nem sokkal a beszerzés után leállították a gyártmány ter­melését, és a gép feleslegessé vált. Hallottam arról is, hogy kitűnően bevált a gép, de a gyártás mennyiségéhez ké­pest túl nagy volt a kapaci­tása, ezért rövid időszakos üzemeltetés után hónapokig rendszeresen állásra kénysze­rült. Azzal már kevesebbet törődnek a gyárak illetéke­sei, hogy utánanézzenek, nem lenne-e szükség rá testvérvál­lalatoknál, vagy kisebb mó­dosítással, átalakítással nem használható-e más termék gyártására? Nem olyan gazdag az ál­lam, hogy ezeknek az értékes és értéket termelő drága gé­peknek a leállítását eltűrhes­se. Jogos az igény, hogy az üzemek gondosabban nézze­nek utána, hogy a már be­szerzett, de talonba tett gé­pet hasznosítsák. Jó néhány újítási feladattervben lapoz­gattam, de alig találtam olyan pontot, amely a félreállított gépek használhatóságára je­lölt volna ki műszaki meg­oldást. Pedig ez lenne az egyik módja, hogy működjön, termeljen a használaton kí­vüli berendezés. Gyakran megoldást ígér az értékesítés is. Nem ritka az olyan ta­pasztalat, hogy állami és ta­nácsi vállalatoknak, kisipari szövetkezeteknek égetően nagy szükségük lenne azokra az eszközökre, munkagépek­re, amelyek más üzemekben feleslegesek. Csak utána kel­lene nézni, és erre van mód, hiszen pontosan tudják min­denhol, melyek az azonos, vagy hasonló gyártmányokat termelő vállalatok. Példázta ezt az elfekvő készletek fel­kutatása, nyilvánossága és az értékesítések eredménye is. Az új gazdaságirányítási rendszer, a vállalati önálló­ság bővítése bizonyára meg­fontoltabb beruházástervezés­re készteti üzemeinket, hosz- szabb időszakra mérik majd fel a gyártási igényeket, és jobban latolgatják az ezek­hez szükséges gépek beszerzé­sének szükségességét. Addig is többet kell azonban törőd- hi üzemeinkben a gépek mű­ködtetésével, hogy azok cél­juknak megfelelően értéket termeljenek. Kovács András LIPCSE: Vásárnyitás ma re£ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES ÁM EGY El TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM ÁRA 80 FII * F** 1966. MÁRCIUS 6., VASARNAP Kállai Gyula, a magyar kormányküldöttség afrikai és ázsiai útjáról A KORMÁNYFŐ RÄDIÖ- ÉS TELEVfZIÓBESZÉDE, A 3. OLDALON A nyolcszázéves vásárváros kapuit ezekben az órákban tárják szélesre a kora reggel óta várakozó vendégek előtt. Hetvenöt ország kiállítói rendezkedtek be a pavilonok­ban. Hazánk is kiállítóként szerepel, s iparunk sok termé­két vitte a vásárvárosba Űj bolgár parlament Szófia A bolgár nemzetgyűlés el­nöksége március 11-én dél­utánra összehívta a nemzet- gyűlés ülésszakát A vasár­nap megválasztott parlament­nek ez lesz az első üléssza­ka. Mint ismeretes, a mosta­ni — a felszabadulás óta az ötödik — nemzetgyűlésnek 416 tagja van, vagyis kilenc­venöttel több, mint az előző­nek volt NAPIRENDEN: a bejárd tanulók helyzete Italmérés a vonaton — gyermekeknek is Kevés a tanul ókocsi ♦ Napi tiz óra, meleg étel nélkül „A Pest megyei Tanács VB meghívja Önt a megyei gyermek- és ifjúságvédel­mi munkaértekezlet már­cius 5-én tartandó ülésé­re. Napirend: a bejáró ta­nulók helyzete.” Így szólt a meghívás, amely nem is sejttette, milyen szer­teágazó, izgalmas problémák kerülnek szóba ezen a tanács­kozáson. A vita alapját annak a vizsgálatnak a tapasztala­tai képezték, amelyet a tö­megszervezetek és társadalmi szervek végeztek jónéhány általános és középiskolában, 17 szakmunkásképző-intézet­ben, vasútállomásokon és MÁVAUT-pályaudvarokon. Jónás Zoltán, a KISZ me-i§ gyei bizottságának úttörő-^ titkára bevezetőben statisz- ^ tikai áttekintést adott a ^ különböző iskolatípusok be-1 járó tanulóinak számáról, $ amely a növendékek 45—65 szá- ^ zalékát teszi ki. Ezek a gyermekek 1—3 órát 5 utaznak naponta különböző § járműveken, sőt, az alsótago-Sj zatos általános iskolások kö- ^ zül, több mint 1500 a gyalog^ bejárók száma. § — A bejáró tanulók hely- ^ zetét vizsgálva, külön kellfc — foglalkoznunk az iskolán be­lüli és az utazás közben fel­merülő problémákkal — foly­tatta Jónás Zoltán. — Hívjuk ismét segítségül a statiszti­kát. A több, mint 4690 be­járó általános iskolás kö­zül mindössze 806 gyermek részesül a tanulószoba és az étkezés kedvezményében; semmiféle kedvezményt nem kap a középiskolások több, mint 44 százaléka; a meg­vizsgált 17 szakmunkásképző­intézet közül csupán ötben tudnak étkezést biztosítani a bejáró növendékeknek. Ezek a látszólag unalmas számok azt jelentik, hogy a fejlődésben levő gyerme­kek jelentős része napon­ta csupán egyszer jut me­leg ételhez, este és éveken át rendszerte­lenül táplálkozik! Az egészségügyi-táplálkozá­si kérdésekkel csaknem egyenrangúan vetődik fel a nem tanulószobás bejáró nö­vendékek tanulmányi előme­netelének kérdése. A MÁV és a MÁVAUT minden segítő­készsége ellenére, sok helyütt képtelen a járművek menet­rendjét a tanítási idő kezde­téhez igazítani. Emiatt igen (Folytatás a 2. oldalon) HARC A RÍZSTERMÉSÉRT íz amerikai gépek megfutamodtak Súlyos összecsapások Dél-Vietnamban Saigon Dél-Vietnam északi részé­ben két helyen folynak jelen­leg súlyos harcok: Quang Ngai-tól északnyugatra és Tuy Hoa-tól délkeletre. Az amerikai erők a két tartományban Utah és Harri­son elnevezésű hadművele­tet indítottak — mindkettőt azért, hogy maguk számára biztosít­sák a térség rizs-betaka­rítását. A Quang Ngai térségében indult harc már péntek délután komoly méreteket öltött, s szom­baton újból fellángolt. A harcban dél-vietnami kor­mányerők és amerikai ten­gerészgyalogosok mérkőznek a felszabadító erők több ala­kulatával. Az AP szerint a tengerész- gyalogosok vesztesége sú­lyos, ősz óta talán a leg­nagyobb méretű. Már a negyedik tengerész- gyalogos zászlóaljat irányít­(Folytatás a 2. oldalon) Koszigin az EAK-ba látogat Moszkva A szovjet fővárosban hivata­losan bejelentették, hogy Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Nasszer elnök meghívásárá 1966. május első felében láto­gatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban. 400 ceglédi szurkoló Kecskeméten Eg^gólos vereség a nyitány on TELNEK A ZSÁKOK Szombaton megkezdődött a labdarúgó NB II idei küzde­lemsorozata. Az újonc Ceg­lédi Vasutast 400 szurkoló kí­sérte el a szomszédvárba. A tavalyi második helyezett $'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ Nyers Rezső megek in tette tiszai árvédelmet Nyers Rezső, az MSZMP 8 Politikai Bizottságának pót-1 tagja, a Központi Bizottság tit- $ kára, szombaton megtekin- $ tette a tiszai árvízvédeke- ^ zést. Ezzel kapcsolatban Szol- ^ nokon megbeszélést folytatott J Dégen Imrével, az Országos ^ Vízügyi Főigazgatóság veze- J tőjével, Csáki Istvánnal, az J j MSZMP Szolnok megyei Bi-; zottságának első titkárával és t I Hegedűs Lajossal, a Közép- ^ tiszavidéki Vízügyi Igazga- J tóság vezetőjével. Ezt köve-1 tőén repülőgépről megszem- § lélte a Körösök mentén, § Gyula térségében folyó víz- ^ visszavezetési és helyreáll!- $ tási munkálatokat. ellen egygólos vereséget szenvedett a Pest megyei gár­da. Végeredményben tehát nem vallott szégyent a csapat. Kecskeméti Dózsa—Ceglédi Vasutas 2:1 (1:1) Kecskemét, 2500 néző. V.: ^ Zsolt. ^ CVSE: Hamza — Cseh, üt Oláh, Császár — Darázs, Tóth í — Csurgat, Kökény, Józsa, * Pintér, Markó. \ A vezetést a ceglédiek sze- $ rezték meg. A 6. percben a § Csurgai felvágása miatt meg- § ítélt 11-est Kökény értékesí- ^ tette. Ezután fokozatosan ^ feljött a Dózsa, de egyenlíteni ^ csak a 43. percben tudott. Kiss 5 váratlan lövésére Hamza ké- í són mozdult. Szünet után ^ erősen rohamoztak a helyiek, § s a 62. percben megszerezték ^ a győztes gólt. Befejezésig ki­6 egyenlített játék volt & Jó: Oláh (a mezőny legjobb- | ja), Cseh, Tóth. § Kecskeméti Mihály ! 7-----­Á rvíz % \ Argentínában \ ^ Buenos Aires § Argentina északi részében ^ több mint százezer személyt ^ kellett kitelepíteni otthoná- ^ ból a szüntelen esőzés folytán ^ keletkezett árvizek miatt. Az ^ áradások halálos áldozato- S kát nem követeltek, de igen $ nagy anyagi károkat okoztak. ^ Fennáll azonban a sárgaláz és ^ egyéb járványos betegségek veszélye. Mohón nyeli a morzsológép a kukoricát, szaporán telnek a zsákok a Terményforgalmi Vál­lalat nagykátai telepén. A ragyogó tavaszi napsütésben pedig jobb kedvvel dolgoznak a morzsoló brigád tagjai. Munkájuk még jócskán akad, hiszen a hatalmas udvar fele tele van morzsoiatlan kukoricaprizmákkal (Foto: Gábor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom