Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
GÉPEK TALONBAN A műhelyekben járva hányszor láttam porlepett, drága gépeket, amelyekről messziről lerítt, hogy hosszú idő óta nem használták már. Érdeklődésemre majdnem mindig ilyen választ kaptam: „Nincs rá szükség.” — „Egyelőre talonba tettük.” — „Nem vált be, és nem tudjuk, mit csináljunk vele.” A tmk szűk kapacitása miatt a félreállított eszközöknek sokszor még a karbantartására sem fordítanak gondot. A használaton kívüli gépek és berendezések legtöbbször a felelőtlen gazdálkodás példázol. Értéket nem termelnek, de utánuk is számolni kell az eszközlekötést, az amortizáció részaránya más gyártmányok költségeiben szerepel, a megvásárlásukra fordított összeg tehát növeli a vállalati költségeket. Ennél azonban jóval tetemesebb a népgazdaságot sújtó kár. A termelőmunka alól kivont gépek számottevő része új gyártmány, amelyről csak az üzemben derült ki, hogy beszerzése felesleges pénz — gyakran kemény valuta — kidobás volt. Mi az oka, hogy eléggé nagy a használaton kívüli gépek és berendezések aránya üzemeinkben? Elsősorban a beruházás tervezésének felületessége. Hány üzemben előfordult: kaptak egy-egy termelési feladatot, amelyhez szükségesnek vélték az új gép beállítását. Harcoltak megvásárlásáért a trösztnél, a minisztériumban, nem egyszer más, fontosabb termékek beszerzése elől vonták el a valutát, de amikor működtetni kezdték, kiderült, hogy nem megfelelő, vagy nincs is rá olyan nagy szükség. Ismerek példát, hogy nem sokkal a beszerzés után leállították a gyártmány termelését, és a gép feleslegessé vált. Hallottam arról is, hogy kitűnően bevált a gép, de a gyártás mennyiségéhez képest túl nagy volt a kapacitása, ezért rövid időszakos üzemeltetés után hónapokig rendszeresen állásra kényszerült. Azzal már kevesebbet törődnek a gyárak illetékesei, hogy utánanézzenek, nem lenne-e szükség rá testvérvállalatoknál, vagy kisebb módosítással, átalakítással nem használható-e más termék gyártására? Nem olyan gazdag az állam, hogy ezeknek az értékes és értéket termelő drága gépeknek a leállítását eltűrhesse. Jogos az igény, hogy az üzemek gondosabban nézzenek utána, hogy a már beszerzett, de talonba tett gépet hasznosítsák. Jó néhány újítási feladattervben lapozgattam, de alig találtam olyan pontot, amely a félreállított gépek használhatóságára jelölt volna ki műszaki megoldást. Pedig ez lenne az egyik módja, hogy működjön, termeljen a használaton kívüli berendezés. Gyakran megoldást ígér az értékesítés is. Nem ritka az olyan tapasztalat, hogy állami és tanácsi vállalatoknak, kisipari szövetkezeteknek égetően nagy szükségük lenne azokra az eszközökre, munkagépekre, amelyek más üzemekben feleslegesek. Csak utána kellene nézni, és erre van mód, hiszen pontosan tudják mindenhol, melyek az azonos, vagy hasonló gyártmányokat termelő vállalatok. Példázta ezt az elfekvő készletek felkutatása, nyilvánossága és az értékesítések eredménye is. Az új gazdaságirányítási rendszer, a vállalati önállóság bővítése bizonyára megfontoltabb beruházástervezésre készteti üzemeinket, hosz- szabb időszakra mérik majd fel a gyártási igényeket, és jobban latolgatják az ezekhez szükséges gépek beszerzésének szükségességét. Addig is többet kell azonban törőd- hi üzemeinkben a gépek működtetésével, hogy azok céljuknak megfelelően értéket termeljenek. Kovács András LIPCSE: Vásárnyitás ma re£ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES ÁM EGY El TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM ÁRA 80 FII * F** 1966. MÁRCIUS 6., VASARNAP Kállai Gyula, a magyar kormányküldöttség afrikai és ázsiai útjáról A KORMÁNYFŐ RÄDIÖ- ÉS TELEVfZIÓBESZÉDE, A 3. OLDALON A nyolcszázéves vásárváros kapuit ezekben az órákban tárják szélesre a kora reggel óta várakozó vendégek előtt. Hetvenöt ország kiállítói rendezkedtek be a pavilonokban. Hazánk is kiállítóként szerepel, s iparunk sok termékét vitte a vásárvárosba Űj bolgár parlament Szófia A bolgár nemzetgyűlés elnöksége március 11-én délutánra összehívta a nemzet- gyűlés ülésszakát A vasárnap megválasztott parlamentnek ez lesz az első ülésszaka. Mint ismeretes, a mostani — a felszabadulás óta az ötödik — nemzetgyűlésnek 416 tagja van, vagyis kilencvenöttel több, mint az előzőnek volt NAPIRENDEN: a bejárd tanulók helyzete Italmérés a vonaton — gyermekeknek is Kevés a tanul ókocsi ♦ Napi tiz óra, meleg étel nélkül „A Pest megyei Tanács VB meghívja Önt a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezlet március 5-én tartandó ülésére. Napirend: a bejáró tanulók helyzete.” Így szólt a meghívás, amely nem is sejttette, milyen szerteágazó, izgalmas problémák kerülnek szóba ezen a tanácskozáson. A vita alapját annak a vizsgálatnak a tapasztalatai képezték, amelyet a tömegszervezetek és társadalmi szervek végeztek jónéhány általános és középiskolában, 17 szakmunkásképző-intézetben, vasútállomásokon és MÁVAUT-pályaudvarokon. Jónás Zoltán, a KISZ me-i§ gyei bizottságának úttörő-^ titkára bevezetőben statisz- ^ tikai áttekintést adott a ^ különböző iskolatípusok be-1 járó tanulóinak számáról, $ amely a növendékek 45—65 szá- ^ zalékát teszi ki. Ezek a gyermekek 1—3 órát 5 utaznak naponta különböző § járműveken, sőt, az alsótago-Sj zatos általános iskolások kö- ^ zül, több mint 1500 a gyalog^ bejárók száma. § — A bejáró tanulók hely- ^ zetét vizsgálva, külön kellfc — foglalkoznunk az iskolán belüli és az utazás közben felmerülő problémákkal — folytatta Jónás Zoltán. — Hívjuk ismét segítségül a statisztikát. A több, mint 4690 bejáró általános iskolás közül mindössze 806 gyermek részesül a tanulószoba és az étkezés kedvezményében; semmiféle kedvezményt nem kap a középiskolások több, mint 44 százaléka; a megvizsgált 17 szakmunkásképzőintézet közül csupán ötben tudnak étkezést biztosítani a bejáró növendékeknek. Ezek a látszólag unalmas számok azt jelentik, hogy a fejlődésben levő gyermekek jelentős része naponta csupán egyszer jut meleg ételhez, este és éveken át rendszertelenül táplálkozik! Az egészségügyi-táplálkozási kérdésekkel csaknem egyenrangúan vetődik fel a nem tanulószobás bejáró növendékek tanulmányi előmenetelének kérdése. A MÁV és a MÁVAUT minden segítőkészsége ellenére, sok helyütt képtelen a járművek menetrendjét a tanítási idő kezdetéhez igazítani. Emiatt igen (Folytatás a 2. oldalon) HARC A RÍZSTERMÉSÉRT íz amerikai gépek megfutamodtak Súlyos összecsapások Dél-Vietnamban Saigon Dél-Vietnam északi részében két helyen folynak jelenleg súlyos harcok: Quang Ngai-tól északnyugatra és Tuy Hoa-tól délkeletre. Az amerikai erők a két tartományban Utah és Harrison elnevezésű hadműveletet indítottak — mindkettőt azért, hogy maguk számára biztosítsák a térség rizs-betakarítását. A Quang Ngai térségében indult harc már péntek délután komoly méreteket öltött, s szombaton újból fellángolt. A harcban dél-vietnami kormányerők és amerikai tengerészgyalogosok mérkőznek a felszabadító erők több alakulatával. Az AP szerint a tengerész- gyalogosok vesztesége súlyos, ősz óta talán a legnagyobb méretű. Már a negyedik tengerész- gyalogos zászlóaljat irányít(Folytatás a 2. oldalon) Koszigin az EAK-ba látogat Moszkva A szovjet fővárosban hivatalosan bejelentették, hogy Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Nasszer elnök meghívásárá 1966. május első felében látogatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban. 400 ceglédi szurkoló Kecskeméten Eg^gólos vereség a nyitány on TELNEK A ZSÁKOK Szombaton megkezdődött a labdarúgó NB II idei küzdelemsorozata. Az újonc Ceglédi Vasutast 400 szurkoló kísérte el a szomszédvárba. A tavalyi második helyezett $'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ Nyers Rezső megek in tette tiszai árvédelmet Nyers Rezső, az MSZMP 8 Politikai Bizottságának pót-1 tagja, a Központi Bizottság tit- $ kára, szombaton megtekin- $ tette a tiszai árvízvédeke- ^ zést. Ezzel kapcsolatban Szol- ^ nokon megbeszélést folytatott J Dégen Imrével, az Országos ^ Vízügyi Főigazgatóság veze- J tőjével, Csáki Istvánnal, az J j MSZMP Szolnok megyei Bi-; zottságának első titkárával és t I Hegedűs Lajossal, a Közép- ^ tiszavidéki Vízügyi Igazga- J tóság vezetőjével. Ezt köve-1 tőén repülőgépről megszem- § lélte a Körösök mentén, § Gyula térségében folyó víz- ^ visszavezetési és helyreáll!- $ tási munkálatokat. ellen egygólos vereséget szenvedett a Pest megyei gárda. Végeredményben tehát nem vallott szégyent a csapat. Kecskeméti Dózsa—Ceglédi Vasutas 2:1 (1:1) Kecskemét, 2500 néző. V.: ^ Zsolt. ^ CVSE: Hamza — Cseh, üt Oláh, Császár — Darázs, Tóth í — Csurgat, Kökény, Józsa, * Pintér, Markó. \ A vezetést a ceglédiek sze- $ rezték meg. A 6. percben a § Csurgai felvágása miatt meg- § ítélt 11-est Kökény értékesí- ^ tette. Ezután fokozatosan ^ feljött a Dózsa, de egyenlíteni ^ csak a 43. percben tudott. Kiss 5 váratlan lövésére Hamza ké- í són mozdult. Szünet után ^ erősen rohamoztak a helyiek, § s a 62. percben megszerezték ^ a győztes gólt. Befejezésig ki6 egyenlített játék volt & Jó: Oláh (a mezőny legjobb- | ja), Cseh, Tóth. § Kecskeméti Mihály ! 7-----Á rvíz % \ Argentínában \ ^ Buenos Aires § Argentina északi részében ^ több mint százezer személyt ^ kellett kitelepíteni otthoná- ^ ból a szüntelen esőzés folytán ^ keletkezett árvizek miatt. Az ^ áradások halálos áldozato- S kát nem követeltek, de igen $ nagy anyagi károkat okoztak. ^ Fennáll azonban a sárgaláz és ^ egyéb járványos betegségek veszélye. Mohón nyeli a morzsológép a kukoricát, szaporán telnek a zsákok a Terményforgalmi Vállalat nagykátai telepén. A ragyogó tavaszi napsütésben pedig jobb kedvvel dolgoznak a morzsoló brigád tagjai. Munkájuk még jócskán akad, hiszen a hatalmas udvar fele tele van morzsoiatlan kukoricaprizmákkal (Foto: Gábor)