Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-05 / 54. szám
«ST m terei K^ffrlao 196«. MÁRCIUS 5., SZOMBAT Kun Béla emlékmúzeum a Krím-félszigeten A Krim-félsziget legnagyobb városának, Szimferopolnak egyik középiskolájában Kun Béla emlékmúzeum nyílt. Felügyelők tanácskozása Csütörtökön és pénteken Kecskeméten tanácskoztak Bocs, Csongrádi és Pest megye, továbbá Szeged megyei jogú város középiskolai kollégiumainak szakfelügyelői. Az értekezleten a középiskolai kollégiumokban lakó fiatalok neveléséről, szabad idejük hasznosításáról tárgyaltak. A ház falának támaszkodva az eget nézi, bámulja lankadatlan szorgalommal ez a nyurga fiatalember Vecsésen, a betonút mentén. Magam is a nyakamat kezdem tekergetni, s amikor nem látok semmit, odafent, megkérdezem: Galambász talán? (Mert azok szokták így, ilyen hosszú ideig a galambok repülését figyelni). •— Nem — hangzik a válasz — meteorológus vagyok, s a felhők játékát figyelem. Persze, ma már a meteorológia tevékenysége nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az időjárás várható alakulásáról tájékoztassa a kirándulni szándékozók nagy táborát. Sok másirányú tudományos feladat mellett a mezőgazdaságnak ad nagy segítséget ÁLLOMÁSOK AZ ISKOLÁKBAN Éghajlati, termesztési térkép Vecsési találkozás a meteorológussal az időjárás tudománya, mert amíg ezen a területen nem ismerték jól a törvényszerűségeket, a terméseredmények a hőmérséklet, a széljárás, és a csapadék szeszélye szerint alakultak. Miután a bemutatkozáskor megtudtuk, hogy ifjú Major János meteorológiai szaktechnikus a riport alanya — folytatódhat a beszélgetés. — A monori járás területén majd minden iskolában megfigyelő és adatMi kerül a konyhaasztalra ? A földművesszövetkezetek már tavaly ősszel szerződést kötöttek a termelőkkel 1966-ra, Ám a legtöbb cikkel kapcsolatos szerződéskötésre csupán január és március között kerül sor. Ekkor dől el, hogy a SZÖVOSZ közvetítésével mennyi zöldségre, baromfira, s egyéb árura számíthat a népgazdaság. A földművesszövetkezetek felvásárló központja (FOTK) és a SZÖVÉRT illetékesei elmondották, hogy baromfiból az elmúlt évben a földművesszövetkezetek 150 vagon csirkére, 1,5 millió libára, 280 ezer hízott kacsára, és 520 ezer pulykára kötöttek szerződést a termelőkkel, idén pedig a felsorolt mennyiségnél mintegy húsz százalékkal több baromfit szeretnének „lekötni”. Tavaly körülbelül 150 vagon házinyülat vettek át a íöldművesszövetkezetek. Fokozott szervezéssel, több oldalú kedvezménnyel és a nyúl- tenyésztésre vonatkozó szak- tanácsadással a harmadik ötéves terv utolsó évében már legalább 410 vagon nyulat j szeretnének szerződésileg biztosítani. A tőkés országokban | ugyanis nagy iránta az érdeklődés. A galamb újdonság. Két évvel ezelőtt ugyan kísérletképpen négy megyében megkezdték felvásárlását, az idén azonban már bevezetik a szerződéses neveltetést. Ebben az évben 200 ezer, a harmadik ötéves terv utolsó esztendejében pedig kétmillió galamb tenyésztésére szeretne szerződni a földművesszövetkezet. A mák felvásárlási ára mázsánként 2600 forint, s a gubó mázsájáért is 3—400 forintot kap a termelő. A mák- termesztés tehát kifizetődő foglalatosság. Valószínűleg sikerül az idei évre előirányzott 25 ezer hold mák vetésre (amely 10 ezer holddal több a tavalyinál) szerződést kötni a termelőkkel. Az étkezési szárazbab alkalmas arra, hogy kukorica között termeljék. Sajnos — mondották az illetékesek —, a termelőszövetkezetek jelentős része idegenkedik a termelésétől, s ezért és a rossz időjárás miatt tavaly csupán 490 vagon babot vásárolhattak fel a szerződött termelőktől a lekötött 770 vagon helyett Az idén 800 vagon az előirányzat, s jelenleg 400 va- gonnyira már megkötötték a szerződéseket. Kár, hogy a nagy kukoricaterületekkel Újdonság a galamb H- Több babot eszünk? + Harmincegy zöldségféle A termelőkön múlik rendelkező megyék (pl. Békés, Szolnok, Bács, Hajdú, Csongrádi termelőszövetkezetei és egyéni termelői nem vállalkoztak babtermesztésre. A zöldségről a SZÖVÉRT illetékesei elmondották, hogy 1965-ben 108 210 holdnyi volt a zöldségtermesztési terv, s ugyan az idei terv sem sokkal nagyobb ennél (108 731 kát. hold), mégis több termés várható — amennyiben az időjárás kedvezőbb lesz a tavalyinál —, mert idén a földművesszövetkezetek közvetlenül a termelőkkel tárgyalnak, s a szerződések is reálisabbak, mint az elmúlt évben, összesen harmincegy zöldségfélére kötnek szerződést a termelőkkel. Karalábéból, káposztából, céklából, zellerből és zöldpaprikából már a tervezettnél többre sikerült szerződni. Ami a paradicsomot, vöröshagymát, zöldbabot és az uborkát illeti, e cikkek lekötése még nem éri el a száz százalékot. Sok gondot okozott tavaly a vöröshagyma, melyet súlyos pe- ronoszpóra-fertőzés ért, különösen a tájtermő vidékeken. Ez károsan érezteti hatását az idei szerződésekre is, és ennek tulajdonítható, hogy eddig a tervezett 16 750 hold helyett csak 10 680 holdia sikerült szerződni. A burgonya területet tavaly 97,1 százalékos eredménnyel kötötték le a földművesszövetkezetek. Idén sem javult különösebben a helyzet ebben a tekintetben, mert bár a tervezett 115 200 holdból eddig 106 075 holdnyit lekötöttek, de sajnos ebből a területből mintegy 15—16 ezer holdra nem jut vetőgumó. Végérvényes következtetéseket azonban nem lehet levonni a szerződések adataiból, hiszen elsősorban a termelőkön múlik, hogy az idei termés jobb legyen a tavalyinál. Szántó Gábor Hogyan mutatná be Budapestet a hazánkba látogató külföldieknek? jelentkezők. Az első díj 8 ezer, a második 6 ezer, a harmadik 4 ezer forint lesz. gyűjtő állomásaink vannak, ahol pontos és speciális műszerek segítségével mérik a szél sebességét, irányát, a csapadék mennyiségét, a levegő pára- tartalmát. A feljegyzett adatok így, magukban jelentéktelennek látszanak, összefüggésükben azonban, az évi és sokévi átlagok megállapításánál figyelemre méltó a jelentőségük. Az adatok alapján készülnek az éghajlati térképek, amelyek szorosan összefüggnek a vidék termesztési térképeivel is. Hosszú évek megfigyelései alapján már tudottá vált, hogy országunk melyik részén, vidékén legtöbb a napfény, a hő, hol ér véget leghamarabb a tavaszi fagy, hol hullik a legtöbb és a legkevesebb csapadék — tehát így vált hasznossá a mezőgazdaság és a meteorológia kapcsolata. A nagyobb terméseredmények elérésében ma már alkalmazkodni kell az időjárás törvényszerűségeihez, és a helyesen alkalmazott agrotechnika mellett — ezt a célt szolgálja kultúrnövényeink nap-, hő-, fény- és csapadékigény szerinti elhelyezése. (kiss) Vízkárok az abonyi határban KEZDŐDNEK A GÉPSZEMLÉK Az abonyi határban is megnehezítette a mezőgazda- sági munkák időbeni elvégzését a belvíz. 1300 holdnyi területről a termelőszövetkezetek semmiképp sem tudták elvezetni a vizet, mert ezek a határ mélyfekvésű részei. A károk elsősorban a kenyérgabonát és az őszi árpát érték. Ezeket a táblákat a későbbi időszakban más célra kell hasznosítani. Az abonyi termelőszövetkezetek főmezőgazdászai szerint a búza áttelelése jónak mondható, s jó termés várható kedvező időjárás és idejében történő fejtrágyázás esetében. Az őszi árpa gyengén bírta a telet, több helyen ki kell szántani és tavaszi árpát kell vetni helyette. A kertészetek jól dolgoznak, időben primőrárut adhatnak a piacra. Csupán fóliagondokkal küzd egy-két közös gazdaság. A műtrágyát most szórják, de kevésnek tartják az egy holdra jutó, 80—150 kilogrammot. Már vetik a borsót és a tavaszi takarmánykeveréket. Korábban több száz holdnyi elöregedett, részben arankás lucernát ki kellett szántani, s ez most pótlásra szorul. Bár a termelőszövetkezetek foglalkoznak magfogással, mégis gondot okoz a megfelelő mennyiségű lucernamag beszerzése. A napokban Abonyban is megkezdődik a tavaszi gépszemle. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jobbak a gépek, mint az előző években. ta— Két tehén — hat borjú Ritka szerencse örvendeztette meg — majdnem egy időben — két baranyai termelőszövetkezet állatgondozóit: mindkét helyen hármas ikerborjak láttak napvilágot. Az országos hírű gerdei Béke Tsz-ben az évente több mint hétezer liter tejet adó „Zsuzsi” egy bika- és két üszőborjút ellett, a lánycsóki Csillag Tsz „Vilma” nevű tehene pedig három üszőborjúnak adott életet. A hat újszülött állat együttes súlya az elléskor 140 kilogramm volt. MESTERMUNKA Filmet forgatnak az új Nemzeti Színház tervezéséről és építéséről Az Építésügyi Minisztérium építésügyi tájékoztatási központjának filmstúdiója az idén IS új szakmai és dokumentumomét készít. Többek között Sutka Sándor rendezésében megkezdték már az új Nemze- i Színház dokumentumfilmjének forgatását. A tervpályázat anyagának bemutatásával nyi tották meg az új színház építésének történetét. Ezután a részletes tervek kidolgozásának érdekesebb és fontosabb momentumait ismertetik, s végül az építés műszaki különlegességeit, új munkamódszereit viszik filmre. ÚTKÖZBEN » ■ A TASKA ^ társaság már nevetéstől düle- dezve száll fel a gyorsvaséira. — Állok a táblánál — meséli, illetve folytatja a történetet az egyik, egyszer csak hallom, hogy... Semmi kétség: iskolások. Ülnek, csevegnek, vihognak — ilyen szavakat hallani, hogy matek, dőli, puska. Irigykedve nézi őket a többi utas, ugyan, mitől lehet olyan jó kedvük. De mint akinek ez sem elég, csínyt eszel ki az egyik iskolás, óvatlan pillanatban elcseni a mellette ülő aktatáskáját, továbbadják — eldugják. Gyanútlanul ül a károsított, még nem sejti a merényletet, csak mikor leszállni készül. Akkor veszi észre, hogy a táska — nincs. Tapogatja a szomszédját, a szembenülőt, a harmadikat, negyediket, fenyegetőzik, könyörög, kérlel —, de gyerekek igazán ... A gyerekek fulladoznak már a nevetéstől, pirosodnak de a táskát nem adják elő. Csak az utolsó félpillanatban, amikor a szerelvény már lassít, amikor az áldozat már mindenbe belenyugodott, beletörődött és elcsendesedett, hogy holnap úgyis ideadjátok — akkor veszik elő és csapják hátba, hogy, de hiszen itt volt mögötted, micsoda szemed van, miért nem láttad... Megkönnyebbülten öleli a táskát a tulajdonos. — Adott volna nekem az asszony ... S a vidám társaság lefelé kászolódik, este van, késő, hátuk mögött esztergapad, iskolapad, villamospad — vacsoráznak majd és félig alszanak közben. Iskolások. S az egyiknek, a csínytevőnek a haja egészen ősz. MAKACS NO váratlan ajándék a napsütés — a tavasz kóstolót adott s a nők azonnal kihasználják, kosztümöt vesznek fel, körömci3 pőt — milyen más mint a sötét, vastag, téli öl-^ tözet. Megkönnyebbült sóhajjal libegnek a nők^ az utcán, nem úgy egy molett szőke, aki íity- ^ tyet hányva a plu-z tizenöt foknak, a jószagú.^ langyos szélnek fehér kucsmát visel, szőrkucs- ^ mát, állig érő fehér szőrmegallért és fehér 5 csizmát. A csizma — meg kell hagyni — külö-§ nősen szép. Zippzáras, steppelt, orránál vaj-^ puha bőr. Az egész látvány mégiscsak furcsa^ ebben a februári tavaszban — meg i„ nézik, ^ meg is csodálják — megvető pillantással hagy- ^ ja. S mielőtt a villamos megérkezik kiderül,? hogy a nők lélektanát mégiscsak a nők isme-? rik igazán —, s hogy minden különös jelen-^ ségnek meg van a magyarázata. A háta mögött ^ ugyanis egy hölgy a barátnője fülébe súg: ^ — Te, ez a csaj, az egész cuccot most kap-& háttá... & I MOSOLY zárás előtti tolongás egy cseme-^ ge boltban, mindenki siet, morog, türelmetlen. ^ Csak egy valaki mosolyog: az eladónő. Kissé § hihetetlen, de igaz. Középkorú asszony, gondo- ^ san fésült, fehér svájciban — még az előírá-? sokat is betartja, sapkát visel — és gyorsan? dolgozik, csodálatosan vékonyra szeleteli a? sonkát, pontos tíz dekára találja el a sajtot. És § mosolyog. — Finom, meleg pogácsánk van ... — kínál,^ még arra is van türelme zárás előtt — tetszik? § Nem baj, majd legközelebb... És kis Tibit ajánl még, franciasalátát, meg-? jegyzi, hogy a tepertő egészen kitűnő és ma§ hurka is van, ha a kedves vevő esetleg... ? Gyorsan kiszámítom: hét és negyed órája áll^ a pult mögött. S mielőtt elindult otthonról,^ még főzött, talán mosott is. ; Szeretném megkérdezni, mi a titka. Miért § tud mosolyogni? Mitől tud mosolyogni zárás^ előtt, amikor tolongás van, türelmetlen vevők, ^ morcos arcok. Aztán mégsem kérdezem. Úgy könyvelem el ^ az egészet, mint ami természetes, magától ér- $ tetődő. Hiszen az is lesz egyszer, bizonyosan. § de mikor? & B. I. § Közeledik a tanév vége, az iparitanuló-intézetben a végzős fiatalok mestermunkájukon dolgoznak. A „Szakma ifjú mestere” cím elnyeréséért országos versenyeken vesznek részt. Első díjat nyert a Budapesti Járműké- szitő Ktsz alföldi lakókocsi- modellje. Minden pontosan ugyanúgy működik, mint az igaziban. Ajtaja, kerekei, belső berendezése — élethű kicsinyítés. Készítői ezzel máris kiérdemelték a mester címet. Ezeregyszázzal több kos házi ágy Budapesten Csaknem 15 ezer kórházi ágyat tart fenn, s a következő években újabb 1100-at létesít a Fővárosi Tanács a hatáskörébe tartozó intézményekben. A Vácon és Cegléden felépülő 460 ágyas kórhá zak is lényegesen tehermente sítik majd a fővárosi intézményeket, a Budapesten gyógykezelt betegek 20 százalékr ugyanis vidéki, s főleg Pest megyei. A feleségemnek rémes memóriája van. — Semmire sem emlékszik vissza? — Ellenkezőleg, sajnos mindenre. Tanácsot kér a budapestiektől a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal. Közös pályázatuk arra szólítja a főváros lakóit, hogy 5—io gépelt oldalas terjedelemben mondják el: mit mutatnának meg Budapestből a külföldről hozzánk érkező idegennek, köztük a különböző hivatások, foglalkozási ágak művelőinek, így az építészeknek, képzőművészeknek, színészeknek, orvosoknak, zeneszerzőknek, szakmunkásoknak stb. Olyan javaslatokat várnak, amelyek eddig még nem szerepeltek a főváros idegenforgalmi nevezetességei között, tehát a kevéssé ismert kulturális, művészeti, ipari és egyéb értékeinket veszik számba. Jelentőségüket megillető helyet kapjanak a pályaművekben az elmúlt két évtized alkotásai is. A jeligés pályázat 1966. március 31-én zárul. A dolgozatokat a Hazafias Népfront budapesti, illetve kerületi bizottságaihoz nyújthatják be a
