Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-04 / 53. szám

Záróhangverseny a monori gimnáziumban Zsúfolásig megtelt szerdán délben a monori József Attila gimnázium kultúrterme. Az Országos Filharmónia rende­zésében ekkor került sor a bérleti hangversenyek utolsó előadására. Ez az operahang­verseny méltó befejezése volt az előadássorozatnak. Amikor megérkeztek a ven­dégek, a KISZ Központi Mű­vészegyüttes szimfonikus ze­nekarának tagjai — kedves fogadtatás várta őket. A kul­túrteremben elfoglalták he­lyüket az érdeklődők. Megje­lent Varga Károly műsorve­zető, akit szintén szívébe zárt már a diákközönség. Ezúttal elsőnek Händel egyik koncertoperájából hall­hatott egy áriát a közönség, Mikes Ibolya tolmácsolásában. Rinaldó áriája osztatlan si­kert aratott, s a „jutalom”, a vastaps nem is maradt el. A Figaró házassága nyitányát, majd a Varázsfuvola egyik részletét adta elő a zenekar Jancsovics Antal vezetésével, majd Mozart, Monteverdi mű­veiből hallhattunk részlete­ket. Bitzerhádi Anina perzsa énekesnő már puszta megje­lenésével is sikert aratott. A taps még csak erősödött, ami­kor befejezte éneklését. Do- mahidi László, ez a sokoldalú művész, ezúttal is remekelt. Nagyszerű hangja betöltötte a termet, s elmondhatjuk, méltó befejezése volt a másfélórás hangversenynek. Az előadássorozat befejező­dött, de amint hallottuk, a jövő tanévben ismét megren­dezik a filharmónia előadá­sait. A kitűzött cél megvaló­sult. A fiatalok betekintést nyerhettek a komoly zene vi­lágába, és örömmel elmond­hatjuk, meg is szerették azt. Ügy véljük, nem kis dolog ez. Illesse hát dicséret Gáti Imre tanárt, aki a sorozat „rende­zője” volt és aki mindent megtett azért, hogy az elő­adások zavartalanul folyja­nak. Gér József MONOMIim P EST ME GYEI HÍRLAP í O N K I A P A S A VIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1966. MÁRCIUS 4., PÉNTEK A legalkalmasabb idő: rügypatianáskor HADMŰVELET A KÁRTEVŐK ELLEN A gyümölcsfák nagy része még mindig a ház körüli ker­tekben, tágas udvarokban és szórvány szőlőkben található. A szakszerűen gondozott nagyüzemi gyümölcsösök mel­lett a helyi és a fokozódó ex­portigények kielégítése szem­pontjából nagy jelentőséggel bír, hogy ezen területek is hi­bátlan, betegségektől mentes, kiváló minőségű gyümölcsöt teremjenek. A néhány kiló gyümölcsöt termő terebélyes fáknál fejlett agrotechnikával és növényápolással összhang­ban alkalmazott növény­védelemnek termésfokozó hatása van, amely végeredményben lé­nyegesen nagyobb jövedelmet biztosít ezen az egyébként ha­szontalannak tartott területen. Rovarkártevők és gombabe­tegségek ellen rügypattanás­kor alkalmazott permetezések végrehajtása előtt a hathatós gyümölcsfavédelem alapját képező faápolási munkákat feltétlenül el kell végezni, ez­zel nemcsak gyérítjük, irtjuk a kártevőket, hanem fokozzuk az alkalmazott növényvédő­szerek hatását is. A hibás, pajzstetűvel fer­Szikvíz — három községbe Botránynak kicsi — kiadásnak nagy Sülön Mihály csévharaszti lakos Cegléden, a MAV-állo- más várótermében ittasan botrányosan viselkedett. Ezért 200 forintra bírságolták. MAI MŰSOR Mozik Monor: Butaságom története (széles). Vecsés: Zöldár (széles). A tápiósülyi szikvízüzem vezetője: Somogyi Ferenc, naponta három község ré­szére készíti el az üdítő szódavizet. Munkáját jól és lelkiismeretesen látja el. Bi­zonyítja ezt az a tény, hogy a múlt évi tervét 121 száza­lékra teljesítette, ötszázhar­minc hektó szódavízzel töb­bet gyártott, mint amennyit előírtak részére. Ez egyút­tal azt is jelenti, hogy a földművesszövetkezet nyere­ségterv teljesítéséhez 15 600 forinttal járult hozzá. Itt említjük meg Úri köz­ség panaszát. A fogyasztó közönség mind ez ideig sé­relmezte, hogy szódavízben gyenge az ellátás. Az fmsz két lelkes vezetőségi tagja: Bori Sándor és Kellner La­jos ezt a hiányosságot rend­re bejegyezte az ellenőrző könyvecskébe. Fáradozásuk most eredményre vezetett. A földművesszövetkezetnek si­került olyan járművet bizto­sítania, amely a szükséglet- neje megfelelően hordja Úri­ba a szikvizet. Van úgy, hogy egy napon kétszer is szállí­tanak. Sőt értesülésünk sze­rint szó van arról is, hogy a Béke Tsz zöldségesboltjá­ban egy lerakatot létesíte­nek. Ha ez megvalósul, jó megoldásnak látszik, mert a fogyasztó közönség gyorsan és kényelmesen a szódavíz birtokába jut majd. —ky A. fjyömrói Petőfi Tsz életébői Megkezdődtek a tavaszi munkák a tsz-ben. Eddig 12 holdon vetették el a korai borsót. Négy erőgéppel 20 holdat szántottak már fel, és még 200 hold vár felszántás­ra. Munkájukat akadályozza, hogy a Monori Állami Gaz­daságtól kapott 160 holdon áll a kukoricaszár. Jobb lett vol­na, ha a gazdaság tisztán ad­ja át a földet, így nem oko­zott volna annyi gondot a tsz vezetőinek. A paradicsombrigád is hoz­zálátott a munkához. Ötven holdon termelnek e nemes gyümölcsből, tíz melegágy már el is készült, vetik bele a magot. Hajtatóházukból a közeli napokban került a piacra 700 négyzetméterről korai retek és hagyma. Több tízezer forint jövedelemre számítanak. ötven hollandágyban szé­pen fejlődik a saláta. Húsvét- ra kívánják a piacra vinni. Ebből is busás jövedelemre számítanak. Éghajlati térkép, termesztési térkép Vecsési találkozás a meteorológussal A ház falának támaszkod­va az eget nézi, bámulja lan­kadatlan szorgalommal ez a nyurga fiatalember Vecsésen, a betonút mentén. Magam is a nyakamat kezdem teker­getni, s amikor nem látok semmit odafent, megkérde­zem: galambász talán? (Mert azok szokták így, ilyen hosz- szú ideig a galambok re­pülését figyelni.) — Nem — hangzik a vá­lasz — meteorológus va­gyok, s a felhők játékát fi­gyelem. Persze, ma már a meteo­rológia tevékenysége nem­csak abban nyilvánul meg, hogy az időjárás várható alakulásáról tájékoztassa a kirándulni szándékozók nagy táborát. Sok másirányú tu­dományos feladat mellett a mezőgazdaságnak ad nagy se­gítséget, mert amíg ezen a területen nem ismerték jól az időjárás törvényszerűsé­geit, a terméseredmények a hőmérséklet, a széljárás és a csapadék szeszélye szerint alakultak. Miután a bemutatkozás után megtudtuk, hogy ifjú Major János meteorológiai szaktechnikus a riport ala­nya — folytatódhat a be­szélgetés. — A monori járás területén majd minden iskolában meg­figyelő és adatgyűjtő állo­másaink vannak, ahol pontos és speciális műszerek segítsé­gével mérik a szél sebességét, irányát, a csapadék mennyisé­gét, a levegő páratartalmát. A feljegyzett adatok így ma­gukban jelentéktelennek lát­szanak, összességükben azon­ban, az évi és sok évi át­lagok megállapításánál már fi­gyelemre méltó a jelentősé­gük. Ezeknek az adatoknak az alapján készülnek az éghaj­lati térképek, amelyek szoro­san összefüggnek a vidék ter­mesztési térképeivel is. Hosz- szú évek megfigyelései alap­ján már tudottá vált, hogy or­szágunk melyik részén, vidé­kén legtöbb a napfény, a hő, hol ér véget leghamarabb a tavaszi fagy, hol hullik a legtöbb és legkevesebb csa­padék — tehát így vált hasznossá a mezőgazdaság és a meteorológia kapcsolata. A nagyobb terméseredmények elérésében ma már alkal­mazkodni kell az időjárás tör­vényszerűségeihez, és a he­lyesen alkalmazott agrotech­nika mellett — ezt a célt szol­gálja a kultúrnövényeink nap-, hő-, fény- és csapadék- igény szerinti elhelyezése. k. s. SZALAGA VATÓN A ceglédi Török János Mezőgazdasági Technikum szalag­avatóján vendégszerepeit a monori Zenit—5 zenekar. A haja néhány héttel ez­előtt még egyenletes arany­szőke lehetett, most már csú­nya, barna csikós. Egy sikkes mozdulattal megzilálja fürt­jeit, közben gyorsan szemügy- re veszi a szobát. Otthonosan tesz-vesz, mosolyog a főhad­nagyra, s máris libben elé ka- céran, hogy a személyazonos­ságiról lenne szó, mert vasár­nap egy hete szabadult Tököl­ről. Miért ítélték harminc nap kényszerpihenőre? Pech! — sóhajt — akkor éppen nem dolgozott. Illetve tevékenyke­dett — de a pénzkeresésnek ezt a módját társadalmunk, és a rendőrség érthetetlen módon nem nézi jó szemmel. De nem ezért ítélték el, ha­nem munkakerülésért, mert akkor éppen nem dolgozott. Előtte igen. Dehogynem szeret ő dolgozni, csak beteg, vissze- res a lába. És máris kész arra, hogy megmutassa meddig ter­jed rajta a visszér, de ettől eltekintenek, mert a múltkor — az utolsó előtti szabadulása alkalmából már megmutatta. Most következnék az adatok felvétele. Margitnál nem egy­szerű összeszedni az adatokat. Mert egyelőre nem tudja, hogy hol fog lakni. Bár lehet, hogy a Feri visszaveszi, de nem biztos, mással is egyez­kedik, s akkor Margitot ejti. Nem szereti, ha hivatalos vá­gányra terelik a dolgot, és kü­lönösen nem szereti, ha a lak­helye után érdeklődnek. Azt viszont pikánsnak tart­ja, hogy családi állapotát fir­tatják. Nevet is, aprókat kun­cog, a szobában lévő férfiakra beszédes pillantást vet, aztán hirtelen elszomorodik. — Családi állapota? — Hajadon. Sajnos — és só­hajt. — Gyerekeinek száma? — Kilenc. Hét él, kettő meghalt. Elmondja azt a fogadalmat, amit szabadulása után mindig el szokott mondani. — Többé nem fogok kilép­kedni a munkahelyemről. Amikor az ajtónál áll, ér­dessé váló hangon teszi hozzá: — Azt a dolgot majd ügye­sebben csinálom. Hogy ne ta­láljanak rám és ne tudjanak semmit rámbizonyítani. Aztán bizalmasan. mintha megnyertük volna a tetszését, mintha a néhány perc alatt különösen megszeretett volna bennünket, a vallomások in­tim hangján hozzáteszi: — Tetszik tudni, mindenki asz- szonya lettem. Ez a tény szemmel látha­tóan nem keseríti el, hanem bizonyos önérzettel tölti el, ezzel ő különb, többet érő, mint azok, akik egy férfire rendezkednek be. Margit jókedvűen csap a nagy színes táskára, és szinte rikkantja: — Szeretem a fér­fiakat. A közönség hallgat. A pro­dukció kétségtelenül nagyon mutatós, csak az eszmei mon­danivalójával van baj. Valaki Egy „hazai” fiú, a monori Bajkai István, negyedikes tech­nikumi hallgató tánc közben (Kiss Júlia felvételei) A FÜLES A SZTÁR UJ PAVILONBAN KELLNER NÉNI § A monori főtéren, az önki- s szolgáló bolt sarkán régóta S várakozott már egy mo- ^ dern kis pavilon a régi mel- ^ lett. Nos, nem hiába. A na- § pókban megtörtént az átköl­tözés. Kellner Ferencné, az ^újságos néni már onnan üd- ^ vözölte minden kedves vá­sárlóját. ^ — Hogy érzi magát az új i pavilonban, Kellner néni? — Ami a helyiséget illeti, ^ sokkal jobban, mint a régi- ^ ben, hiszen abban szinte ^ mozdulni sem tudtam, olyan ^ kicsi volt. ^ Az új pavilon másfélszer ^ két méteres, így itt beszerel- f hető lesz a villanykályha — ^Kellner néni régi óhaja — a $ régiben ugyanis erre nem ^ volt lehetőség, ^ — Mi a legkeresettebb lap­pja, Kellner néni? ^ — A Füles a sztár! Nagyon ^ keveset kapok belőle. Azon- 8 kívül nagyon keresett a Ké- S pes Újság, a Nők Lapja, a § Hétfői Hírek (az eddigi 80 ^példány helyett most napon­ta csak 30-at kapok!), Nép­sportból pedig egyetlen szá­mot! (Utóbbihoz nem kell kommentár!) — Nagyon keresik a höl­gyek a népszerű német di­vatlapot, a Praktische Mo- de-t, elkelne 15 példányban, de csak ötöt kapok belőle. — És hogy fogy a többi lap? — Nagyjából egyensúlyban van a kereslet-kínálat. Nép- szabadságból naponta elfogy mind az ötven példány. A Pest megyei Hírlapból ma 174-et kaptam, már csak 12 van. Magyar Ifjúságból átlag 40, az Ifjúsági Magazinból 50, (több is fogyna!) a Világ If­júsága 80 példányban megy. Azonkívül megtalálhatók Kellner néni pavilonjában az Élet és Irodalom, melynek négy állandó vevője van, többet nem Is keresnek, a fo­lyóiratok: Nagyvilág, Új Írás, Jelenkort — Kortársat ugyan két éve már kap, de nem is keresik. Lehet kapni lottó-totó és egyéb értékcikket: boríté­kot, bélyeget, képeslapokat. Az új pavilonnak van még egy jó tulajdonsága: az Olcsó Könyvtár példányai, me­lyek a régiben csak az üve­gen belül voltak láthatók, most az ablakon kívül ke­rültek, mindenki kézbeveheti őket, belelapozhat, válogat­hat. — Van-e kézzelfogható könyvárusításnak kézzelfog­ható eredménye? — Hogyne, már ma leg­alább húszat eladtam belőle — ennyi azelőtt esetleg egy hét alatt ha fogyott... — Van-e valami kifogása Kellner néninek az új pavi­lon ellen? — Csupán egy kis „szépség­hiba”. Az ablakot ilyenkor nyitva tartom, s akadálytala­nul beszélhetek a vevőkkel. Télen azonban majd csak a kis nyíláson keresztül. Ez* kellene valahogy magasabb­ra hozni... Talán lesz rá lehetőség... Fogarasi Olga tőzött és férges gyümölcs értékét veszti és ez nem­csak egyéni kár, népgaz­dasági érdekeket sértő cselekedet is. Egyetlen járható út tehát — és ezt a törvényeink is előír­ják — a szakszerűen végzett permetezés, amelynek ered­ménye a jó minőségű gyü­mölcs, nagyobb terméshozam, magasabb ár és nem utolsó­sorban a fák egészségi állapo­tának óvása, védése, persze csak akkor, ha a permetezés megfelelő módon és kellő idő­ben nyer végrehajtást. A legalkalmasabb idő — a riigypattanáskori állapot — elérkezett, induljon meg hát a hadművelet a gyümölcsfakártevők ellen. Ehhez nyújt hathatós segít­séget a járás valamennyi föld­művesszövetkezete, amikor permetező brigádjai útján mi­nimális térítés mellett vállal­ja a fák permetezését, ahol nincs brigád, ott magasnyo­mású gépeket kölcsönöz és boltjain keresztül hatásos nö­vényvédőszereket is biztosít. Permetezéshez előjegyzése­ket felvesznek a földműves­szövetkezeti boltok. Kiss Sándor TÜSKE Szeretem azokat a nyilatko­zatokat, amelyek tele vannak önbizalommal. Így nagyon meghatottan olvastam az egyik magyar labdarúgó klubcsapat vezetőjének egy nyilatkozatát, amely szerint, ellenfelük több mint jó csapat (kétszeres Vi­lágkupa győztes), de ők, már­mint a magyar csapat... to­vábbjutnak! Elkövetkezett a mérkőzés — és a dráma napja. A magyar csapat imponáló biztonsággal — 4:0-ra vesztett. Kíváncsian vártam, mit nyi­latkoznak a mérkőzés után. — Rossz volt a bíró — baj volt az is, hogy jó volt a pá­lya!!! stb., stb ... Nincs az a vereség, amire magyarázatot \ ne tudnánk adni. Elvégre ma- X gyarok vagyunk. X Na, de végre rábukkan- ! tam egy hírre: „A ... még 5 nem adta fel a reményt. Rej- 1 fekhelyen készül a mérkőzés- J re.” \ És tegnapelőtt este kiderült: \ hiába volt a rejtekhely ... (—szatti—) — nyilván azzal a gálád cél- : zattál, hogy Margit duhaj jó­kedvét mérsékelje — egész i csendesen megkérdezi: — És a gyerekei? — Állami gondozásban, i Mind a hét. Én mit csináljak; velük?! Az állam örüljön,j hogy miágra hoztam őket. És Margit, a kopott, duhaj pille kacsint az ajtónál. A gyerekeire hétszer 1500 forin­tot költ az állam havonta. Margitra meg egy csomó jó­szándékot, energiát, segítő­készséget. Margit nem hálátlan. Világ­ra hozott hét gyereket és min­den férfit megszeret egy-két órára — természetesen tisztes­séges anyagi ellenszolgáltatás ellenében. Ügy érzi, ő és az állam kvittek. Illetve nem egészen, mert néha „begyűj­tik”, és olyankor arra igyek­szenek kényszeríteni, hogy dolgozzon. Tervei nincsenek, ha a Feri visszaveszi egy-két hétre ak­kor visszamegy, de ha a másik nővel egyezik meg, az sem baj. Semmi sem baj, csak ősz­szel szomorodik el egy kicsit. Nyáron vígan pásztázza a pesti utcákat, meg a megyét, de té­len csak kell tető a feje fölé. Ahol kihúzza tavaszig. Mert ha süt már a nap, Margit út­rakel és szereti a férfiakat. Harminchét éves. Húsz év múlva a férfiak helyett a gye­rekeit akarja majd szeretni. És joggal. Hiszen a világra hozta őket! (deli) Murait nem hálátlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom