Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
X. ÉVFOLYAM, 26. SZÄM 1966. MÁRCIUS 30., SZERDA : - - ■ /-................- ■ ' 1 ■ ^ PEST MEGYEI H ÍR LA P K Ü LÖN K I A D Á S A Félautomata sütőkemencék Még ebben az évben megjavul kenyérellátásunk A panaszkönyvben nincs bejegyzés Két és fél percre csökkent a várakozási idő ♦ Szocialista eladóbrigádok Mi hiányzik az élelmiszerboltokban? Számos alkalommal foglalkozott lapunk a szentendrei kenyér minőségével. Bíráló cikkeink egész sora jelent meg ebben az ügyben. Legutóbb is séi-elmeztük, hogy mind ez ideig nem történt semmi intézkedés a kenyér minőségi és mennyiségi javulásának érdekében. Most örvendetes fordulat következett be. Az illetékes szervek foglalkoztak kenyér- ellátásunk problémájával, és egyöntetűen megállapították, hogy a városban működő jelenlegi péküzem nem alkalmas a minőségi sütésre: elavult, korszerűtlen. Ezért mindent elkövetnek annak érdekében, hogy — a népgazdasági lehetőségekhez mérten — mielőbb új üzem épüljön. Voltak a haladásnak meg- győződéses hívei nálunk is, minden időkben. Idézet a Szentendre és Vidéke 1906. március 11-i számából: „A hét jelentősebb eseményei közé sorolható a városfejlesztő bizottság értekezlete, amelyen határozatba ment a város csatornázása, utcáinak és utainak rendezése.” Ugyanez év júniusában: „A város tanácsához a villanyvilágítás tárgyában felette kedvező ajánlatot nyújtott a fővárosi Villamossági Árammérőket és berendezéseket gyártó társaság. Az ajánlatot a tanács kiadta a városfejlesztő bizottságnak, melynek ülése elmaradt, így ez a dolog is késedelmet szenved.” Kissé hosszú késedelmet ízenvedett, mert városunkban 1921. januárjában gyulladt ki a villanyfény. Dehát ami késik, nem múlik, mondja a régi közmondás. Az 1909. januári számból: De addig is — illetékes helyen kapott információk szerint — gyors intézkedést foganatosítanak. Ennek megfelelően, még ebben az évben a Kossuth Lajos utcai pékségben nagy teljesítményű félautomata kemencéket fognak üzembe helyezni. A kemencék kiutalása és pénzügyi fedezetének biztosítása az Élelmezésügyi Minisztérium sütőipari főosztálya és az Országos Tervhivatal egyetértésével megtörtént. így az üzembehelyezés, illetve beépítés biztosítottnak mondható. Ugyancsak intézkedés történt a pékség épületének bővítési és állagmegóvási munkáinak elvégzésére. —ff „Mint tényt állíthatjuk, hogy a szentendrei vicinálist (vagyis HÉV-et) villamossá alakítják és néhány hónap múlva, valószínűleg már ez év szeptember havában villamoson közlekedünk a fővárossal.” Egykori újságelődünk minden jószándéka ellenére ezúttal is tévedett, 1914-ben valósult meg villamos kölekedésünk. Mint ahogy 1904-ben is tévedett, amikor ezt írta: „A szentendrei római katólikus tanítók anyagi nyomora ismét megkezdődött. Fizetésüket megint nem kapják meg rendesen. Öh államosítás, jöjjön el a te országod! Reméljük e kérdés továbbra is felszínen tartására már nem sokáig lesz szükségünk!” S erre is (a rövid életű 1919-es államosítást leszámítva), 1948-ig kellett várnunk. A Szentendre és Vidéke Hírlapja szellemében általában haladónak nevezhető, olVárosunk rohamos fejlődése megkívánta és meg is hozta a minél szélesebb körű üzlet- hálózat kiépítését és kiépülését, és ma már elmondhatjuk, hogy különösen élelmiszerboltok terén a város minden kerülete jól ellátott. Látogatottság, forgalom tekintetében természetesen a főútvonal mentén és- a város központjában nyílt élelmiszerboltok, népboltok vezetnek. Az élen a Marx téri önkiszolgáló bolt áll. Erre „predesztinálja” már központi fekvése is, no és nem utolsósorban az, hogy egy-két kivétellel itt minden vásárló tetszése szerint kielégítheti kívánságait. A régi szövetkezeti bolt helyén épült Népbolt, már hat éve viseli az „önkiszolgáló” jelzőt, és ha kezdetben nehezen is „törtek be” a kedves vevők az új rendszerű elárusí- tási módba, ma már ez is megszokottá vált. Igaz, a kosarak használatával még most is akadnak zökkenők — és sokan nehezményezik még a pénztárnál való hosszabb sor- banállást. Egy idő óta azonban két pénztár beállításával a felmérések során megállapított 5 perc várakozási idő a legnagyobb forgalom esetén is, a felére csökkent. Minthogy ennek a boltnak van a leghosszabb nyitvatartási ideje — reggel fél héttől este 8-ig — 13 elárusító dolgozik itt, két műszakban. A bolt vezetője, Miló Ferenc már kétszer kapta meg a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója címet. Tizennégy éve dolgozik ebben a boltban, tehát a szó igazi értelmében „törzsgárdista”. — Áruválasztékunkra nem lehet panasz, egyedül az italáruban — palackozott bor és sör — állunk gyengén. Sajnos egyelőre nincs remény arra, hogy italellátásunk megjavulna — mondja a boltvezető. Havonta átlagban nyolc- százezer—egymillió forintos forgalmat bonyolítunk le. A múlt évben például 10 024 000 Ft volt az összforgalmúnk. Részt veszünk a szocialista brigádversenyben és minden reményünk megvan rá, hogy az elsők között végzünk. Pedig nem kisebb feltételeket kell teljesítenünk — a bevételi terven felül — mint vashatunk benne azonban olykor ma már megdöbbentő szólamokat. 1903. március 8-án Egy tanár aláírással Egy társadalmi baj a vezércikk címe. A hosszú cikkben megállapítja egykori gyermeknevelő föl- dink és honfitársunk, hogy: „A nagy társadalmi baj, mely már rákfeneképp átment az emberiség vérébe: A nőnek tudományos pályára való nevelése!” A nő, mondja cikkében tovább a tanár úr, tanulja meg a konyha ezermesterségét tudjon sütni-főzni, jószágokat haszonra tartani, s ne vágyjon ki abból a körből, amelyben született.”(?!) E másfél oldal terjedelmű, mélységesen „főzőkanál” és „mosogatódézsa” ízű tanári fejtegetés annyira kiábrándított 63 év előtti szentendrei sajtótermékünkből, hogy a további ismertetést egyelőre befejezem. H. L. hiánymentes leltár, udvarias kiszolgálás, jó kapcsolat a vevőkkel, a „Tegyük szebbé boltjainkat” mozgalomban való részvétel stb. A panaszkönyvben nem találunk semmi bejegyzést. — Ha valakinek valami észrevétele, vagy panasza van igyekszünk azt mindjárt az adott pillanatban orvosolni — fűzi hozzá, Miló Ferenc. Egyet kellett értenünk a bolt vezetőjével akkor, amikor a zsúfolt raktárhelyiségekben kalauzolva ezt mondta: Kinőttük már ezt a helyet! — Valóban a raktárak „dugig” vannak, de remélhető, hogy a városfejlesztés távlati terve nyomán az elkövetkezendő években ennek a „kinőtt” boltnak nagyobb, tágasabb helyiség jut. Forgalmát és népszerűségét tekintve méltó versenytársa a Marx téri önkiszolgáló boltnak a „15-ös”. Az önkiszolgálást már itt is megszokták a vásárlók, megszerették a boltot, szívesen járnak ide. Szilágyi Ferenc boltvezetőtől megtudtuk havonta félmillió forint forgalmat bonyolítanak le. Külön érdekessége ennek a Népboltnak, hogy ez egyben a Dunakanyar egyetlen tanboltja, amelyben jelenleg 16 ipari tanuló sajátítja el a kereskedelem gyakorlati fortélyait. Egy tekintetben már eddig is igen jól vizsgáztak a tanulók: ez pedig a vevőkkel szembeni udvariasság. Amiben panasz van rájuk, az egészen más természetű és nem is a vevők részéről éri őket. Sajnos egy részüknél most bosszulja meg magát az általános iskolában gyengécskén elsajátított, vagy alig megtanult matematika. A legegyszerűbb alapműveletek megoldásánál zavarba jönnek. Pedig hát, éppen a kereskedelemben, jól kell tudni számolni, ha valaki nem akarja, hogy fizetésének jó részét a számítási hibák miatt levonják. Legutóbb egy ilyen kis tanulmányi kisiklás volt éppen az oka annak, hogy a bolt dolgozói nem lettek elsők a szocialista brigádversenyben... Az áruellátásra itt sincs különösebb panasz. A kenyér „ügy” is rendeződött. Amit a bolt vezetője hiányol, itt is az italáruk hiánya. Viszont annál nagyobb az „üvegbehozatal” — amire különben a Marx téri üzletben is panaszkodtak. Míg ugyanis a palackozott italok száma igen kicsi, a visszaváltásra hozott üvegek száma annál nagyobb. Sok-sok Budapesten és másutt vásárolt ital üvegje kerül itt beváltásA jó ízlés és a közegészségügy érdekében helyes lenne, ha a Fő téri hentesüzlet vezetője utasítaná a kiszolgálókat, hogy bizonyos egészségügyi szabályokat tartsanak be. Például: ne kézzel rakják zacskóba a kimért csalamádét. Főleg ne úgy — ahogy azt az egyik eladó tette —, hogy közben a saját szájába is tömköd belőle. Használják az e célra rendelt eszközt. Vagy ha munka közben zsebkendőjüket használják, mossanak kezet, mielőtt ismét az élelmiszerhez nyúlnak. Hiába a sok ízléses áru, ha a vevőnek közben elmegy az étvágya. ★ Miért nem lehet hosszú idő óta bort kapni népboltjainkban? Nyilván nem az alkoholellenes propaganda miatt, ra, és ez bizony a bolt dolgozóinak „zsebébe vág”. A bővítés erre a Népboltra is ráférne dehát ez is, akár a másiknál egyelőre a ,tjövő zenéje". A „főutca” élelmiszerboltjainak sorát zárjuk le az „újszülöttel”. Itt Somogyi Ferenc a „gazda”, aki másodmagával látja el a kis 62-es Népbolt vevőinek kiszolgálását. Noha alig néhányszáz lépésnyire van a „nagy” vetélytárs, a 15-ös, mégis igen szép forgalmat bonyolítanak le. A fennállás óta eltelt alig egy hónap alatt mintegy 150 000 forintot költöttek itt el a vásárlók. Áruellátásra nincs panasz, és az előjelek szerint a reggel fél héttől fél egyig, valamint délután kettőtől hatig nyitva tartó kis bolt továbbra is népszerű marad. Horányi Sándor Két hete Szürrealizmus a festészetben címmel hallgathattuk végig Perneczky Géza művészettörténész másfélórás előadását, vetített képekkel, a városi klubban. Most Perneczky második előadását tartotta meg. Az előadás címét, melyet meghívókon és plakátokon így hirdettek: Absztrakt a festészetben — maga az előadó sem találta megfelelőnek. Megmagyarázta, hogy az „absztrakt”, vagyis „elvont” szó csakis jelző lehet. Bizonyos értelemben minden művészet elvont. Mostani előadásában kifejezetten a „non figuratív”, vagyis a „nem alakból” álló festészeti formákról kíván beszélni. Előadását azután az ilyen non figuratív alkotások bemutatásával kísérte végig. Ez a Vasárnap délelőtt rendezte meg a városi-járási TSB idénynyitó mezei futóversenyét. A versenyen csaknem száz induló vett részt. A korosztályoknak megfelelő távokon az alábbi eredmények születtek: Úttörő lány, 300 m: 1. Vrs- kovetz Zsuzsa ízbég, 2. Horváth Júlia Szentendre, 3. Berény Rózsa Szentendre. mert égetett szeszes italok, pálinkafélék akadálytalanul és korlátlan mennyiségben kaphatók. Adjatok menedéket! A budapesti Reneszánsz együttes ezzel a címmel tartja irodalmi színpadi előadását, holnap este 7 órai kezdettel a művelődési otthon klubjában. Jelentkezzék a tulajdonos Március 11-én több darabból álló ruhaneműcsomagot találtak. Az igazolt tulajdonos átveheti a járási rendőrkapitányságon. 3 megye szavaiéi Vasárnap a József Attila Művelődési Otthon klubjában rendezték meg a kisipari szövetkezetek VII. országos szavalóversenyének középdöntőjét. Három megye, Komárom, Nógrád, Pest és Budapest középdöntőbe jutott szavalói, számszerint negyvenhetén mérték össze tudásukat a versmondás terén. A verseny reggel kilenckor kezdődött, s az eredményhirdetésre csak délután öt óra után került sor. A zsűrinek nehéz dolga volt. Az erős mezőnyből nehéz volt a legjobbakat választani. Tizenheten jutottak az országos döntőbe, a kimaradtak közül pedig külön dicséretben részesítettek négy versmondót. Egyébként a zsűri döntésével a legteljesebb mértékben egyetértünk. Külön ki kell emelnünk a művelődési otthon énekkarának közreműködését, mely igazán kiváló szereplésével enyhítette a várakozás izgalmas perceit. festészeti mód nem a művészek Mekkájában, Párizsban, hanem Moszkvában született meg és indult útjára, már az 1910-es években, az orosz Má- levics fellépésével. Még Lenin mauzóleuma is ilyen „absztrakt” művészeti alkotás. A művészeti előadást azonban sem ismertetni, sem értékelni nem vagyok hivatott Annyit szeretnék elmondani, hogy érdekes volt, megfelelő volt a szervezés is: negyvennégyen hallgatták végig, s reméljük, hogy a neves művészettörténész előadássorozatának befejező részét. április nyolcadikén, pénteken este még nagyobb érdeklődés mellett fogja megtartani. (horváth) Csapatverseny: 1. Szentendrei ált. isk„ 2. Izbégi ált. isk. Serdülő lány, 500 m: 1. Kiss Györgyi Pomáz, 2. Szalma Ilona Pomáz, 3. Rózsa Judit Pomáz. Csapatverseny: 1. Pomázi gimnázium. Ifjúsági lány, 500 m: 1. Láng Anna Ferences gimn., 2. Ha- bány Rita Ferences gimn., 3. Pálff Mária Ferences gimn. Csapatverseny: 1. Ferences gimnázium. Úttörő fiú, 300 m: 1. Kárpáti László Szentendre, 2. Vadas István Szentendre, 3. Horváth Péter Szentendre. Csapatverseny: 1. Szentendrei ált. isk. Úttörő fiú, 500 m: 1. Heiter István Pomáz, 2. Hóiba László ízbég, 3. Pardai Imre Pomáz. Csapatverseny: 1. Pomáz, 2. ízbég, 3. Szentendre. Serdülő fiú, 1200 m: 1. Sípos Lajos Móricz gimn., 2. Tapolcai László Pomázi gimn., 3. Harmos Géza Pomázi gimn. Csapatverseny: 1. Pomázi gimnázium A, 2. Ferences gimnázium Szentendre, 3. Pomázi gimnázium B. Férfi ifjúsági. 1800 m: 1. Za- nyl András Ferences gimn.. 2 Rapcsár József Móricz gimn., 3. Szentendrei László Ferences gimn. Csapatverseny: 1. Ferences gimnázium Szentendre.. (sefesik) Már a Művész-presszóig húzódik a cső a Dumtsa Jenő utcában. Reméljük, később sem lankad a munkatempó, s akkor szinte rézre sem vesz- szük, hogy csatornáznak. Foto: —ff Mi volt a „társadalmi baj“? Tallózás az egykori Szentendre és Vidékében JEGYZETFÜZET Absztrakt a festészetben Perneczky Géza előadássorozata a modern képzőművészetről Száz induló a járási mezei futóbajnokságon
