Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI GYEI -éáA? X. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. MÁRCIUS 30., SZERDA Megkezdte tanácskozását az SZKP XXIII. kongresszusa RÉSZT VEVŐ KÜLDÖTTSÉGEK: NYOLCVANHAT ORSZÁGBÓL A központi bizottság beszámoló jelentése A Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIll. kongresszusa. A kongresszuson mintegy 12 millió párttag és tagjelölt képviseletében ötezer küldött vesz részt, több mint eddig bármelyik kongresszuson. Jelen van a világ csaknem összes kommunista és munkáspártjának küldöttsége, csupán néhány — köztük a Kínai Kommunista Párt — nem tartotta elfogadhatónak a meghívást. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével háromtagú küldöttség képviseli, amelynek tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Több országból, különösen a harmadik világ országaiból, demokratikus pártok, köztük az Arab Szocialista Unió és az Algériai Felszabadítási Front — megfigyelő delegációt küldtek a kongresszusra. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnöki emelvényen a párt vezetőit, élükön Leonyid Brezsnyevvel, Alekszej Kosziginnal és Nyi- kolaj Podgornijjal. Lelkes ünneplés fogadta a kongresszuson részt vevő külföldi pártküldöttségeknek az elnöki emelvényen helyet foglaló vezetőit. Leonyid Brezsnyev, a központi bizottság első titkára lépett a mikrofon elé s megnyitotta a tanácskozást. A küldöttek nevében üdvözölte a külföldi testvérpártok küldötteit. Bejelentette: a kongresz- szuson nyolcvanhat országból vannak jelen a kommunista és munkáspártok s a haladó baloldali pártok és mozgalmak képviselői, akiket a jelenlevők forró tapssal köszöntöttek. A kongresszus egyperces néma felállással adózott a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalomnak a XXII. kongresszus óta elhunyt kiemelkedő személyiségei emlékének. Leonyid Brezsnyev előadói beszéde A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a tanácskozás napirendjét, amely a következő: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Leonyid Brezsnyev, a központi bizottság első titkára. 2. A központi ellenőrző bizottság jelentése, előadó: N. Muravjova, a bizottság elnöke. 3. Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1966—1970-re szóló népgazdaságfejlesztési ötéves tervéről, előadó: Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke. 4. A párt új központi szerveinek megválasztása. Ezt követően az első ülésen elnöklő Mihail Szuszlov felkérte Leonyid Brezsnyevet _ a központi bizottság beszámolójának előterjesztésére. Brezsnyev a küldöttek viharos tapsától kísérve lépett a szónoki emelvényre. aktivizálódott a munkásosztály harca a tőkés országokban; tovább fejlődött a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Másrészről folytatódott a kapitalizmus általános válsága elmélyülésének, a tőkés országok közötti ellentmondások fokozódásának folyamata. Az imperializmusnak, de mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszivitása folytán a nemzetközi helyzet éleződött. Ennek ellenére az imperializmus, bármilyen eszközhöz vagy módszerhez nyálion is, képtelen feltartóztatni a történelmi fejlődés menetét — szögezte le Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottsága, a párt és az állam, a külpolitika kidolgozásában és vitelében abból az internacionalista és forradalmi kötelességéből indult ki, amellyel mind a testvéri szocialista országoknak, mind pedig a világ dolgozóinak tartozik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: — A beszámolási időszak során minden kétséget kizáróan gazdagodtak, szorosabbak és szívélyesebbek lettek kapcsolataink a szocialista nemzetközösség kommunista- és munkáspártjaival, a szocialista államokkal. Kapcsolataink jók és testvériek BulgáA XXIII. pártkongresszus beszámoló jelentésében Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt a legutóbbi pártkongresszus (1961.) óta eltelt időszakot jellemezte. Kijelentette: az SZKP ezekben az években a XX. és a XXII. pártkongresz- szuson meghatározott irányvonalhoz igazodva, megtorpanás nélkül vezette a szovjet népet a kommunista építés útján. Az előadó aláhúzta: a párt minden tevékenységét a program végrehajtására irányította. A pártban megszilárdultak a pártélet lenini elvei. A XXII. pártkongresszus óta eltelt időszakot az jellemzi, hogy szakadatlanul növekedett a Szovjetunió és az egész szocialista világrend- szer nemzetközi befolyása; a gyarmati elnyomás ellen, a függetlenségért és a haladásért küzdő országok és népek újabb győzelmeket értek el; Kép a kongresszus megnyitó üléséről. L. I. Brezsnyev (középen), mellette M. A. Szuszlov, illetve A. N. Koszigin. (Rádióiéi eíoto.) Hasznosak a sokoldalú testvéri kapcsolatok A szocialista közösség alapvető törvényszerűségei közösek minden ország számára. Ugyanakkor a szocialista rendszer országai fejlődésükben állandóan találkoznak olyan új problémákkal, amelyeket a reális élet a maga bonyolultságában és sokrétűségében teremt. Természetesen nincsenek és nem is lehetnek kész megoldások mindezekre a feladatokra. Ezért a szocialista világrendszer fejlődése megköveteli, hogy alkotó módon közelítsük meg a keletkező kérdéseket a marxizmus— Ieninizmus kipróbált alapján, megköveteli a tapasztalatok és a vélemények kicserélését. Rendszerré vált a szocialista országok testvérpártjai vezetőinek gyakorlati kapcsolata, politikai tanácskozása. Az' ilyen találkozások lehetővé teszik, hogy idejekorán minél teljesebben általánosítsuk és felhasználjuk mindazt, ami jó minden szocialista ország és az egész szocialista rendszer gyakorlatában. A beszámoló kiemelte a szocialista országok mind kétoldalú, mind sokoldalú gazdasági kapcsolatai fejlesztésének fontosságát. Egyre inkább növekszik a KGST szerepe a benne részt vevő országok gazdaságának fejlődésében. A közgazdasági gondolkodás ma a termelés további szakosításának és kooperálásának problémáira, a népgazdasági tervek racionálisabb egybehangolására irányul. Készen állunk a Kínai Kommunista Párttal fennálló nézeteltérések megvizsgálására Az együttműködés és a szolidaritás fejlődése és elmélyítése minden egyes ország és az egész szocialista világrend- szer alapvető érdekeit szolgálja, előmozdítja soraink megszilárdulását az imperializmus elleni harcban. — Amikor a szocialista világrendszer megszilárdításáról beszélünk, egyben arra is rá kell mutatnunk, elvtársak, hogy kapcsolataink két szocialista ország pártjával — a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárttal — sajnos továbbra sem kielégítőek — mutatott rá Brezsnyev. Pártunk és a szovjet nép őszintén óhajtja a barátságot a népi Kínával és kommunista pártjával. Készek vagyunk arra, hogy tőlünk telhetőén mindent megtegyünk a kapcsolatok javításáért a népi Albániával és az Albán Munkapárttal. Leonyid Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy 1964 novemberében Moszkvában találkozóra került sor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségével és röviddel ezután Pekingben is megbeszélések folytak a Kínai Kommunista Párt vezetőségével. — Az SZKP Központi Bizottsága javasolta a kínai elv- társaknak, hogy Moszkvában vagy Pekingben tartsunk találkozót a legmagasabb szinten. Most is úgy vélekedünk, hogy egy ilyen találkozó hasznos lenne és készek vagyunk arra, hogy bármelyik pillanatban újra megvizsgáljuk a Kínai Kommunista Párt vezetőségével együtt, a mutatkozó nézeteltéréseket, hogy a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján megtaláljuk leküzdésük módját. Meggyőződésünk, hegy végül is pártjaink, népeink, minden nehézséggel megbirkóznak és egy sorban haladnak tovább a nagy közös forradalmi ügyért vívott harcunícban. Az SZKP Központi Bizottsága a jövőben is a párt és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének egyik fő irányát abban látja, hogy fejleszti és erősíti az eszmei-politikai kapcsolatokat valamennyi szocialista ország kommunista pártjaival a marxizmus—leniniz- mus elvet alapján, fejleszti és erősíti a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatokat a Szovjetunió és más szocialista államok között Elmélyülnek a kapitalizmus belső ellentétei Leonyid Brezsnyev ezután a kapitalista világ helyzetét elemezte. Hangsúlyozta, hogy a kapitalista rendszer egészében általános válságot él át, elmélyülnek belső ellentétei. Rámutatott, hogy az imperialista tömbök részvevőinek ellenté(Folytatás a 2. oldalon.) riával, Magyarországgal, a VDK-val, az NDK-val, a KNDK-val, Mongóliával, Kubával, Lengyelországgal, Romániával, , Csehszlovákiával és Jugoszláviával.
