Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
10 resi NEcrei v/ÍiHmi» 1966. MÁRCIUS 27., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A kollégiumban ievó gyermek utáni családi pótlékről... .'1 szocialista brigádtagságról... A munkahelyi pótlékról... A fizetett szabadságról... Az iparitanuló-ott- honban elhelyezett gyermek után. nem jár családi pótlék. L. Gy. nógrádverőcei olvasónk sérelmezi, hogy két gyermeke után, akik mezőgazdasági szakiskolába járnak, nem kapja a családi pótlékot. Levelében írja, hogy egyik gyermeke 14 éves, a másik pedig 16. A 8 általános elvégzése után a Vasadi Állami Mező- gazdasági Szakiskola gyümölcskertészeti és borászati szakára Íratta be, előzőleg azonban szerződést kötöttek az Alagi Állami Gazdasággal. Az ÁG. a tanulókat az alsógödi szakiskolába küldte, és gyermekeit bentlakásos iparitanul ó-otthonban helyezték el. A gyerekek ruházkodásáról, tanszerek beszerzéséről az apa gondoskodik, és az étkeztetésért és szállásért is térítést fizet, mégsem kapja a családi pótlékot. Olvasónk kérdezi: — Mi ezzel kapcsolatban a jogi szabályozás? ■ Az általános rendelkezések szerint a mezőgazdasági szakiskolák tanulóit is megilleti a családi pótlék az első és másodéves időszakra, legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig. A középfokú szakiskolák esetében legfeljebb a gyermek 19. életévének betöltéséig. A rendelkezés kimondja azt is, hogy nem jár családi pótlék, azután a gyerek után, akit iparitanuló-otthon- ban helyeztek el. Az iparita- nuló-otthonban elhelyezett (bentlakó) gyermek után családi pótlék abban az esetben sem jár, ha akár a dolgozó, akár a tanuló egyes juttatásokért térítést fizet. Az iparitanuló-otthonban elhelyezett bentlakó gyermek után a családi pótlék a tanuló szabadsága tartamára sem jár, akkor sem, ha a szabadságát az iparitanuló-otthonon kívül tölti. Olvasónktól is azért vonták meg a családi pótlékot, mert a gyermek iparitanuló-otthonban van elhelyezve. A szocialista brigádtagság erkölcsi elismerés. Sz. T. aláírással egy szocialista brigád nevében intézett hozzánk kérdést egyik olvasónk. Kérdezi, hogy az építőiparban a szocialista brigád cím első, második, valamint harmadik évében az oklevélen kívül jár-e pénzjutalom, és annak mennyi az összege, illetve melyik évben hány munkanapot kell jutalomként fizetni? Olvasónk kérdésére közöljük, azon a címen, hogy valaki a szocialista brigádmozga- lomban részt vesz, anyagi honorárium, vagy külön jutalom nem jár. A szocialista brigádmozgalomban való részvétel erkölcsi elismerés. Az igazgató azonban az erkölcsi elismerésen (oklevél, jelvény) felül pénzjutalomban is részesítheti a brigád tagjait. A gyakorlat is az, hogy a szocialista brigád tagjai kapnak jutalmat, de ezt a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben dönti el. A termelést közvetlenül irányító építőipari műszaki dolgozók munkahelyi pótlékáról. Több olvasónk azzal a kérdéssel kereste fel szerkesztőségünket, hogy melyek azok a munkakörök, az építőiparban, ahol a dolgozók részére munkahelyi pótlékot kell fizetni. Az építésügyi miniszter 2/1966. ÉM. számú utasítása kimondja, hogy az Építésügy. Minisztérium felügyelete alá tartozó építő-, szak- és szerelőipari vállalatok, fő- és szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építő- és szerelőipári vállalatok építési munkahelyeit közvetlenül irányító, az alábbi munkakörökben foglalkoztatott dolgozói részére kell munkahelyi pótlékot fizetni: — főépítésvezető (külső főszerelésvezető), — építésvezető (külső szere* lésvezető), — főművezető (főmunkavezető), — művezető (munkavezető), — munkahelyi főgépész, valamint — a főépítésvezető (külső főszerelésvezető) és az építés- vezető (külső szerelésvezető) mellett foglalkoztatott munkahelyi mérnök vagy technikus. A munkahelyi pótlék mértéke a dolgozók havi alapbérének 10 százaléka. Akkor is jár a dolgozónak szabadság, letöltött munkaideje után, ha előző munkaviszonyát jogszabályellenesen szüntette meg. K. J. maglódi olvasónk írja, hogy mezőgazdasági gépalkatrészellátó vállalatnál dolgozott 5 évig. A vállalat Kőbányáról Rákosszentmihály- ra költözött, ő azonban nem ment a vállalattal, hanem múlt év január 12-én megszüntette munkaviszonyát. Munkakönyvébe a „kilépett” bejegyzést tették. Korábbi munkahelyén már 14 nap szabadság illette meg. 1965. február 4-én az ÁG. Szerelő Vállalatnál helyezkedett el és jelenleg is ott dolgozik. Olvasónk azt szeretné tudni, hogy a múlt évben munkában töltött hónapok után, 11 hónapra jár-e a szabadság. Olvasónk kérdésére közöljük, hogy az Mt. V. 83. § (2) bek. szerint, ha a dolgozó előző munkaviszonyát a jogszabálynak meg nem felelően szüntette meg, — mint K. J. is —, egy év után jogosult csak a szabadságra. Ez a rendelkezés viszont nem jelenti azt, hogy a munkában letöltött idő után elveszítené szabadságát. Egy évi folyamatos munkaviszonyban töltött idő után lesz jogosult az előző évben munkában töltött idő után járó szabadságra. A vállalat az akadályoztatás (vagyis az 1 év) megszüntetétől számított 30 napon belül köteles az ön részére is kiadni a múlt évben munkában töltött idők után járó alapszabadságot. Dr. M. J. — Panasz van magára — mondom az őszülő hajú Krizsik néninek. — Panasz? — néz rám ijedt csodálkozással és kikapja kezemből a levelet. jjjii; Kérdezze meg az ellenőrt! Kisalagról robog velünk a busz, melynek kalauza Kri- zsik néni. A levél, amit olvas, valóban úgy kezdődik, mintha panaszos lenne: írják, hogy sok esetben udvariatlanok a MÁVAUT alkalmazottjai. A levél azonban itt egy fordulatot tesz és hét olyan nevet említ a főt—kisalag—mogyoródi vonalról, akikkel elégedettek az utasok. — Ejnye, de becsapott! — örül fel az olvasásból Krizsik néni, és nézegeti a neveket, köztük a sajátját. Osváth Pál, Betéri Imre, Rezes László gépkocsivezetőket; Pécsi Elvira, Múzsaj JáFestett matyó parasztbútor exportra A hímzéseiről és népművészeti készítményeiről világszerte ismert mezőkövesdi matyó háziipari szövetkezet az idén új exportcikkel, a festett matyó parasztbútorral jelentkezik a világpiacon. Az eddig mintegy 1200 mezőkövesdi, szentistváni és tarái himzőasszonyt foglalkoztató szövetkezetbe bekapcsolódtak a férfiak is. Már az idén félmillió forint értékű festett bútort készítenek külföldi megrendelésre. Francia tankautók szállítják majd a propán-butángázt Húsz speciális tankautót vásárolt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Francia- országból, propán-butángáz szállítására. Tíz kocsi már meg is érkezett, ebben az évben a másik tizet is behozzák. Az egyenként 100 köbméter űrtartalmú tartálykocsikban a hajdúszoboszlói földgázüzemből a palacktöl- tő-állomásokra szállítják a cseppfolyós propán-butánt, amelynek termelése és a háztartásokban való felhasználása az év végére megduplázódik. Az új tartályautók nemcsak a jelenlegi, a budapest- kelenföldi, az újudvari, szegedi és szolnoki ÁFOR-töltőte- lepek bőséges, folyamatos propán-bután ellátását és ezzel a fogyasztók zavartalan kiszolgálását biztosítják, hanem az év végén, illetve a jövő év elején üzembe lépő budaörsi, szajoli és nyíregyházi palackozókét is. Disznóól a MÁVAUT-busz, hízó az utas ? Negyvenkilenc aláírás a levélen nos, Farkas Sándor kalauzokat, no meg „a közkedvelt Krizsik nénit” említi a 49 utas aláírásával nyomatékosított felsorolás. Krizsik néni még mindig a levelet nézegeti. — Tetszik tudni, mi mindent hoznak nekem az utasok? Csokoládét, ezt, azt, mindent... Ha sokan vannak (én azért lassan öregecske leszek), nem nagyon tudok tolongani. De nem is hagynak. Maguk mondják: „Maradjon csak, majd mi küldjük a pénzt!” De tessék megkérdezni az ellenőr kartársat, volt-e valamikor is panasz a Krizsik nénire! „Két urat szolgálni“ Ez a másik busz most Fótra indul, az újpesti vasúti híd alól. Gépkocsivezetője Rezes László. Azt várjuk, hogy örül majd a dicséretnek, de ahogy végigolvassa a* levelet, nem egyértelmű, amit mond. — Az egyáltalán nem biztos — jelenti ki —, hogy én jól dolgozom, ha az utasok dicsérnek. Ezt aztán meg is magyarázza. Ott van például a kocsi terhelhetősége. Ennek betartása fontos feltétele a biztonságos közlekedésnek. Ha azonban zsúfolt és már túlterhelt a kocsi és ezért nem áll meg a megállóban, akkor dühösek az utasok. Ha viszont felveszi a várakozókat, akkor pedig saját magának és a többi utasnak árt — Nehéz két urat szolgálni — jegyzi meg és ahogy most megáll a busz az Egyesült Izzó előtt, mindjárt adódik is a példa. Műszakváltás volt, csak úgy özönlenek az utasok, hiába van kiírva, hány embert lehet szállítani, a hazaigyekvők nem törődnek ezzel. Kalauznője, Pécsi Elvira, az ajtó mellett kezeli a jegyeket, öt jó kedélyéért szeretik az utasok, most is viccet mesél, miközben fürgén adj a-veszi a bérleteket. Pedig nem könnyű a szolgálat. Huszonnégy órát dolgoznak egyfolytában, aztán ugyanennyi a pihenőidejük. Most még csak a kilencedik óránál tartanak, holnap hajnalban már több erőfeszítésbe kerül a kedves mosoly, a zsúfoltságtól, a koránkeléstől ingerült utasok leszerelése. A kalauz is lehet utas Vadonatúj Ikarus buszon kezdte a napot Farkas Sándor kalauz. Ma teszik az első fordulót, minden utasa 'észreveszi járatuk gyarapodását, ö Nóg- rád megyében lakik, így minden másnap utasként száll fel az oda induló buszra. Mondja is, neki is rosszul esik, ha udvariatlan a kalauz, vagy nem áll meg a kocsi a megállóban. — Könnyebb a dolgunk, ha jó a viszony az utas és személyzet között — ismeri el. Szerencsére — erről tanúskodik a levél —, egyre kevesebb az olyan MÁVAVT-os, ki „disznóólnak” nevezi autóbuszát és „hízóknak” az utasokat ... B. B. I. „Barack-hotel" Ifjúsági tábor Villányban A Villány-siklósi Állami Gazdaság nagyüzemi gyümölcsösében megkezdték egy állandó jellegű ifjúsági barackszedő tábor — a „Barack-hotel” — építését. Négyszáz hold kajszi- és őszibarackosa van a gazdaságnak, s évente nyolc- tízmillió forint értékű gyümölcsöt. kell betakarítaniuk. Mivel a szedés éppen a mezőgazdaság legmunkaigényesebb időszakára esik, a gazdaság saját erejéből nem bírja megoldani a munkaerő-problémát. A KISZ Központi Bizottsága ezért úgy határozott, hogy minden nyáron ifjúsági tábort létesít Villányban. A fiatalok számára szép környezetben négy, egyenként ötvenszemé- lyes, jól felszerelt lakóépületet emelnek. A KlSZ-védnök- ségével készülő és működő tábor előreláthatóan június 25-én nyitja meg kapuit. Ma ismét „gyémántvasárnap“ Az Iparművészeti Múzeumban ma megismétlik az egy héttel korábban nagy sikerrel megrendezett „gyémántvasárnapot”. A közönséget vasárnap 10 és 18 óra között várja az Iparművészeti Múzeum, Megjelentek az első idei kisnyulak Apróvadszámlálás a Duna— Tisza közén a vadmadarak. A mezőkön már megjelentek az első idei kisnyulak, amelyek felneveléséhez kedvez a korai kitavaszodás. Félmillió üveg tokaj'hegyaljai bor húsvétra A Tokajhegyaljai Állatni Pincegazdaság nádi palackozó üzeméből megkezdték a húsvéti borok kiszállítását. Az ünnepekre több mint félmillió palackot töltöttek meg tokaj-hegyaljai borféleségekkel. A vásárlók négyfajta asztali és ugyancsak négyfajta nemes bor közül választhatnak. A. közönség ízlését figyelembe véve, nagyobb mennyiségben palackoztak tolcsvai és édes furmintot és tokaji hárslevelűt. Az asztali borféleségek hosszú nyakú, úgynevezett rajnai, míg a nemes borok, a száraz és édes szamorodni, valamint a három- és négyputtonyos aszú a hagyományos tokaji palackokban kerülnek forgalomba. ■WSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSSfSSSSSMf/SSSSSSSfSSSfSSSS/SSSfSSSSSSfSSSSJSSSSSSS*. Ne vedd fel az új ruhát... Nem volt benne egy fillér sem... EGYIK ESTE — helyesebben: éjszaka volt az már — a néptelen körúti mellékutcában egy pénztárcát találtam. Először, ahogy véletlenül megpillantottam a járdán, szíven ütött a gondolat, hogy íme most rajtam a sor, következik a próbatétel; ki kell állnom a talált pénz csábítását. Sehol senki, az utcán egy lélek sem járt, s a pénztárca ott hevert a lábamnál. Először történt, hogy pénzt találtam. Természetesen beszolgáltatom — jutott eszembe mindjárt. Amikor azonban felemeltem a pénztárcát, azonnal tudtam, hogy a nagy kísértés ezúttal ismét elmarad. Sovány, nagyon soványka volt a tárca, a villany alatt jól megnézegettem, mielőtt még kinyitottam volna; ez bizony soha sem látott nagy pénzt. Summás összeg bele se férne, de meg különben is, ilyen kopott, gyenge bőrrel, hogyan lehetne kövér erszény? Munkaruhában, boltban vásárolt öltönyben búj'kált ez mostanáig, amíg, ki tudja, milyen okból, végül ide került a járdára. CSAKUGYAN nem találtam a tárcában pénzt, még egy szerencsefillért sem. Mintha kifosztották volna. Már-már eldobtam, hogy ugyan kinek segíthetnék vele, ha beszolgáltatnám a hitvány kis bugyellárist, aztán mégis meggondoltam; turkálni kezdtem benne. A gondosan elrakott villamos és autóbuszjegyek azt sejtették, hogy valamiféle vállalati ember lehet, aki a tárcát elhagyta; bizonyára elszámolhatja az utazgatási költségeit, azért őrizte meg a jegyeket. Aztán két fényképre akadtam, igazolványba szánt igénytelen fotók voltak — fiatal lányarcok. Az egyiknek ez állt a hátlapján: „Megismerkedésünk emlékére”. A másik lány — tornyos frizurás vastag ajkú szépség — bővebb szöveget írt a képmása mögé, valami olyasmit, hogy szeretné, ha 20 év múlva is úgy szeretnék, mint ahogy most. Tehát szoknyabolond a tárca tulajdonosa; sízédelgő hajlam — gondoltam, majd egy ösz- szehajtogatott kis papírt húztam elő. A cédulát az OTP adta ki annak igazolásául, hogy az illetőnek 1011 forintja volt a bankban, ehhez járult 36 forint kamat — kifizettek összesen 1047 forintot. Hol lehet a pénz? ÖSSZEFOGTAM a két lány fényképét, mint a kártyát szokás; lányok, lányok ma éjszaka alighanem megcsallak benneteket A férfi — egy annyi és annyi férfi közül; szóval aki ezt a kis pénztárcát így elkoptatta — kiváltotta a pénzét a takarékból. Az ügyes-bajos dolgait már elintézte, bőségesen megebédelt; az ebéd előtt stampedlit ivott, utána nagyfröcs- csöt. Először egyet, aztán még egyet. A presz- szóban féldecizett, s három, vagy négy konyak után küldött egy fél gint a szomszéd asztalhoz, ahonnét egy lány bámult rá, csak egyedül őrá. Gin, konyak... egy kör, két kör... A tárca tartalma apadt... Tovább nem jutottam ... Végül a kis bugyelláris kikerült a járdára, üresen... Ez az utóbbi lány nem hagyott fényképet, aki utoljára látta a tárcát, amikor még pénz is volt benne. PERSZE AZ IS LEHET, hogy nem lány került a férfi közelébe, hanem cimborákkal ivott. Elment a pénz egy fillérig, s amikor végül a mellékutcában, dülöngélve egy villa- mosravaló után kutatott, kirántotta a kis kopott tárcát a zsebéből, s ott maradt mögötte a járdán. Ki tudja? Talán valahol egy asszony tördeli a kezét, az ember meg csak morog, fel se néz, keresi a pénztárcáját. Ezt, amit ón megtaláltam, odaadtam a rendőrnek... Dékiss János Aligha lenne jó reklám ez a régi sláger. Hacsak egy kis szövegváltoztatással nem bíztatna az ellenkezőre. Tény, hogy esetünkben csak az utóbbi jöhet számításba. Dehát milyen is az a bizonyos új ruha? Volt mit nézni az erre kíváncsiaknak, az elmúlt héten megrendezett tavaszi, nyári bemutatókon. A Fővárosi Mértékutáni Szabóság vonultatta fel csinos manökenjein az elegáns újdonságokat. Nyári divat a lenvászon: strand- és estélyi ruha egyaránt jól mutat a gyűrtelenített lenanyagból. Ez egyébként a nagy Pest megyei tex- tiLközpont a Lenfonó és Szövőipari Vállalat egyik tartós, jól sikerült érdekessége. Az első képen mintás puplinnadrágot láthatunk geometriai ábrával díszített Blúzzal. És már fellép a következő maneken; sárga virágmintás pikéruhában sétál végig a közönség előtt. S végül az idei strandkompozíció szaténkartonból, pikével díszítve. A Duna—Tisza közi vidék apróvadban gazdag szántóföldjein, ahol a legutóbbi vadászati idény is sikeres volt, számba veszik az állományt. A határjáró vadászok április elsejére elkészítik a „vad- mérleget”, amelyből megállapítják, hogy melyik területen kell felfrissíteni a nyúl-, a fogoly- és a fácánállományt. A szemle során megállapították, hogy általában jól teleltek a nyulak és
