Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-25 / 71. szám

1966. MÁRCIUS 25., PÉNTEK /*»» MECtEI ttírlap Az ikladi kísérlet Különböző fórumokon egyre többet foglalkoznak a mágyarországi születési gra­fikon aggasztó állásával, a kedvezőbbé változtatás lehe­tőségével. A javaslatok jobb anyagi feltételeket (pl. több lakául a szemléleti változás szükségét (a gyereknevelés mint boldogságideál előtérbe kerülése) az abortusz bizott­ságok hatékonyabb működé­sét emlegetik, és mindenek­előtt a többgyerekes anyák helyzetének javítását a szü­lési szabadság növelésével, a bölcsődei, óvodai férőhelyek szaporításával, a kereső anyák munkakörülményeinek javí­tásával. A dolgozó anyák érdekében olyan javaslatok hangzanak el, hogy növeljék a négy­hatórás állások számát, és bővítsék a bedolgozási lehe­tőségeket. Mindkét ötlet rég­óta szóbakerült, mégis az ipari üzemek között úttö­rőnek nevezhető tíz a kí­sérlet, amelyhez egy évvel ezelőtt kezdtek a Ikladi Mű­szergyárban. A gyárban, — ahol háztar­tási gépekhez való törpe vil­lanymotorok készülnek — hosszú idő óta 15—20 szá­zalékos a termelés évi emel­kedése. A kapacitás növelé­Elfoglalta fészkét a hortobágyi csárda gólyája A hortobágyi csárda kémé­nyén hónapokig árva volt a gólyafészek. Szerdán végre megjelent a tavasz hírnöke: gólya körözött a csárda fölött. Amikor a magasból megis­merte régi otthonát, óvatosan rászállt a pusztai szelek ál­tal megtépázott fészkére. A Hortobágyon mindig esemény­nek számít, amikor az első gólya megérkezik, és most is sokan nézték a. fészekfogla­lást. A hosszú útról egyedül jött meg a rég várt szárnyas vendég, és segítség nélkül renoválta fészkét. Tavaly is egyedül érkezett a csárda- gólya. majd néhány nappal később repült a kész fészekbe a párja. Az érkezés dátuma március 23 volt, ugyanúgy, mint ebben az évben. . Nemzetközi rádiójáték- fesztivál - 1966“ Az idén is megrendezi a Magyar Rádió az elmúlt években mindig érdeklődéssel, tetszéssel fogadott hangjáték- bemutató sorozatát. A prog­ramról csütörtökön sajtótájé­koztatót tartott Gábor Viktor, a rádió drámai osztályának vezetője. Április 1-től kezdődik a sorozat, amelyben kilenc or­szág rádiójáték-irodalmát képviselik a műsorok. Ünnepséget rendeznek az ónodi országgyűlés 260. évfordulóján Jövőre lesz 260 esztendeje, hogy II. Rákóczi Ferenc feje­delem vezetésével az ónodi várban összeült a magyar or­szággyűlés és kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A történelmi jelentőségű évfor­dulóról megemlékeznek a köz­ség dolgozói, az ünnepi prog­ram kidolgozását máris meg­kezdték. v Vezetőfülkével készülnek a magyar traktorok Hosszas előkészületek után a rendelők kívánságának meg­felelően ezentúl vezetőfülké­vel készülnek a D—4 K és az UE 28-ac traktorok a Vörös Csillag Traktorgyárban. A nyitható ablakokkal felszerelt vezetőfülke nemcsak a kelle­metlen időjárástól, hanem a gép esetleges felborulásakor a súlyosabb balesettől is megóv­ja a traktorvezetőt. sét új beruházásokkal kom­binált, nagyfokú átszerve­zéssel oldották meg az el­múlt időkben: a háromezer dolgozót — zömmel nőket — foglalkoztató gyár legtöbb műhelyét szalagsorokkal sze­relték fel... A műszergyár vezetői a jövő évek újabb, esetleg ugrásszerűen növek­vő követelményeivel számol­va, szembe kerültek egy ed­diginél sokkal nagyobb ka­pacitásnövelés problémájá­val. Mivel ez a gyár falain belül nehezen lenne meg­oldható, a bedolgozási rend­szer gondolatával kezdtek foglalkozni. Egy éve kísérletet indítot­tak: öt betanított munkás­nőjüket hat hónapra otthon marasztalták, hogy háztartá­sukban végezzék gyárbeli tevékenységüket, a bandáról t tekercskészítést, mely jellegé­nél fogva betanított mun­ka. Olyan asszonyokat vá­lasztottak ki, akik azért nem tudták vállalni az átszervezés óta életbelépett hat órai mun­kakezdést, mivel a műszer- gyári óvoda és bölcsőde a többséghez alkalmazkodva csak nyolc órakor nyit. A vállalati nőtanács és párt- szervek is ezeket a nőket ja­vasolták, de a műszaki veze­tők is azzal számoltak, hogy­ha valóban sor kerülne a be­dolgozói rendszer kiépítésére, elsősorban több gyerekes asz- szonyokat foglalkoztatnának. A kísérlet sikerült Bebizonyosodott, hogy ha megszerveznék a környékbeli — ikladi, aszódi, domonyi — asszonyok betanítását, a há­zakhoz való anyagszállítást, s ha nagy létszámú munkás­gárdát foglalkoztatnának, gazdaságosan dolgoztathatná­nak a bedolgozókkal. Hogy mikor? Ha ugrássze­rűen felszökne a belföldi ke­reslet, a gyár termékei, azaz a különböző háztartási gé­pek iránt. A hazai kereslet ez idő szerint csak folyama­tosan növekszik. A sikeres kísérletet tehát jelenleg nem lehet a gyakor­latba átültetni. Ezúttal azonban nem gaz­dasági szempontból voltam kíváncsi erre a kísérletre, ami nem jelenti azt, hogy ilyen szemszögből érdekte­lenül hagyott: nem vagyok szakember, mégis, rögtön azt juttatta az eszembe, hogy a japán műszeripar is sokáig az iparágba bedolgozó fa­lusiakra támaszkodott. Megoldást jelenthet a be­dolgozás? A felelet, amelyet az öt asszony válaszából levontam a magam számára, így hang­zik: esetleg. Ha jobb meg­oldás nincs. Számukra akkor, nem volt Az óvoda nyolckor kezdett nekik hatra kellett volna munkába áliniok. S mit mondanak, milyen tapasztalattal zárult az ő szemükben a kísérlet? 100— 200 forinttal kevesebbet ke­restek ugyan — mivel ott­hon nehezebben osztották be idejüket, s az anyag sem F érkezett mindig pontosan —, ^ de ezt részben megtakarí- ^ tották az utazási költségen. | (Csak egyikük hagyta abba már egy hónap múlva a be­dolgozást. De ő szerencsés kivétel, igen ambiciózus nő, i most fejezte be két gyereke > mellett az esti általános is-§ kólát, jelenleg motorszerelő '< szakmunkásvizsgára készül. j Nemrég 1600 forintos fize- * téssel csoportvezetői beosz­tásba került, ahol reggel nyolckor kezd, a kisgyerek elhelyezése is megoldódott te- hát számára — érthető hogy | utólag is nemet mond a * bedolgozásra.) De mi lesz a többiekkel, | amikor befejeződött a kí­sérlet? A hatórás munkakezdést to­vábbra sem vállalhatták a L. kisgyerekek miatt... A gyár §! ugyan elhelyezte hármukat egy másik műhelybe, ahol . csak nyolcra kell járniuk, de ^ itt nem megszokott mun- S kájukat végzik, hanem mű­anyagöntvényeken reszelnek,: régi fizetésükhöz viszonyítva § az eddigi tapasztalat sze­rint havi öt-hatszáz forint­tal megrövidülve. Az ötödik asszony, aki részt vett a bedolgozási kísérlet­ben, hónapok óta fizetés nélküli szabadságon van: be­teg a gyereke. Mind a négyen visszakíván­ják az otthoni bedolgozást. Hogy a gyár ez esetben nem viselkedett antiszociálisán, azt bizonyítja, hogy — bár mint az egyik művezető kijelentette, a példaként szereplő asszonyok munkábaállítása sok problé­mát okozott — keresett és ta­lált munkát számukra. Az utóbbi hetekben normarende­zéssel, elszámolási változtatá­sokkal javítottak az asszonyok keresetén: a három nő feb­ruári fizetése már 1100—1200 forint között mozgott Voltaképpen az Ikladi Mű­szergyárban is megvalósult az amire néhány más üzemben is akadt példa: „gólyaműhelyt” létesítettek. Ez a kedves meg­határozás olyan munkahelyet jelent ahol a termelés mene­te megengedi a terhes, kisgye­rekek vagy egyéb okok miatt családilag túlterhelt asszonyok gondjaihoz való alkalmazko­dást Idáig tart tudósításom egy termelési kísérlet szociális ta­pasztalatairól. A kísérletben szereplő asszonyok problémá­ja végeredményben megoldó­dott a munkahely segítségével. (Egy kivételével, áki a beteg gyereke miatt hónapok óta egy fillért sem keres.) De ez a történet számomra mégsem torkollik happy end- be, mert elgondolkoztat: va­jon a gólyaműszak megoldás gazdaságilag is meg­oldás, országos szinten? Kifi­zetődnek az ilyen műhelyek? (Hiszen az ikladi gyárban sem az asszonyok alkalmazkodtak a normához, hanem fordítva.) De nem azért írtam meg ilyen részletesen ezt a tudósí­tást, hogy egyértelműen meg­nyugtassak. Hiszen vélemé­nyem szerint ebben a kísér­letben is egy olyan probléma, ellentmondás kristályosodott ki, amely általános jellegű. (Mert kétgyerekes asszonyok nehézségeit semmiképpen nem nevezhetjük határesetnek. Azt sem, hogy az üzemekben foko­zottan racionalizálják a ter­melést.) Az ellentmondást, röviden ebben látom: minél több gye­reke, tehát több családi problémája van egy asszony­nak, annál inkább rákénysze­rül az anyagiak miatt, hogy elhelyezkedjen. De minél több gyereke van egy nőnek, annál nehezebben tölthet be számá­ra — és az ország gazdasági szempontjából is — kedvező beosztást Megoldásra viszont szükség van, erre figyelmeztet az ag­gasztó születési statisztika. Je­lentheti a megoldás egyik for­máját a bedolgozási rendszer kiszélesítése? Az ikladi kísérlet tanulsága szerint igen! Padányi Anna Dobi István távirata Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait II. Konstantin görög királynak, Görögország nemzeti ünnepe alkalmából. Komócsin Zoltán a Kispesti Textilgyárban Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, csütörtökön a Kispesti Textilgyárba látoga­tott. A vendéget Űjfalusi Sán­dor, a XVIII. kerületi Pártbi­zottság első titkára, Vég Lász­ló. a Pamutnyomóipari Vál­lalat vezérigazgatója, vala­mint a gyár párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői fo­gadták. Komócsin Zoltán fel­keresett több üzemrészt, majd a gyár művelődési termében üzemi gyűlésen találkozott a dolgozókkal és tájékoztatta őket az időszerű bel- és kül­politikai kérdésekről. Kétnapos biometeorológiai konferencia kezdődött Budapesten Csütörtökön Budapesten a Magyar Meteorológiai Társa­ság orvosmeteorológiai szak­osztálya, valamint több tudo­mányos intézmény rendezésé­ben nagyszabású biometeoro­lógiai konferencia kezdődött, amelyen a tudományág hazai képviselőin kívül 10 ország tudósai, kutatói vesznek részt. „STIMMEL”* AZ ÖSSZEADÁS? Egyre több vb-jegyzőkőnyvben olvasom: megszü­letett az új ötéves terv. Az egyik falué is, a másiké is. Papírra került az eljövendő öt esztendő, emberek hajoltak a tiszta lapok fölé számvetéshez szokott ce­ruzáikkal, s lassan igazodtak egymás alá a sorok, szám­oszlopok, mert szüneteket szabott sokszor a „hogy len­ne jobb?”. Elkészült s címe: M„ vagy N. ötéves köz­ségfejlesztési terve. Elkészülhetett, mert ez a másik öt év, ez a most befejezett, újabb gyarapodást ígért a falunak, mert megépülhettek a megépítendők^ az ed­dig tervezettek rendre, s mert célokból, évekből, rend­ből biztonság született: a fejlődés előreláthatóságának biztonsága. Aki a sokféle számsort papírra vetette, tudja, hogy az összeadás már nemcsak papíron „stim­mel”; az összeadásokból téglának kell születnie egész­ségházhoz, vagy könyvtárhoz, cementlapnak a járdá­hoz, vagy acélrúdnak a kerítéshez. S hogy öt évig ezek szerint az összeadások szerint gyarapodik majd ez az ország. Olvasgatom a terveket, s az első, ami szembetűnik, az a felelősségteljes gondosság, az a céltudatos latol­gatás, amelynek jegyében szemlátomást születtek. Aztán — ahogy gépiesen forgatom az egyik köz­ség ötéves tervét —, rádöbbenek valamire. Hogyis van ez? A „tanácsi utak, hidak” megszokott rovatára 78 ezer forint került, s ez azt jelenti, hogy öt esztendő múlva nem cuppan sár a csizma után a faluban, ko­pogós járdákon-utakon jöhet-mehet akárhová a falu lakója. Meg lehet ezt valósítani 78 ezerből? Aligha. Vi­szont lejjebb, valahol az oldal alján, ott a másik két rovat: 140 ezer forint értékű társadalmi munkát és 45 ezer forint értékű helyi anyagfelhasználást irányoz elő ez a kis ötéves terv. Kérdezem is a járásnál: nem lesz sok ez egy kicsit? Nem — azt mondják — ennyi „benne van” a faluban. S akkor értem meg, hogy ez a „benne van” a ga­ranciája éppen a tervkészítők felelősségtudatának. Hogy ezek a községnyi ötéves tervek mindenki tervei, a nagy, közös alkotó erőre épülnek, amelyet úgy hív­nak: társadalom. Azok a részei is arra épülnek, ame­lyekhez nem kell a helybéliek kétkezi segítsége: az ál­lami beruházások alapjait is ők hozzák létre — az or­szág valamennyi helybélije. Egyforma a felelősség: a vb-elnöké, tanástagé, lakóé. Egyforma, mert minden­kin egyformán múlik, hogy öt cv múlva „stimmel”-e majd az összeadás. S éppen ebben a közös felelős­ségben, közös alkotóerőben rejlik a pontos tervezés le­hetősége. Es ez a tervek megvalósulásának legfőbb biztosítéka is. Sztankay József _______________________________________________________y H oldvilágtúrák a Fellegvárba Visegrád már ébredezik hosszúra nyúlt téli álmából, készül az új szezonra, amely színesebbnek, forgalmasabb­nak ígérkezik minden előbbi­nél. Takarítják, tatarozzák az üdülőket, serényen folynak az átalakítások. A Pest me­gyei Idegenforgalmi Hivatal helyi kirendeltségében pedig készül az új program. Lisz- kay Lászlóné, a kirendeltség vezetője alig győzi a sok új­donság felsorolását. — Április elsején vég­leg megnyitjuk a nagy- villámi kilátót. Próbaképpen már megnyitot­tuk a legutóbbi vasárnapo­kon is. Legalább hatszáz autó, köztük igen sok kül­földi; francia, német, len­gyel, cseh és osztrák szágul­dott föl rajta a Panoráma úton. örömmel újságolja azt is, hogy a Budakörnyéki Ven­déglátóipari Vállalat még a szezon kezdete előtt köze­lebb viszi a kilátóhoz a bü­fét, amely eddig szinte meg- találhatatlanul rejtőzött a Panoráma út végén. Májusban megnyílik a nagymarosi Sólyom-szige­ten épített új, ötszáz sze­mélyes camping is és addig elkészülnek hozzá a stilszerű íaházak, amelyekben egyidőben negyvennyolc ven­dég kaphat kellemes hajlékot, A három visegrádi turista- szálló csúcsforgalomra szá­míthat: áprilisra és májusra már csaknem valamennyi szobáját és ágyát lefoglalták az előrelátó külföldi és ha­zai turisták. A panorámabusz, amely a múlt évben indult meg a gyönyörű Szerpentin úton és rögtön rendkívül népszerű­ségre tett szert, áprilisban új­ból megkezdi rendszeres já­ratait a Fellegvárig és a nagyvillámi kilátóig. Május 22-én indul a má­sodik panorámabusz is. Ez hétközben vadregényes erdei útvonalon viszi a ki­rándulókat Pilismaróton, Do­bogókőn át Esztergomba és onnan vissza Visegrádra, szombatonként és vasárna­ponként pedig a fellegvár— nagyvillámi vonalon közle­kedik. — Azt is tervezzük — mondja Liszkay Lászlóné —, hogy az idén holdvilági tú­rákat rendezünk. A Panoráma - buszok éjszakánként is közle­kednek a Fellegvárig, ahol a kirándulók szalonnasütés köz­ben gyönyörködhetnek a Du­nakanyar éjszakai szépsé­geiben. Május elsején a Fellegvár keleti kapujának már a műit évben megkezdett rekonst­rukcióját is befejezik, a Sa- lamon-torony szintén kész, már április elsején átveszi a visegrádi múzeum, amely igen értékes gyűjtemé­nyeket helyezett el bennem A Vár Étterem átalakítóid munkálataival is elkészültek már. Megszűnik benne a kü­lön eszpresszó, a helyén ki­sebb étterem lesz. csak az a kár. hogy — első osztályú árakkal. m. 1.-4­A visegrádi Tamás-hegy. amelynek altalaja a sok esőzés és néhány oldalába vágott ré­gi borpince beomlása követ­keztében meglazult. Számos kis lakóépület falain repedé­sek keletkeztek. Az életve­szélyessé váló épületek lakóit a visegrádi üdülőkben helye­zik el. Foto: Gábor Nyitás előtt: s Salamon-torony és a nagyvillámi kilátó Faházak a nagymarosi campingben — Tudósítás a Dunakanyarból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom