Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-23 / 69. szám
Szentendre X. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1966. MÁRCIUS 83., SZERDA P E ST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖN KIADÁS A Alárcius 21 emlékezete Évről évre megemlékezünk erről az évfordulóról. ^ Azokra tekintünk ilyenkor, akik negyvenhét évvel ezelőtt S megteremtették a Tanácsköztársaságot. Évről évre kevesebben vannak, hiszen idős emberek ^ már, de most is többen élnek városunkban az első mun- ^ kásigazgatás részvevői közül, azok közül, akik megjárták $ és végigszenvedték a Horthy-korszak börtöneit. Az ő tiszteletükre rendezett bensőséges kis ünnepség ^ szombaton délelőtt zajlott le a városi pártbizottságon. Az ünnepség előtt megkoszorúzták a vértanú társak ^ tiszteletére állított emléktáblát, Kiss Mátyás, a direktó- $ rium akkori vezetője és Dehurta Boriska néni helyezte ^ el az emlékezés koszorúját. A koszorúzást követően a Bajcsy-Zsilinszky úti iskola § úttörőinek kamarakórusa, valamint a Rákóczi úti iskola ^ úttörőcsapatának tagjai szavalatokkal köszöntötték az ^ ünnepeiteket. Ezután Balogh János, az MSZMP városi bi- ^ zottságának első titkára és Németh Ferenc, a pártbizott- & ság munkatársa köszöntötte a veteránokat. A találkozó a köszöntők után, baráti beszélgetéssel $ folytatódott. Volt miről beszélgetni, hiszen az elmúlt $ negyvenhét esztendő már történelem. S A részesedés: egyhavi kereset „Házasság" a pomáziakkal — Tizenegy új ipari tanuló Sikeres mérlegzáró az építőknél 'tssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssi. Mindenki bírta szusszal A járási-városi orosz nyelvi verseny eredményei Időtartamát tekintve maratoni versenynek is beillett az általános iskolások orosz nyelvi versenye. A történeti hűség kedvéért viszont azt is el kell mondanunk, hogy a versenyző hetedik és nyolcadik osztályos diákok és — Ecsy László szak- felügyelővel az élen — a zsűri nehéz szerepét betöltő oroszszakos tanárok elejétől végig jól bírták szusszal. Először a járás iskoláinak versenyét bonyolították le. A nyolcadik osztályosok versenyében 10 iskola 14 versenyzője vett részt-. Tanáraik-dicséretére legyen mondva, mioden tanuló meglepően alapos felkészültségről tett tanúságot. .A nyolcadikosok versenyét a budakalászi Lázár Erzsébet nyerte 42,5 ponttal az ugyancsak budakalászi Bártfai Erzsébet és a leányfalui Hegedűs Erzsébet előtt. A hetedikesek kategóriájában nyolc iskola tíz versenyzője mérte össze orosz tudását. Itt a pomázi II. sz. általános iskola növendéke, Tóth Ilonka lett az első, megelőzve a „szomszédvár”, a pomázi I. sz. iskola tanulóit: Belos Zsófiát és Horváth Máriát. A városiak versenyében a nyolcadik osztályosok közül Uhlarik Erzsébet, a Bajcsy- Zsilinszky úti iskola tanulója bizonyult a legjobbnak, iskolatársa, Kutasi Anna előtt. A hetedikeseknél Bindorfer Györgyi nyert Marosvölgyi Ildikó előtt, ök is a Bajcsy- Zsilinszky úti általános iskola tanulói. h. s. Bár József-napkor nem a meleg, hanem a hideg hullámai érkeztek hozzánk, mégis benépesedett szombaton délelőtt a Határcsárda. Ennek oka az volt, hogy szövetkezeteink közül az egyik legjobb tartotta ott évzáró közgyűlését. A tagság kilencvennyolc százaléka jelen volt — ahogy az illetékesek megállapították. Fehér András elnöki beszámolója szerint ragyogóan sikerült az a „házasság”, amit a Pomázi Vegyesipari Szövetkezettel kötöttek az elmúlt év elején. Mert a pomázi kiváló munkaerők nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy tervüket, mely csaknem kereken kilenc milliós volt, terven felül sikerült teljesíteni. A tervből mintegy négymillió forint volt a lakossági munka, amelynél így 124 százalékos tervteljesítést sikerült elérni. Természetes — mint mondta —, az építőipar, ma „kulcsipar” az egész országban, s ha akár ötszázan lennének, akkor sem tudnák a város és járás igényeit maradéktalanul teljesíteni. Pedig az 1964-es hatvannyolccal szemben ma százhatan vannak. Az év folyamán százhét belépés és kilencvenhét kilépés történt. (Ez azért nem a legmegnyugtatóbb jelenség. A szerk.) Tizenkilenc ipari tanulójuk van jelenleg, s még ez év folyamán további tizeneggyel kötnek újabb szerződést. A tanulók túlnyomó részben kőművesek. A munkaerőhiány ellenére az OTP-lakótelepen még ez évben harminckét lakás, 1967Ifat év alatt csak 1138 Kilián-jelvény: Mérlegen: a tömegsport A város és járás lakossága együttvéve sem tenne ki egy gyengébb népstadioni „félházat”. S ha ennek ellenére — jobb szó híján — nálunk is szóba kerül a „tömegesítés” vagy „tömeg”, mi sem természetesebb, hogy ez a mi méreteinkre értendő. Mindezek a járási és városi tömegsportról szóló legújabb jelentés kapcsán jutottak eszünkbe. E jelentés javára szolgáljon, hogy itt-ott igyekszik levenni orrunk nyergéről azt a bizonyos rózsaszín szemüveget. Egyetértünk azzal a megállapításával, hogy „járásunk minőségi sportjával nem dicsekedhetünk”, de azzal már nem, hogy ennek okát elsősorban a főváros csábító erejében keresi a jelentés. Ha volnának megfelelő létesítményeink, erős egyesületi szakosztályaink, már nem volna erős az a bizonyos „csábítás”. Az is igaz: „bátran állíthatjuk, hogy minden községben különböző sportágak versenyei meghonosodtak, és ha nem is kiváló eredményekkel, de a tömegsportolás gyökereit minden községben elvetettük." Az „elvetett gyökereket” példázza a járás területén „létező” 22 sportkör (ebből 5 szakszervezeti, 8 községi, 2 tsz, 3 középiskolai, 1—1 honvéd, pedagógus és a 2 erdészeti sportegyesület), a 2875 főnyi sportegyesületi tagság (ebből 366 nő) és a 118 szakosztói}'. A 2875 sportegyesületi tag nem tömeg ugyan, de töme- gecskének megfelelne. Ha ezek a sportolók valóban egyesületi tagsági könyvvel rendelkező, rendszeresen tagdíjat fizető és rendszeresen versenyző sportemberek lennének. De mi a valóság? A sportegyesületek nagy része anyagi gondokkal küzd. Ezeken a gondokon, ha nem is teljesen, némileg segítene a tagok rendszeres tag- díjfizetése. Sajnos ilyesmivel vajmi kevés sportegyesület dicsekedhet. A versenyzők jó részének versenyzése teljesen kampányszerű, legfeljebb a labdarúgók, röplabdázók és kézilabdázók beszélhetnek rendszeres versenyzésről, felkészülésről, tréningről. A többi sportág „művelői” legfeljebb egy-egy körzeti vagy városi, járási bajnokság idején lépnek „porondra”, aztán az év legnagyobb részére megszűnik számukra a rendszeres sportolás. És a szakosztályok. Zömük csak papíron létezik. De hát hol is lehetne pl. atlétikai szakosztályi életről beszélni, ha sehol a járásban (a várost is beleértve, sajnos) nincs megfelelő, korszerű atlétikai pálya?! Érdemes megfigyelni pl. egy falusi spartakiád járási atlétikai döntőjét vagy egy járási atlétikai bajnokságot! Kik alkotják a részt vevő községek atlétáinak zömét? A szabadnapos labdarúgók, röplabdázók, kézilabdázók! Az igaz, hogy nagyon helyes a kiegészítő sportok beiktatása egy-egy sportág versenyzői részére, dehát atlétizálni csak kiegészítő sportágként lehet?! Vannak olyan sportmozgalmi formák, amelyek elsősorban a tömegsport előmozdítását célozzák. Ilyenek a Kilián test- nevelési mozgalom, a sporttal az egészségért mozgalom, a falusi dolgozók spartakiádja, az alapfokú versenyek, üzemi bajnokságok, hogy csak a legismertebbeket említsük. Jellemzőjük : kezdeti nekibuzdulás, aztán jó hosszú pangás. A Kilián-mozgalom amolyan iskolás pontszerző versenysorozattá süllyedt, de már az iskolákban is gyengécskén működik. Hat év alatt mindössze 270 falusi és 868 üzemi dolgozó (összesen 1138 felnőtt) szerzett Kilián-jelvényt. Az iskolai tanulók közül 1965-ben pl alig 815 tanuló jelentkezett a mozgalomba való részvételre. A sporttal az egészségért mozgalom Pest megyei kezdeményezés volt. Célkitűzéseit és kivitelezhetőségét tekintve rokon a falusi dolgozók spartakiád-küzdelmeivel, sőt egy-két tekintetben jobb is annál. Visegrádon indult, az első évben jól is ment, aztán nem sokat hallatott magáról. Pedig a jelentés szerint 12 községben és 9 üzemben éledt újjá tavaly. Félreértés ne essék, nem kételkedünk a jelentés hitelességében, sőt a legnagyobb örömünkre szolgál, ha ilyen mozgolódásról hallunk ... Csak a sok éven át tapasztaltak túl sok kételyt ültettek belénk. Végezetül csak annyit: egyetértünk a jelentés zárósoraival is: „tudjuk, hogy van sok javítani valónk!” Majd tovább: „tudjuk, hogy összefogással, a tömegtestnevelés társadalmi üggyé tételével lehet igazán jó eredményt majd elérni!” Ezt a társadalmi ügy- gyé tételt és összefogást várjuk mi is: szülessen meg végre, hogy a sport járásunkban, városunkban a szó legszorosabb értelmében tömegmozgalom legyen! Horányi Sándor ben pedig további huszonnyolc lakás kerül átadásra. Megállapította az elnök továbbá, hogy az elmúlt esztendő a felemelkedés éve volt. Egy év alatt az egy főre eső termelési érték hetvenötezer forinttal szemben nyolcvanötezerre emelkedett. Nyereség- részesedés címén az idén 189 500 forint került kifizetésre a tagok között, s ez fejenként megfelel egy hónapi keresetnek. Az elnök szavai után a KI- SZÖV képviselője, Áts Sándor kiemelte, hogy a lakossági szolgáltatást figyelembe véve, a ktsz a megye egyik legjobb szövetkezete lett. De hogy mégsem lett a legjobb, az azzal magyarázható, hogy az elért gazdasági eredmények mellett más területen, mozgalmi és politikai munkában még van javítani való. Ezután került sor arra a szép, ünnepélyes aktusra, amikor átadták az arra érdemeseknek a kiváló dolgozó okleveleket. Tóth Ferencné adminisztrátor, Zauer József brigádvezető, Hegedűs Imre brigádvezető voltak a kitüntetettek. Természetesen a hangulat nagyszerű volt és még emelkedettebbé vált, mikor a részesedést kiosztották. Kollár Györgyné a Május 1. utca 11-ben lakik, törődött, apró munkásasszony — de én akkora irattárat hivatalos papírokból még egyetlen női kézitáskában sem láttam, mint amekkorát az asztalomra rakott. Igyekezett időrendben összeszedni őket. Nem volt könnyű, hiszen volt közte mindenféle, az 1963 februári első kérelmétől, a kormány titkárságához intézett kérelmén keresztül, járásbírósági ítéletek és tanácshatározatok. A járásbírósági papírok hol a háztulajdonost kötelezik arra, hogy a ház kapuját^nappal-. köteles nyitva tartani, vagy a lakója egyetlen helyisége elé készített zöldséges kertet felszámolni — máshol Kollámét sújtják a papírok, pénzbírsággal büntetik azért, mert a bírói ítéletet semmibe vevő, a kaput továbbra is zárva tartó tulajdonosnőt becsületében sértegeti. Itt vannak a hatóságok határozatai, végzései, ítéletei hosszú sorban, 1963-tól a mai napig. Két ember elkeseredett párharca. Párharc a háztulajdonos és a bérlő között. Az ügy apró egyéni sérelmeket orvosolni akaró határozatok hozatalára kényszeríti az állami hivatalokat, bíróságokat — akkor amikor az erre pazarolt idő alatt mást, fontosabbat is el tudnának intézni. Megdöbbentem, amikor az asszony a táskájába gyömöszölt papírtömegből huszonhatot kiválogatott és az asztalomra tett, hogy azokból állapítsam meg „elviselhetetlen helyzetét”. Magamba roskad- tam, már a papírtömegtöl is, hát még mikor megkíséreltem áttanulmányozását. Mikor fogunk eljutni oda, hogy valóban emberként tudjunk egymás mellett élni? Hogy az embert lássuk egymásban és nem a gyűlölködés „tárgyát” — csupán azért, mert a másik is emberként szeretne élni, primitív lakásában, melyben nyitott kapun szeretne bejutni a nappali órákban és azt szeretné, hogy az ablaka alatti tenyémi kis udvar az övé legyen. Fülemüle ügy ez is! Sajnos nagyon gyakori. Valaki tulajdonában van egy ház, melyet szomorú lakáshelyzetünk miatt nem lakhat egyedül, mit tehet tehát? Pokollá teszi az életét a másiknak, hátha az világgá megy miatta. A lakó, szegény, persze nem megy világgá, de elmegy a tanács igazgatási osztályára, aztán tovább, a bíróságra, a kormányhoz. S ez így megy éveken át. A végtelenségig. /- (horváth) Bűnöző fiatalok I)r. Hadanicli Gyula főiigyészlielyettes előadása Pest megye főügyészhelyettese, dr. Hadanich Gyula a Szentendrei Járásbíróság ülnökakadémiáján tartott előadást a fiatalkorúak bűnözéséről. Részletesen ismertette az 1961. évi V. törvény vonatkozó fejezetét, mely a fiatalkorúnkra külön rendelkezéseket ír elő. — Nem könnyű a fiatalkorúakkal szemben ítéletet hozni. Mindig nagy körültekintést, sok hozzáértést kívánó feladat ez. — Minden ember jelleme már egészen fiatal korában kezd kialakulni. Már ekkor eldől, hogyan tud beilleszkedni a társadalmi együttélés követelte szabályokba. Miként tudja azokat magáévá tenni, megszokni, s hogyan tud hozzáigazodni. — A esetleges elkövetett cselekmény megítélésénél, nemcsak a fiatalkorú magatartását, de a szülőket, a családi körülményeket is figyelembe kell vermi. Mert sok esetben a fiatalok el- kallódásáért — de nem mindig és kizárólagosan — a szülők is felelősek. A rossz családi környezet — veszekedő szülök, részeges apa vagy anya — gyakran szerepeinek a bűnözés okaként. — Az ifjúságot fenyegető másik sajnos — elég gyakori veszedelem: az alkohol. Ez szentendrei probléma is. Nagyon helytelen, hogy a városban vagy a járásban a fiataloknak is gyakran kiszolgálnak szeszes italt. Hiába vannak a kiadott tilalmi rendelkezések, a gyakorlat sokszor azt bizonyítja, hogy nem tartják be azokat. Ebben a kérdésben a vendéglátóipari vállalatnak hatásos lépéseket kellene tennie. Különös, hogy ha egy vendéglátó egység vezetője leltárhiányos lesz, egymásután háromszor, azt elbocsátják. De ugyanakkor a tiltó rendelkezések átlépéséért nem vonják felelősségre. Az ifjúság védelme nem rendőri feladat csupán, hanem az egész társadalom egyik legfontosabb feladata és ügye — fejezte be előadását a főügyészhelyettes. —tó Ki tud róla? Tizenkilencedikén megdöbbenve álltam meg a Dumtsa Jenő utca felhasogatott úttestén. Természetesen öröm az, hogy csatornázunk! Látom, ezt én az ablakomból is, csaknem öt hónapja, október húszadika óta. Azóta építik a néhány száz méternyi Jókai utca csatornáját. De nem tudom, ki a megmondhatója, mikor nyer befejezést ez a kis „nyúlfarknyi” utca?! Hát még ha a fő útvonalainkra gondolok! Valahogyan azt képzeltem, hogy a Jókai utca befejeztével majdan a Kossuth Lajos utca fog következni, a nagyhídtól a kápolnáig. Hiszen ez az útszakasz most már kisebb esők után is szinte járhatatlan. Tudom azt, hogy ez az útvonalrész a Közlekedési Minisztérium útvonala, az ő rendelkezése alá tartozik, és annak útburkolatát csak a csatornák lefektetése után fogják rendezni. Látva azonban a Jókai utcában elherdált öt hónapot, kiszámítani sem tudom, de bevallom, nem is merem, mikorra remélhető a Dumtsa Jenő utca befejezése, hát még azt, hogy mikor kerülhet sor a Kossuth Lajos utcára? De mégis mikor? Ki tud erről felvilágosítást adni az illetékesek közül? H. L. A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: Különböző helyeken történt érdeklődésünkre eddig mindig más választ és magyarázatot kaptunk, mint ahogyan azután a munkálatokat folytatták. A legutóbbi 18-án történt érdeklődésünkre elmondták, hogy a Jókai utcai csatornát most tovább vezetik a Bükkös-parton és csak a tufán kerül sor a Dúmtsá Jenő utcára. Az már szinte természetes, hogy másnap reggel a Dumtsa Jenő utca alsó szakaszát ásták fel. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magryar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága az 1966/67-es tanévre felvételt pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves általános tagozatára A hallgatók az első tanévben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkás- mozgalom történetet tanulnak. Félévenként vizsgáznak, és a tagozat elvégzéséről az 1088/1557. Korm. sz. rendelet értelmében végbizonyítványt kapnak. A tagozatra való jelentkezés feltétele: egyetemi, főiskolai vagy középiskolai, 5 hónapos pártisko- lai, marxizmus—leninizmus esti középiskolai végzettség. Az egyetemnek kihelyezett tagozatai lesznek: Buda, Cegléd, Nagykőrös, Dabas, Gödöllő, Monor, Nagykáta, Ráckeve, Szentendre, Szob, Vác járási, illetve városi pártbizottságokon, a Gödöllői Agrártudományi Egj'etemen és a Csepel Autógyárban. ALTALANOS TUDNIVALÓK: A tanév minden tagozaton szeptember 1—június 30-ig tart. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A hároméves általános tagozaton hetenként egyszer meghatározott napon háromórás előadás, illetve osztályfoglalkozás van. A tandíj egy tanévre 170 Ft, amely két részletben fizethető. A felvételi vizsgákat 1966. május 10. és 25-e között tartjuk a tagozatok székhelyén. A FELVÉTELI VIZSGA TÁRGYA a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolák anyaga. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre nem nyerhet felvételt. Valamennyi tagozatra pártonkí- vüliek is kérhetik felvételüket. A pályázatot a kihelyezett osztályokba való felvételre a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságra kell beküldeni április 10-ig. Ugyanitt szerezhetők be a jelentkezéshez szükséges kérdőívek és a részletesebb felvilágosítást nyújtó tájékoztató. A pályázathoz orvosi igazolás szükséges. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA) A végtelenségig?
