Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

Szentendre X. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1966. MÁRCIUS 83., SZERDA P E ST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖN KIADÁS A Alárcius 21 emlékezete Évről évre megemlékezünk erről az évfordulóról. ^ Azokra tekintünk ilyenkor, akik negyvenhét évvel ezelőtt S megteremtették a Tanácsköztársaságot. Évről évre kevesebben vannak, hiszen idős emberek ^ már, de most is többen élnek városunkban az első mun- ^ kásigazgatás részvevői közül, azok közül, akik megjárták $ és végigszenvedték a Horthy-korszak börtöneit. Az ő tiszteletükre rendezett bensőséges kis ünnepség ^ szombaton délelőtt zajlott le a városi pártbizottságon. Az ünnepség előtt megkoszorúzták a vértanú társak ^ tiszteletére állított emléktáblát, Kiss Mátyás, a direktó- $ rium akkori vezetője és Dehurta Boriska néni helyezte ^ el az emlékezés koszorúját. A koszorúzást követően a Bajcsy-Zsilinszky úti iskola § úttörőinek kamarakórusa, valamint a Rákóczi úti iskola ^ úttörőcsapatának tagjai szavalatokkal köszöntötték az ^ ünnepeiteket. Ezután Balogh János, az MSZMP városi bi- ^ zottságának első titkára és Németh Ferenc, a pártbizott- & ság munkatársa köszöntötte a veteránokat. A találkozó a köszöntők után, baráti beszélgetéssel $ folytatódott. Volt miről beszélgetni, hiszen az elmúlt $ negyvenhét esztendő már történelem. S A részesedés: egyhavi kereset „Házasság" a pomáziakkal — Tizenegy új ipari tanuló Sikeres mérlegzáró az építőknél 'tssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssi. Mindenki bírta szusszal A járási-városi orosz nyelvi verseny eredményei Időtartamát tekintve mara­toni versenynek is beillett az általános iskolások orosz nyel­vi versenye. A történeti hűség kedvéért viszont azt is el kell mondanunk, hogy a versenyző hetedik és nyolcadik osztályos diákok és — Ecsy László szak- felügyelővel az élen — a zsűri nehéz szerepét betöltő orosz­szakos tanárok elejétől végig jól bírták szusszal. Először a járás iskoláinak versenyét bonyolították le. A nyolcadik osztályosok verse­nyében 10 iskola 14 verseny­zője vett részt-. Tanáraik-di­cséretére legyen mondva, mioden tanuló meglepően ala­pos felkészültségről tett tanú­ságot. .A nyolcadikosok verse­nyét a budakalászi Lázár Er­zsébet nyerte 42,5 ponttal az ugyancsak budakalászi Bártfai Erzsébet és a leányfalui Hege­dűs Erzsébet előtt. A hetedikesek kategóriájá­ban nyolc iskola tíz verseny­zője mérte össze orosz tudását. Itt a pomázi II. sz. általános iskola növendéke, Tóth Ilonka lett az első, megelőzve a „szomszédvár”, a pomázi I. sz. iskola tanulóit: Belos Zsó­fiát és Horváth Máriát. A városiak versenyében a nyolcadik osztályosok közül Uhlarik Erzsébet, a Bajcsy- Zsilinszky úti iskola tanulója bizonyult a legjobbnak, isko­latársa, Kutasi Anna előtt. A hetedikeseknél Bindorfer Györgyi nyert Marosvölgyi Il­dikó előtt, ök is a Bajcsy- Zsilinszky úti általános iskola tanulói. h. s. Bár József-napkor nem a meleg, hanem a hideg hullá­mai érkeztek hozzánk, mégis benépesedett szombaton dél­előtt a Határcsárda. Ennek oka az volt, hogy szövetkeze­teink közül az egyik legjobb tartotta ott évzáró közgyűlé­sét. A tagság kilencvennyolc százaléka jelen volt — ahogy az illetékesek megállapították. Fehér András elnöki beszá­molója szerint ragyogóan sikerült az a „házasság”, amit a Pomá­zi Vegyesipari Szövetke­zettel kötöttek az elmúlt év elején. Mert a pomázi kiváló munka­erők nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy tervüket, mely csaknem kereken kilenc mil­liós volt, terven felül sikerült teljesíteni. A tervből mintegy négymillió forint volt a la­kossági munka, amelynél így 124 százalékos tervteljesítést sikerült elérni. Természetes — mint mondta —, az építőipar, ma „kulcsipar” az egész or­szágban, s ha akár ötszázan lennének, akkor sem tudnák a város és járás igényeit ma­radéktalanul teljesíteni. Pedig az 1964-es hatvannyolccal szemben ma százhatan van­nak. Az év folyamán százhét belépés és kilencvenhét kilé­pés történt. (Ez azért nem a legmegnyugtatóbb jelenség. A szerk.) Tizenkilenc ipari tanuló­juk van jelenleg, s még ez év folyamán további tizeneggyel kötnek újabb szerződést. A tanulók túlnyomó részben kőművesek. A munkaerőhiány ellenére az OTP-lakótelepen még ez évben harminckét lakás, 1967­Ifat év alatt csak 1138 Kilián-jelvény: Mérlegen: a tömegsport A város és járás lakossága együttvéve sem tenne ki egy gyengébb népstadioni „félhá­zat”. S ha ennek ellenére — jobb szó híján — nálunk is szóba kerül a „tömegesítés” vagy „tömeg”, mi sem termé­szetesebb, hogy ez a mi mé­reteinkre értendő. Mindezek a járási és városi tömegsportról szóló legújabb jelentés kapcsán jutottak eszünkbe. E jelentés javára szolgáljon, hogy itt-ott igyek­szik levenni orrunk nyergé­ről azt a bizonyos rózsaszín szemüveget. Egyetértünk az­zal a megállapításával, hogy „járásunk minőségi sportjával nem dicsekedhetünk”, de az­zal már nem, hogy ennek okát elsősorban a főváros csá­bító erejében keresi a jelen­tés. Ha volnának megfelelő létesítményeink, erős egyesü­leti szakosztályaink, már nem volna erős az a bizonyos „csá­bítás”. Az is igaz: „bátran állíthat­juk, hogy minden községben különböző sportágak verse­nyei meghonosodtak, és ha nem is kiváló eredményekkel, de a tömegsportolás gyökereit minden községben elvetettük." Az „elvetett gyökereket” példázza a járás területén „lé­tező” 22 sportkör (ebből 5 szakszervezeti, 8 községi, 2 tsz, 3 középiskolai, 1—1 honvéd, pedagógus és a 2 erdészeti sportegyesület), a 2875 főnyi sportegyesületi tagság (ebből 366 nő) és a 118 szakosztói}'. A 2875 sportegyesületi tag nem tömeg ugyan, de töme- gecskének megfelelne. Ha ezek a sportolók valóban egyesületi tagsági könyvvel rendelkező, rendszeresen tagdíjat fizető és rendszeresen versenyző sport­emberek lennének. De mi a valóság? A sportegyesületek nagy része anyagi gondokkal küzd. Ezeken a gondokon, ha nem is teljesen, némileg se­gítene a tagok rendszeres tag- díjfizetése. Sajnos ilyesmivel vajmi kevés sportegyesület dicsekedhet. A versenyzők jó részének versenyzése teljesen kampányszerű, legfeljebb a labdarúgók, röplabdázók és kézilabdázók beszélhetnek rendszeres versenyzésről, fel­készülésről, tréningről. A töb­bi sportág „művelői” legfel­jebb egy-egy körzeti vagy vá­rosi, járási bajnokság idején lépnek „porondra”, aztán az év legnagyobb részére meg­szűnik számukra a rendszeres sportolás. És a szakosztályok. Zömük csak papíron létezik. De hát hol is lehetne pl. atléti­kai szakosztályi életről beszél­ni, ha sehol a járásban (a várost is beleértve, sajnos) nincs megfelelő, korszerű atlétikai pálya?! Érdemes megfigyelni pl. egy falusi spartakiád já­rási atlétikai döntőjét vagy egy járási atlétikai bajnoksá­got! Kik alkotják a részt vevő községek atlétáinak zömét? A szabadnapos labdarúgók, röp­labdázók, kézilabdázók! Az igaz, hogy nagyon helyes a kiegészítő sportok beiktatása egy-egy sportág versenyzői részére, dehát atlétizálni csak kiegészítő sportágként lehet?! Vannak olyan sportmozgalmi formák, amelyek elsősorban a tömegsport előmozdítását cé­lozzák. Ilyenek a Kilián test- nevelési mozgalom, a sporttal az egészségért mozgalom, a falusi dolgozók spartakiádja, az alapfokú versenyek, üzemi bajnokságok, hogy csak a leg­ismertebbeket említsük. Jel­lemzőjük : kezdeti nekibuzdu­lás, aztán jó hosszú pangás. A Kilián-mozgalom amolyan is­kolás pontszerző versenysoro­zattá süllyedt, de már az is­kolákban is gyengécskén mű­ködik. Hat év alatt mindössze 270 falusi és 868 üzemi dolgo­zó (összesen 1138 felnőtt) szerzett Kilián-jelvényt. Az iskolai tanulók közül 1965-ben pl alig 815 tanuló jelentkezett a mozgalomba való részvétel­re. A sporttal az egészségért mozgalom Pest megyei kezde­ményezés volt. Célkitűzéseit és kivitelezhetőségét tekintve rokon a falusi dolgozók spartakiád-küzdelmeivel, sőt egy-két tekintetben jobb is annál. Visegrádon in­dult, az első évben jól is ment, aztán nem sokat hallatott magáról. Pedig a je­lentés szerint 12 községben és 9 üzemben éledt újjá tavaly. Félreértés ne essék, nem ké­telkedünk a jelentés hiteles­ségében, sőt a legnagyobb örömünkre szolgál, ha ilyen mozgolódásról hallunk ... Csak a sok éven át tapasztal­tak túl sok kételyt ültettek be­lénk. Végezetül csak annyit: egyetértünk a jelentés záró­soraival is: „tudjuk, hogy van sok javítani valónk!” Majd tovább: „tudjuk, hogy össze­fogással, a tömegtestnevelés társadalmi üggyé tételével le­het igazán jó eredményt majd elérni!” Ezt a társadalmi ügy- gyé tételt és összefogást vár­juk mi is: szülessen meg vég­re, hogy a sport járásunkban, városunkban a szó legszoro­sabb értelmében tömegmozga­lom legyen! Horányi Sándor ben pedig további huszon­nyolc lakás kerül átadásra. Megállapította az elnök to­vábbá, hogy az elmúlt esz­tendő a felemelkedés éve volt. Egy év alatt az egy főre eső termelési érték hetvenötezer forinttal szemben nyolcvanöt­ezerre emelkedett. Nyereség- részesedés címén az idén 189 500 forint került kifizetés­re a tagok között, s ez fejen­ként megfelel egy hónapi ke­resetnek. Az elnök szavai után a KI- SZÖV képviselője, Áts Sándor kiemelte, hogy a lakossági szolgáltatást figyelembe véve, a ktsz a megye egyik legjobb szövetkezete lett. De hogy mégsem lett a legjobb, az az­zal magyarázható, hogy az elért gazdasági ered­mények mellett más terü­leten, mozgalmi és politi­kai munkában még van javítani való. Ezután került sor arra a szép, ünnepélyes aktusra, amikor átadták az arra érde­meseknek a kiváló dolgozó okleveleket. Tóth Ferencné adminisztrátor, Zauer József brigádvezető, Hegedűs Imre brigádvezető voltak a kitünte­tettek. Természetesen a hangulat nagyszerű volt és még emel­kedettebbé vált, mikor a ré­szesedést kiosztották. Kollár Györgyné a Május 1. utca 11-ben lakik, törődött, apró munkásasszony — de én akkora irattárat hivatalos pa­pírokból még egyetlen női ké­zitáskában sem láttam, mint amekkorát az asztalomra ra­kott. Igyekezett időrendben összeszedni őket. Nem volt könnyű, hiszen volt közte min­denféle, az 1963 februári első kérelmétől, a kormány titkár­ságához intézett kérelmén ke­resztül, járásbírósági ítéletek és tanácshatározatok. A járásbírósági papírok hol a háztulajdonost kötelezik ar­ra, hogy a ház kapuját^nappal-. köteles nyitva tartani, vagy a lakója egyetlen helyisége elé készített zöldséges kertet fel­számolni — máshol Kollámét sújtják a papírok, pénzbírság­gal büntetik azért, mert a bí­rói ítéletet semmibe vevő, a kaput továbbra is zárva tartó tulajdonosnőt becsületében sértegeti. Itt vannak a hatóságok ha­tározatai, végzései, ítéletei hosszú sorban, 1963-tól a mai napig. Két ember elkeseredett párharca. Párharc a háztulaj­donos és a bérlő között. Az ügy apró egyéni sérelmeket orvosolni akaró határozatok hozatalára kényszeríti az ál­lami hivatalokat, bíróságokat — akkor amikor az erre paza­rolt idő alatt mást, fontosab­bat is el tudnának intézni. Megdöbbentem, amikor az asszony a táskájába gyömö­szölt papírtömegből huszon­hatot kiválogatott és az aszta­lomra tett, hogy azokból ál­lapítsam meg „elviselhetetlen helyzetét”. Magamba roskad- tam, már a papírtömegtöl is, hát még mikor megkíséreltem áttanulmányozását. Mikor fogunk eljutni oda, hogy valóban emberként tud­junk egymás mellett élni? Hogy az embert lássuk egy­másban és nem a gyűlölködés „tárgyát” — csupán azért, mert a másik is emberként szeretne élni, primitív lakásá­ban, melyben nyitott kapun szeretne bejutni a nappali órákban és azt szeretné, hogy az ablaka alatti tenyémi kis udvar az övé legyen. Fülemüle ügy ez is! Sajnos nagyon gyakori. Valaki tulaj­donában van egy ház, melyet szomorú lakáshelyzetünk miatt nem lakhat egyedül, mit tehet tehát? Pokollá teszi az életét a másiknak, hátha az világgá megy miatta. A lakó, szegény, persze nem megy világgá, de elmegy a tanács igazgatási osztályára, aztán tovább, a bí­róságra, a kormányhoz. S ez így megy éveken át. A végtelenségig. /- (horváth) Bűnöző fiatalok I)r. Hadanicli Gyula főiigyészlielyettes előadása Pest megye főügyészhe­lyettese, dr. Hadanich Gyula a Szentendrei Járásbíróság ülnökakadémiáján tartott előadást a fiatalkorúak bű­nözéséről. Részletesen is­mertette az 1961. évi V. törvény vonatkozó fejezetét, mely a fiatalkorúnkra külön rendelkezéseket ír elő. — Nem könnyű a fiatal­korúakkal szemben ítéle­tet hozni. Mindig nagy körültekintést, sok hozzá­értést kívánó feladat ez. — Minden ember jelleme már egészen fiatal korában kezd kialakulni. Már ekkor eldől, hogyan tud beillesz­kedni a társadalmi együtt­élés követelte szabályokba. Miként tudja azokat ma­gáévá tenni, megszokni, s hogyan tud hozzáigazodni. — A esetleges elkövetett cselekmény megítélésénél, nemcsak a fiatalkorú maga­tartását, de a szülőket, a családi körülményeket is fi­gyelembe kell vermi. Mert sok esetben a fiatalok el- kallódásáért — de nem min­dig és kizárólagosan — a szülők is felelősek. A rossz családi környe­zet — veszekedő szülök, részeges apa vagy anya — gyakran szerepeinek a bűnözés okaként. — Az ifjúságot fenyegető másik sajnos — elég gya­kori veszedelem: az alkohol. Ez szentendrei probléma is. Nagyon helytelen, hogy a városban vagy a járásban a fiataloknak is gyakran ki­szolgálnak szeszes italt. Hiá­ba vannak a kiadott tilal­mi rendelkezések, a gyakor­lat sokszor azt bizonyítja, hogy nem tartják be azo­kat. Ebben a kérdésben a vendéglátóipari vállalatnak hatásos lépéseket kellene tennie. Különös, hogy ha egy vendéglátó egység veze­tője leltárhiányos lesz, egy­másután háromszor, azt el­bocsátják. De ugyanakkor a tiltó rendelkezések átlépé­séért nem vonják felelős­ségre. Az ifjúság védelme nem rendőri feladat csupán, ha­nem az egész társadalom egyik legfontosabb feladata és ügye — fejezte be elő­adását a főügyészhelyettes. —tó Ki tud róla? Tizenkilencedikén megdöb­benve álltam meg a Dumtsa Jenő utca felhasogatott úttes­tén. Természetesen öröm az, hogy csatornázunk! Látom, ezt én az ablakomból is, csaknem öt hónapja, október húszadika óta. Azóta építik a néhány száz méternyi Jókai utca csatorná­ját. De nem tudom, ki a meg­mondhatója, mikor nyer befe­jezést ez a kis „nyúlfarknyi” utca?! Hát még ha a fő útvo­nalainkra gondolok! Valahogyan azt képzeltem, hogy a Jókai utca befejeztével majdan a Kossuth Lajos utca fog következni, a nagyhídtól a kápolnáig. Hiszen ez az útsza­kasz most már kisebb esők után is szinte járhatatlan. Tu­dom azt, hogy ez az útvonal­rész a Közlekedési Miniszté­rium útvonala, az ő rendelke­zése alá tartozik, és annak út­burkolatát csak a csatornák le­fektetése után fogják rendezni. Látva azonban a Jókai utcá­ban elherdált öt hónapot, ki­számítani sem tudom, de be­vallom, nem is merem, mikor­ra remélhető a Dumtsa Jenő utca befejezése, hát még azt, hogy mikor kerülhet sor a Kossuth Lajos utcára? De mégis mikor? Ki tud er­ről felvilágosítást adni az il­letékesek közül? H. L. A SZERKESZTŐ MEG­JEGYZÉSE: Különböző helye­ken történt érdeklődésünkre eddig mindig más választ és magyarázatot kaptunk, mint ahogyan azután a munkálato­kat folytatták. A legutóbbi 18-án történt érdeklődésünkre elmondták, hogy a Jókai ut­cai csatornát most tovább ve­zetik a Bükkös-parton és csak a tufán kerül sor a Dúmtsá Je­nő utcára. Az már szinte ter­mészetes, hogy másnap reggel a Dumtsa Jenő utca alsó sza­kaszát ásták fel. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magryar Szocialista Munkás­párt Pest megyei Bizottsága az 1966/67-es tanévre felvételt pályázatot hirdet a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem hároméves általános ta­gozatára A hallgatók az első tanévben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkás- mozgalom történetet tanulnak. Félévenként vizsgáznak, és a ta­gozat elvégzéséről az 1088/1557. Korm. sz. rendelet értelmében végbizonyítványt kapnak. A tagozatra való jelentkezés fel­tétele: egyetemi, főiskolai vagy középiskolai, 5 hónapos pártisko- lai, marxizmus—leninizmus esti középiskolai végzettség. Az egyetemnek kihelyezett tago­zatai lesznek: Buda, Cegléd, Nagy­kőrös, Dabas, Gödöllő, Monor, Nagykáta, Ráckeve, Szentendre, Szob, Vác járási, illetve városi pártbizottságokon, a Gödöllői Ag­rártudományi Egj'etemen és a Csepel Autógyárban. ALTALANOS TUDNIVALÓK: A tanév minden tagozaton szep­tember 1—június 30-ig tart. A je­lentkezők felvételi vizsgát tesz­nek. A hároméves általános tagoza­ton hetenként egyszer meghatá­rozott napon háromórás előadás, illetve osztályfoglalkozás van. A tandíj egy tanévre 170 Ft, amely két részletben fizethető. A felvételi vizsgákat 1966. má­jus 10. és 25-e között tartjuk a tagozatok székhelyén. A FELVÉTELI VIZSGA TÁRGYA a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolák anyaga. Aki a felvételi vizsgán nem fe­lel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelent­kezett, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre nem nyerhet fel­vételt. Valamennyi tagozatra pártonkí- vüliek is kérhetik felvételüket. A pályázatot a kihelyezett osz­tályokba való felvételre a munka­hely szerint illetékes járási-városi pártbizottságra kell beküldeni áp­rilis 10-ig. Ugyanitt szerezhetők be a jelentkezéshez szükséges kér­dőívek és a részletesebb felvilá­gosítást nyújtó tájékoztató. A pályázathoz orvosi igazolás szükséges. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA) A végtelenségig?

Next

/
Oldalképek
Tartalom