Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-23 / 69. szám
NYITJÁK A SZŐLŐT m % a Csemői A Hatni Gazdaságban. A napok óta tartó kedvező időjárás sürgeti az elmaradt munkálatok befejezését Tomes ányi Sándor felvétele Havi 4—5 ezer forint a családi kereset A magyar nyelvnek nagyon szemléletes kifejezése van arra, hogy milyen a példás tisztaság. — Olyan tiszta, mint a patika — mondja a magyar ember, amikor azt akarja kifejezni, hogy kivételes rendet, tisztaságot tapasztal. Ez ötlött eszembe, amikor végighaladtam az Alkotmány Tsz két tehénistállóján, ahol Sziládi Sándor az állatgondozó. Egy esztendővel ezelőtt került ide a Sziíódi-család. Ahogyan a termelőszövetkezeti irodában hallottam, Sziládi a vezetőség teljes megelégedésére dolgozik, és erről magam is meggyőződtem. A marhák alatt friss alom. Olyanok az állatok, mintha parádéra készítették volna elő őket, és ez nemcsak a jól tartott tehenekre és a hízómarhákra vonatkozik, hanem a növendék jószágokra is. Tulajdonképpen azért indultam el, mert Bakosi Fe-, re ne, az állattenyésztési brigád vezetője megjegyezte, hogy Sziládiék a múlt hónapban is megkerestek 4400 forintot. Ezzel még nem közelítették meg a legnagyobb havi „bevételüket”, hiszen a tehenek nagy része vemhes, és a fejősért járó teljesítménybér ilyenkor kevesebb. Az istállókban nemcsak Sziládi Sándort találtam, hanem egy kisebb brigádot. Többen serénykednek. Ki fej, ki almoz. Sziládi végzi a legnehezebb munkát. — Igaz az a havi négyezer forint? — Hát hogyne! — Szép jövedelem az egy embernek. — Egy családnak! — javítja ki szavaimat a tehenész. — Mert mind a négyen, az egész család dolgozik. Hajnali két órakor talpra. Nemcsak én, hanem a feleségem, a fiam meg a lányom. Fél háromkor kezdődik a munka az állatok körül. Aljazás, trágyahordás, fél ötkor már tart a fejés. — Hány jószágot gondoz a család? — Százötöt. Húsz fejőstehén, hatvanöt növendék- és húsz hízómarha. — Ahogyan látom, a két segítség még olyan iskola- köteles korban van. — Persze. Teréz lányom és Ferenc fiam is tanul. — Mikor? — Leginkább reggel. Hatóra—fél hét felé befejezzük a munkát, és akkor a reggeliig van idő a tanulásra. — És mire költik a pénzt, amit keresnek? — Nincs házunk. A termelőszövetkezet vezetősége biztosított átmeneti lakást. Szóval van mire takarékoskodni. (—ssi) Az olajtól a kőnyomatig Vasárnap nem mindennapi kiállítás nyílt meg a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az országban először itt mutattak be egy tárlatot: képeket és rajzokat úgy, hogy az alkotások mellett ott láthattuk azokat az eszközöket is, amelyekkel készültek. Mit láthatunk? A festészet és rajzművészet anyagait és eszközeit, valamint hasznos és érdekes kísérőszöveget ezekről. Nem képzőművészeti gyorstanfolyamot, hanem néhány ismertető szót, amely időben is elhelyezi az egyes technikák (olaj-, vízfestés, tempera, freskó, kőnyomat stb.) keletkezését és röviden a lényegükre is rávilágít. A vándorkiállítás anyagát a múzeum a helybeli képzőművészek alkotásaival is kiegészítette saját gyűjteményéből. Foglalkozik a kiállítás a grafikával is, amely legalább olyan ősi eljárás, mint a festés. Különösen Keleten: Kínában és Japánban van nagy hagyománya a tussal való festésnek, rajznak. Illyés Gyula írja kínai fordításai elé: „náluk az írás olyan, mint egy kép, és minden kép hasonlít az írásra”. Egy eredeti színes: japán fametszetet is láthatunk — méltán híresek ezek a metszetek, hiszen legna-j gyobb mesterük, Hokusai már 5 a XVIII. század végén a tö-^ kle tess égig fokozta e techni-^ kát. $ Nem lehet célja ennek a ki-«; állításnak, hogy a festés mes-í térségének — még kevésbé ^ művészetének minden csínját-ig bínját és fogását megmutassa $ vagy feltárja. Inkább beveze- \ lést akar adni ahhoz, hogy aj technikai ismeretek bivtoká-^ ban t ■"‘rabban ts tudatosak-^ ban válasszuk el egymástól 5 az értékes és értéktelen műalkotásokat. Hogy kevésbé tévesszen meg bennünket a felületek technikai csillogása, amely gyorsan elvonja a figyelmet a tartalmi ürességről. Hoppál Mihály PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS É3 C E6LÉD VÁROS R X. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1966. MÁRCIUS 23., SZERDA GÉPSZEMLÉK UTÁN JAVULT A GÉPJAVÍTÁS AZ ALKATRÉSZHIÁNY VÁLTOZATLAN Speciális gépek, kisebb gépkocsik kellenének TÖRTÉL Minden segítséget megadnak A Törteit Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága március 16-án tárgyalt a község cigány lakosságának helyzetéről. Megállapították, hogy az elmúlt évben a községben lakó cigányok munkába állítása és lakáskörülményeik megjavítása terén nem javult lényegesen a helyzet. Felhívta a végrehajtó bizottság a község vezetőinek figyelmét arra: végezzenek felvilágosító munkát, hogy minél több cigány állandó munkát vállaljon. Lakáshelyzetük megjavítása érdekében úgy döntött a végrehajtó bizottság, hogy az építeni szándékozó családoknak minden szükséges segítséget -megadnak. A virágüzlet kirakatában tábla jelzi a névnapokat: Sándor, József. Belépek. Virágillat, hűvös és csend. Kezem még a kilincsen, de máris hangzik a felszólítás, udvariasan, előzékenyen. — Tessék parancsolni! A pult mögött ismerős arc. Nem csoda, hiszen Szabó Ferencivé nyolc éve vezeti az üzletet. ........ -............... — Emlékezetes események? — ismétli meg a kérdést. A nőnap! Valósággal kifosztották az üzletet. Pedig bőven el voltunk látva — s már sorolja is a neveket, nem győzöm követni: hajtatott szegfű, tulipán, ibolya, hortenzia, pálmaféle, különböző zöld növények. Valamennyi elfogyott. A névnapoknál a népszerűbbek hozzák a forgalmat. így például Mária, Katalin, Anna, Erzsébet, Éva, János, Sándor, József. Virágban bőven van választék mindig. Anna napon a nyár bővelkedik változatokban. Éva köszöntői számára a kertészet szolgáltat vágott tulipánt, szegfűt és újabban egy külföldi különlegességet, a fréziát, amelyet Budapestről kap az üzlet. És vannak állandó jellegű növények. Áru érkezik hatalmas csomagokban. A beszélgetés szünetében szemlélődöm. Látom, hogy a belső helyiségben ketten dolgoznak, Sárközi József- né és Morvái István né. Fenyő- gallyakból formálnak csokrot, koszorúkat. — Készülünk az újabb ünnepre — folytatja visszatérve Szabó né — közeledik április negyediké. Rengeteg a megrendelés koszorúkra. Kukla Valéria — Még ennél is sajnálatosabb, hogy olyan alkatrészekhez is nehéz hozzájutni, amelyek közvetlenül a gép üzemelését szolgálják. A műtrágyaszórókhoz például a kihordószalag hiányzik. — A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben azért áll egy új gép — már egy hónapja —, mert nem tudnak két kúpfogaskereket szerezni hozzá. A garanciális szerviztől ugyan voltak kinn, de csupán levél érkezett a hiányzó alkatrészek helyett. — A géppark kiegészítésére, frissítésére elsősorban ott volna szükség, ahol régebbi típusú gépekkel dolgoznak. Általában speciális gépek beszerzése volna célszerű, mint például a szervestrágyamarkoló. — Decemberben érkeztek meg a tsz-ekbe a bálázó gépek, amelyek szintén gyorsítják a munkát. — Kisebb furgon gépkocsikra is szükségük volna a termelőszövetkezeteknek. Megköony- nyítené az anyagbeszerzést, s olcsóbbá tenné a fuvarozást! OyaKfáM -leléhtékíélen teherrel kell 3—4 tonnás kocsikat igénybevenni, mivel nincs kisebb — mondotta Potoczki József gépesítési előadó. —t— Az orosz verseny győztesei A város úttörői is lebonyolították a tanulmányi verseny keretében az orosz nyelvi versenyt. A normál tagozatú hetedik osztályos tanulók közül első a Széchenyi téri iskolába járó Nagy Judit lett, második Szu- nyogh Vera, a Hámán Kató iskolából. Az orosz tagozatú hetedikes versenyzők közül Zsadon Anna, a Földváry Károly iskolából első helyet ért el, második lett Sípos Mária a Hámán Kató iskolából, Arató László, a Mészáros iskola tanulója harmadik helyezést kapott. A nyolcadikosok közül, akik a normál tagozatú osztályokban járnak, a Táncsis iskola tanulója, Velkey Imre lett az első, második Pintér Ilona, a Széchenyi téri iskolából, harmadik Szabó Ferenc a Mészáros iskolából. Az orosz tagozatú nyolcadik osztályokból versenyre indulók között első helyet érdemelj Plgtz Margit, a Hámán Kató iskola tanulója, Orgová- nyi László a Földváry iskolából második lett. Akik a várost naponta „kiszolgálják" Igazgatók a kereskedelmi alkalmazottak bérrendezéséről Naponta állunk velük szemben: kenyeret, húst, cukrot kérünk tőlük. Ök teszik asztalunkra az ételt az éttermekben. Nincs is ebben semmi különös: a társadalmi munkamegosztás természetes rendje szerint van ez is. Valamilyen formában mindnyájan „kiszolgáljuk” embertársainkat. Ki szövetet sző, ki ruhát varr, ki a kenyerünket süti, ki gépkocsit gyárt vagy szenet váj a tárnák mélyén ... A kereskedelmi dolgozók pedig közvetlenül szolgálnak ki naponta az üzletekben, büfékben, éttermekben. Hányán dolgoznak városunkban a pultok mögött, az*» éttermek konyháiban, asztalai \ mellett? Erre aligha gondo- $ lünk, miközben legtermésze- $ tesebb életszükségleteinket — $ élelmünket, ruházati felszere- $ léseinket — vesszük át ke- 5 zükből. ^ Cegléden a lakosság 3,6 $ százaléka — valamivel több, $ mint a 3,4-es országos átlagé — csaknem 1400 ember végzi $ a város és részben az itt vá- $ sárló környékbeliek napi ki- 5 szolgálását. A nemrégen végrehajtott $ bérrendezés során a kereske- $ delmi alkalmazottak fizetése $ is emelkedett. Hogyan hajtották végre a i bérrendezést városunk három $ legfontosabb kereskedelmi\ vállalatánál? A kérdésre a§ három igazgató, illetve a $ földművesszövetkezetnél az $ igazgatóság elnöke válaszolt a $ kérdésre. — A bérrendezés során fi- ? gyelembe vettük a munkában $ eltöltött időt és a szakmai $ felkészültséget. A rendelke- $ zésre álló bérkeretet úgy ősz- ^ tottuk szét, hogy ez a fizetés-^ rendezés is bérpolitikánk § alapvető célkitűzését szolgálja: ^ a jobb munkáért több jöue-^ delmet. Végső soron a vásár-^ lók érdekében cselekedtünk, ^ amikor a jobb munkát hono- ^ ÖREGEK — NAPFÉNYBEN vanezer forintos bérkeret felosztásáról. Balogh Ferenc, az fmsz igazgatóságának elnöke: — Arra törekedtünk, hogy érvényre jusson az az elv, hogy a nagyobb anyagi felelősséget nagyobb anyagi megbecsüléssel honoráljuk. A bérrendezéstől azt várjuk, hogy hálózatunkban megszűnjön a fluktuáció, ami — véleményem szerint — be is következik, mert a kiskereskedelmi dolgozók is mindjobban megtalálják számításukat jelenlegi foglalkozásukban. (—méti—) Élvezik a tavaszi napfényt az abonyi szociális otthon udvarán. a gondozottak. Az egykori kúria kertjében otthonosan tereferélnek az asszonyok, míg a vállalkozó szelle- műbb bácsik a zöldséges kertet ássák Szerfölött kedvelem az olyan rövid és mai tárgyú írásokat, amelyek mindennapi életünket tükrözik. Az ilyenekhez legköny- nyebben az apróhirdetések rovatában jutok. Szeretem, mert a felesleges szószaporí- tást nem tűri, mindig a lényeget mondja, tömören, velősen. Itt van például ez a kutyabarát, aki elveszett ebecskéjét siratja. Siratja, pedig — mint a továbbiakban kiderül — az elveszett kutyus- ka hamarosan abba a korba kerül, amidőn a természet örök törvényeinek engedelmeskedni kényszerül. Nem megrendítő? Érdekesek még azok az apróhirdetések is, amelyekben albérleti szobát keresnek. „Nem főzök” — írja az egyik. „Nem mosok” — közli a másik. „Nem főzök, nem mosok” kérkedik a harmadik. Aki mindenkit túl akar licitálni, azzal kecsegteti a főbérlőt, hogy „diplóMús” — „intelligens”, „szolid”, „józan”. Az egyik hirdetésben fiatal házaspár keresett szobát. „Jó kedvet viszünk a házba” — írták. Kaptak-e szobát szegények, nem tudom. A föbérlők általában úgy vélekednek, hogy legyen az albérlő inkább egy kissé bánatos, de nőtlen. Aztán sűrűn találkozom az apróhirdetésekben az „igényes” szóval. Saxofon eladó, csak igényesnek. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses Saxofon nagyon szép, nagyon jól szól, az ára pedig borsos. A Wartburg autót is csak igényesnek kínálja a tulajdonosa. Ezt is megértem. Igényesnek reka- mié, igényesnek szuperrádió, igényesnek perzsabunda — megértem mindet... Hanem azt, hogy „Hatszáz négyszögöles telek Pilisvörösváron csak igényesnek eladó” — ezt már nemigen értem. (Cs.) szülni, a szemlék idején volt még gép a tsz-ek javítóműhelyeiben és a gépjavítónál. — Ezek a gépek azonban egyelőre még úgysem kerülnének használatba; fűkasza, rendsodró, csak később lesz rájuk szükség. — A gépek javítási idejének elhúzódását elsősorban az alkatrészhiány okozza. Felújított erőgépeket kénytelenek úgy átvenni a termelőszövetkezetek, hogy nincs rajtuk városi világítás, mivel az úgynevezett cseresznyeégőt nem tudják beszerezni. Az elmúlt hét végén befejeződtek a városban — és a járás területén is — a termelő- szövetkezetekben a gépszemlék. A városi tanács mezőgazdasági osztályán Potoczki József gépesítési előadót kerestem fel, s tőle kértem tájékoztatást, mit tapasztalt a szemlék során? — A tavalyi évhez képest minden termelőszövetkezetben javulás tapasztalható. A javításokkal ugyan nem tudtak mindenütt időre elkéKifosztották az üzletet rálva a vásárlókkal való udvarias foglalkozásra ösztönöztük a kereskedelmi dolgozókat — mondotta Kürthi András, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. — A Vendéglátóipari Vállalatnál sokan dolgoznak rossz munkakörülmények között — tájékoztatott dr. Hajdú Endre igazgató — s természetesen, az ő fizetésüket nagyobb arányban emeltük. A fizetésrendezés előtt meghallgattuk az üzletvezetők véleményét, s alapos előkészítés után döntött a vállalat vezetősége a rendelkezésre bocsátott hatIgényesnek eladó
